 | Discussion Forum TRIANON: okok, el?zmények, következmények. Milyen okok játszottak közre Trianon létrejöttében, milyen el?zményei voltak?
Meg lehetett volna-e el?zni és hogyan?
Mik a gazdasági, társadalmi, politikai, stb. következményei ránk és a térségre nézve?
Mi lesz ezután? Jöhet még újabb revízió, mint 1938-41 folyamán? (Started by: Tomi, 2003.07.31. 17:50:49) | Corvinus | 2003.08.22. 05:01:11 | Reply | | | | | Ipacs Tamás: Igen, tudom, hogy Halhin-Gol Mongóliában van, a konfliktus lényege mégis a japán-szovjet er?próba volt (hiszen Mongólia a SZU "hátsó udvara" volt), és Japán inkább a visszakozás mellett döntött. Különben is, számukra a f? külpolitikai célt a Csendes-óceánon és Délkelet-Ázsiában elérend? hegemónia képezte (ahogy nemzeti daluk szövege is mondta: Napkeleti vizeken hömpölyög az ár - és nem Napnyugati Szibériában hömpölyög a homok), ezen törekvésükben pedig a f? potenciális ellenfél az USA és a Brit Birodalom volt. Tehát, már stratégiai számításból is érdemesnek vélhették, hogy a hátukat biztosítsák a szovjetekkel kötött megnemtámadási szerz?déssel. Mellesleg, Japán "beléptetése" a második világháborúba egyértelm?en Roosevelt zseniális man?vere volt, ugyanis ennek eredményeként (a Háromhatalmi Egyezmény értelmében) elérte, hogy Németországgal is hadiállapotba kerülhessen (ez utóbbi kérdésében ugyanis az amerikai közvélemény eléggé megosztott volt).
Ami a háborús felkészülést jelenti, szerintem kétségtelen, hogy a németek kezdeti villámháborús sikerei annak tudhatók be, hogy viszonylag hamar felkészültek egy esetleges háborúra, a mennyiségi és a haditechnikai fölény sokáig az ? oldalukon volt, ugyanakkor a szövetséges tábor kibontakozó hadiipari fölényét (els?sorban az USA hadbalépésének következtében, mely ország a "demokrácia arzenálja" volt) még az 1943-ban induló "totális háború" program, s?t a "csodafegyverek" sem tudták semlegesíteni.
Amit a keleti frontról leírsz, valóban, az ?rült Hitler számlájára írható például a teljes 6. hadsereg pusztulása Sztálingrádnál (igaz belejátszott ebbe Göring nagyzoló kijelentése is, hogy ? majd légihídon biztosítja az utánpótlást). Ugyanez mondható el Budapest pusztulására, melynek védelme semmilyen stratégiai célt nem szolgált, az egyetlen védhet? vonal a Kárpát-medencében az Északi-Dunántúli Középhegység volt, tehát minden normális stratéga Budapestet szabad várossá nyilvánította volna. |
| Ipacs Tamás | 2003.08.21. 11:47:57 | Reply | | | | | Kedves Corvinus!
Igaz, hogy a német haditermelés már a háború el?tt megindult, ám ez még nem jelentette a teljes gazdaság háborús gazdasággá való átalakítását (mint pl. az angolszász országokban; melynek egyik ismérve a n?k tömeges
munkába állása volt az iparban).
Japán meg csak a háború el?tt próbálkozott a SZU. elleni támadással (1938 júliusában: Haszan-tói incidens; az általad említett Halhin-Gol-i eset 1939 májusában nem közvetlenül a SZU, hanem Mongólia ellen irányult, aminek visszaverésében a SZU. az 1936-os szovjet-mongol
kölcsönös segélynyújtási egyezmény értelmében vett részt), én egy olyan minimális együttm?ködésre gondoltam a tengelyhatalmak között, hogy összehangolják a hadm?veleteiket, céljaikat, pl. 1941-ben Japán is megtámadta volna a SZU-t vagy legalább kisebb er?kkel nyugtalanította volna, hogy ne tudjon csapatokat átvezényelni nyugatra a németek ellen. De persze
Japán inkább a közös ellenfelek, semmint a közös ideológia vagy célok miatt került a tengelyhatalmak közé.
Azt nem tudom, hogy a háború után megmaradt volna-e Mo. középhatalmi állapota, de talán a háború nagy mérete és veszteségei esetleg visszafogták volna a németeket és dönthettek volna úgy, hogy hasznosabb számukra, ha
megmaradnak a szövetségeseik önállóan és az ? oldalukon (pl. az esetleges forrongások elfojtására az elfoglalt területeken [kb. mint most a békefenntartás] és nem szaporítják az ellenségeiket. De persze ugyanígy elképzelhet? ennek a szöges ellentettje is.
Mindenesetre én csak az akkori magyar vezet?ség gondolkodását próbáltam megérteni.
U.I.: a német gy?zelem lehetséges okainak felsorolásából kihagytam, hogy a keleti fronton Hitlernek a hozzáért? tábornokaira kellett volna bízni a vezetést és nem a "mindenáron kitartani" jelszóval kergetni a fölösleges
pusztulásba a csapatait, hiszen a visszavonulással sok százezren megmenekülhettek volna, a jobban védhet? helyeken rendezhették volna soraikat és a megnyúlt
utánpótlási vonalak már inkább a szovjeteknek okozták volna a gondokat. |
| Ipacs Tamás | 2003.08.21. 11:44:16 | Reply | | | | | Kedves Attila!
Ami az olajat illeti: szerencsére a MOL szépen lassan terjeszkedik a környéken (Horváto.-ban, Szerbiában), úgyhogy azért annyira nem kellene lebecsülnünk magunkat. Sajnos más cégekr?l már nem lehet ilyen der?látóan beszélni: az Ikarus pl. lassan már a megsz?nés szélére
kerül. :(
Az amerikai befektetéseket illet?en: van azért jónéhány befektetésük Mo.-n, de szerencsére a kolumbiai és ázsiai viszonyokat nem hozták magukkal. De mégegyszer mondom: a legjobb az lenne, ha a magyar cégek és vállalatok er?södnének meg annyira, hogy legalább hazai viszonylatban
t?keer?sek lennének (pl. ehhez szolgáltatott volna alapot a nagy területb?l fennálló bels? piac és hazai nyersanyagbázis! Lehetséges, hogy Trianonban a jövend? gazdasági vetélytárs Mo. kiütése fontosabb indok volt, mint a "szegény elnyomott kisebbségek felszabadítása").
De még az olajra visszatérve egy kicsit: érdemes elgondolkozni azon, hogy kb. 50 év múlva, amikor a k?olajtartalékok kezdenek kimerülni, mi lesz pl. az USA-val, mi lesz a katonai ereje nélkül? Mert hadigépezetét
jórészt a k?olajszármazékok táplálják. Pl. a nukleáris repül?géphordozók továbbra is m?ködnek, de a repül?i tétlenségre lesznek kárhoztatva (hacsak addigra már más hajtóm?vet vagy a k?olaj mesterséges el?állítását
- pl. szerves anyagokból - nem fejlesztik ki valahol). |
| Ipacs Tamás | 2003.08.21. 11:42:40 | Reply | | | | | Kedves HHHH!
Nemcsak Erdély, hanem pl. a Délvidék életében, fejl?désében is pozitív hatással járt az anyaországhoz való visszacsatolás. Pl. a szabadkaiak tudnának arról mesélni, hogy felpezsdült az élet már nem sokkal a
visszacsatolás után (jómagam a Duna TV-ben hallottam ezt egy akkoriban ott élt magyartól). De nemcsak a városokban, hanem vidéken is: a bukovinából odatelepített szorgalmas és dolgos székelyek jó gazdái voltak a zsíros délvidéki földnek. Sajnos mindez röpke három évig tartott csupán és az 1944-ben bevonuló titóista partizán hordák véres etnikai
tisztogatást hajtottak végre, melynek kb. 40-50000 magyar esett áldozatául és sokak voltak kénytelenek elmenekülni.
A Délvidék azóta is szerb uralom alatt van, pedig talán jöhetett volna egy újabb hazatérés, ha néhány éve a NATO bombázások idején a MIÉP által szervezett "Délvidékért valamennyien" megmozdulás a néptömegekben és a hivatalos magyar politikában is visszhangra talál. |
| Zolee | 2003.08.20. 14:40:49 | Reply | | | | | Corvinus:
Természetesen nem Bárdossyra és a seggnyaló csatlóskormányára gondolok, hanem még a Teleki öngyilkossága el?tti parlamentre, Gróf Teleki Pál kormányára.
1941. április után persze mer?ben megváltozott a helyzet, a Hitleri nyomásra hirtelen kinevezett Bárdossy vezérlete alatt a parlament nem volt abban a helyzetben, hogy ne fogadja el a háborúba való belépést.
Hiába szólnak a krónikák 'tapsviharról' e bejelentést követ?en,az igazság az hogy a politikai elitb?l senki sem örült ennek, kényszerpálya volt a belépés.
Még a 'nagy németbarát' Horthy is csak 1 évig t?rte Bárdossy ténykedését, és a nagy német nyomás ellenére is leváltotta.
Köszönöm észrevételedet, szerintem nincs érdemi különbség ahogy látjuk a dolgokat. |
| Corvinus | 2003.08.20. 02:44:29 | Reply | | | | | | Zolee: Azért egy aprócska helyreigazításként hozzá kell tennem, hogy az eléggé jobboldali színezet? magyar parlament (sajnos) igenis kedvez?en fogadta a háborúba való belépésünket, lásd, amikor Bárdossy bejelentette a hadbalépést, a jegyz?könyvek szerint "hosszantartó éljenzés volt a Ház mindkét oldalán". Mellesleg, még 1944-ben is volt egy képvisel?csoport, az úgynevezett Törvényhozók Nemzeti Szövetsége, melynek kimondott célja a háborúból való kilépés megakadályozása volt. |
| Zolee | 2003.08.19. 19:54:32 | Reply | | | | | Kedves Tamás:
Azt nyilván Te sem vitatod, hogy a Kállay kormány hivatalba lépése, tehát 1942 március után már szinte a teljes magyar vezérkar (beleértve Horthyt is) a szövetségesek gy?zelmében bízott, nem hitt Hitler sikerében.
A vita azon van ugye, hogy 1941 el?tt is így volt e ez, vagy pedig ekkor még sokan bíztak a német gy?zelemben. Nos, '41 el?tt valóban voltak még német gy?zelmet remél? felhangok a politikai elitben, ám nemcsak az általad megnevezett Teleki Pál (és teljes kormánya!), Bajcsy-Zsilinszky Endre, hanem a magyar parlament többsége sem bízott Hitlerben, ezért nem is támogatták soha a háborúhoz való csatlakozást, helyesen. |
| Attila | 2003.08.19. 19:25:22 | Reply | | | | | Ipacs Tamás:
Erdelyt joforman csak mi hivjuk igy.
"Nemzetkozileg" a latinbol atvett Transylvaniat hasznaljak ugyanis ezt mindenutt megertik ugy mint Galiciat, Sziberiat vagy Germaniat...
Az ero azt jelenti hogy kompromisszumok nelkul elerni ami kivanatos...
Ennek tobb formaja van : hadero, penz, intelligencia, zsarolas, hazugsag stb...
Hollandia peldaul nem haderejevel erte el hogy Europa legforgalmasabb kikotojenek ad otthont...
" Ha visszakapnánk a területeinket (ha csak részben is), ... "
Mar megint a regi nota...
KAPNI mindig valakiTOL lehet...
Szoval ki az AKI ideADNA a teruleteket
Ki az a MAS (szemely, szervezet, orszag) aki RENDELKEZIK ezekkel a teruletekkel hogy kedve szeint adja oket vagy sem?
Es mi milyen befolyassal vagyunk erre a szervezetre?
Milyen befolyasunk volt az elmult 83 evben ?
Befolyasunk valtozott a kozelmultban?
NEM , nem fogjuk visszakapni - csak magunknak tudnank VISSZASZEREZNI
Ehhez viszont az aldozatokat kellene merlegelni...
Es a nagy problema itt kezdodik..
Az aldozatok MEGITELESE es azok vallalasanak keszsege kozott.
A konfliktus nagysaga is ketseges
Esetleg csak magyar es roman politikusok mergukben vizet locsolnak egymasra vagy kirobban a negyedik vilaghaboru ?
Ezekre a kerdesekre kell valaszolni mielott olan nagyon akarunk valamit... |
| Attila | 2003.08.19. 19:05:47 | Reply | | | | | Ipacs Tamás:
Jugot a nyugat tartotta egyben zsiros egyezmenyekkel amig hasznos volt hogy egy komcsi allam ellenall a Sovjetunionak.
Azutan kenyelmetlen volt hogy egy komcsi orszag tulajdonkeppen egesz jol megel...
Azutan az Afganisztanban sikeres mujahedineket atkuldtek Boszniaba hogy segitsenek ott is egy kicsit.
Azutan az USA elkezte tomni a penzt a Koszovoi terroristakba..
Csehszlovakia igaz szepen szetesett ket reszre, ugy tunik a cseheknek nem nagyon nottek a szivukhoz a szlovakok 70 ev alatt...
Utolso ertesuleseim szerint Nemetorszag nem eroszakosan lett felosztva hanem a szovjet fennhatosag alatt allo resz onnalloan kikialtotta magat koztarsasagnak...
A SZU pedig nyilvan az USA nyomasara 'esett szet'. Az afgan haboru ez Csernobil annyira meggyengitette gazdasagilag es politikailag hogy Gorbacsov felult Regen bloffjenek. |
| Ipacs Tamás | 2003.08.19. 12:24:07 | Reply | | | | | Kedves Attila!
Örülnék, ha egy angoltól azt hallanám, hogy 'Transsylvania is hungarian'. De nem is az volt a vita oka, hogy ki hogy nevezi az anyanyelvén Erdélyt, hanem hogy van-e neki "nemzetközi neve" (tudtommal nincs).
Ami az er?t illeti: hollandiának, belgiumnak nagy gyarmatai voltak + tengerpartja van és Ausztriának is elég jelent?s befolyási övezete (tkp. gyarmatai) volt (többek között mi is). Svájc meg nem er?s, hanem gazdag. Ami jó dolog, de nem ugyanaz.
Ha visszakapnánk a területeinket (ha csak részben is), attól még persze nem lennénk er?sek és gazdagok, viszont a lehet?ségeink n?nének meg a jobb lehet?ségek elérésére (lásd pl. e fórum második hozzászólását), amit ki lehet használni, de el is lehet puskázni.
Az pedig igazán sajnálatos, ha az átlagember egybemossa Trianon elítél?it a széls?séges nézeteket vallókkal. Ezen szerinted hogy lehetne változtatni?
A lényeg, hogy az semmiképp sem megengedhet?, hogy a világ és a saját szemünkben ez a mai, csonka-Magyarország rögzüljön, mint rendes Mo. Sosem tudhatjuk, mit hoz a jöv? - amit a ma tetteivel befolyásolhatunk - és ha feladjuk, akkor lesz biztos, hogy sosem lesz Mo. nagyobb.
Ahogy Deák Ferenc mondta:
"... mert amit er? és hatalom elvesz, azt id? és kedvez? szerencse ismét visszahozhatják, de mir?l a nemzet, félve a szenvedésekt?l, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges." |
| Ipacs Tamás | 2003.08.19. 12:08:55 | Reply | | | | | Kedves Attila!
Jugoszlávia, Csehszlovákia, Németo. SZU. szétesésénél/újraegyesülésénél a nemzetközi er?k csak jóváhagyták azt, ami BELÜLR?L indult meg. |
| Attila | 2003.08.19. 00:05:31 | Reply | | | | | Fred:
Megdobbento eleslatas :
' Ipar, kereskedelem, olaj, m?vészet, stb.? Ki kell találnunk, számunkra melyik lehet a legjobb, amit külföldön jól el lehet adni.'
Hogy erre eddig senki sem gondolt !!!
En az olajjal probalkoznek.
Csak egy hosszu alagutat kell furni Iraqig meg beletenni egy nagy pumpat.
Mire az elso liter olaj kicsopog, Budapestet maris porig bombazta az USA. |
| Attila | 2003.08.18. 23:56:07 | Reply | | | | | Fred:
Illuzio azt hinni hogy Horthy erte el a truletek visszacsatolasat. A nemetek megerosodtek kozep-europaban es a Szovetsegeseknek nem volt modja megakadalyozni hogy Hitler teruletekkel keressen tamogatokat maganak.
Nem a 'haboru' kellett a teruletek visszaszerzesehez hanem egy szituacio amit az angolok-franciak nem tudtak befolyasolni.
Azt hogy az amerikaiaknak megerje itt befektetni ahhoz ugye jo uzlet kell ami azt jelenti hogy olcson sokat.
Egy pont utan lehet hogy az USA toke szamara vonzova valik Magyarorszag, de milyen arat fizetnek a magyarok ?
Atcsabitsuk a NIKE-et Azsiabol ahol gyerekek varrjak a cipoket 50 centert naponta 14 oran keresztul ?
Vagy a Coca-Colat Kolumbiabol ahol lelovik az elegedetlenkedo alkalmazottakat?
Biztos hogy ilyen toket kell becsabitanunk?
Naivnak lenni nem kell...
De bloffolni csak egyszer lehet - utana komolytalannak minositenek minket. |
| Corvinus | 2003.08.18. 20:09:47 | Reply | | | | | | Ipacs Tamás: Én nem hiszem, hogy hasznos beszállni ebbe a mi lett volna, ha, játékba. Kérdés, hogy mindezen el?ny a németek számára mit jelentett volna az amerikai haditermeléssel szemben hosszú távon. Mellesleg Németországban a haditermelés már jóval a háború el?tt beindult, különben Lengyelországot nem tudták volna lerohanni. Az 1943-as dátummal gondolom a sztálingrádi vereség sokkja utáni "totális háborúra" utalsz. Ami Japánt illeti, megpróbálkozott a SZU elleni támadással, de tudtommal kudarcot vallott (ld. Halhin-Gol). Abban egyébként teljesen igazad van, hogy Olaszország a tengelyhatalmak gyenge láncszeme volt, pusztán azért is, mert a hadseregük nem volt igazán felkészülve a háborúra (azok után, hogy a korábbi abesszíniai háború az olasz hadsereget eléggé "lestrapálta"). Egyébként még egy kérdés azért felmerül: mi haszna lett volna Magyarországnak abból, ha Hitler ténylegesen megnyeri a háborút? Gondolod, hogy Magyarország középhatalmi státusza a Kárpát-medencében érintetlenül fennmaradhatott volna? |
| HHHH | 2003.08.18. 15:09:33 | Reply | | | | | Horthyéknak a szemükre vetik ultrakonzervatív vonalvezetésüket,a társadalmi berendezkedés archaizmusát...
A területi mutiláció azonban /amely mindmáig érezhet? schizist okozott a magyar lelkekben/ annyira sokkoló volt,
hogy a magyarság kénytelen volt egyfajta múltbamenekülést választani,a hagyományok er?teljes ápolásával,a "múlt,jelen,jöv?" el?térbe kerülésével a változásba vetett hitet igyekeztek építgetni...
Hogy mit hozott a négy esztend? pl. az erdélyi magyar fels?oktatásban,az a Kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Szegedr?l
újbóli Kolozsvárra költözése utáni újraindításában ill.
a kolozsvári tudományos élet fellendülésében mérhet? le...
Az orvostudományi karon pl. az akkori magyar orvostudomány nagyjai tanítottak,Miskolczytól Haynal Imrén át Ludányig,az akkor végzett orvosok ill. az ? tanítványaik alkotják mai napig pl. a marosvásárhelyi magyar /színvonalban Romániában els?/ orvosképzés magját...
Miel?tt a revízió "átkosságát" feszegetn?k,jó ezen is elgondolkodni... |
| Fred | 2003.08.18. 13:28:56 | Reply | | | | | Zolee: "Mért kell mindenáron er?ssé válni? Mért az er? a f? tényez?? Svájc szerinted er?s ország?": Pénzügyileg er?s. Az, hogy er?s országgá váljunk, szerintem félreérthet?. Annyira viszont er?ssé kell válnunk - valamilyen téren -, hogy érdekeinket meg tudjuk védeni.
Azok az országok, melyekben az életszínvonal magas, valamilyen nemzetközi szempontból is mérhet? téren mind kimagaslóak. Ipar, kereskedelem, olaj, m?vészet, stb.? Ki kell találnunk, számunkra melyik lehet a legjobb, amit külföldön jól el lehet adni. |
| Fred | 2003.08.18. 13:19:28 | Reply | | | | | Kedves Attila és Zolee!
A Horthy-féle országimázst úgy értettem, hogy jó volt, hogy sikerült elérnie magyarlakta területek visszacsatolását, amit elismert Anglia, Franciaország, Olaszország, Románia, stb., és f?ként úgy, hogy magyar közigazgatás alakult ki!
Magyarország csak 1941-ben, a terület-visszacsatolások után lépett be a világháborúba, úgyhogy nem kell világháború országrészek visszacsatolásához (s?t, szerintem semmilyen). S?t, az els? két terület, még a németek hadbalépése el?tt tért vissza, amikor senki se háborúzott még!
Nem tudom, ki hogy van vele, de én egyszer sem azt mondtam, hogy Magyarország teljes területét kell visszaállítani, s?t még csak nem is azt, hogy a magyarlakta területek visszacsatolása a cél! Ez utóbbi csak _eszköz_, ahhoz hogy az ott él? magyarok ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint bárki más. Ez - mivel autonómiában nem akarnak gondolkozni szomszédaink - csak terület-visszacsatolással lehetséges - szerintem.
Hogy jobban megéri-e az amerikaiaknak ide befektetni vagy sem? Ezt nem tudom, de ezt kell elérnünk, hogy így legyen, s?t így is higgyék! Ma már nem szabad olyan naívnak lennünk mint régen, szükséges lehet blöffölnünk is id?nként! |
| HHHH | 2003.08.18. 11:47:09 | Reply | | | | | Zolee: Ha abban a korban éltél volna biztosan megérted,hogy
egy olyan szuperhatalom,mint a német úgy diktált és azt Európában,amit éppen akart...
Egy olyan állam,amely a Brit Világbirodalmat sakkban tartotta,a Franciaországot pedig hat hét alatt térdre kényszerítette,joggal volt félelmetesnek nevezhet?...
Ezek tények,és ez nem azt jelenti,hogy hitlerista lennék...
Trianon után 20 évvel az ördöggel is szövetkeztünk volna,csak területeinket visszaszerezzük.
És egy székely ezt ma is megtenné... |
| Ipacs Tamás | 2003.08.18. 10:28:25 | Reply | | | | | Kedves Corvinus!
Szerintem nem volt törvényszer?, hogy Németo. elveszítse a II. VH.-t. Megnyerhették volna, ha:
-az elején nem kényelmesednek el és bíznak meg vakon a fegyvereikbe, minek következtében Hitler leállította az 1 évnél tovább tartó m?szaki fejlesztéseket. Így késett pl. a Tigris tank kifejlesztése. Volt is meglepetés, amikor el?ször taláálkoztak a T-34-esekkel;
-már a háború elejét? átáll Németo. a haditermelésre. Ezt csak 1943-ban tették meg, ugyanis Hitler szerint a hátországban nem volt szabad, hogy érz?djön a háború, akárcsak ilyen módon is (az USA pl. a belépését?l kezdve fokozatosan átállt a hadigazdálkodásra);
-ha komolyabban veszik az Észak-afrikai frontot és Rommelnek több ellátmányt és utánpótlást juttatnak;
-ha következetesen bombázták volna a brit repül?tereket és radarállomásokat és nem térnek át a városok bombázására;
-ha csak negyedannyi együttm?ködés lett volna a Tengelyhatalmak között, mint a Szövetségeseknél: pl összehangolt támadások: 1941-ben Japán az USA helyett a SZU-t, vagy legalább annyira, hogy jelent?s er?ket kössön le, vagy hogy mivel Olaszo. a teherautókon kívül kétes min?ség? fegyvereket gyártott, ezért neki csak arra kellett volna átállnia és ellátni vele Németo.-ot is, ahelyett, hogy más dfolgokra is pazarolja a nyersanyagot, id?t, energiát és gyártókapacitást (Németo. pedig a teherautók helyett több tankot, repül?t, stb. gyárthatott volna).
Szerintem tehát nagyon is érthet?, hogy akkori politikusaink sajnos annyira elkötelezték magukat a Tengelyhatalmak mellett. Ezt a villámháború kezdeti sikerei csak meger?sítették. A legnagyobb baj, hogy id?ben nem tudtunk kiugrani. |
| Ipacs Tamás | 2003.08.18. 10:18:23 | Reply | | | | | Kedves Zolee!
Az a baj, hogy ha beletör?dünk ebbe az "ebihal" létbe, ebihalként is fognak ránk tekinteni és esetleg akként is bánnak velünk a nagy halak.
Egyébként úgy igazán fájdalmas ez az ebihal-lét, ha látod, hogy a - nem is túl távoli - múltban milyen volt ez az ország. |
| |
