 | Vitafórum A szórványmagyarság sorsa Szomorú témáról olvastam ma egy napilapban, miszerint felmerült (már nem is el?ször) az elszakított területeink szórványmagyarságának a tömbterületekre vagy egyenesen a magyar anyaországba való áttelepítése. Els?sorban Erdélyr?l van szó, de ugyanez vonatkozna a felvidéki és délvidéki részekre is.
Mi err?l a véleményetek: vajon ez-e az egyetlen megoldás ezen nemzetrészeink megmentésére?
Én minden elszakított magyarra úgy tekintek, mint az adott terület magyar jellegének ?rz?jére, aki ottlétével, magyarsághoz való h?ségével alapot jelent a mihamarabbi revízió sikeréhez. Elszomorít, hogy az önkéntes visszavonulásban gondolkodnak a politikusaink ahelyett, hogy a területvisszaszerzések mikéntjével, Magyarország politikai-gazdasági befolyásának meger?sítésével és kiterjesztésével foglalkoznának.
S bizonyára nem vagyok egyedül azzal a gondolattal, hogy az ún. "tömbösítés" is csak egy ideiglenes megoldást jelentene, mert megakadályozni nem, csupán elodázni tudja a beolvadást, aminek egyetlen ellenszere az adott területnek a magyar anyaországhoz való visszacsatolása. (Indította: Bazalt, 2013.02.22. 09:32:28) | Senki | 2018.11.18. 11:09:35 | Válasz erre | | 176.63.20.143 | | | kelekótykótyvetye: Ajánlom figyelmedbe a a Magyar-Ukrán Alapszerz?dés vonatkozó rendelkezéseit, mint els?dleges és magasabb rend? nemzetközi jogi jogforrást.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| kelekótykótyvetye | 2018.11.15. 16:34:59 | Válasz erre | | 178.143.32.212 | | | | Az Ukrán államnak joga a saját területén belül minden ukrán törvényt alkalmazni. |
| Beregszász | 2018.10.25. 09:53:26 | Válasz erre | | 185.220.101.29 | | | Az amerikaiak már döntöttek a szórványmagyarság megsemmisítésér?l. Láthatjuk, mi folyik az ukrán mafiállamban.
Ezalatt az amerikai és ukrán titkosszolgálatok elfoglalták a magyar sajtót... ha a Panyi Szabolcs-féle gyakorló elmebetegeket nézzük. |
| Bazalt | 2018.09.27. 08:46:40 | Válasz erre | | 80.98.156.221 | | | Anonimus: "A szórvány magyar településekre magyarokat kellene betelepíteni, hogy jelent?ssé váljon a magyarok aránya."
Lehetne, hiszen nyitottak a határok, illetve szabadon lehet ingatlanokat vásárolni. Értelmesebb dolog lenne ebbe fektetni, erre költeni a pénzt, mint stadionokra meg sehonnai Fidesz-csókosok (Mészáros, Farkas, Andy, stb.) gazdagítására.
Az addig rendben van, hogy támogatjuk az elszakított országrészek magyar közösségeit, iskoláit, építkezéseit, de mit ér ez az egész, ha nincs benne a tervben legalább hosszú távon az, hogy visszaköveteljük-szerezzük ezeket a területeinket? Mert ha az utolsó magyart is elüldözték vagy asszimilálták ott a megszállók, akkor mit mondanak majd: mi értelme volt az oda küldött pénznek?
Dönteni kellene: vagy a területek visszaszerzése érdekében teszünk er?feszítéseket (anyagiakat is), vagy pedig a magyar anyaországba telepítjük az elszakított magyarságot, a szomszédos népekbe való beolvadást megel?zend?, ahogy annakidején Csurka István MIÉP elnök is javasolta.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Anonimus | 2018.08.14. 19:35:12 | Válasz erre | | 94.21.234.106 | | | | A szórvány magyar településekre magyarokat kellene betelepíteni, hogy jelent?ssé váljon a magyarok aránya. |
| Bazalt | 2013.02.24. 17:01:37 | Válasz erre | | 89.135.100.12 | | | Nyilas:
Igazad van, tökéletesen összefoglaltad a helyzetet: ha vissza akarjuk állítani Magyarország régi fényét, akkor nem a vesztes mivoltunkat és az országveszt? politikusainkat kell(ene) középpontba helyeznünk, hanem olyanokat, akik valóban hazafiak voltak.
Vajon kik, melyik kormány fogja végre erre az útra vezetni az országot? És kik és miért vannak olyanok, akik megfélemlítik az egyszer? magyar embert, hogy eltántorítsák, megingassák ebben, ennek támogatásában? Kell bármit?l is tartanunk azért, mert újra nagy és er?s Magyarországot akarunk?(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Nyilas | 2013.02.23. 15:03:50 | Válasz erre | | 81.183.62.136 | | | Bazalt:
Els? kérdésedre azt kell mondanom, hogy Nem.
Nincsenek hasonló helyzetben, és nem ugyanazt az utat járták be mint Magyarország.
Ha csak a szlovák állapotokat nézzük is, 45-, na mondjuk 90 év alatt a semmib?l kialakult a szlovák nemzet.
Abból a tót népb?l, amely még a XIX sz. közepén is a leglojálisabb volt az 1000 éves hazához, a cseh uralom alatt nép lett, és 20 éve építi a szlovák nemzetet.
Az egy másik kérdés, hogy a nemzetépítés alapja a XIX sz. végén a tót értelmiség által a felvidéken elhintett magyargy?lölet.
De megalakult egy állam, feleannyi lakossal, mint Magyarország, és politikai érdekérvényesít? képessége többszöröse Magyarországénak. A határok nélküli Európában.
A közelmúlt eseményei példázzák ennek igazát.
Miért? Mert nem ugyanazt az utat járta be.
1991-ben elkezd?dött az 1920-ba összetákolt Szerb-Horvát-Szlovén királyság, a kés?bbi Jugoszlávia összeomlása.
A szlovének, akik a XIV sz.tól Ausztria részét képezték, nem akartak tovább a szerbek eltartói lenni. Bár szláv nép, de soha, sem kulturális, sem gazdasági kötelék nem kötötte ?ket Szerbiához Kijelentették, és megcsinálták a saját államukat. H?zöngés, acsarkodás, és kiabálás nélkül felépítették a gazdságukat, és 2007-ben bevezette fizet?eszközként az Eurót (nem biztos hogy el?nyös de mi már a múlt évezred óta biztatjuk vele magunkat, hogy majd nekünk is megengedik egyszer.
Horvátország, amely ugyanúgy egy teljesen más kultúrkör része volt 1000 éven keresztül, szintén önálló állammá vált. Súlyos harcok árán, de vállalta a nép, a szabadságért a véráldozatot is, és egy pusztító romboló háború után felépítette az országot. Nem úgy hogy eladta a lakosságát rabszolgának, mint Magyarország, hanem azt mondta, ha Európának szüksége van ránk, hát fizesse meg az árát. És méregdrágán árulja a tengerparti nyaralási lehet?séget a pénzes nyugati túristáknak.
Megalakult egy sosem volt Macedónia, amely a történelem folyamán hol bolgár, hol török, hol hellén, hol szerb terület volt, és most építi a nemzetet.
Szkopje néhány éven belül világváros lesz. Büszke, öntudatos polgárokat nevel. Tele a város, monumentális szobrokkal. Nem tüd?bajos emberimitációkkal, a „merjünk kicsik lenni” hangulatot gerjeszt? gnómalakokkal, hanem er?t, h?siességet, büszkeséget sugárzó alakokkal.
És nem érdekli öket, hogy elvitatják t?lük Macedóniai Nagy Sándort a görögök, hogy Macedónia létezését is tagadják, hogy vitatják, hogy jogosan áll a Vardar partján Jusztiniánus császár szobra. Hogy Georgi Pulevskit a szerbek tartják magukénak, hogy Bulgária elvitatja t?lük Samuel cár szobrát, Gicse Decsevet. Ott állnak a monumentális szobrok, er?t, h?si multat, büszke történelmet sugározva.
Mert egy népnek dics?ség kell, hogy nemzetté kovácsolódjon.
Nálunk nem állítható szobor Horthy Miklósnak, aki 20 év alatt a halálból támasztotta fel az országot.
Nem lehet szobra Telekinek, Háborús b?nös fasiszta horda a f?város védelmében elesett majd 50000 német és magyar katona, akikr?l megtiltja a megemlékezést is, az állítólagos nemzeti kormány..
Amely törvényt hoz arról, hogy tilos a védekezés a b?nöz hordák ellen, hogy nem alakulhat teleülési polgár?rség csakis az országos parancsnokság irányítása alatt, amely törvényt alkot arról, hogy börtönnel büntethet?, ha valaki kétségbe vonja, hogy valamelyik „holokauszttúlél?t” meztelen lányok az ablakon keresztül menekítették ki a gázkamrából.
Erdélyt telerakták a szoptatós farkas szobraival. Monumentalis Decebal szobrokkal, a Nagy Dák ?s alakjával, akinek ugyan egyetlen érdeme volt, hogy három csatában verte tönkre seregét, a római katonaság. És dicshimnuszokt zengenek a h?si tetteir?l.
Köztörvényes b?nöz?ket emelnek szobortalapzatra, gyilkosokról elnevezett utcákban kell lakniuk a legyilkoltak megmaradt leszármazottainak, és a h?si tetteiket kell tanulni az iskolában magyar gyerekeknek.
Mi magyarok meg egymást gyilkoljuk azért, mert én nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy a zsidók fájdalma az fölötte áll az én apám legyilkolásának, hogy a cigánynak joga van elvenni t?lem amit megkíván, hogy a szerbnek tótnak, románnak igen is igaza van az er?szakos elmagyarosításban, a kisebbségek elnyomásának emlegetésében.
És ezért vagyunk „vert helyzetben” hogy a második kérdésedre is válszoljak. És talpraállás majd akkor lesz, ha minden magyarországi azt mondja, hogy igaza csak a magyarnak lehet a saját országában, és nem a szomszédaink az ellenségeinkáltal, számunkra írt történelmet tanítják a gyerekeinknek az iskolában, hanem magyar szemszögb?l, magyar érdekek mentén írt tankönyvekb?l szerzik az ismeretet önmagukról.
Majd ha a példakép, az orszégépít? Nagyjaink lesznek, ha nem fogadjuk el, a bírói itéleteket, hogy 6 év után a bíróság kimondja tüntet?kre lövet? rend?rparancsnokokról, politikai utasítások adóiról, hogy jogosan és törvényesen jártak el, amikor embereket vertek, aláztak meg tömegbe l?ttek sznyomorékká téve embereket.
Amikor nem fogadjuk el, hogy az alkotmánybíróságnak nevezett b?nszervezet 20 évvel egy törvény megalkotása után megsemmisítse azt, kimondva, hogy a 45 éves elnyomás jelképe, amel égisze alatt százakat, ezreket gyilkoltak meg, kínoztak halálra, fosztottak meg vagyonúktól, egzisztenciájuktól, nem tekinthet? önkényuralmi jelképnek, és nem tiltható meg a viselete, de büntethet? a senki által nem ismert nyilas zászló, amire aztán rá lehet fogni, hogy azonos az árpádsávos, ezer évre visszatekint? magyar jelképpel
Na majd, ha tízezrek, százezrek vonulnak ki az utcára, egy egy ilyen döntés után, akkor elkezd?dhet a talpraállás(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2013.02.23. 09:19:50 | Válasz erre | | 89.135.100.12 | | | Nyilas: "Csonka Magyarország (...) gazdaágát sikeresen leépítette már az Antal kormány idején. Kultúráját már a Kádár korszakban elvesztette, Politikai befolyás pedig gazdasági er? és katonai hatalom nélkül nem érvényesíthet?."
De szomszédaink is hasonló helyzetben vannak, hasonló utat jártak be, nem?
Mi mennyire vagyunk "vert helyzetben", azaz hogyan történhetne innen a talpraállás?(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Nyilas | 2013.02.23. 08:07:01 | Válasz erre | | 81.183.62.136 | | | Bazalt:
Azért, mert Csonka Magyarország nem hogy a Kárpát medencében, de a megmaradt területén sem képes a gazdasági,kulturális és politikai befolyását érvényesíteni. Azon egyszer? okból, hogy gazdaágát sikeresen leépítette már az Antal kormány idején. Kultúráját már a Kádár korszakban elvesztette, Politikai befolyás pedig gazdasági er? és katonai hatalom nélkül nem érvényesíthet?.
Hogy ki milyen rádiót hallgat, milyen TV-t néz azt nem az határozza meg, hogy mely országhoz tartozik az a terület, hanem az, hogy a néz?nek hallgatónak a tudatalattija mely etnikumhoz köt?dik.
És mit gondolsz ki venné komolyan azt a hivatkozást, hogy azért adják vissza, mert a miénk.
Az asszimiláció nem attól függ, hogy egy terület mely országhoz tartozik, hanem attól, hogy az adott terület etnikai összetétele milyen. Az országhoz tartozás max.lassítja, vagy el?segíti azt, a politikai nyomáson keresztül.
Nagyon szembet?n?en látható ez nálunk is. Azokban a falvakban, ahol a cigányság részaránya a kritikus szint fölé emelkedik ott megindul a magyar lakosság elcigányosodása. A kulturális azonosulás,mert a primitívebb kultúra mindig agresszívebb, majd a természetesen jöv? genetikai keveredésen keresztül.
Az elvándorlás az f?ként gazdasági, és kisebb mértékben nemzetiségi kérdés. Etnikai alapon legfeljebb addig jön létre, amíg a hatalmon lev? etnikum számaránya nem válik dominánssá, így a kisebb létszámú, de hatalmon lev? lakosság a politikai erejét kihasználva pszihikai, verbális, vagy akár fizikai nyomásgyakorlással kiszorítja a többségi elemet a közösségb?l, amely a nyomást nem bírva inkább feladja a lakóhelyét, és elvándorol.
Ahogy számbeli fölénybe is kerül ez a politikai hatalommal bíró csoport, már inkább az asszimiláció, mint az elvándorlás válik domináns elemmé az etnikai arány változásában.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2013.02.22. 19:42:20 | Válasz erre | | 89.135.100.12 | | | Valóban szomorú az a folyamat, amir?l írsz, Nyilas, de vajon miért nem képes Csonka-Magyarország a "határok nélküli" Európában a gazdasági, kulturális és politikai befolyását ki-, pontosabban visszaterjeszteni legalább a Kárpát-Medencére? Hogy a megszállt területeinken ki hogyan beszél, milyen médiát néz/hallgat, stb. azt miért befolyásolja, hogy mely országhoz tartozik a terület?
"Mire hivatkozna Magyarország a reviziós követelésekben. 1,3 millió magyarra, az erdélyi 5 millió román mellett. Az alig 20%-ban magyar Nagyváradra, a 15%nyira magyar Aradra? Kolozsvárra, ahol a magyarság aránya nem éri el a 10%ot. Marosvásárhelyre, ahol 20 év alatt 20%-al csökkent a magyarság aránya, és ma már alig 45%"
Arra hivatkozhatna, amik 1920 óta történtek, és hogy ami a miénk, az akkor is a miénk, még ha jórészt kiszorították onnan a magyarságot a más nemzetiség?ek. Miért kellene félnünk a vegyeslakosságú területek hazatértét?l? Akkor az asszimiláció és az elvándorlás már a más nemzetiség?eket sújtaná.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Nyilas | 2013.02.22. 17:29:50 | Válasz erre | | 81.182.6.26 | | | Lehet szörnyülködni az eszement ötleten.
Vagy el lehet menni ezekre a szórványvidékekre, hogy lássuk is mi az, amiért szörnyülködünk.
Elmenni egy bánáti faluba, ahol még olyan er?s a magyarság, hogy harmadik ciklusát tölti a magyar fiatalember a polgármesteri székben, és meghallgatni, hogy a színmagyar családban, amelybe nem keveredett román vér, a férj és a feleség egymás közt románul beszélget.
Maros megyei városba, ami bár már szórvány, de még er?s magyar közösségi hagyomány?rzés folyik, d a család otthon csak román rádiót hallgat, román TV-t néz, és ahol kislány nyolcadikig magyar iskolába járt, de gimnáziumba már románba íratták. Abban a korban amikor a fiatalnak kialakul a személyisége, az identitása.
Aztán tovább lehet menni az igazi szórványba, ahol a Székely Jánossal úgy tudsz beszélni magyarul, hogy a román nev? szomszédja segít a tolmácsolásban, ahol a lakosság magyarsága csak úgy lelhet? fel, hogy a Cherechesben a Kerekest, a Lacatusuban a Lakatost, a Ciuncaban a Csonkát próbáljuk megtalálni.
És ha megtapasztaltad, hogy ezek a Lacatusuk Cherechesek a legnagyobb magyargy?löl?k, a legjobb élharcosai a magyarellenesség valamennyi megnyilvánulásának, akkor wel lehet gondolkodni rajta, hogy nem e lenne ésszer?bb összeszorulni, hogy a még mg nem hódított területekre ne oltyánok, moldovánok települjenek be.
Mert a terület önkéntes feladása az pontosan a helybenmaradás er?ltetése. Mert ezzel nem csak a terület, de az ember is elveszik.
Ahogy a hajdan85-95%os magyar városokból mára20-10 5%ra esett vissza a magyarság létszáma, úgy követhet? nyomon a ma még 50%os bánáti falu, ma még csak nyelvében románosodása, marosmenti városban a magyarság identitásváltása, a mez?ségi falu néhány még önmagát magyarnak tartó lakójának elt?nése.
Mert ahol 50% alá csökken a magyarság aránya, ott megállíthatatlan a fogyás.
És nem a gyerekszaporulat hiányával, a halandósággal, az elköltözéssel, a Magyarországra, vagy idegenbe településsel magyarázható okból, hanem abból a természetes folyamatból, hogy a párválasztásban a kínálkozó lehet?ség megoszlik.
Márpedig egy vegyes házasságból a legritkább esetben nevel?dik magyar gyerek, így a románság térhódítása természetes módon történik. Megállíthatatlanul.
A reviziós gondolat ma már halva született ötlet.
A revizió, az tárgyalásokat jelent a mai gyakorlatban. Mint ahogy 38-40 ben is történt.
Mire hivatkozna Magyarország a reviziós követelésekben. 1,3 millió magyarra, az erdélyi 5 millió román mellett. Az alig 20%-ban magyar Nagyváradra, a 15%nyira magyar Aradra? Kolozsvárra, ahol a magyarság aránya nem éri el a 10%ot. Marosvásárhelyre, ahol 20 év alatt 20%-al csökkent a magyarság aránya, és ma már alig 45%, és az is identitását vesztett, egymás ellen is harcoló a magyarság kérdésében.
Ödögt?l való lenne e a gondolt összehúzódni, hogy egymást er?sítve fennmaradjunk,er?t gy?jtsünk, szaporodjunk, hogy majd amikor eljön az id?, meger?södve vissza tudjuk venni ami a miénk, ahelyett, hogy szétszóródva egyenként ?rizzük, a megvédhetetlen végvárakat?
Szóval így nézzük ezt a "hülye bl?d ötletet" |
| |
