 | Vitafórum A régi vitafórum Ebben a témában találhatók meg a régi (3.0 el?tti) fórum hozzászólásai. (Indította: Szitya, 2003.02.09. 12:21:21) | Raszi, a Revizionista | 2000.11.12. 12:34:14 | Válasz erre | | | | | A Bocskai István Szabadegyetem Irodalmi Színpada
"Trianon a magyar költészetben - 70 év elfelejtett, betiltott Trianon-versei"
címmel el?adást tart.
Id?pont: 2000. november 13. (hétf?), 19.30 óra
Helyszín: Vác, Bartók Béla Zeneiskola nagyterme (Konstantin tér 8.) |
| Raszi | 2000.11.10. 21:47:34 | Válasz erre | | | | | Attila:
"az erdelyi magyarok bekesen probalnak kivarni sorsuk jobbrafordulasat,"
- Hát ha már naivitásról esett szó, ennél nagyobb nincs bel?le, mint egy nyiltan 80 éve magyargy?löl?, magyargyilkos kisantant államban várni az elszakított magyarok életének jobbra fordulását...Ott ahol semmi nem szab gátat a terméyszetes és természetellenes assziimilásiónak, megoldaltlan magyar nemzeti tanítás,egyetem,folyamatos a diszkrimináció, az ottani magyarokat hazátlannak tekintik, nyíltan szidják ?ket stb...
Idézet egy erdélyi elnyomott magyar testvérünk leveléb?l (remélem ez eloszlatja a téves optimista ábrándjaidat):
Olvastam azt az uzenetedet,amit a KMDSZ vendegkonyvebe irtal es azt szeretnem
mondani,hogy tokeletesen egyetertek Veled.
Tudom,hogy nem erdekel,de azert leforditom neked a paraszt
uzenetet.Tehat:"SZopjatok faszt ti szar bozgorok!Bassza funar seggbe a
budapesti buzi fejeteket!Huzzatok a faszamba el innen!" Kb. ez a lenyeg.Te azt
nem tudod milyen erzes mikor itt vagy,ebben az orszagban elsz,ennek az
orszagnak az allampolgara vagy es akkor jon egy ilyen puliszkaevo falusi es azt
mondja,hogy menjek haza!!!Olyan szivesen mennek mar a francba mashova ,ne
halljak roman szot,ne lassam funarnak a mocskos borotvalatlan kepet szinte
naponta(kvari vagyok).Akarom erezni az anyaorszagot!!!!Jo tudni,hogy velem
van!!!!!!!!!!!
egy olahgyulolo(Előzmény: Attila, 2000.11.09. 23:37:26) |
| Raszi | 2000.11.10. 21:42:54 | Válasz erre | | | | | Attila:
Tény hogy mindenet az USA irányít, de miért lenne érdeke az oláhot tótot rácot el?nyben részesítenie a magyarokkal szemben ?
Már koszovóban sem a rácoknak kedvezett, pl. egy vajdasági népszavazás miért lenne ellenükre ?(Előzmény: Attila, 2000.11.09. 23:20:31) |
| Attila | 2000.11.09. 23:37:26 | Válasz erre | | | | | egon:
Írod : ...a magyarokra úgy tekintenek mint valami utolsó gyilkosokra...
Olvasom (Pontosan a te uzeneted alatt):...Amerre én járok pusztul a román, sajnálom a töltényt ami nem talált... (Egy kicsit lejjebb) ... MAJD MEGYÜNK - HADSEREGGEL ...
Nem azert mondom, de ha valaki 80 evig hallgatja az ehhez hasonlokat, talan felmerul benne a gyanu, hogy jobb ha vigyaz magara... Ami a legszomorubb az hogy az erdelyi magyarok bekesen probalnak kivarni sorsuk jobbrafordulasat, amig otthon a szorostalpazo magyarkodok a nagy szajukkal eltolnak minden bekes lehetoseget az elszakadt magyarsag eletenek javitasara amivel az USA/NATO terjeszkedes malmara hajtjak a vizet. |
| Attila | 2000.11.09. 23:20:31 | Válasz erre | | | | | Raszi:
A bombakat nem en valasztom...
A magyar tortenelemre valo oszpontositasod mellett a mai viszonyokra vonatkozo naivitasod elkepeszto.... Hat nem latod hogy az ENSZ az aki altalaban megszavazza a bombazast es utana bekuldi a 'bekefenntartokat' ? Hat egy honapja sincs hogy as Szerb nepszavazason az USA megmondta a szerbeknek hogy hogy szavazzanak, kulonben beindul a bombazas ujra... (eltekintve attol hogy mi mennyire szeretjuk a szerbeket, az utolso valasztas nem is titkolva Washingtoni forgatokonyv szerint tortent, fuggetlenul attol hogy a szerbek mit akartak.)
Az ENSZ csak egy eszkoz az USA kezeben amit sajat celjaira hasznal... Vedd eszre, hogy Magyarorszag csak ugy vehet reszt ezeken a 'nemzetkozi' forumokon ha teljesen alaveti magat az Amerikai akaratnak... |
| Raszi | 2000.11.09. 20:22:19 | Válasz erre | | | | | Attila:
Beszélsz össze-vissza.
Szerinted csak bombákkal lehet csinálni mindent ?
Nem hallottál még népszavazásról,ENSZ referendumról ?(Előzmény: Attila, 2000.11.09. 00:00:34) |
| Raszi | 2000.11.09. 20:21:01 | Válasz erre | | | | | A történet csaknem hét évtizeddel ezel?tt kezd?dött. A trianoni döntés
okozta bénultságból már lábadozott az ország, Horthy Miklós karizmatikus
egyénisége, higgadt, megfontolt politikája nyomán ismét nemzetközileg
elismert nemzetté vált a békediktátummal megnyomorított haza. És ekkor,
1933. október 20-án meglep? hírrel jelentkezett a Zalai Közlöny: "egy
idegenbe szakadt kanizsai magyar ember a Széchenyiek gesztusával olyan
egyedülálló példáját adta a mélységes hazafiságtól f?tött áldozatkészségnek,
amire nincs példa Nagykanizsa történetében, és ami kimagasló esemény
országos viszonylatban is. Schless István, Salzburg közelében él? osztrák
atyánkfia nevét a közcélú adományok listáiból jól ismeri már Nagykanizsa
közönsége. Most pedig 20 ezer peng?t ajánlott fel a polgármesternek, hogy
abból egy irredenta emlékm?vet létesítsenek."
Nem csekélység a jugoszláv határtól alig 15 kilométerre fekv? település
döntése az egykori Habsburg Birodalom árgus szemekkel figyel? utódállamainak
gy?r?jében. A rosszalló fejcsóválások azonban nem ingatták meg sem az
adományozót, sem Dr. Krátky István polgármestert, aki tervpályázatot írt ki
egy Magyarországot szimbolizáló emlékm? eszmei terveinek elkészítésére.
A benyújtott 21 pályam? közül a zs?ri Hübner Tibor budapesti m?építész
jeligés tervét fogadta el. A szobor felavatásának id?pontjául el?ször 1934.
október 7-ét t?zték ki, majd többször módosították, végül hivatalosan nem is
történt meg a szerb kormány folyamatos sajtótámadásai miatt. Az emlékm? - a
legnagyobb az országban - ennek ellenére felépült. Túlélte a háború viharát,
mígnem éppen békeid?ben egy minden addiginál keményebb kampány indult
ellene. "A múlt emlékeit teljesen el kell pusztítani, hogy helyet adhassunk
az új eszmék kibontakozásának" - írta a Zala, 1945. július 6-i száma.
Világos beszéd, egyértelm? kívánság, amelynek beteljesülése 1952-ig váratott
magára. A 10,5 méter magas, szobrokkal körbevett emlékm?vet a kommunista
internacionalizmus bajnokai ledöntötték, megcsonkították és elföldelték.
Hogy bosszújuk még tökéletesebb legyen, helyére az 1919-es proletárdiktatúra
véres terroruralmát dics?ít? férfi és n?alakot - akiket egyébként a köznyelv
csak Jancsi és Juliskának titulál mind a mai napig - állítottak.
Évtizedek teltek el a szégyenletes nap óta, míg 1998 elején történt valami.
- A Magyarok Világszövetsége nagykanizsai szervezetének ülésén hoztam szóba,
hogy az egykori Nagy-Magyarország küzdelmeit szimbolizáló emlékm?
visszaállításával tehetné a város emlékezetesebbé a millenniumi évet. A
koronával díszített obeliszk, a magyar megyék címerei, az allegórikus Mohi,
Mohács, Arad, Trianon szobrok, a talapzatba 63 vármegyéb?l hordott föld
mind-mind azt kívánta, hogy történjék meg a feltárás, restaurálás és
visszaállítás - tájékoztat Rózsás János író, a Gulág lexikon szerkeszt?je,
aki nyolc éves fiúcskaként maga is jelen volt az emlékm? 1934-es
felállításánál.
A gondolatot tett követte, a próbaásásokat siker koronázta. Rajnai Miklós,
az MVSZ nagykanizsai szervezetének elnöke, egyben megyei alelnök, nem kis
büszkeséggel számol be a kezdeti lépésekr?l. A pártosság elkerülése céljából
maguk vették kezükbe az események irányítását, megalakították a Trianon
Társaság helybeli tagozatát, több ezer tájékoztató füzetet és képeslapot
nyomtattak, csekket bocsátottak ki az adományok összegy?jtéséhez.
- Sajnos azt kellett tapasztalnunk, hogy a gazdagabbak mindezideig nem
igazán voltak szolidárisak a kezdeményezéssel, ugyanakkor az otthonban él?,
nyugdíjas református lelkész nyugdíjemelése összegét - havonta hatezer
forintot - utalta át. Hozzá hasonlóan nagyon sok kispénz? emberr?l ugyanez
mondható el - meséli Rajnai Miklós.
Alapkérdés, hogy hogyan állt mindehhez Nagykanizsa önkormányzata.
- Kiváló kapcsolatokat ápolok Karagics Mihály horvát konzullal, s?t azt is
elhatároztam, hogy az Ôrtilosnál épített Festungot - Jelasics bán seregével
itt lépte át a határt 1848-ban - saját költségemen helyreállíttatom és
közösen koszorúzzuk meg a konzul úrral. Az emlékm? az Elmaradt párbeszédek
elnevezést kapja, hiszen ha annak idején hamarabb állunk szóba egymással,
aligha kerülünk összet?zésbe. A horvát és magyar nép többszáz éves közös,
békés történelme ezt bizonyítja - fejti ki álláspontját Töröcsik Pál
fideszes alpolgármester.
Sikerült elérni, hogy pártpolitikusok rábólintsanak a határozati javaslatra,
illetve annak elfogadása után ne maguknak sajátítsák ki a szoborállítás
dics?ségét.
- Én a Fidesznek megtiltottam, hogy ezzel kapcsolatban nyilatkozatot tegyen
közzé és hasonlóképp cselekedhettek a többiek is, mert pártok nevével
fémjelzett lépések azóta sem történtek. Sokkal inkább az ellenkez?je, hiszen
volt olyan MSZP-s képvisel?, aki velem együtt ajánlotta fel egyhavi
illetményét. Ugyanezt a hozzáállást tapasztaltuk Fliszár Károly esperes úr
esetében is, akivel közös egyetértésben a Szoborbizottság nyilatkozattal
fordult a lakossághoz és az egyházakhoz. Ebben azt hangsúlyoztuk, hogy az
emlékm? visszaállítása az ökumené jegyében zajlik, ahhoz párthoz és
felekezethez való tartozás nélkül bárki csatlakozhat - mondja Töröcsik Pál.
Mivel Mészáros József, a helybéli FKGP elnöke szintén osztja a pártsemleges
városi összefogást, nincs ok kételkedni abban, hogy Nagyanizsa politikusai -
a Munkáspárt tartózkodásával együtt - valóban felül tudtak emelkedni a
kicsinyességen és az egyéni ambíciókon. Példájuk minden bizonnyal hatással
lehetett a lakosságra is, hiszen hihetetlen méret? lelkesedéssel vetették
magukat a munkába és ennek már a feltártás idején is tanújelét adták. Amikor
kiderült, hogy nincs elég söpr?, kefe a gödörben fekv? szobor
tisztogatásához, többen elrohantak a legközelebbi barkácsboltba, hogy saját
költségükön megvegyék a szükséges eszközöket. Ugyancsak az egyik polgár
éberségének köszönhet?, hogy az éj leple alatt gépkocsival érkezett és a
szobrot megrongálni szándékozó ismeretleneket határozott fellépésével
elriasztotta.
Attól kezdve állandó ?rséget állítottak a helyszínre a kiemelés napjáig,
október 26-ig. És nem ám akármilyen körülmények között! A daruskocsi és a
szállítójárm? tulajdonosa nem a napi másfél milliós bérleti díjat kérte,
hanem a Szoborbizottság számlaszámát, amire még ? akart átutalást
elhelyezni. A munkások sem az órájukra pislogtak a m?szak végén, hanem egyre
újabb ötleteken járt az eszük, hogyan lehetne a 29 tonnás szobor
kiemelésénél elkerülhetetlen külsérelmeket a legkisebb mértékre szorítani.
Mindez nem kerülte el a város polgárainak figyelmét, akik szép számban
összegy?lve izgatottan szemlélték az munkálatokat, amikor pedig
befejez?dött, tapssal, a Himnusz éneklésével, zászlók lengetésével
üdvözölték a kényszersírhelyb?l 48 év után kiemelt szobrot, amelyet ezután
egy gyártelep udvarára szállítottak, hogy ott végezzék el rajta a szükséges
restaurálást.
- A helyreállítás tökéletesen megoldható annak ellenére, hogy mintegy hetven
százalékban újra kell faragni - állítja Bencsik István Kossuth-díjas
szobrászm?vész, a szigetvári Millenniumi Emlékm? alkotója, aki attól sem
riad vissza, hogy a restaurálást télvíz idején is szabad ég alatt kell
végeznie.
- Inkább azon tépel?dtem, hogy szabad-e elfogadnom egy ilyen felkérést,
hiszen itt els?sorban nem m?vészi, hanem szakipari munkát kell végezni. Egy
biztos, szakmailag nagyon bonyolult feladat, mert a k?szobrászati
rekonstrukció mellett bizonyos k?lapokat ipari úton kell el?állítani, majd
visszaer?síteni eredeti helyükre. Zalavári Lajos építész megtisztel?
felkérésének végül azért sem mondhattam ellent, mert az emlékm?
helyreállítása nemzeti érdek, és ha Nagykanizsa polgáraiban ekkora
elszántság lakozik, ahhoz minden jószándékú embernek csatlakoznia kell. Úgy
érzem, minden esélyünk megvan arra, hogy 2001. június 4-én délután fél ötkor
a trianoni diktátum aláírásának id?pontjában a szobor ismét eredeti helyére
kerülhet.
Bencsik István együttm?ködik az eredeti kivitelez?, Hübner Tibor fiával,
akiknek édesanyjáról mintázták Hungária allegórikus szobrát. És elérkeztünk
a legrázósabb ponthoz, amelynél a leg?szintébb kezdeményezés is cs?döt
mondhat, az anyagi feltételek biztosításához. A Nemeskürthy István tanár úr
irányítása alatt álló Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal vezet?je, dr.
Kováts Flórián magától értet?d?nek tartja, hogy felkarolták a kezdeményezést
és megvalósítása érdekében a legnagyobb általuk adható összeggel - tíz
millió forinttal - támogatják a városi önkormányzatot. Elismeréssel adóznak
Zalavári Lajos építész-tervez?nek, aki fáradtságot nem ismer? szorgalommal -
ahogy ? mondta - valóságot kovácsolt a kezdeti tanácstalanságból.
Lehet?ségeihez képest természetesen a városi önkormányzat is a zsebébe nyúl,
és mint Rajnai Miklós mondotta, számlaszámot nyitottak a támogatások
fogadására, december 10-én pedig a Hevesi Sándor M?vel?dési Központban
szerveznek jótékonysági gálam?sort.
Mészáros József, a Szoborbizottság tagja, információs kiadványuk - a nyomda
csupán minimális anyagköltséget számított fel - összeállítója sem
vesztegette fölöslegesen napjait. Óriási dokumentumtárat és egy halom
mikrofilmet nézett át, aprólékos munkája nélkül nem lehetett volna a
közvélemény elé tárni a Nagy-Magyarország emlékm? keletkezésének hiteles
történetét.
És most gondoljunk arra az emberre, aki 1933-ban ezt a nagyszer? folyamatot
elindította. Schless Istvánt Ausztriában nemzetközi bonyodalmak
el?idézésével vádolták meg, amiért osztrák állampolgárként irredenta szobrot
emeltetett magyar földön. Vagyonából kiforgatták, Németországban kellett új
életet kezdenie, ahol tehetsége és további találmányai révén sikerült ismét
talpraállnia. Testvére, Antal, könyvkereskedést vezetett Nagykanizsán,
unokája Schless Ilona ma is a városban él.
- A nagypapa rendszeresen fogadott vándorszínészeket, és mivel nagyon
vallásos család voltunk, papszenteléseket is tartott. Az 50-es években a
kereskedést államosították, az ÁVH pedig rendszeres látogató lett a
családban. Miután a család tönkretétele megtörte egészségét, Antal bácsi
1956-ban adta vissza lelkét teremt?jének. Legnagyobb bánatunk mégis az, hogy
az Ausztriában elhúnyt Schless István sírjának hollétét a mai napig nem
ismerjük - meséli az unoka.
A történet bár sok nevet és részletet tartalmaz, ám ezzel csupán azt kívánja
demonstrálni, hogy igenis létezik nemzeti összefogás. Lehet arról
szónokolni, azon sajnálkozni, hogy a magyar széthúzó, perleked?, egységre
képtelen nemzet, ám a leírtak éppen az ellenkez?jét bizonyítják.
Szakács Gábor |
| Em?di József - Debrecen | 2000.11.09. 16:33:26 | Válasz erre | | | | | Vajon a mai nagy ifjúság mennyire ismeri Trianont?
1. A válasz: Szinte semmit nem tud róla.Ez személyes
tapasztalatok útján tudom ,mert én is az ifjúsághoz
tartozok.Megkérdeztem úgy 20 korombelit (16-17 évest)
tudják-e egyáltalán mi volt június 4.-én.Csak ketten tudták
megmondani de csak tippelve,15 azt ,hogy az Amcsi
függetlenségi nyilatkozat évfordulója (júl.4),a többi pedig nem
tudott válszolni.Hát nem egy szakmunkásba volt ez ,hanem
jónev? gimnáziumban.
Érti ezt valaki?Ez elég hihetetlen!Tényleg mi leszünk a j?v?
generációja? Szerintem ez nem más érdektelenség és nem
töröd?mség.Egy biztos nem mindenki van tisztába Trianonról,
ha ez a korosztály ilyen milyen lesz a következ??
Tegyünk valamit ez ellen és minél hamarabb annál jobb! |
| Attila | 2000.11.09. 00:00:34 | Válasz erre | | | | | egon:
Éltem a 'szemét' kommunizmusban is... Persze az ember egy ido utan megtanulja hogy nem lehet mindig a napos oldalon setalni... Az igazat megvallva konnyebb a nyugatot megitelni ha nemcsak tavolbol nezegeti az ember... Engem még a 'Szabad Europa' az 'Amerika Hangja' a kolbaszbol font kerités meg hasonlok csabitottak ki meg az átkos rendszerbol... Én meg csillogo szemekkel hittem hogy a 'imperialista haboruk', a 'munkanelkuliseg' a 'kizsakmanyolas' a 'neokolonizacio' meg hasonlok mind szemfenyveszto kommunista maszlag... Aztan raebredtem hogy ami itt megy az tulajdonkeppen ideologia nelkuli cinikus onzes es hatalomvagy. De ha otthon maradtam volna talan soha sem veszem eszre hogy az igazi ellenseg nem a szomszedban van. En is elszorostalpuzgathatnek a kocsmaban, naprol napra bizonygatnam a NATO nak hogy Magyarorszagon idegen/fajgyulolet van es a NATO boldogan megszallna az orszagot mondvan hogy nem akar egy masik Koszovot. Kelet Europat mar igyis hátsó udvarnak hasznalja a Nyugat: Szemétlerakonak, olcso munkaeronek stb... Vagy ugy akarjunk jarni mint Koszovo ? Ugyan megszabadult Szerbiatol, de ronggya lett bombazva faradt uraniummal hogy a NATO katonak nem ehetnek helyi ennivalot, az Alban lanyok NATO kurvakka valtak, masfel eve nincs elektromossag es tiszta viz, nincs szemetszallitas, es Europa bunozoinek a hazaja lett es a NATO egy oroklejaratu laktanyat rendezett be... Ugyanis ez lenne a sorsa Magyarorszagnak is ha eroszakkal akarna visszaallitani a regi hatarokat. Hogy a Romanokat, Serbeket, Szlovakokat stb valaki lenezi az egy dolog... De a Nyugattol mi meg csak szenvedest kaptunk - Igaz szepen csomagolva.... |
| egon | 2000.11.07. 20:53:19 | Válasz erre | | | | | Attila - Franciaorszag:
Kedves "francaise" barátom ha olyan szemét a Nyugat, miért ott élsz?
Másrészt távolról a rossz is megszépül, menj már ki Erdélybe, és tapasztalni fogod, hogy a magyarokra úgy tekintenek mint valami utolsó gyilkosokra, és mi ezekkel közösködjünk, ezeknek nyaljunk?
Kösz, én nem kérek bel?le.(Előzmény: Attila - Franciaorszag, 2000.09.29. 22:46:21) |
| HB | 2000.11.03. 14:02:48 | Válasz erre | | | | | | Hogyha nékem sok tankom lesz bevonulok Bukarestbe, ami jár nekik megkapják, a Jóistent erre kérem. Amerre én járok pusztul a román, sajnálom a töltényt ami nem talált...De ami talált nem sajnálom, visszaszerzünk szép országunk!!! |
| Hatvani Olivér - Miskolc | 2000.11.03. 13:59:21 | Válasz erre | | | | | | Egy kis segítséget kérek: keresem Horthy levelét Hitlerhez és József Attila: Nem,nem,soha cím? m?vét. Légy szíves küldjétek el, hogy hol találom! El?re is köszönöm! |
| Raszi | 2000.11.01. 22:12:55 | Válasz erre | | | | | Vasárnap 11.00 - 13.00 között tiltakozó nagygy?lés lesz a Városliget
Damjanich utca fel?li sarkánál, a Regnum Marianum templom helyén.
Remélhet?leg minél többen tiltakozunk a kommunista barbárság ellen,
amely ledöntötte a Rákosi által leromboltatott templom helyén álló
keresztet, és vörös csillagot és "Budapesti Felszabadító Brigád"
feliratot mázolt oda! |
| Raszi | 2000.11.01. 22:12:22 | Válasz erre | | | | | Rostás Attila - Hódmezõvásárhely:
Kétségtelen, hogy a megszállt területek eltér? és sok esetben a
magyarországi régiókhoz viszonyítva szerényebb gazdasági állapotban van. A
határok felülvizsgálatát támogatók egyike sem tagadta ezt. Meglehet, hogy
Pest megyével, vagy a Dunántúl északi részével összehasonlítva, mindegyik
gyengébb. De a Tiszántúlhoz képest már nem feltétlenül.
Másrészt e területek
bekapcsolása a magyar gazdaság vérkeringésébe új fejlesztési területeket
nyit meg, melyek a magyarországi cégek számára is jelent?s bels? piacot
jelentenek. Most élet-halál harc folyik néhány kilométernyi autópálya
felépítéséért, visszacsatolás esetén akkora infrastruktúra-fejlesztési
lehet?ségek nyílnak, melyek sok új munkahelyet, illetve a halódó magyar
cégek számára kilábalási lehet?séget jelentenek. Ezzel párhuzamosan nem
elhanyagolható az a szempont sem, hogy a Tiszántúl gyengeségének egyik oka,
hogy a "világ végén" van, pontosabban kiszakadva a több évszázados gazdasági
környezetb?l, a mai napig nem tudott beilleszkedni az újba. Visszacsatolás
esetén, éppen összeköt? és tranzit jellegénél fogva itt is beindulhat a
fejl?dés. Ugyanakkor az elcsatolt területek nem azért szegények, mert nem
életképesek, hanem azért, mert az ásványkincsek, alapanyagok és az ott
megtermelt javak dönt? többségét a
szegényebb idegen tartományok életben tartásához használják fel.
Említhetnénk, hogy a Vajdaság egész Jugoszláviát látja el élelemmel, s?t
a volt Nagy-Jugoszláviát is dönt?en bácskai búzával etették.
Ez mind Románia, mind pedig Szerbia esetében érvényes.
Például egész Erdély éves költségvetési juttatása kevesebb, mint
amennyit csupán Bukarest kap.
Nyersanyagellátottság és ásványkincs gazdagság alapján Romániának
messze Magyarország el?tt kellene járnia gazdasági téren!
Visszacsatolás esetén más lenne a helyzet, hiszen egy náluknál
fejlettebb országhoz kerülnének vissza, így a
források helyben hagyásával, akár saját er?b?l is hamar fejl?désnek
indulhatnának. Ez még gyorsabb lehetne, bizonyos támogatással.
És az a fél millió 2.5 millió, a 6 millió pedig jó ha 4 megvan...(Előzmény: Rostás Attila - Hódmez?vásárhely, 2000.10.30. 15:48:12) |
| Rostás Attila - Hódmez?vásárhely | 2000.10.30. 15:48:12 | Válasz erre | | | | | Pénteken a hódmez?vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium vendége volt Dr. Raffai Ern? történész, - gondolom sokaknak ismer?s a név... - aki el?adást tartott Trianonról. A diákság odafigyelve hallgatta végig a rendhagyó történelemórát, de a végén lev? kérdez-felelekben kiderült, hogy a magyar diákok mennyire nincsenek tisztában a történtekkel. Ilyen kérdéseket tettek fel: Mit kezdjünk az erdélyi fél millió magyar melletti 6 millió románnal? Miért kell ezt még most is háborgatni? Miért nem törödünk a magunk bajával? (!!!!!!) Miért érné meg, ha a visszakapott területek visszarántanák az országot? ...stb
Sokan úgy gondolják Magyarország volt. Én hiszem, hogy Magyarország-lesz! |
| Jocó - Nagyváradról | 2000.10.25. 11:10:41 | Válasz erre | | | | |
A tavaly nyáron Budapesten jártam. Éppen zajlott a Pepsi Sziget nev? ?rület. Itt megismerkedtem egy magyar(magyarországi) fiatalemberrel. Az illet? nagy magyar volt, a "kemény mag" képvisel?je. Minden szava "Nagymagyarország","Mindent vissza","Nem adjuk, nem hagyjuk" volt. Beszélgettünk...és lassan kiderült, hogy az illet? még soha nem járt Erdélyben. Nem látta Kolozsvárt, Sepsiszentgyörgyöt, Nagyváradot. Egyáltalán, még soha nem lépte át a magyar határt. Pedig megtehette volna.
Aki Nagymagyarországért harcol, legalább egyszer jöjjön el Erdélybe, hogy lássa kik élnek itt, hogy élnek itt, és miért élnek itt.
Sokan beszélnek Trianonról, Nagymagyarországról, de nem tudják mi az. Ez éppen olyan, mintha valaki óceánkutató, de vizet még csak a kádban látott.
Magyarországi és nem magyarországi magyarok, gyertek Erdélybe, Felvidékre, a Kárpátok alá, a Vajdaságba, mert itt megláthatjátok milyen is a trianoni fájdalom. Mi szeretettel várunk minden magyart... |
| Raszi | 2000.10.19. 22:41:34 | Válasz erre | | | | | ZÁRÓNYILATKOZAT
A VII. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus a szám?zött Nemzeti
Emigráció és a Szent Korona felségterületén él? magyarok
csúcskonferenciája. A világ minden tájáról tudósok, kutatók,
történészek, politikusok és közírók hetedik alkalommal gy?ltek össze,
hogy megvitassák a magyarság ?störténetével, a múlt, a jelen és az
elképzelt jöv?vel kapcsolatos kérdéseket, problémákat.
Ebb?l az alkalomból felhívással fordulunk a Magyar Kormányhoz, az
Országgy?léshez, a Magyarok Világszövetségéhez és a Magyar Nemzet minden
tagjához.
Az elmúlt évszázadok magyar tragédiái véráldozatban és területi
veszteségben szinte egyedülállóak a Világ nemzeteinek történelmében.
Ennek okait és az ebb?l adódó feladatokat tévesen magyarázza a hazai
történelem - szemlélet és a politikai vezetés, mialatt idegen
hatalmaktól, illetve a NATO-tól, és az Európai Közösségt?l várja a
megoldást. Nemzetünk olyan mélypontra jutott, ahonnan csak szervezetten,
öner?b?l, radikális és következetesen új tettekkel érheti el a szabad,
független, er?s Magyarország és a Magyar Nemzet milliói egységének
megteremtését.
Ezen millenniumi csúcskonferencia a következ? javaslatok alapos
megfontolását és megvalósítását kéri, azzal a meggy?z?déssel, hogy azok
hiányában újjabb lehet?ségeket mulasztunk el Nemzetünk felemelkedéséhez
és hosszú távon való fennmaradásához:
1. Felkérjük a Magyar Kormányt, a törvényhozókat és közéletünk minden
képvisel?jét, hogy alkotmányos életünk kiterjesedése érdekében, vegye
figyelembe a Magyar Szent Korona által biztosított jogrendet, illetve
oldja meg a Szent Korona felségterületén született magyarok és magyar
származású egyének jogosultságának feltételeit a magyar
állampolgárságra.
2. Ennek értelmében csatlakozunk a Magyarok Világszövetsége legutóbbi
javaslatához, amely szerint a Világon bárhol él? magyar kérheti a
külhoni állampolgárságot. Értelmezésünk szerint, mivel a történelmi
események következtében magyarok milliói kerültek idegen állampolgársági
kötelékbe,
azokat tartjuk jogosultnak a külhoni állampolgárságra, akik nem vallják
magukat másnak, mint magyar nemzetiség?nek.
3. Az Európai Közösség több vezet? tagállama részese volt a trianoni
népírtó
határozat kidolgozásának. Ezt a szégyenletes kényszerállapotot 1947-ben
Párizsban számunkra tovább b?vítették. Azóta Németország egyesült,
Jugoszlávia, Csehszlovákia és a Szovjetúnió megsz?nt létezni, Románia
bomladozik, uj országok és határok születtek. Csupán az elszakított
területeken él? sok millió magyar maradt kirekesztve hazájából a
nemzetáruló, úgynevezett alapszerz?dések, illetve hasonló lépések miatt,
amelyek „örök id?kre” lemondottak az ott él? magyarokról, illetve a
területekr?l és az ottmaradt nemzeti vagyonról.
A jelen kongresszus, mialatt emlékeztet a nagyhatalmak felel?sségére,
javasolja azt, hogy az alapszerz?déseket azok lejártakor ne
hosszabbítsák
meg, és minden magyar egyéni, illetve közösségi önrendelkezési jogát
biztosítsák. Ezen kérdések rendezetlensége a nemzetközi jog szellemével
ellentétes és mindennek rendezése híjján az Európai Közösségbe
belépnünk értelmetlen és jogtalan.
4. Kongresszusunk nyomatékosan felkéri a Magyar Kormányt és a
törvényhozást, hogy kezdje meg az 1989 el?tt felvett kommunista
kölcsönök, mintegy 20 milliárd US Dollár, illetve az azóta és emmiatt
felduzzadt 34 milliárd US Dollár kérdésének nemzetközi mérték?
megoldását, a jelenlegi állapot teljes mérték? átvilágítását, illetve a
személyi felel?sség kérdésének
megállapítását. A jelenlegi helyzet er?szakos fenntartása
megindokolhatatlan, a nemzet biológiai pusztulását okozza, illetve a
kimeríti a népírtás tényét, ami törvénytelen állapot.
5. Az új évezred kezdetén követeljük, hogy a Szittya Történelmi
Világkongresszusok tárgyilagos, történelmi igazságfeltárásra való
törekvése értelmében, magyar szellemben írjuk újra
történelemkönyveinket. Az elavult, felel?tlen, egyházi és idegenérdek?,
öncélú téves tanokat ne terjesszük önmagunkról.
6. Javasoljuk, hogy az összes akadémiai kiadványt, tankönyvet,
szóróanyagot,
amelyet a magyarság önmagáról közöl, illetve rólunk hivatalaink itthon
és külföldön terjesztenek szerte a Világban, magyar érdek?en
szerkesszenek meg.
7. Ideje annak, hogy a Magyar Tudományos Akadémián és intézményeinkben
helyet foglaló ellenséges, eddig minden idegen, elnyomó,
magyarerellenes rendszert kiszolgáló kishit?, elavult képzeteket
képvisel? egyéneket váltsák le és ezzel egyid?ben nyissunk utat a magyar
szellemiségnek tudományos életünkben.
8. Követeljük, hogy a magyar kormány törvényben szabályozza, hogy a
magyarság önmagáról csak a legel?nyösebb írásokat
jelentesse meg
a világban, ne ellenségeink magyargyalázó és lekicsinyl?
hamis tanait
terjessze.
9. A magyar nép túlélésének alapvet? feltétele az, hogy politikusaink a
nemzetközi fórumokon ne a talpnyaló szerepében dörgöl?djenek, mint eddig
évszázadokon át, hanem ?störténetünk és nagyszer? évezredeink
ismeretében büszkén és emelt f?vel mint a világ egyik leg?sibb népének
tagjai
képviseljék érdekeinket annak tudatában, hogy a politika mindenkor rá
van szorulva az ?störténeti és történelmi ismeretekre.
10. A kongresszus résztvev?vi – akik legtöbben 1945, ill. 1956
után kényszerültek
hazánk elhagyására – felajánlják segítségüket, kapcsolataikat, szakmai
és nyelvtudásukat, hogy nemzetünk jóhírét minél szélesebb körben
népszer?sítsék. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kormány illetékes
szervei és a diplomáciai testületek tagjai keressék a kapcsolatot
azokkal a
szervezetekkel, amelyek 55 illetve 44 év óta következetesen küzdöttek a
Magyarországon uralkodó kommunizmus minden fajtája ( Rákosi, Kádár,
Horn) ellen.
11. A kongresszus egységes határozatot fogadott el, hogy egyénileg,
illetve
szervezetein keresztül belép a Magyarok Világszövetségébe, ezzel is
segítve a Szövetség munkáját az egy és oszthatalan magyar nemzet
összekovácsolására, amint azt eredetileg Teleki Pál megálmodta.
A Kongresszus résztvev?i felhatalmazzák a szervez? bizottságot, hogy a
zárónyilatkozatot adja át a Magyar Köztársaság elnökének, a
miniszterelnöknek, az Országgy?lés tagjainak, a Magyarok Világszövetsége
elnökének. Továbbá gondoskodjon arról, hogy a Kongresszus Határozta
eljusson a nemzeti emigráció szervezeteihez és a médiához.
Cleveland, Ohio 2000 október 15
Molnár Lajos Forray Zoltán Major
Tibor Szalay Róbert
Elnök Társelnök
Alelnök Alelnök
Hivd meg barátaidat a "Hungary-2000"-be!
Invite your friends to "Hungary-2000"!
Erdély, Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja és kis-Magyarország! A magyar nemzet egy és oszthatatlan! A magyar népnek joga van a békés egyesitéshez NATO védelem alatt, ugyanúgy mint a német népnek joga volt!
Transylvania, Vojvodina, Uppercountryside, Carpathiandowns and petite-Hungary! The Hungarian nation is one and indivisible! The Hungarian nation has the right for peaceful reunification under NATO protection, just like the German nation had.
=============================================
Cikket/levelet (civilizált/izléses/szép alakú!) megjelentetni a fórumon: / Post article/letter (civilized/tasteful/nicely formatted!) to board send to: hungary-2000@egroups.com (Csatolás nem megengedett!)
Belépés, feliratkozás: / Subscribe:
meghivással/ invitation only
POLL AZ ALLAMPOLGARSAGROL HK-EKNEK:
http://www.egroups.com/polls/hungary-2000 |
| Egri Balázs | 2000.10.18. 13:23:41 | Válasz erre | | | | | Kedves Piros Róbert!
Tudod nem igazán beszélek franciául, ezért nem egészen értettem jól az iménti mondatodat.
Volnál szíves b?vebben kifejteni?
Köszi.(Előzmény: Robert Pires - Marseille, 2000.10.18. 13:20:52) |
| Robert Pires - Marseille | 2000.10.18. 13:20:52 | Válasz erre | | | | | | trianon sucks france rules allez les bleues |
| |
