 | Discussion Forum Stromfeld Aurél és az Északi-hadjárat Stromfeld Aurél (1878-1927)
Stromfeld Aurél német eredet?, értelmiségi család harmadik gyermekeként 1878-ban született. Sz?kös, de tisztes körülmények között éltek. Katonai akadémián való továbbtanulását - melyet a 48-as szellemiség? család ellenzett - egy magánalapítvány támogatta. Tanulmányai alatt mindvégig az évfolyam legjobbjai között szerepelt. Vezérkari tisztként és 1907-tõl a Ludovika Akadémia tanáraként is kiemelték szociális érzékenységét.
Az I. világháborút végigharcolta (szerb, orosz, majd olasz frontokon), bár a háborút sem humanisztikus, sem katonai szempontból nem tudta elfogadni. 1918 novemberében lemondott beosztásáról, azzal az indokkal, hogy "köteles er?it veszedelemben forgó hazája rendelkezésére bocsátani...", s hadtestével együtt hazatért. A Károlyi-kormány kinevezte a Ludovika Akadémia parancsnokává, s Stromfeld reformtervet dolgozott ki a hadsereg-szervezésre.
1919 márciusában a proletárhatalom mellett foglalt állást, de nem kommunista meggy?z?désb?l, hanem mert ezt látta az egyetlen lehet?ségnek Magyarország területi épségének megvédésére. A szervez?d? Vörös Hadsereg vezérkari f?nöke lett, és kiváló stratégiai érzékkel irányította az északi iparvidék visszaszerzésére irányuló hadjáratot. A Clemenceau-jegyzék elfogadása elleni tiltakozásul július 21.-én lemondott. Nem tudta elfogadni a gy?ztes hadjárat eredményeinek biztosíték nélküli feladását, mely a hadsereg széthullásához vezetett.
A tanácskormány bukása után elfogták, 1919 ?szén felségárulás vádjával 2 év 9 hónap börtönbüntetésre ítélték, rangjától, nyugdíjától megfosztották. 1921-tõl raktárosként, majd magántisztvisel?ként dolgozott. Volt tiszttársai 1927-ben bekövetkezett haláláig vártak Stromfeld Aurél "megtérésére" - hiába. Tiszti rangját poszthumusz kapta vissza 1945-ben.
Ilyen emberekre van szükségünk itthon... (Started by: Legyen!, 2007.08.17. 13:10:22) | Bazalt | 2013.06.03. 08:50:00 | Reply | | 89.135.100.12 | | | | Az lett volna a legjobb, ha Stromfeld legkés?bb Kunék hazaáruló felvidéki kivonulásának parancsakor fellázad ellenük, a hadsereg támogatásával megdönti a Tanácskormányt, átveszi az államf?i hatalmat és immár a bolsevikoktól megtisztulva folytatja a honvéd? háborút, míg egy elfogadható békeszerz?dést ki nem lehet eszközölni az Antatnttól. |
| VPéter | 2013.06.01. 21:06:12 | Reply | | 37.191.24.175 | | | | Nyenyupimáj: A baj az volt, hogy Stzromfeld mögött egy Kohn Béla állt, még a töketlen Károlyit is jobban elfogadta volna az Antant tárgyalópartnernek. Horthyék meg meg pont Kohn Béláék miatt nem támogatták Stromfeldéket. Ha Stromfeld mögött nem egy zsidókomcsi áll, hanem egy Bismarck, akkor Magyarország területe nem 93 000 km2 lenne! |
| Legyen! | 2007.08.29. 15:10:41 | Reply | | | | | Politzer György, Georges (Trsztena, 1903. máj. 3. – Párizs, 1942. máj. 25.): filozófus, a francia ellenállási mozgalom mártírja. Apja körorvos volt, Trsztenán, Nagyváradon, majd Budapesten m?ködött. ~ Szegeden járt gimnáziumba. 1919-ben a szegedi f?gimnázium diáktanácsának elnöke. Részt vett 1919. febr. 2- án a bp.-i Barcsay utcai f?gimnáziumban rendezett diákgy?lésen, amely a középiskolások forradalmi követeléseit fogalmazta meg. Els? írását a szegedi Igazság c. lap 1919. febr. 21-i számában közölte. A Vörös Hadseregben harcolt a szolnoki csatában. A szegedi gimnáziumban a proletárdiktatúra bukása után nem tanulhatott tovább, a gimnáziumi érettségit Bp.-en tette le. 1921-ben sikerült Párizsba távoznia. A Sorbonne-on folytatta filozófiai, pszichológiai tanulmányait. A külföldi szegény diákok menzáját vezette. 1923-ban megalapította és szerk. a Revue de psychologie concrète c. folyóiratot, amelyben lélektani tanulmányai láttak napvilágot. Diplomájának megszerzése után filozófia tanár volt Cherbourg-ban, Evreux-ben, végül Párizsban. Itt a L'Esprit c. folyóirat köré tömörült írócsoporthoz tartozott. Barátja lett Aragon, Danielle Casanova. 1929-ben belépett a Francia Kommunista Pártba. Munkatársa volt a L'Humanité, a Pensée c. lapoknak. A lélektanban, a bölcsészetben az értelem, a józan ítélet jogaiért küzdött, Descartes-ot tartotta mesterének. Bírálta a pszichoanalízist és Bergson filozófiáját. Részt vett a francia ellenállási mozgalomban. Cikket írt Alfred Rosenberg náci-ideológus 1941 végén Párizsban tartott el?adásának hazug történelemszemléletér?l. 1942. márc. elején a francia rend?rség letartóztatta, miután nem tudtak vallomást kicsikarni bel?le, kiszolgáltatták a Gestapónak. A Mont Valériennen l?tték agyon.
Vélemények? (Szitkozódók kíméljenek.) |
| Legyen! | 2007.08.24. 11:54:42 | Reply | | | | | kbf(egykori K.ádám):
Kérj Nyenyupimájtól egy e-mailt. Küld el arra, egyébként ma este is újra indítjuk és írunk bele.(In reply to: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.24. 10:16:10) |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.24. 10:16:10 | Reply | | | | | | Legyen!: Már megint törölték a nyenyup topciját,amibe benne voltak a tervek!Nem lenne jobb levélben közzé tenni? |
| Legyen! | 2007.08.23. 23:10:06 | Reply | | | | | kbf(egykori K.ádám):
Ádám tisztázzuk. Az alábbi eset A Kárpát-medencén túli Romániában játszódik, ahol az 1800-as évek végéig cigány rabszolgákat tartottak a románok és itt a hóhér rabszolgái segédkeztek az ítéletvégrehajtásban.(In reply to: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.23. 22:37:52) |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.23. 22:37:52 | Reply | | | | | | Legyen!: Én meg pont ellnetétes estekr?l hallottam,hogy a székelyek rágyujtották a cigányokra a házat. |
| Legyen! | 2007.08.21. 22:12:53 | Reply | | | | | Szálasi Ferenc kontra Adolf Hitler: A cigányok ez esetben a román hóhér rabszolgái, akik kötelez?en segédkeznek. Mondatm, hogy csak er?sidegzet?ek olvassák el, akik meg is értik.(In reply to: Szálasi Ferenc kontra Adolf Hitler, 2007.08.21. 22:00:50) |
| Szálasi Ferenc kontra Adolf Hitler | 2007.08.21. 22:00:50 | Reply | | | | | Ezek a mocskos cigányok nem emberek, ha ilyet m?velnek!!!
Mindig velük van a baj! Talán tényleg ki kellene írtani ?ket!!
Igaza volt Hitlernek és Szálasinak! Vitték ?ket a gettóba, de jól tették! |
| Hannibal Lecter és segédje Norman Bates | 2007.08.21. 17:35:51 | Reply | | | | | Legyen!: Az kimaradt, hogy a karóba húzott szerencsétlen akár még napokig is(ha a karó nem érintett fontos szervet)iszonyatos kínok között holt el.
Na hagyjuk is a horrort,aljasság. |
| Legyen! | 2007.08.21. 17:03:32 | Reply | | | | | Csak, hogy mindenki tisztában LEGYEN vele, hogyan is néz ki egy karóbahúzás:
Egy idézet, melyet csak feln?tt korú és er?s idegzet? olvasóimnak ajánlok.
?Radisav még mélyebben hajtotta a fejét, a cigányok pedig hozzáléptek, lehúzták róla a ruhát meg az inget. A mellén el?t?ntek a lánc okozta vörös égési sebek. A paraszt többé egy szót sem szólt, hanem úgy, ahogyan megparancsolták, arccal a földnek, lefeküdt. A cigányok hozzáléptek, s el?ször hátrakötözték a kezét, majd mindkét lábára a bokájánál kötelet kötöttek. A két cigány kétfelé húzni kezdte a kötelet, s szétfeszítették a paraszt lábát. Azután Merdzan a karót két kerek fadorongra fektette, úgyhogy a csúcsa a paraszt lába közé ért. Övéb?l széles, rövid kést vont el?, letérdelt az elítélt mellé, fölébe hajolt, hogy a lába között szétvágja a b? nadrág posztóját, s kiszélesítse a nyílást, amelyen át a karónak a testbe kell hatolnia. A hóhér munkájának ez a legborzalmasabb része, szerencsére, a néz?k el?tt láthatatlan maradt. Csak azt lehetett látni, amint az összekötözött test a rövid és észrevétlen késszúrástól megrándul, derékig fölemelkedik, mintha föl akarna kelni, de nyomban utána visszazuhan, és tompán a deszkára üt?dik. Mihelyt a cigány ezt elvégezte, fölugrott, fölkapta a földr?l a fabunkót, és lassú, kimért ütésekkel verni kezdte a karó alsó, tompa részét. Két ütés között egy kissé megállott, el?ször a testet megszemlélte, amelybe a karó behatolt, aztán a két cigányt, figyelmeztetve ?ket, hogy lassan és egyenletesen húzzák a kötelet. A paraszt szétfeszített teste görcsösen rángatózott, a fabunkó minden ütésénél meggörbült és vonaglott a gerinc, de a kötelek kifeszítették és kiegyenesítették. Mindkét parton olyan nagy volt a csönd, hogy minden ütést, aztán a meredek partról annak minden visszhangját ki lehetett venni. A legközelebb állók még azt is hallhatták, hogy az ember homloka minden ütés után a deszkához ver?dik, s emellett még egy más, különös hangot is; de ezt sem jajgatás, sem fohászkodás vagy hörgés nem volt, hanem a szétfeszített és megkínzott testb?l csikorgásféle tört el?, mint mikor valaki a sövényt gázolja vagy fát tör. Minden második ütés után a cigány a kifeszített testhez lépett, füléje hajolt, s megvizsgálta, vajon a karó helyes irányban halad-e, s mikor meggy?z?dött arról, hogy az élethez szükséges egyetlen fontosabb bels? részt sem érintett, visszatért a helyére, és folytatta munkáját. Mindezt a partról alig lehetett hallani, még kevésbé látni, de mindenkinek reszketett a lába, elsápadt az arca, és kezén kih?ltek az ujjak. Aztán egyszerre csak megsz?ntek az ütések. Merdzan észrevette, hogy a jobb váll fels? részén megfeszülnek az izmok, és a b?r emelkedni kezd. Gyorsan odalépett, és ezt a kidudorodott részt keresztben átvágta. Sápadt vérsugár tört el?, el?ször csak gyöngén, aztán er?sebben. Még két-három könny? és óvatos ütés, aztán az átvágott helyen kibukkant a karó megvasalt csúcsa. Még kett?t-hármat ütött a karóra, míg csúcsa el nem érte a jobb fül magasságát. Az ember karóba volt húzva, mint parázs fölött a birka, csak éppen a karó csúcsa nem a száján jött ki, hanem a hátán, s a belsejében nem sértett meg er?sebben semmit, se szívet, sem tüd?t. Akkor Merdzan eldobta a fabunkót, és az áldozathoz lépett. Végigszemlélte a mozdulatlan testet, megkerülve a vért, amely el?szivárgott onnan, ahol a karó behatolt és el?bukkant, s kis tócsákba gy?lt a deszkán. A két cigány hátára fordította a megmerevült testet, s a lábakat a karó aljához kötözte. Ezalatt Merdzan azt figyelte, él-e még az ember, s figyelmesen szemlélte az arcát, amely megduzzadt, s szélesebbnek, nagyobbnak látszott. A szeme tágra nyílt s nyugtalan volt, de szempillái nem mozdultak, a szája tátottan állt, az ajka görcsbe merevedett, el?fehérlettek összeszorított fogai. Az ember már nem tudta mozdítani arcizmait, s ezért az arca inkább lávának látszott. A szíve azonban tompán vert, s a tüdeje rövid és meggyorsult lélegzettel dolgozott. A két cigány, mint nyársra húzott birkát, fölemelte. Merdzan rájuk kiáltott, vigyázzanak, ne rázzák a testet, s maga is segített nekik. A karó alsó, vastagabb részét beleállították a gerendák közé, nagy szögekkel odaer?sítették, aztán hátulról egy rövid léccel alátámasztották, azt is hozzászögezték a karóhoz és az állvány gerendáihoz." |
| Legyen! | 2007.08.21. 17:01:18 | Reply | | | | | Hannibal Lecter(egykori Libényi János): Rákerestem a dologra és minden bizonnyal igaz, hogy mit m?veltek ezek a vadállat szlávok.
Csak mindenki kedvéért leírom, mit is tesznek a szerb és román "barátaink" azokkal, akiket nem szeretnek:
Ha valaki esetleg azt gondolná, hogy ez a büntetési forma a török kor jellemz? büntetési formája, hiszen ábrázolásokon gyakran látható, szerintem téved, ugyanis, bevett büntetési forma maradt a II. Világháborúban a Balkánon és a Jugoszlávia felbomlását követ? polgárháborúban a közelmúltban (Hágai Törvényszék jegyz?könyvei).
Erre példaként említhetjük az emigráns román fasiszta "kormány" sorsát. Amikor ugyanis a Bécs védelmével megbízott von Bühnau tábornok - okulva Budapest sorsából - úgy döntött, hogy a császárvárost talán mégsem kellene szétlövetni, és átadta Bécset, a megegyezésnek volt egy kevéssé ismert eleme is, amely a Horia Sima-féle román kormány Bécsbe menekült (a román kiugrás után) tagjaira vonatkozott.
Az így szovjet fogságba esett román fasiszta vezet?ket a Vörös Hadsereg átadta a románoknak (noha Simának sikerült elmenekülnie), akik aztán rövid "bírósági tárgyalást" követ?en Bécsben, a kancellária el?tti téren karóba húzták valamennyijüket.
Fél évvel korábban hasonló történt Anton Phleps háromcsillagos SS tábornokkal is, csak vele még Erdélyben... ráadásul a nyomorult (egyébként kegyetlen szadista) Phleps akkor már mozgásképtelen sebesült volt egy légitámadás következtében, és a szétl?tt csíp?jével valószín?leg rövid id?n belül magától is meghalt volna, de ett?l függetlenül karóba húzták. Tudomásom szerint Szombathelyi Ferencet is karóbahúzták a kommunista Jugoszláviában miután a magyar hatóságok kiadták ?t a délvidéki tisztogatások miatt, aki a történtek idején vezérkari f?nök volt.(In reply to: Hannibal Lecter(egykori Libényi János), 2007.08.21. 16:16:46) |
| Legyen! | 2007.08.21. 16:44:55 | Reply | | | | | Hannibal Lecter(egykori Libényi János): Ez komoly? Na ennek is utánajárok. Ennyire szemetek és pofátlanok nem lehetnek. Vagy mégis? Mindjárt meglátjuk.(In reply to: Hannibal Lecter(egykori Libényi János), 2007.08.21. 16:16:46) |
| Hannibal Lecter(egykori Libényi János) | 2007.08.21. 16:16:46 | Reply | | | | | | Legyen!: Én úgy hallottam hogy szegény Szombathelyit 46-ban karóba húzással végezték ki a rácok.A XX. század közepén,megáll az eszem. |
| 1 magyarsrác | 2007.08.21. 15:47:08 | Reply | | | | | Nyenyupimáj:
Teljesen egyetértek veled.Szerintem is nagyon jo politikus |
| Legyen! | 2007.08.21. 13:05:16 | Reply | | | | | | Pentelei: Volt hetedik hadosztály, de szerintem kés?bb állították fel. |
| Legyen! | 2007.08.21. 11:43:23 | Reply | | | | | | Pentelei: Utánanézek. |
| Pentelei | 2007.08.21. 11:41:51 | Reply | | | | | | Legyen!: asszem volt 7. hadosztály is |
| Nyenyupimáj | 2007.08.20. 20:24:36 | Reply | | | | | | Félreértés ne essék, de szerintem ma Magyarországon az egyetlen olyan ember,aki határozottan átlátja Gyurcsány politikáját, és, esetleg a háta mögött kisebb szervezkedésre is képes (Stromfeld Aurél mellett) az Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke. ? az egyetlen olyan ember Orbán Viktor mellett, aki élesen el meri ítélni Gyurcsányt és bandáját. |
| Legyen! | 2007.08.20. 14:58:12 | Reply | | | | | Toborzás a Vörös Hadsregbe 1919 Magyarország:
Április 1-jén az addig toborzottak létszáma összesen 20 640 f? volt, az alábbi részletezésben:
budapesti 1. hadosztály 1655 f?
budapesti 2. hadosztály 1661 f?
budapesti 3. hadosztály 3275 f?
gy?ri 4. hadosztály 2362 f?
nyíregyházi 5. hadosztály 2347 f?
szegedi 6. hadosztály 1500 f?
székely különítmény 7542 f?
tengerészdandár 298 f?
A toborzottak összlétszáma április 3-án 26 449, április 5-én 32 832, április 10-én 29 743 f?, április 15-én 53 524 f?.
Május 12-én a létszámösszesítésben már 101 258 f?, 13-án 107 005, 14-én pedig 109 772 f? szerepelt.
Akkor még jelentett valamit az ország önállósága. |
| |
