 | Vitafórum Ki a Magyar ? Siklósi András:
Gondolatok a magyarságról, hazafiságról és a nemzetr?l
idézet:
"Ki a magyar, mi(lyen) a magyar? A kérdés els? részére lényegesen könnyebb a válasz. A Millennium idején a magyarsághoz tartozás alapvet? jegyei az állampolgárság, a magyarnyelv?ség, a nemzeti eszmével való egyetértés voltak. Trianon után ezekhez társult még a revízió gondolata és követelése. A két háború közötti eszmei z?rzavarban jól megfért egymással Ady vádló, tragikus magyarsága, Móricz elemz?, felel?sségteljes magyarsága, Szabó Dezs? népb?l táplálkozó, mély faji magyarsága és Prohászka Ottokár diadalmas keresztény magyarsága. Kés?bb Kodály és Bartók, Németh László, Illyés, valamint a népi írók a magyar lélek legrejtettebb kincseit hozták a felszínre. Munkáikból tanulságként lesz?rhet?, hogy a magyarság egy sajátos élet-forma, önszemlélet, történelmi szellemiség és erkölcsi parancs. Az igaz magyarság azonos a tökéletes emberséggel; aki embernek hitvány, magyarnak is az! Régebben az volt a magyar, aki annak vallotta magát. Sokan ma is így vélekednek; ám 75 év tudatos fert?zései, ?agym?tétjei? után, a hazugság és zsiványság szikes pusztáinak közepén ez már édeskevés. Nem elég az egyszer? állítás, nem elég a hamis esküvés sem! Szerintünk az a magyar, aki bizonyítja. Aki teljes szívéb?l, összes idegszálával vállalja e nép sorsát; osztozik örömében fájdalmában, szól érte és védi mindenütt, aki harcol is ha kell, aki neki szenteli egész életét, s habozás nélkül vérét ontja, ha ezzel segíthet. Ám aki népünket s földünket gyalázza, egyetlen göröngyét elárulja, egyetlen lakóját kifosztja, aki bármiben ártalmunkra van, vagy a vesztünkre tör, bizony az nem magyar. Az számunkra ellenség, legjobb esetben közömbös idegen, legyen bár f?rabbi, vagy Árpád korcs maradéka."
_________________
"Mindenek el?tt áll el?ttem a h?ség a fajtámhoz!" Széchenyi István (Indította: paluz, 2007.05.05. 17:22:46) | Káddám Hussein | 2008.02.07. 17:52:45 | Válasz erre | | 89.147.88.57 | | | | Mostantól kezdem majd olvasgatni bibliát,és a sámánizmusank is utánna nézek. |
| paluz | 2008.02.07. 20:41:33 | Válasz erre | | 80.98.6.180 | | | Káddám Hussein: Háááátt sajnálom ,hogy ezt szürted le a beszélgetésb?l :)))
Tényleg .
szevasz .(Előzmény: Káddám Hussein, 2008.02.07. 13:59:34) |
| paluz | 2008.02.07. 20:43:06 | Válasz erre | | 80.98.6.180 | | | Káddám Hussein: Nem tudtam hogy performans.-t szervezel .
Bocs én kimaradok .:)(Előzmény: Káddám Hussein, 2008.02.07. 17:52:04) |
| paluz | 2008.02.07. 20:43:38 | Válasz erre | | 80.98.6.180 | | | Káddám Hussein: Kérlek ...ahogy érzed.(Előzmény: Káddám Hussein, 2008.02.07. 17:52:45) |
| Káddám Hussein | 2008.02.08. 16:05:27 | Válasz erre | | 89.147.88.72 | | | | paluz: Karl Haushofer és Hitler jóbarátok voltak. |
| Káddám Hussein | 2008.02.08. 17:43:43 | Válasz erre | | 89.147.88.72 | | | | paluz: Talán lehet hogy benne van az én próféciám is! |
| paluz | 2008.02.08. 17:48:25 | Válasz erre | | 80.98.6.180 | | | Káddám Hussein: Na látod rátapintottál a hiáynosságaim egyikére ,abszolut nem ismerem a náci irodalmat történelmet ....:)
Akkor ezt vegyem egy békejobbnak ?(Előzmény: Káddám Hussein, 2008.02.08. 16:05:27) |
| Káddám Hussein | 2008.02.08. 18:36:12 | Válasz erre | | 89.147.88.72 | | | | paluz: Nem kell ismerned a nácizmust,ez csak egy hasonlat volt,költ?i,csak ne verd ki bel?lem. |
| Káddám Hussein | 2008.02.08. 19:06:31 | Válasz erre | | 89.147.88.72 | | | | paluz: Igen veheted békejobbnak. |
| garabonciás paluz | 2008.03.07. 20:30:35 | Válasz erre | | 80.98.6.180 | | | Érdekes tények nyelvünkr?l: magyar rovásírás Észak-Amerikában
2008-03-05. 17:23
Tudtad-e, hogy a magyar nyelv legrégibb emlékei közül egy k?bevésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfundland (Új Skócia) Yarmout öblénél? Ezt a 992-ben állított, ma 1005 éves nemrég megfejtett emléket Amerika els? felfedez?ir?l dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettett magyar rovásírással, k?be vésve örökítette meg. Samuel Laing (1844 London) állapította meg els?ként, hogy Tyrkir magyar volt. Az izlandi nyelvben a "Tyrkir" a "Turk" megfelel?je, amelyet arab, görög és török források egyöntet?en turkok-ként a magyarok jelölésére használtak.
Ezt az 1700-as években megtalált követ (181 kilós) ma a Yarmout Country Museum-ban ?rzik. A szöveget nem skandináv rúnákkal írták, hanem magyar rovásírással. Ezt a szöveget 1984-ben Budapesten fejtette meg Szilva Lajosné és így szól: "/Eric/son járt e hejen is sok tár/sával/".
Tudtad-e, hogy a British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ?snyomtatvány szövege így kezd?dik: "Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelének elsew capitoliuma"? Keletkezésének id?pontja 1533, és magyarul íródott.
Tudtad-e, hogy "a Sorbonne egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépek segítségével, a nyelvek ?siségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv ?rzött meg legtöbbet az ?sm?veltség elemeib?l, az ?s-etimonokból, alapszavakból, a következ? eredményre jutottak: a mai angol nyelv 4 % etimont, a latin 5 %, a héber 5 %, a csendes-óciáni nyelvek 7 %, az indiai mundakhol 9 %, a tibeti szanszkrit 12 %, az ?störök, türkmén 26 %, a mai magyar nyelv 68 % ?s-etimont tartalmaz!"
Tudtad-e, hogy ma tudományos kutatásokat végeznek az ?snyelv kérdésében? Mi magyarok már 200 éve foglalkozunk ezzel, olyan kutatók, nyelvészek, történészek mint az 1812-ben elhunyt Keresztesi Józseft?l, Horváth Istvánon, K?rösi Csoma Sándoron, Táncsics Mihályon, Varga Zsigmondon keresztül az 1973-ban elhunyt Pass Lászlóig. Ma Baráth Tibor is "A magyar népek ?störténete" cím? munkájában, vagy Kemény Ferenc nyelvész (Oslo), aki negyven nyelvet ért és tizenötöt beszél, az állítja, hogy a leg?sibb eurázsiai nyelv a magyar.
Tudtad-e, hogy magyar családnevek, földrajzi nevek ezerszám fordulnak el? a világ különböz? helyein? A Hawaai-i szigeteken él? Dr. Vámos-Tóth Bátornak és munkatársai gy?jtésének köszönhet?en az azonosított magyar szavak gy?jteménye egy új tudományágat képvisel, amelyet TAMANA névvel jelölnek. Eszerint mintegy hatezer eredeti magyar név és névszerkezet fordul el? szerte az egész világon. Csak egy példa: "Magyar családnevünk, helységnév Indiában, egy dombvonulat elnevezése Irakban és Libanonban, továbbá hét földrajzi helyet jelöl Máltán,, települést Tuniszban, Burkina Fasoban, a Fülöp szigeteken, egy város neve Indiában, településnév a Kaukázusban és az udmurtoknál, ezen utóbbiaknál éppenséggel az "Almás", "Káldi", "Kocsis", és "Vajas" települések szomszédságában."
Való tény, hogy bizonyos szavak azonos módon el?fordulnak különböz? nyelvekben, de itt nem err?l van szó csupán, hanem a felt?n?en nagy számú el?fordulásban.
Tudtad-e, hogy nyelvünk ?siségét egy angol nyelvész és irodalmár, Sir John Bowring, aki sok nyelv mellett magyarul is beszélt, emígyen jellemzett az 1830-ban megjelent "Poetry of Magyar" cím? verses kötetének el?szavában: "A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejl?dött, és szerkezetének kialakulása olyan id?kre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejl?dött nyelv, amelyben logika van, s?t matézis, er?, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával.
E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke... A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az els? tételét: ....."?
Tudtad-e, hogy a magyar nyelv tömörít? hatása szinte egyedülálló? Hogy hihetetlenül gazdag, képalkotó képessége van szavainknak, hogy "tárgyas ragozásával, harminchat mozzanatos, negyvenhat gyakorító, sok-sok kezd?, müveltet?, ható igékkel, f?leg pedig igeköt?ink el?re és hátravetésivel, amivel a cselekvés és az id? boszorkányos árnyalatait és mozzanatait jelölhetjük. Ilyen bravúrra a világ egyetlen más nyelve nem képes!"
Példa a "néz" ige módozataira: néz, nézeget, nézel?dik, néz?ben, nézve, nézvést, nézetlen, nézhetetlen, néztében, nézetében, stb.
Tudtad-e, hogy míg a nagy nyugati világnyelvek legjobb esetben is csak 7 magánhangzót ismernek (az olasz például csak 5-t), addig a magyar nyelv 14 magánhangzót ismer és használ: a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-?, u-ú, ü-??
Tudtad-e, hogy a nyelvek összehasonlításában mint a legdallamosabb az els? helyen álló olasz és a második helyen álló görög után a magyar következik? Ezt nem kisebb nyelvtudós, mint Giuseppe Mezzofanti bíboros állította (1774-1849), aki 58 nyelven írt és 103 nyelven beszélt. ? maga mondotta, Ludwig August Frankl költ?nek: "Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz és görög után minden más nyelv el?tt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejl?désre képesnek? A magyart. Ügyeljen, mert egy feltündökl? költ?i lángész még igazolni fogja nézetemet. A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben..."
Valóban nem tudják, vagy csak kevesen! Hiszen akkor nem sietnének olyan gyorsasággal átvenni az angolszász szavakat, miközben mindennapi nyelvhasználatukban fájdalmasan hagyják zsugorodni gazdag szókincsünket, helyet adva a slengnek, az új zsargon kifejezéseknek. |
| garabonciás paluz | 2008.03.11. 11:59:01 | Válasz erre | | 80.98.6.180 | | | A szlovák történelemírás hazugságai
A gondolkodó magyarok el?tt lassan nevetségessé válik a szlovák kormányzati körökb?l kiinduló - a tudományos kutatások által alá nem támasztható - "történelemcsinálás", "mítoszteremtés" szánalmas igyekezete, vagy Fico kijelentése, mely szerint magyarok nincsenek, csak magyarul beszél? szlovákok... Csakhogy az ilyen téren tájékozatlanabb külföldiek számára a hazugság nem magától értet?d?, hiszen angol nyelv? ismeretterjeszt? honlapokon a neves szlovák történelmi személyiségeket felsoroló oldalakon ott találhatjuk Pet?fi, Csák Máté, Bél Mátyás, Selye János nevét... Ráadásul a magyarországi kormányzat nem aktuálpolitikai, hanem történelmi kérdésként látszik kezelni az ügyet, és egy szóval sem reagál az ostobaságokra. A Karpatia utánajárt a szlovák soviniszta történelemhamisítók legújabb ötleteinek.
"Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek" - Jan Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Arra hivatkozott, hogy Franciaországban sem léteznek algériaiak és marokkóiak, mert "?k is mindnyájan franciák, akiket franciákra, bevándorlókra és idegenekre osztanak". A pártelnök szerint Szlovákiában is ezt a modellt kellene követni, s "a Dél-Szlovákiában él? polgártársainkat magyar anyanyelv? szlovákoknak kellene nevezni". A hivatalos népszámlálási adatok szerint Szlovákiában több mint félmillió, magát magyarnak valló szlovák állampolgár él...
??Slota korábbi történelmi fejtegetései szerint a Kárpát-medencét 1248-ban felkeres? frank püspök azon csodálkozott, hogyan adhatott az Isten ilyen szép országot ilyen csúnya embereknek. "A mongoloid típusú, görbe lábú magyarokat értette ez alatt a ronda lovaikkal. S?t alacsony kis lovacskáikkal. Ezt mondta a püspök. 800 év alatt ezek a mongoloidok valahogy elt?ntek. Nem tudom, ki civilizálta ?ket. Valószín?leg a szláv vér, sajnos. Nem is tudom, magyarok-e valójában ezek a magyarok, akik azt állítják magukról, hogy magyarok. Szerintem 90 százalékban szláv vér folyik az ereikben, és csak tizedrész vagy egy százalék tizedrésze maradt az ?smagyar vérb?l. De mint valami bolondok, úgy turuloznak meg ragaszkodnak a többi ?rültségükhöz."
"Egyre több történész hangoztatja, hogy a Nagymorva Fejedelemségben nem szlávok, hanem régi szlovákok éltek, akiknek a királya Szvatopluk volt. Legyünk büszkék erre. Ha a magyaroknak lehet Szent Istvánjuk, a cseheknek pedig Szent Venceljük, akkor nekünk pedig Szvatoplukunk lesz, akinek a szobrát miel?bb felállítjuk a pozsonyi várudvarban" - Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Újabb "nemzetépít?" javaslattal állt el? Ján Slota: azt javasolja, hogy 2008 a "szlovák kett?s kereszt" éve legyen, ennek jegyében pedig Szlovákia-szerte kett?s kereszteket akar állítgatni, természetesen a magyarlakta területeken is. "Szlovák kett?s kereszteket fogunk felállítani egész Szlovákiában, délen is, hogy ne kelljen azt bámulnunk, ahogy Dél-Szlovákia felett meghülyült magyar turulmadarak röpködnek," közölte Slota. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke emléktáblát is avatott a jelenlegi magyar-szlovák határon, a t?keterebesi járásban tavaly felállított vasbeton kett?s kereszten. Slota igazi szellemi ámokfutása ezt követ?en következett: "mindenki számára világossá akarjuk tenni, akik kétségbe vonják területi integritásunkat és államiságunkat, hogy ezt nem engedjük," folytatta Slota. Akkor hát induljuk egy szó szerint rövid kirándulásra az északi nép történelmébe!
A szlovákok körében mind a mai napig mély felindulást vált ki, ha tótoknak nevezik ?ket. Ez a reakció sajnos saját történelmük ismeretének hiányosságaiból fakad, ugyanis a kifejezést nem soviniszta magyarok találták ki, hanem a tótok nevezték így magukat ezer éven át. A tótok a magyar honfoglalás idején kis számban és szórványokban éltek, de származásuk - elnevezésükhöz hasonlóan - bizonyítékérték?en nem meghatározható. Még szláv eredetük is kérdéses, nem kizárt, hogy a szláv nyelvet csak szomszédaiktól vették át. Napjainkban tetszet?s az a pánszláv politika, miszerint a szlovákok a morva-szlovák folytonosság (!) értelmében a Nagymorva Birodalom jogos utódai. Ezt a feltételezést történelmileg ugyanakkor nem lehet igazolni. Ami pedig a Nagymorva Birodalmat illeti, nem egészen húsz éves fennállása alatt nem tett szert nagyobb területre, mint a Felvidék nyugati részének egyharmada. Mégis, a dús képzel?er?vel megáldott szlovák tudósok egynémelyike szerint a Nagymorva Birodalom a 9. században a mai Szlovákián kívül kiterjedt Morvaország és Ausztria keleti, Pannónia északi részére. De igencsak meglódult a fantáziája annak a tudósnak is, aki Passautól a Fekete-tengerig, a Tátrától Szalonikiig terjed? birodalomról beszél... Ezen feltevéseknek nincs semmilyen bizonyítható alapja.
Magyarságkutatóink által bizonyítottnak tekinthet? tény, hogy a magyarok a hazatéréskor nem találtak itt semmiféle meglév?, betelepült szlávságot. A Benes általi hivatkozás a 10. századi ?scsehszlovák államra is a fantázia szüleménye, ezt egyetlen írott forrás sem támasztja alá. Annyi bizonyos, hogy a tótokkal a magyarok útközben találkoztak, s mivel ez a csekélyke nép semmiféle határozott, kiforrott kultúrával nem rendelkezett, könnyen elvegyült Árpád népei között. Egyes csoportjaik ugyanígy idegen népekhez csapódtak és alkalmazkodtak. Olcsó és igénytelen munkaer? lévén más nemzetek szívesen be is fogadták ?ket. A leend? hazába a magyarok hozták be magukkal gyepünépnek, hogy a peremvidékeken ?rködjenek a betolakodókkal szemben. Ezeken a helyeken hagytak maguk után történelmi nyomokat, a baj csak az, hogy a szlovák régészet ezen peremvidékeken talált szegényes anyagi kultúra leletei alapján húzza meg a hajdani Nagymorva Birodalom határait! A tótok a kés?bbi történelmi korokban is a Magyar Királyság (vagy az Osztrák-Magyar Monarchia) védelmében éltek, békében a magyarokkal, ugyanis akkor még tisztában voltak a Királyságban betöltött nem túl hangsúlyos helyükkel és szerepükkel. Az ország megoltalmazta ?ket a török és tatár támadásoktól, enélkül valószín?leg saját kultúra, gyökerek, magas szint? társadalmi, vallási és katonai szervezettség híján a múlt ködébe vesztek volna.
A szlovák nemzet különböz? eredet? szláv népcsoportokból az 1800-as években mesterségesen létrehozott nemzet. Egészen odáig 3 különböz? nyelvet beszél? népr?l van szó. A "szlovák" elnevezés, de maga a nyelv is ekkor született meg egyes pánszlávista nyelvújító hazafiak mesterséges kreációjaként. A Benes által "évszázados városnak" nevezett Pozsony lakóinak száma 1920-ban 800 000 melynek csupán 14,8 %-a szlovák. Az ország neve, a földrajzi- és városnevek csak az 1920-as évekt?l kapták szlovák elnevezésüket, 90 %-uk magyar eredet?; a számtalan árpádkori település és emlék neve eredetileg színmagyar! A szlovákok büszkén és fennen hangoztatják, hogy már a 15. században volt egyetemük Pozsonyban és Nagyszombatban, csak azt felejtik el hozzátenni, hogy az el?bbit Mátyás király, az utóbbit Pázmány Péter alapította...
Saját építészeti, történelmi, képz?m?vészeti alkotások híján a magyar történelem nagyjainak nevét elszlovákosítva próbálják meg ?ket eltulajdonítani. Így lett Csák Mátéból Matús Cák Trenciansky szlovák fejedelem és a murányi vár úrn?jéb?l, Szécsi Máriából Maria Secovská. Így "kerültek" szlovák kézbe a Forgách, Zichy, Andrássy grófok kastélyai és vált történelmük nagy nev? személyiségévé Rákóczi, Wesselényi, Bethlen...Így hitetik el a történelmet nem ismer?kkel, hogy pl. a Kassai Dóm, de számos, a magyarok által épített templom, vár, kastély a szlovák gótika, barokk remekm?ve...
Pedig a más tollával ékeskedés nem az igazi dics?ség útja. Ehelyett inkább a történelemhazudók megszívlelésére ajánljuk Talleyrand szavait, miszerint: "Az államok és egyének számára egyaránt nem abban áll a boldogulás igazi útja, ha elveszik, ami a másé, hanem ha kifejlesztik azt, ami az övék."
Fehérvári Nagy Réka
(A teljes rovat a Kárpátiában!) |
| garabonciás paluz | 2008.04.06. 11:49:23 | Válasz erre | | 80.98.0.174 | | | | /sicambria.extra.hu/portal/ |
| paluz | 2008.04.07. 08:35:28 | Válasz erre | | 80.98.0.174 | | | Siklósi András
A Kárpát-medence magyarsága csak együttesen, összefogva
védekezhet az ?t ér? támadások, gyalázkodások ellen!
(A beszéd elhangzott 2008. ápr. 2-án a budapesti Külügyminisztérium el?tti tüntetésen.)
Tisztelt Pannon Nemzeti Gárda, tisztelt részt vev? szervezetek, kedves tüntet? Honfitársaim, Magyarok!
?szinte megbecsüléssel és szeretettel köszöntök mindenkit az általam képviselt Turul Szövetség nevében. Azon szomorú alkalomból gy?ltünk itt egybe, mert az utóbbi években, hónapokban a trianoni gúnyhatárainkon belül és kívül, szinte mindenütt azonos intenzitással, ugyanakkor egyre hevesebben és durvábban folynak ellenünk a sértegetések, gy?lölköd? gyalázkodások, s?t a tettleges atrocitások is. Az egyes magyar nemzetrészek erre semmilyen okot nem adtak, s?t békés módon, már-már önemészt? türelemmel viselik az ellenük uszuló brigantik verbális és fizikai bántalmazásait. A legtragikusabb az egészben az, hogy sem az utódállamok törvényei, ill. hatóságai, sem pedig a (mostoha)anyaország közhatalmi szervei semmilyen védelemben sem részesítik ártatlanul üldözött, meghurcolt nemzettestvéreinket. (A nagyhatalmak s az Európai Unió b?nös közönyér?l most ne is beszéljünk.) Nyilvánvaló, hogy ez így tovább nem mehet! Már az is mélységesen elítélend?, hogy egyáltalán idáig fajulhattak a dolgok, ahelyett, hogy minden alattomos és nyílt támadásra méltó választ adnánk úgy, hogy örökre kedvét szegjük e sötét lelk? gazembereknek bármiféle hasonló disznóságok elkövetését?l.
Tárgyilagosan le kell szögeznem, hogy Trianon el?tt efféle káros cselekmények még elvétve sem érték a magyarságot. De még a bizonyos körök által zsigerb?l kárhoztatott Horthy-rendszer alatt sem alakultak ki sehol a Kárpátok gy?r?jében a mai áldatlan állapotokhoz fogható szörny?séges helyzetek. Csak a kommunista megszállás idején, ill. e rendszerek agóniája óta kényszerültünk mindenütt vessz?futásra, olyannyira, hogy most már a puszta emberi létünk, nemzeti megmaradásunk is végveszélybe jutott. Hangsúlyozom: nemcsak az elcsatolt területeken, hanem a meghagyott csonka hazában is! Vajon miért van ez így, tán valami elkerülhetetlen végzet szánta ezt az elátkozott sorsot szebb id?ket látott, boldogtalan népünknek? Hiszen ha hinni lehet gyakran énekelt Himnuszunknak, nem csupán a múltunkat, hanem már a jöv?nket is el?re megb?nh?dtük. Akkor hát miért ütnek-vágnak bennünket folyamatosan, miféle alvilági er?k törnek az életünkre, s irtanak bennünket t?zzel-vassal hosszú évtizedek óta? S vajon tehetünk-e ellene valamit, várhatunk-e bárhonnan fölment? segítséget? Miel?tt e súlyos kérdésekre megkísérlem a választ, futólag emlékezzünk meg a rajtunk végigszántó totális genocídiumnak - ha úgy tetszik: magyar holokausztnak - a népünk biológiai és szellemi-lelki kondíciójában okozott pusztításairól. Itt és most nincs módomban leltárt készíteni, ám úgy érzem, a konkrét sérelmeket valamennyire mindenki ismeri, melyek határozottan alátámasztják elvitathatatlan igazunkat, valamint az ellenoldal brutális embertelenségét.
Aligha gondolhatja magát derék magyarnak az, akinek nem fáj Trianon, s aki e példátlan gazságot nem akarja valamilyen formában orvosolni. Ami pedig a hullarabló utódállamokat illeti, 88 év tapasztalatai számukra is világossá tehették, hogy a Kárpát-medence földrajzi, gazdasági, politikai, katonai és kulturális egysége megoszthatatlan, s e szerves, Istent?l rendelt összetartozás er?szakos szétverésével valamennyi új ország egyaránt életképtelenné válik. Nemcsak Magyarország haldoklik ezért jelenleg, hanem egész Közép-Európa is. Ennek jelei voltak Csehszlovákia és Jugoszlávia fölbomlása, de az is, hogy Ukrajna a Szovjetunió széthullása után nem tud mit kezdeni Kárpátaljával, miként Románia sem Erdéllyel. A tótok, oláhok, rácok, ukránok mindnyájan tudják, hogy hiába er?lködnek és gy?lölködnek, a torkukon akadt halszálkákat nem képesek se lenyelni (pláne megemészteni!), sem pedig kiköpni. Mit ér hát számukra, ha kisemmizik és elpusztítják az ?slakó magyarságot, ha ebbe a "küzdelembe" maguk is beledöglenek? Tágabb értelemben pedig egész Európa tartós békéje, fejl?dése is attól függ, hogy visszaállítja-e az I. világháború el?tti állapotokat, ill. megadja-e valamennyi itt él? népnek, mindenekel?tt a rengeteget szenved? magyarságnak, a teljes önrendelkezést minden téren. Amíg a mostani alárendeltségünkben, kiszolgáltatottságunkban nem történik gyökeres javulás, addig a trianoni szindróma mindenütt szedni fogja további áldozatait. A politikusoknak, szellemi vezet?knek be kell látnia, hogy nemcsak a magyar nemzet egy és oszthatatlan, hanem a térségben él? valamennyi nép csak egymást támogatva, a Németh László-i tejtestvériség elvét elfogadva boldogulhat, de semmiképpen sem egymás rovására, vagy egymás ellen acsarkodva és hadakozva. 1000 évig béke és rend volt itt a Szent Korona fennhatósága alatt, szilárd meggy?z?désem, hogy a jöv?ben se lehet ez másképp. A magyar történelmi bölcsesség, rátermettség, fajtánk különleges képességeinek, vezet? szerepének érvényesítése nélkül, szabad és egyenrangú társnemzetek hatékony együttm?ködése nélkül a Kárpát-medence földi Paradicsom helyett csupán sivár temet?kert lehet. Ez pedig végs? soron senkinek sem érdeke.
Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a rendkívül toleráns és jóhiszem?, senkinek nem ártó magyarság (beleértve már alig vegetáló anyaországát is) mindenütt jogfosztottan, eltiporva, hagyományaiból kiforgatva, öntudatában s erkölcsében megrontva, nyomorult rabszolgaként tengeti ünneptelen hétköznapjait; s többségében olyan, mint a beteg madarak, melyeknek lenyesték a szárnyait. Nemcsak a megszálló kisantant agresszív mohósága nehezedik ránk, hanem távolibb égtájak nem kevésbé barbár betelepül?i, új "honfoglalói" is rombolják életesélyeinket. Oly ügyesen, körmönfontan lopakodnak ide, hogy a napi gondoktól elcsigázott, hazug cselszövést?l, sajtóármánytól elkábított népünk szinte észre se veszi a minden korábbinál halálosabb veszélyt, nemhogy védekezni, cselekedni próbálna ellene. S akkor, amikor az összes harangot, lármafát félre kéne verni, s körbe kellene hordozni a véres kardot, s minden gátra, bástyára, gyep?re elszánt emberek tömegét kellene állítani, persze megfelel?en képzett, kipróbált, gerinces vezérekkel az élen, akkor hazaáruló pártjainknak és kormányunknak nincs fontosabb dolga, mint az ellenségeink ülepét nyalogatni, s a saját zsebeit teletömni. Ilyen gonosz, önz? és impotens vámpírcsorda tán még soha nem irányította a magyarságot az utóbbi 500 évben! S bizony, ha még sokáig megt?rjük magunk fölött e ragadozó görényeket, akkor magunk is ugyanolyan hitvány önfeladóvá, becstelen söpredékké válunk.
Kedves Bajtársaim, szeretett Véreim! Felel?sségem tudatában kijelentem, hogy a sajnos egyel?re még alvó, de lassan már ébredez? magyarságnak az egész Kárpát-medencében az el?deinkéhez mérhet?en áldozatos önvédelmi harcot kell folytatnia, ha fönn akar maradni az idegenek tengerében, s nem óhajt ebek harmincadjára jutni. Ha mi beletör?dünk balsorsunkba, s nem teszünk meg minden t?lünk telhet?t a saját ügyünkben, más biztosan nem fog bennünket megmenteni a tragikus végt?l. S?t, akkor nem is érdemlünk jobbat. Nincs vesztegetni való id?nk, föl kell hagynunk az önmarcangoló töprengéssel, a gyáva meghunyászkodással, a sehova sem vezet? széthúzással és egymás elleni áskálódással. Legyünk szolidárisak, tömörüljünk össze, higgyük el, hogy együtt mindent megnyerhetünk! El?ször is azonnal takarítsuk el ezt a galádul ránk telepített, szemétre való "szociálliberális" zsiványbandát, kormányostul, ellenzékestül, ügynököstül, az összes áldemokratikus intézményével, hazug sajtójával egyetemben. Tegyünk rendet és igazságot, váltsunk rendszert és államformát, majd kezdjünk szabadon építkezni. Ezzel párhuzamosan állítsuk meg rohamos fogyásunkat, s gyülevész ingyenél?k befogadása helyett gondoskodjunk saját utódokról. Terjesszük ki véd?karjainkat elszakított honfitársaink fölé, keressünk valódi partnereket és szövetségeseket rokon népeink körében; ássuk el? elfeledett múltunkat, ?si kultúránkat és szakrális kapcsolatainkat; térjünk vissza újra a Magyarok Istenéhez, Boldogasszony Anyánkhoz s a Szentkorona-eszméhez. Ne érjük be holmi kett?s állampolgársággal és ingatag autonómiákkal, hanem hajtsuk végre a trianoni revíziót, s szerezzük vissza elbitorolt, gyönyör? országunkat. Bátorsággal, tisztességgel, szeretettel és szorgalommal teremtsünk itt egy olyan világot, hogy csodájára járjanak mindenféle nációk. Mutassuk meg, hogy mennyit érünk, s mekkora teremt? er? lakozik bennünk, ha úgy élhetünk és dolgozhatunk, ahogy nekünk tetszik! Törjünk ki a rabságból, egyenesedjünk föl, s két lábbal a szül?földbe gyökerezve tekintsünk az égre! Lehetnek-e ezeknél nemesebb céljaink, s beérhetjük-e ezeknél kevesebbel? Üdvösségemre mondom, hogy nem! Kössük föl hát a fehérnem?nket, s gyürk?zzünk neki, Barátaim! Egy a nemzet, és egy az Isten! Éljen a magyar szabadság, örökké virágozzon a haza! |
| paluz | 2008.04.25. 08:55:03 | Válasz erre | | 89.223.170.41 | | | Lajdi Tamás: Magyarország dics?séges feltámadása
Most arcunkat a tükör felé kell fordítanunk, s akkor meg fogjuk látni, honnan várhatunk segítséget. Pio atya, Isten szentje azt mondotta, hogy
"Magyarország egy olyan kalitka, amelyb?l egyszer még egy gyönyör? madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dics?ségben lesz részük. Írigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú ?rangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne er?sebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"
Hát fel a fejjel, magyarok! Történelmi sorsunkból tanulva vagyunk már annyira bölcsek, hogy tudjuk: emberi élet, sors nem létezik nehézségek, akadályok, testi-lelki szenvedések nélkül. Ilyen az ?sállapotból kihullott világ és emberi nem természete. De azt is tudjuk, hogy aki h?en kitart a megtapasztalt Igazság mellett, annak mindenkor van reménye a menekülésre, a megigazulásra. S valljuk be, jobb a leküzdött bajok múltán örvendezni, mint nehézségek nélkül, de tartalmatlanul, s örömtelenül élni. Hogy milyen csodálatos egy romboló, gyilkos betegség után felépülve ismét sétálni, menni, érezni az áprilisi megújuló természet zsenge illatait, a folyó víz szagát, hallgatni a májusi esték csivitel?, cserreg? rigóinak, pacsirtáinak hangját, este egy pohár h?vös borral kint állni a végtelen sötétben sziporkázó, júniusi csillagsátor boltozatában és újra hinni, hinni a megújuló élet boldogságában, csak az tudhatja, aki járt már a halál partján, s érezte az arcába csapó h?vös hullámok hasító fájdalmait. A fájdalom azonban a barátunk, legyen az testi vagy lelki természet?, s mindig visszajelzés, mely felhívja a figyelmet a gyenge pontokra, s megmutatja, min, hogyan és mikor kell javítanunk. A bajjal való bátor szembenézés nagy er?vel hordozza magában a siker esélyét.
Válaszolj! Nem a Pio atya által jelzett történelmi id?dimenzióba lépünk-e napjainkba? Ne feledjük el, Pio atya 1968-ban távozott Teremt?jéhez! Jóslata nem válik-e életté? A madár számunkra egyértelm? jelkép: itt bels? fényünk lélekmadaráról, a Fény Madaráról van szó, akit ?seink Turulnak neveztek. Fel kell ?t röptetnünk, hogy világosságot és meleget vigyen a szellemi és erkölcsi jégkorszakba burkolódzó, egyre h?vösebb külvilágnak. Tápláljuk hát a lelkünket tiszta, fedhetetlen élettel, Isten iránti elkötelezettséggel, anyanyelvünk ápolásával, tanulással, egyenes gerinccel, nyitottsággal, szókimondó bátorsággal! Hogyan ajánlja nekünk az Esszénus Béke Evangéliumában Jézus: "Jó gondolatok, jó szavak, jó cselekedetek." Ez a recept! Legyünk helyünkön a közösség kovásza, hogy a kivülállók azt mondják, jó lenne olyanná lennünk, mint amilyenek ?k! Váljunk hitéletünkben a magyar szellem szennyezetlen tisztaságának, ?si magyar értékeinknek hordozóivá, de ne t?rjünk ferdüléseket, torzulásokat, jellemtelenséget, hazugságot, igazságtalanságot, gyalázkodást és gyalázatosságot a környezetünkben. Ezeket nem csak elutasítanunk kell, hanem ki is kell ?ket tiltanunk, ki kell pusztítanunk világunkból. Azt mondod, nem tudod mit tehetnél mindennek érdekében? Mivel er?s ellenséggel állunk szemben, harcunk gyakran nem kecsegtet azonnali sikerrel, mai dolgunk, hogy egyre szorosabb szövetségben álljunk Istennel. Mindenki, aki megteheti, vállalja fel egy -az elcsatolt területeken él?- magyar árva nevelésének anyagi támogatását. Minden magyar különös figyelmébe ajánlom a csángókat, akiknek sorsát még ma is aljas rablóérdekek alakítják, s akiket sem egyetlen magyar egyház, felekezet, sem a mindenkori magyar állam meg nem véd!
Vállaljuk a sorsunkat szembenéz? bátorsággal és a szkíta esszénusok világlátásával, amelynek lényege a következ?: Az Isten a világot jónak teremtette, mert amit teremtett, arról látta, hogy jó. Így mi, akik egy jó teremtésbe születtünk bele, tudjuk, hogy semminek, ami rossz, nincs valódi realitása. Ami rossz létezik, az mind az ember lelki-szellemi süllyedésének illuzórikus terméke. Az elkeseredés, az elesettség, a betegség, a reménytelenség állapota mindig belül keletkezik, s mivel hatalmunk van igent vagy nemet mondani jelenlétükre, létük irreális. A világnak két nagy realitása van: Isten és Ember. Ez utóbbinak az el?bbit?l hatalom adatott, minden egyes embernek, hogy válasszon az eredend? jó és a körülmények kreálta rossz között. Ezt a választást nem lehet állandóan halogatni, ezt ma kell megtennünk, ebben a pillanatban, de legalábbis minél hamarabb! A gonoszságot, a szeretetlenséget, a pusztító érzelmeket, er?ket, a betegséget kitilthatjuk életünkb?l: Erre Istent?l kaptunk hatalmat. Vonjuk vissza a rossz dolgoktól a nevüket, s egyszeriben lehull rólunk a teher, leszakadnak homlokunkról a ráncok, s ajkunk körül önkéntelenül is a mosoly vonásai formálódnak: az életörömmé.
Mi magyarok arra is hatalmat kaptunk, hogy az embereknek hitelesen beszéljünk e szabadságról. Ez lehetetlen úgy, hogy közben mindenféle küls? és bels? függ?ségek közt élünk. Hogy küls? körülményeink hogyan alakulnak, az nagymértékben függ a körülményekt?l és bels? rendünk törvényeit?l is. Bels? függ?ségeinkr?l mindig mi tehetünk! Ezt a jelek szerint, egyre több tudatos magyar érti meg. A szabadság mindig egyéni, személyes döntés! Személyes életünkben is, de politikailag is hatalmunk van szabaddá tenni magunkat. Ehhez nincs szükség semmiféle vérontásra, mégcsak egy durva szóra sem. Ez egyéni elhatározás kérdése.
Rimaszombat Polgarinfo |
| garabonciás paluz | 2008.05.10. 06:24:43 | Válasz erre | | 89.223.162.152 | | | Én nemes „álmosházi” l?gérpatonyi Hervay Tamás lélekemelget? táltospap, a magyarságtudomány magisztere, a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme magyarságtudomány szakos tanára vagyok.
Ebben, minden benne van!
Egerben születtem, de Budapesten, Budán, lakom.
1981-óta, Dr. Pap Gábor és Dr. Molnár V. József el?adásain ismerkedem a magyarság hagyatékával.
2000-t?l, mint egyetemi tanárom, csatlakozott az említetteken túl dr. Bakay Kornél régészprofesszor, dr. Gyárfás Ágnes, ki egyben egyetemünk elnökasszonya is, Szelestey László, Rostás László és még sokan mások, kik közül egyetemen kívüliként megemlíteném még, mint szellemi testvéremet, Szántai Lajost. Ez a kinti létszám örvendetesen növekszik!
1991-ben Isten meggy?zött személyes gondoskodásáról, s azóta Vele igyekszem szolgálni mindenkinek, aki kapcsolatba kerül velem. Ez id?t?l nevezhetem magam táltospapnak, noha visszanézve, születésemt?l jelei vannak elhívásomnak. Itt ezt nem részletezném, akit valóban érdekel, fel tudja venni velem a kapcsolatot. Tanítok, szert tartok, írok. Ez tölti ki mindennapjaimat.
Kérték, hogy fogalmazzam meg, ki a magyar szerintem. Nos íme:
Magyar az, aki erkölcsi tartásában, mely az isteni m?ködésrendhez h? magatartásban valósul, rendíthetetlen, önérdekét, akár életét is, képes Isten céljainak alárendelni, így szolgálván a többieket, hogy azok is erre a szintre tudjanak emelkedni!
Magyar az, aki a magyar nyelvet nem csak beszéli, de használja is!
Magyar az, aki ismeri ?sei hagyományainak lényegét is, és aki ezen emlékeket kozmikus szinten m?ködtetni is tudja!
Magyar tehát az, aki érti a teremtés lényegét, a szeretetet, és szert tart annak folyamatos fenntartásáért!
Gondolattal, szóval, és cselekedettel!
Ezt igyekszem szolgálni, az alapok tanításával, hogy Pap Gábor, és a többiek jó alapokra építhessenek!
Az alapoknak három pillére van:
1. A teremtésismeret, mely magában foglalja az Istenismeretet, amely önismeretre vezet.
2. A magyar nyelv teljességében való ismerete. Ez két fontos szempontot is felvet. Felismerteti velünk, gondolkodásunk miért képes a folyamatokat megérteni, hiszen azt nyelvünk modellezi. Miért vagyunk megért?k, és együttérz?k, segít?készek a bajbajutottakkal szemben, hiszen nyelvünkben a részes és a birtokos eset csak szövegösszefüggésében különböztethet? meg, ezért mellérendel?, mindenki felel?s a másikért, a birtokló a birtokoltért.
3. A csillagmítoszi keretrendszer, és alkalmazásának ismerete. Ez nem asztrológia, de nem is csillagászat csupán. Itt a tér és az id? együttes megjelenése, a térid? vizsgálata és a következtetésekb?l adódó ismeretek összegzése a lényeg, és az így lesz?rt évezredes tapasztalatok segítségével jutunk mélyebb Isten, és önismeretre, a fény mozgásának, illetve a fény-árnyék változások számontartása és erkölcsi értelmezése segítségével!
Ezen alapok nélkül, s a vezet?knél a magasabb szint követeltetik, nincs magyar jöv?, s?t, egyáltalán nincs jöv?!
Tudati változás kell, hogy erkölcsi változás is lehessen!
Szellemiségben és erkölcsiségben vissza kell térnünk ?seink bölcsességéhez, mert csak így lehet, a múlt és a jelen összekötésével tiszta jöv?képet adni, s abból lehet csak helyes, erkölcsi érték központú jöv?t építeni!
Mindennél fontosabb tehát ?seink tudásának elsajátítása! S ma, amikor minden valódi szellemi értéket állami szinten pusztítanak, amikor csak az értéktelen szemét kap hatalmas anyagi támogatást, ezt vagy önszervez?d? közösségek – mint volt a polgári körök, míg le nem állította a FIDESZ – szervezésben, vagy egyéni, illetve családi alapokon lehet megoldani! És persze ez nem csak a tudásszerzésre és átadásra vonatkozik! |
| garabonciás paluz | 2008.05.10. 06:45:21 | Válasz erre | | 89.223.162.152 | | | | Mert visszatér a Tur-ul madár!“Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod órája. Mert íme, sötétség borítja a földet, és a népeket az éjszaka, És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a neked feltámadt fényességhez” Esaias: 60 1-3 |
| paluz | 2008.05.19. 20:05:16 | Válasz erre | | 89.223.248.137 | | | | youtube.com/watch?v=32a3yM69LUw&feature=related |
| garabonciás paluz | 2008.06.27. 11:38:17 | Válasz erre | | 89.223.228.28 | | | A Kurultaj napjainak m?sorszerkezete
1. F?program
A rendezvény legfontosabb eleme. Az arculat megteremtésének legfontosabb eszköze. A korábbi madjar - magyar törzsi találkozó történéseit és a magyar hagyományos rendezvényrend formavilágát, valamint a tudományos munka ismertetéséhez és népszer?sítéséhez szükséges elemeket tartalmazza.
A szkíta – hun - avar – magyar kulturális- és életmódbeli folyamatosságot, a magyar alapértékeket, az ?sök-, a testvér és rokonnépek tiszteletét, a magyarság földrajzi- és id?beli határokon átível? egységét és közös felel?sségvállalását tükrözi. Itt kell kiemelten kezelni a kazakisztáni madjarok - és az itthoniak egymásra találásának fontosságát.
2. A f?programmal párhuzamosan folyó programok
A f?program mellett folyó programok nem egy másik színpadként /m?sorterületként/ m?ködnek, hanem folyamatosan foglalkoztatást biztosító helyszínekként. A f?program törekszik arra, hogy a lehet? legjobban kiemelje a magyar kultúra értékeit és lefedje a családok, közösségek m?sorigényét. Bárki találhat az érdekl?dési területének nem megfelel? f?program részlet helyett más elfoglaltságot, érdekességet a párhuzamosan zajló események közül. Ez a kett?s szerkezet biztosítja a rendezvény természetes lüktetését, dinamikáját és áramlását, amely a lehet? leghosszabb ideig igyekszik lekötni a kilátogatókat. Fontos, hogy a f?program mondanivalójával azonos értékeket tükröz? események kerüljenek kiválogatásra. Egy-egy „vurstli” jelleg? elem képes az egész rendezvény képét tönkretenni /kínai piac, m?anyag játékok, színvonaltalan, zavaró zene stb./
A f?program:
2008.08.07 Csütörtök
08.00 – 20.00-ig Bösztörpusztai tábor felépítése, résztvev?k érkezése, jurták állítása, táborrend szervezése
21.00 Tábor szemléje, vezet?k feladatszabása
22.00 Táncház a résztvev?knek
01.00 Takarodó
2008. 08. 08 Péntek
06.00 Ébreszt?
06.10 Napköszöntés
7.00 Reggeli
08.00-11.00 Csapatszemle és f?próbák
11.00 200 f? gyalogos, 30 lovas indul a kunszentmiklósi fogadóünnepségre
12.00 Tábor Ebéd
12.00 A Madjar küldöttség érkezése a f?térre
- Fogadás /kenyér, só – édesség szórás/
- Polgármesteri köszönt?
- Fogadótánc - Kavalos öves – A madjarok részvételével
- Helyi hagyomány?rz? együttesek köszönt? m?sora
14.00 - 15.20 Díszebéd a Polgármesteri Hivatal Dísztermében
/Képvisel?testület, Szervez?k, MVSZ, szomszéd települések vezet?i, csapatok vezet?i/
15.00 El?készít? csoport kiutazása a kagáni sírhoz
16.00 - 17.00 Megemlékezés a kagáni sírnál, /kopjafaállítás, faültetés, szalag, k?/
17.30 - 18.30 Ünnepi testületi ülés /testvérvárosok részvételével, Saga testvérvárossá nyilvánítása/
18.30 - 21.00 Vacsora
22.00-ig A küldöttség kiérkezése a táborba /ünnepélyes fogadás, szállásfoglalás/
2008. 08. 09 Szombat
06.00 Ébreszt?
07.00 Reggeli
09.00 Felvezet? dobos, zenés program
10.00 Géczi Gábor el?adása
11.00 Történelmi él?kép "1500 évvel ezel?tt" /részletezve/
15.00 Magyarok asztala, zenészek, népi együttesek, dobcsapatok
17.00 Kurultaj
19.00 Lófuttatás, Szántai Lajos el?adása, zenei programok
20.00 Szilaj Dobkör koncertje + madjarok bemutatkozó m?sora
21.00 Vágtázó Csodaszarvas koncert
22.00 Kormorán koncert /tárgyalás alatt/
23.00 Táncház
2008. 08. 10 Vasárnap
07.00 Ébreszt?
08.00 Reggeli
09.00-20.00 Szerves m?veltség el?adások, bemutatkozások (Abai Gimnázium, Nádudvari NKI, Ormánság Alapítvány stb)
10.00-20.00 Baranta, katonai hagyomány?rz?, és íjász csapatok bemutatói
10.00-20.00 Zenészek, népi együttesek, dobcsapatok, hagyomány?rz? csapatok
11.00-15.00 Történelmi él?kép "Korszakok"
15.00-17.00 Magyarok nagyasztala
17.00-18.00 Birkózó Verseny (Kurasz-Baranta)
18.00-19.00 Sudár István emlékverseny
20.00 Dobogók? koncert
21.00 Szkítia koncert
22.00 Táncház
A történelmi él?kép elemei:
- tábortelepítés
- hadak és nép bevonulása
- 350 barantás és táncos közös tánca
- 100 lovas közös vágtája
- 100 kisgyermek harci játékot játszik
- 100 ostoros közös ostormenete és ostorbemutatója
- 150 lovas buszkasi játéka
- 300 barantás és birkózó magyar népi birkózó küzdelme
- 350 dobos közös m?sora
- 100 lovas lovasbirkózó bemutatója
- solymászok bemutatója
- 20 lovas kopjatörés bemutatói
- 500 barantás és más harcm?vész páros fegyveres küzdelmi gyakorlata
- 50 lovas ügyességi bemutatója
- terelés bemutató
- 50 lovasíjász és barantás lovasíjász bemutatója
- táncpárbaj
- 50 barantás, csikós, lovasíjász lóidomítási bemutatója
- 700 barantás, hagyomány?rz? íjász, íjász közös lövése
- 100 tülkös harcos közös hangja
- 1000 barantás, más harcm?vész, katonai hagyomány?rz? csatajelenete /50 lovas a csatában, 100 a test?rségekben/
- 1000-1200 résztvev? közös hadi sorakozója és közös éneke /tülkösök, dobosok/
A város megközelítése
KÖZÚTON
1. A f?várostól, Budapestt?l délre (68,2 km, 1 óra 13 perc), az MO-ás körgy?r?r?l Szigetszentmiklós/Taksony leágazásnál letérve az MS-ös autópályáról a Majosháza-Kiskunlacháza-Dömsöd-Tass útvonalon, a tassi-ráckevei Duna-ágtól kelet felé haladva (8 km, 13 perc) közelíthet? meg.
A megyeszékhelyt?l, Kecskemét fel?l (58,3 km 52 perc) észak-nyugatra,
az MS-ös autópályáról és az 50-es f?útról Lajosmizse irányából, illetve
Hetényegyháza-Kerekegyháza-Kunadacs települések érintésével érhet? el.
2. Budapest-Baja közötti 51-es úton is meg lehet közelíteni Kunszentmiklóst, a dömsödi leágazásnál Apaj fel?l vagy Tasson keresztül. Kecskemétr?l pedig a Dunaföldvár felé haladó 52-es útról letérve, Kerekegyházán, Kunadacson át vezet az út a városba.
A rendezvény helyszínén a parkolás díja 500 Ft.
VASÚTON
Kunszentmiklós a kelebiai vasútvonal mentén, Budapestt?l 60 km-re fekszik. A vasútállomás 1990-ben lett teljesen felújítva. Valamennyi vonatjárathoz van autóbusz-csatlakozás, helyi vagy helyközi járattal. Több gyorsvonat Bösztörpusztán is megáll. Menetrend itt
Helyközi autóbuszjáratok a központból indulnak Budapest, Dunaföldvár, Tass, Dömsöd, Gyöngyös, Kalocsa, Kecskemét, Kerekegyháza, Soltszentimre, Szabadszállás irányába. |
| Szandi | 2008.07.23. 08:24:44 | Válasz erre | | 84.224.22.115 | | | | Szerintem elégé nehéz téma mert a történelmunk sorrás sokan beolvadtak.Magyarorszag mindig is egy olvaszto ust volt .kutatások szerint mar az idejovo Árpadekhoz is csatlakoztak emberek/törzsek.Szerintem az a magyar aki szereti magyarorszagot aki nem rombolni, épiteni szeretne.Akinek fontos a magyar jovo es nem kulfoldel oldja meg hanem ha kel itt marad es tuntett.Azért vagyok buszke a batyamra mert o mai napig 23 eves letere hivatasos katona es bar ez nem jelent sokat megis.Magyarnak lenni azt jelenti tisztelni a multatt,dolgozni epiteni a jelenben,hogy legyen jovonk.Es azt a jovot I kel elkebzelni megvalositani. |
| garabonciás paluz | 2008.07.30. 17:22:57 | Válasz erre | | 80.99.38.223 | | | Magunkfajták - magukfajták
A blog, mint világszemléleti, közéleti véleményközl? m?faj terjedt el az éterben. Most azonban ezt az ideológiai témát fúzionálni fogom egy kis pszichológiai, behaviorális elemzéssel. Mi jellemzi a magunkfajta, nemzeti beállítottságú, haza és családszeret? (tehát amazok szerint nácifasisztarasszista) entitásokat, s mi ellenpólusainkat, a globalizmusban, s pénzben hív? neoliberálisokat (azaz a szerintünk nihilista, anyagias és önz? módon materialista embereket)? Nyilván létezik pénzéhes magyarérzelm? személy éppúgy, ahogy droglegalizációt elítél? liberális is... nem az egész halmazról beszélek tehát, nem általánosítok, de mindenképp a két ideológiai ellenpólus - a "nemzeti érzelm?" és a "globalista, kapitalista" - leginkább látható jellemz?it vetem virtuális papíruszra. Vágjunk is bele!
Magunkfajták (nemzeti érzelm? konzervatív magyarok)
*
Mi az életcéljuk?
Családot szeretnének 2-3 gyerekkel, továbbá egy takaros kis házikót, s egy olyan munkahelyet, mely biztosítja a tisztességes megélhetést, azaz nem 60-80 ezer forintért zsigereli ki a becsületes dolgozókat. Hisznek a "magunkfajták" abban, hogy a társadalom alapegysége nem az individum, az egyéniség, hanem a család.
*
Mit vallanak ezek az emberek a világ dolgairól?
A "magunkfajta" személyek büszkék Hazájukra, történelmükre, múltjukra, historikus h?seikre, s hagyományaikra, elítélik a magyar kultúra feláldozását a nemzetközi trendek oltárán. Óvják ?si értékeiket, tisztelik "szent" ereklyéiket, zászlóikat, címerüket, s büszkék arra, amit el?deik elértek az évszázadok folyamán. (Ez aztán már nácizmus a köbön a "magukfajták" szerint.) Vallják, hogy idehaza a magyar ember sorsa az els?dleges, pénzt pedig csakis a honi kisvállalkozóknak adnának a multinacionális cégek helyett.
*
Miben hisznek ezek az emberek?
Vallják a spirituális szféra primátusát az anyagi létsík fölött, s hisznek egy természetfeletti lény, egy teremt? létezésében is. Felekezet tekintetében rendkívül sokszín?ek lehetnek, de mindig is az elesettek, elnyomottak oldalára állnak, mert tudják, hogy ez az isteni, fels?bb parancs.
*
Mi a hobbija ezeknek az embereknek?
Szeretnek mindent, ami a múlttal, s ?seik egykori életével kapcsolatos. Imádják a történelmet, gyakran ?znek valamilyen hagyomány?rz? tevékenységet (íjászat, lovaglás), vagy épp sportolnak közösségépít? tevékenység gyanánt. A sportbeli megmérettetéseket nézni is szeretik, az övéikért való szorítás pedig csak tovább kovácsolja az együvétartozásukat. Ezenkívül szívesen olvasnak, m?vel?dnek.
*
Milyen a "magunkfajták" jelleme?
Többnyire háttérbe húzódó, harsányságot és flancolást kerül? hétköznapi emberek, akik mentesek az all?rökt?l, káros szenvedélyekt?l. Bizalmatlanok, ismeretlenekkel szemben fenntartásokkal közelednek, csak szeretteiknek nyílnak meg igazán. Akik azonban a hozzátartozóik, barátaik, azokkal szemben csupaszívek, gondoskodók.
*
Mit?l tartanak, félnek ezek az emberek?
Els?sorban a teljes identitásvesztést?l, attól, hogy tilos lesz magyarnak lenni az országban, hiszen Hazánk lassan a globális világrend egyik rabszolgaállamává züllik sok kis Mekdonálccal, Teszkóval, hamburgeressel, s minimálbérért gürcöl? kisemberrel. Nem akarnak a "magunkfajták" amerikanizálódni, meg akarják ugyanis tartani önálló identitásukat! Féltik magyarjaink továbbá földjeiket, ivóvízkészleteiket, mivel azokat unokáiknak tartogatják, s nem egy csendben hódító, lakóparkok ezreit épít? államszervez?désnek. (Simon Peresz izraeli cionista elnök: "Felvásároljuk Manhattant, Magyarországot, Romániát és Lengyelországot!" Meghallgatható itt.)
* Milyen az általuk elképzelt ideális ország?
Egy nemzeti identitással áthatott monarchiát, vagy egy prezidenciális (elnöki) köztársaságot szeretnének a "magunkfajták", egy olyan helyet, ahol mindenki ténylegesen egyenl?, érvényesül a közteherviselés (a gazdag többet vállal pénzügyileg is, mint a szegény), a sikkasztó b?nösöket börtönbe zárják, s nem puccsolják be alkotmányjogilag kétes körülmények között a miniszterelnöki, pénzügyminiszteri, avagy gazdasági miniszteri pozícióba, a kisebbségek pedig nem kiabálhatnak unos-untalan diszkriminációt, nem bújhatnak el b?ncselekményeik el?l származásukra és a 60 éve élt, manapság nemlétez? nácikra hivatkozva.
* Kik a nemzetben gondolkodó emberek példaképei?
Történelmi személyiségek (Atilla, Árpád fejedelem, Rákóczi Ferenc, Pet?fi Sándor, Horthy Miklós kormányzó), olimpiai- és világbajnok sportolók (Kolonics György, Egerszegi Krisztina), történelmi hagyomány?rz?k (Kassai Lajos lovasíjász), valamint spirituális gyógyítók, "szent" emberek.
* Milyen a "magunkfajta" személyek társadalmi státusza, vagyoni helyzete?
Jellegzetesen a tág középosztály reprezentálja az értékorientált, nemzeti érzéssel felvértezett embereket. Ez a történelem folyamán mindig is így volt, elvégre ezeréves kontinuitással bíró Hazánkban a kisnemesség számított a hagyományos nemzeti identitás hordozójának. Jelenleg a közvéleménykutatások alapján a lakosság 40-45%-a nemzetben gondolkodó, hazafias nézeteket vall mérsékelt, avagy radikális módon. (15-20% a globalizmust, nemzetközi összevisszaságot favorizálók tábora, míg a többi ember (40%) egyel?re bizonytalan, vagy épp nem kötik le ?ket az ideológiai, mélyenszántó problematikák.)
* Mi a mottójuk ezeknek az embereknek?
Ilyesféle gondolatok: "Bohócok vagyunk az anyagi világ cirkuszában!", "Nem az ?söket kell követni, hanem azt, amit az ?sök követtek!", "A Haza minden el?tt!".
* Mit mondanak a "magunkfajtákról" a "magukfajták"?
Neonáci, széls?jobboldali, rasszista, homofób, kirekeszt?... mivel nem az ? globális, pénzközpontú, humanitásellenes, kisembert elnyomó világukat akarjuk, s látjuk, ahogy a kisebbségeket (zsidókat, cigányokat, buzikat, drogosokat) felhasználják a saját önös céljaik elérésére.
Magukfajták (globalizmust, nemzetköziséget támogató individualista neoliberálisok)
* Mi az életcéljuk?
Vagyon, tekintély, hatalom és a lehet? legmagasabb pozícióba vezet? karrier. Féktelen törtet?k, a vetélytársaikat kegyetlenül háttérbe szorítják darwinista elveiket felhasználva. "Az er?sebb túlél, a gyengébb elbukik!" - vallják intoleráns módon, hiszen a humánum legapróbb jelét sem csillantják meg. Önz? individualisták (ez a liberalizmus alapelve is), a közösség csak a saját boldogulásuk után következhet, elvégre mindent alárendelnek saját nimbuszuk ragyogtatásának.
* Mit vallanak ezek az emberek a világ dolgairól?
Nem hisznek a nemzetben, mivel szerintük eljárt felette az id? (er?teljes kozmopolitizmus). Vallják, hogy avittas, maradi minden ?si gondolat, megmosolyogtatóak és lomtárba valók a régi magyar hagyományok, hiszen itt van már az új és a modern... azaz minden, ami a tengerentúlról származik, ami a globalizmus sajátja. Ezek az emberek teljesen gyökértelenek, egy tízezer kilométerre lév?, mesterségesen kreált legújabbkori álkultúrához tartoznak, az amerikai tömegmédiumok által sugallt "értékeket" vallják, mely agyukba égeti, hogy mennyire trendi például kirívóan viselkedni, társadalomra káros devianciákat támogatni (droglegalizáció, buzivonulás, pedofilok ajnározása, b?nöz?k pozitív színben való beállítása). A "magukfajták" végletekig materialisták, gúnyolják és lenézik a vallásokat, hagyomány?rz?ket, azaz mindent, ami "kicsit is több annál, mint hogy zabálunk, röhögünk, dugunk és fingunk." (Pozsonyi Ádám nemzeti érzelm? publicistát idéztem.)
* Miben hisznek ezek az emberek?
Önnön hatalmukban és "A Pénz" mammonban. A fizet?eszközt istenítik, ennek halmozása az életcéljuk. Elvetnek minden spirituális kultúrát, nem hisznek alapvet? természetfölötti igazságokban. Valójában a neoliberálisok a náci Übermensch tudat igazi hordozói, lévén ?k hirdetik Isten halott mivoltát, s - az individualizmus eszmeiségével - az emberfeletti ember ideáját, aki a profitért való harcban legy?zi a gyengébbet, s a darwinizmus szellemiségében triumphál a túlélésért folytatott harcban. Jellemz? a neoliberális, globalista szemléletre, hogy "harcnak", "piaci versenynek" tekinti a leledzést, s elveti a legalapvet?bb társadalmi szolidaritás szükségességét is.
* Mi a hobbija ezeknek az embereknek?
Leginkább saját gazdagságuk, el?kel? mivoltuk csillogtatását szeretik. Jellemz? rájuk a sznobéria, mindenük az el?kel? partik látogatása, az exkluzív diszkókban, bárokban való d?zsölés. A materialista, anyagi szórakozást részesítik el?nyben az intellektuális kikapcsolódással szemben. Olvasni csak ponyvát szeretnek, esetleg a legújabb trendy szerz?ket is kiteszik a polcukra (Imre Kertesz, Nádas, Spiró, Coelho), de csak azért, hogy ezáltal mutogassák liberális korszellembe való illeszkedésük magasrajáratódott fordulatszámát.
* Milyen a "magukfajták" jelleme?
Teátrális, el?térbe tüleked? jellemek, akik mindig a középpontban akarnak lenni. Nem bírják elviselni a másféle véleményt, éppen ezért fúrják, sunyi módon nyomják el a "magunkfajtákat". Számukra az élet egy piaci verseny, épp ezért igazi szeretteik alig akadnak, mivel minden embert lekörözend? versenytársnak vélnek. A hatalom és a pénzimádat miatt ideálisan simulnak bele ebbe a neoliberális kapitalizmusba. A gyengébb adottságokkal megáldott "magukfajták" gyakran csapódnak vezérhímek köré, s lesznek talpnyaló kiszolgálók, könnyen megvezethet? szerencsétlenek.
* Mit?l tartanak, félnek ezek az emberek?
Senkit?l és semmit?l. Annyira korlátlanul szabadosak, hogy nincsenek erkölcsi gátlásaik, céljuk érdekében bármilyen eszközt megengedhet?nek tartanak. Az egyre szaporodó számú nemzeti beállítottságú embereken nem tudnak fogást találni, ezért adják ki parancsba a 80-90%-ban kezükben lév? médiának a nácizós, fasisztázós szövegeket. A nép persze már átlát a szitán, nem ül fel az évek óta szajkózott hazug lózungoknak. A "fasiszták" Übermensch tudatú kizsigerel?k, márpedig ilyen emberek a neoliberálisok között leledzenek...
* Milyen az általuk elképzelt ideális ország?
Szerintük nem kellenek a határok, nincs szükség nemzetállamokra. Egy olyan Globális Világrendet képzelnek el, melyet a nemzetközi banki arisztokrácia irányít a háttérben megbújva. AZ USA mintapéldáját vennék át, s megvalósítanák a nemzeteket eltüntet?, makroszinten egyesült államok halmazát. Kínában és Dél-Amerikában is ugyanaz lenne a kultúra, mindenki plázába járna és hamburgert falna... elt?nnének a népeket különlegessé, egyedivé tev? különbségek, mindenki ugyanolyan lenne. Céljaik elérése érdekében felhasználják neoliberálisaink a nemzetek kisebbségeit, összeugrasztják ?ket a befogadó ország polgáraival (Magyarországon és Olaszországban a cigányokat, a spanyoloknál, franciáknál az arabokat, a németeknél a törököket).
* Kik a globalizációban gondolkodó emberek példaképei?
Az intelligensebb globalisták nagy bank- és pénzembereket tisztelnek. Rotschild, Rockefeller, Bill Gates jöhet például számításba. A m?veletlenebb nemzetköziségben hív? materialisták ellenben "sztárocskákért" rajonganak... Való Világ Pongóért, a szappanopera trendi sztárjáért, a gagyidalt zeng? tetovált énekesért, a diszkóribancok életét él? fotómanökenért és a kereskedelmi TV-ben mutogatott "egytucat" arcokért, tehát mindenkiért, aki valós teljesítmény nélkül lett ismert.
* Milyen a "magukfajta" emberek társadalmi státusza, vagyoni helyzete?
A fels? tízezer újgazdag tagjai, avagy az alsóbb néprétegek közül kerülnek ki leginkább. Az el?bbiek a tudatos materialisták, míg az utóbbiak a média által bepalizott agymosottak számát gyarapítják. Azért koreszme a neoliberális hitvallás, mivel a bankszektor és a pénzpereputty prominensei számára ez a legideálisabb társadalmi állapot vagyonuk további gyarapításához. A nemzetállamok csak korlátozzák törekvéseiket, ezért kell elt?nniük.
* Mi a mottója ezeknek az embereknek?
"Mindenem a verseny!", "Éljen a sokszín?ség!", "Egyszer élünk!".
* Mit mondanak a "magunkfajták" a "magukfajtákról"?
Széls?liberálisok, kizsákmányolók (mivel a nemzetközi nagyt?ke kizsákmányolja a becsületesen dolgozó kisembereket), vadmaterialisták (nem hisznek Istenben, szakralitásban, avagy a természetfölöttiben), zsidófasiszták (a neoliberálisok egyik jelent?s csoportját alkotják a zsidó származású cionisták, akik bizony sokat tanultak ?si könyvükb?l (Talmud), valamint Hitlert?l), hazaárulók (a magyar és az Árpád-sávos zászlót, a nemzet totemállatát (Turul), a Szent Jobbot, a Szent Koronát, valamint az ?si hagyományokat pocskondiázzák gúnyos hangnemben liberálisaink), kommunisták (a neoliberálisok túlnyomó többsége az el?z? rendszerben kommunista prominens volt), nem magyarok (mivel a nemzetköziségben hisznek).
Végül néhány neoliberális elszólási besztof:
"A magyar egy alacsonyabbrend? faj." (Reg?s Péter, MAZSIHISZ titkár)
"A Szent Korona egy svájcisapka." (valamelyik SZDSZ-es jómadár)
"A Szent Jobb csak egy hullacafat." (szintén egy Szadeszos)
"A magyar nyelv mindig másodrend?, félreismert, félreértett nyelv lesz; a magyar kultúrának soha nem lesz helye abban a kultúrában, amely számít, amely egyetemes." (Imre Kertesz, neoliberális holokausztpropagandista)
"Az SZDSZ fontosabb, mint az ország!" (Horn Gábor, SZDSZ párttag neoliberális)
"Jönnek a dúlt-keblü mélymagyarok megint, füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból, csönd van." (a kommunistából neoliberálissá lett Spiró György írta 1984-ben a magyarérzelm? antikommunistákról) |
| |
