 | Discussion Forum Magyarország 2020 körül... A magyar demokrácia Trianon revíziója után (2020. június 4.)
I.§ Magyarország köztársaság. Lélekszáma 30 millió fo, Területe 325 ezer négyzet km.
Fovárosa Budapest. Hivatalos nyelv: magyar, horvát, szlovák, román.
Legfobb közjogi méltóság a köztársasági elnök. Az országgyulés választja 7 évre.
Legfobb közjogi hatalom a köztársasági elnök. Államforma: elnöki köztársaság.
Ipari-agrár ország. Oshonos nép a magyar. A nemzetiségek a tatár, török, szovjet invázió eredményeképpen telepedtek le 3 lépcsoben egyre nagyobb teret elfoglalva hazánkban.
II.§ A magyar Országgyulés 386 tagból áll. A képviselok közül 270 magyar (70%) és 116 nemzetiségi (30%) - 2 német (0,5%), 38 szlovák /és ruszin/ (10%), 38 román (10%), 38 horvát /és szerb/ (10%) - az országos lista alapján. Az egyéni választókerület és a területi lista nincs. Az országgyulési választás egyfordulós. Minden magyarországi nemzetiség képviselot küldhet, ha lélekszáma meghaladja a 80 ezer fot. A parlamenti bejutáshoz szükséges küszöb 5%, így csak 1 millió 500 ezer fot meghaladó lélekszámú nemzetiség juthat be önállóan pártként.
Kvótarendszer van, amely az Európai Parlament muködési modelljét veszi alapul.
Az Európai Parlamentben a kis országoknak van relatíve nagyobb súlya.
A Magyar Parlamentben a nagy magyar nemzetnek van nagyobb súlya relatíve.
Magyar pártok 70%, nemzetiségi pártok 30% (10-10%) nemzetiségenként.
Párton belül alakulhat konzervatív, liberális és szocialista tagozat.
A kvótarendszer elonye, hogy akár egy 0,25%-os arányú népcsoport képviseloje is bejuthat, ha mint tagozat egy nagy párthoz (10%) csatlakozik tagozatként. (örmény, görög, lengyel, bolgár, cigány anyanyelvuek)
A német kisebbség 2 képviselot (0,5%) küldhet önállóan, mintegy méltányos kárpótlásként, mert a németek kitelepítése elott (1945) a régi Magyarországon 2 millió (10%) német élt.
A kisebb (5% alatti) nemzetiségek nagyobbakhoz csatlakozva - osztozva a kvótán - bejuthatnak, amelyek önállóan nem tudnának bejutni (pl. szerbek, ruszinok, szlovének).
A nagyobb nemzetiségek 38-38 (10-10%) képviselot küldhetnek, hiszen részarányuk Magyarországon Trianon elott 10% körüli volt
(8,5% horvát, 14% román, 9% szlovák) az utolsó hiteles népszámlálás szerint, amelyet a magyar hatóságok végeztek 1910-ben.
A magyarság 270 képviselot küldhet (70%) összesen, mintegy méltányos kárpótlásként, mert Mohács elott (1526) a régi Magyarország 80%-a magyar volt évszázadokon át (631 év).
III.§ A hivatalos nyelv Magyarország területén a magyar nyelv.
Minden megyében, illetve megyei jogú városban a nemzetiségi nyelv is hivatalos, ahol az adott nemzetiség lélekszáma eléri a 10%-os részarányt.
IV.§ Magyarország területe egy és oszthatatlan, 72 megyébol áll. Székesfováros Budapest.
A hivatalos nyelv és a részarányos parlamenti képviselet biztosítja a nemzetiségi jogokat -
Horvátországban is, amelynek az Osztrák-Magyar Monarchia idején fennálló autonómiája megszunik. A Magyar Állam területe 325 000 négyzetkilométer 1914. évi határok érvényesek.
V.§ Magyarország hadserege magyar nyelvu, szellemiségu és vezényletu.
Hivatásos hadsereg tagja csak magyar felsofokú nyelvvizsgával rendelkezo állampolgár lehet. A magyar hadsereg létszáma 1 millió fo. Ebbol hivatásos 100 ezer fo, tartalékos 900 ezer fo. Férfiak és nok is hadkötelezettek. 1 éves haditanfolyamot (melynek idotartama heti 5 nap, napi 2 óra) kötelesek elvégezni.
Magyarország rendorsége magyar nyelvu, szellemiségu és vezényletu. Rendorség tagja csak magyar felsofokú nyelvvizsgával rendelkezo állampolgár lehet.
VI.§ Magyarország 1914. év január 1-én fennálló határait az Európai Unión belüli határmódosítással lehet visszaállítani. Ennek feltétele Magyarország összes szomszédos országának Európai Uniós tagsága (Ausztria 1995; Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004; Románia 2007; Horvátország, Szerbia 2010; Ukrajna 2015). Ennek napja az 1920. június 4-én 16 órakor Franciaországban a Párizs melletti Versailles községben lévo Trianon kastélyban aláírt békeszerzodés (diktátum!) fennállásának 100. évfordulója.
VII.§ 2020. június 4. 16 órakor Franciaországban a Párizs melletti Versailles községben lévo Trianon kastélyban aláírják a békeszerzodés (diktátum!) semmissé nyilvánítását, és visszaáll Magyarország 1914. január 1-én fennálló határa és területi egysége 100 év törvénytelen állapot után. (Started by: Magyarország 2020, 2006.01.28. 02:47:17) | Nyilas | 2010.07.14. 19:50:58 | Reply | | 84.0.194.81 | | | De, hát mi az a diktatúra Bazalt?
Vagy mi a demokrácia?
1989 öszére, már eléggé nyilvánvaló volt az MDF fölénye az SZDSZ-el szemben. Várható volt, hogy egy reménybeli választások kiírása esetén az MDF-nek nyerési lehet?sége van. Az MSZMP erodálódott, októberre szét is esett, és megalakult az MSZP, ami kevés eséjjel vehetett részt a majdani választásokon.
Az MDF a I.országos gy?lésén, az akkor még Marx Károly közgazdaságtudományi egyetemen, választotta elnökké Antal Józsefet, aki megválasztása után, még ott a gy?lésen elfogadtatta, hogy az MDF ne támogassa Pozsgai Imre Köztársasági elnökké jelölését, hanem Fürr Lajos személyében saját köztársasági elnökjelöltet állítson. Ugyanakkor javasolta az országos gy?lésnek, az alapító Bíró Zoltán kizárását, mert hogy meg kell tisztítani az MDF-et a kommunistáktól.
(Az MDF ekkor még nem pártként m?ködött)
Az országos Gy?lés mindkét javaslatot megszavazta.
Akkor ez most demokrácia volt, vagy diktatúra?
Az SZDSZ ebben a helyzetben jött el? a 4 igenes népszavazási ötletével, aminek lényege, azon kívül hogy magára irányítsa az ország lankadó figyelmét, az volt, hogy megakadályozza, a köztársasági elnök közvetlenül a nép általi választását.
Okosan szedték össze a kérdéseket, hisz ezt az egyetlen lényeges kérdést elbújtatták olyan kérdések mögé, amire az akkori helyzetben nem lehetett mással, csak igennel szavazni.
Elszámoljon e az MSZMP,
Kitiltsák e a pártokat a munkahelyekr?l.
Feloszlassák e a munkás?rséget.
Demokrácia volt e ez, vagy diktatúra?
Az MDF 89 végére a legutolsó kis faluban lev? alapszervezetet is 24 órán belül értesíteni tudta. Ennek ellenére, legnagyobb meglepetésünkre a rádióban hallottuk szegény Csengei Dénes által közvetítve az elnökség döntését, hogy az MDF bojkottálja a népszavazást.
Miért?, milyen megfontolásból? Senki nem tudott semmit. Ott áltunk megzavarodva, felháborodva.
Az országos felháborodás hatására két nap múlva összehívták az elnökségi gy?lést M?szaki egyetem aulája.
Zúgolódás, felháborodott küldöttek.
Megjön Antal József, és 2 órán keresztül beszél. És a küldöttek, akik mélységes felháborodással érkeztek a gyülésre, Pajzsra emelték Antalt.
Pedig semmivel nem lettek okosabbak, mint amikor a gy?lés elkezd?dött.
Diktatúra, vagy demokrácia?
43%-al nyer a választáson az MDF.
Kooaliciós kormány alakul, (KDNP, FKGP) de a 43%-ával meghatározó az MDF.
Sorra kerülnek el?, sosem hallott, gyanús múltú emberek, és szorítják mind hátrébb az MDF alapító tagjait. Tele van a kormány nyíltan ismert, vagy vagy eltakart MSZMP-s múltu egyénekkel. És ott vannak mindenhol a végrehajtó hatalomban a volt MSZMP jól bevált káderei.
MDF III. országos gy?lése. Sportcsarnok, 1990 jun. 2.
Legalább 150 felszólalásra jelentkez? van, aki mind azt szeretné elmondani, hogy a volt pártállam káderei mindenhol pozicióban maradva, minden lehetséges módon akadályozzák a kormány munkáját, és ha ezeket nem távolítják el, nem tudja az MDF a meghirdetett programját véghezvinni.
Antal József válasza: Demokráciár nem lehet diktatórikus eszközökkel építeni.
Demokrácia, vagy diktatúra Bazalt
Csurka István, az MDF alapító tagja, 1992-ben megírja a ?Néhány gondolat? c. tanulmányát. Amiben fátum szer?en leírja, mi lesz a sorsunk ha ezen az úton haladunk tovább.
Azóta minden sora valóra vált.
Csurka Istvánt ezért a dolgozatáért Antal kizárja a pártból. Vele ment az MDF Jobbik fele.
Demokrácia e Bazalt, vagy diktatúra.
A Fidesz megnyerte a 2010-es választásokat. 2/3-os többséggel. Ezzel olyan hatalom került a kezébe a jelenlegi alkotmány értelmében, amivel teljes mértékben figyelmen kívül hagyhat minden más politikai er?t.
Ezzel a hatalommal megvalósíthat mindent, ami az ország javát, felemelkedését szolgálja, függetlenül attól, mit szól ehhez Gyurcsány, Lendvai, Mesterházy, jól esik e ez az MSZPnek, a szlovákoknak a szerbeknek. Ha akarja letörölheti az egész balliberális médiát, betilthatja a buzifelvonulást, mint az egészséges társadalomra káros devianciát.
Harcot indíthat a korrupció, a b?nözés, ezen belül a b?nözésnek azon fajtája ellen, amely egy meghatározható társadalmi, etnikai csoporthoz köt?dik.
És megteszi.?
2010 Júl 4 . Megemlékezés az egy évvel ezel?tti, még a Bajnai kormány rend?rsége által, békés ül?demonstráció brutális szétverésér?l.
Szervezetten, békésen.
Válasz. 2010-ben a Fidesz 2/3os kormánya alatt.
Paprikaspé, gumibot, bilincs.
Hajtóvadászat zöld pólók után, mert az a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájára (fehér ing, fekete nadrág és mellény, azaz a hagyományos magyar ünnepi viselet) emlékeztet.
A Gárda, amelyt?l soha egy pofon el nem csattant, a demonstrativ tiltakozó megmozduláson kívül, amellyel csupán a társadalom figyelmét hívták fel arra, hogy nem kell belenyugodni, nem nyughatunk bele abba, hogy terrorizálják, a megsemmisítés szélére sodorják a társadalomnak azt a magyar rétegét, amelynek egyébként, akár sváb tót, szerb de akár még cigány gyökerei vannak, de mindenféle képen öngondoskodó.
Hogy egy a társadalom nyakán él?sköd? réteg, és teljesen mindegy hogy cigány, vagy elcigányosodott magyarnak legyen kiszolgáltatva az életünk
Nos hát ezt a civil szervez?dést, a kétségbe esett önvédelmi próbálkozást most terroristának nyílvánítva, kommandósok bármikor rádtörhetik az ajtót, mindenféle bírósági engedély nélkül házkutatást tarthatnak nálad, bilicsbe verve hurcolhatnak el, ha felfedezik a képedet egy videón, fényképen, ahol ezen szervezethez köthet?, vagy arra fogott, megmozduláson részt vettél, vagy éppen dolgod intézése közben arra vezetett utad.
Demokrácia, vagy diktatúra Bazalt.
Demokratikus választáson adtuk kezébe a Fidesznek a hatalmat, hogy ezt megtehesse.
89-ben alkotmányozó nemzetgy?lésr?l ábrándoztunk. Ahol pártok, civil szervezetek, egyházak, ne adj isten határon kívülre szorult magyarok, közösen beszélik meg azokat az alaptörvényeket, amelyek újabb 1000 évre meghatározhatják a magyarság megmaradását.
Most a Fidesz Alkotmányt alkot.
Pártalkotmányt.
Mint 1949-ben.
Demokrácia, vagy Diktatúra Bazalt?
Demokrácia e az, ha az írástudatlan, az utcán a saját mocskában fetreng? határoz az egyetemi tanár sorsáról?
Ha az határozza meg ki legyen az ország vezet?je, hogy ki tudott több lejárt szavatosságu élelmisert szétosztani a cigánysoron, ha a szavazatot az este elfogyasztott gulyásleves és sör határozza meg, nem az ország sorsáért érzett felel?sség.
Ha nem azért szavazok valamely személyre, vagy pártra, mert tetteivel, cselekedeteivel bebizonyította, hogy értem, értünk fog dolgozni, ha bizalmat szavazok neki, ha hatalmat adok a kezébe.
Demokrácia e az, amit parlamentáris demokráciának csúfolnak, ahol csak addig a fél percig vagyok fontos, ameddig az X-et a megfelel? helyre teszem, aztán négy évig semmihez semmi közöm.
Kilakoltathatnak a saját lakásomból, annak a képvisel?nek az asszisztálása mellett, akit én juttattam a zsíros állásba.
Megszavazza az általam az országgy?lésbe juttatott képvisel? azt a törvényt, ami nekem, nekünk mindannyiunknak kárt okoz, mert nem az én, de akár mondhatnám nem az ? érekében nyomja a gombot, hanem pártutasításra. Hisz nem az én elváráson, s?t nem a saját lelkiismerete, hanem a frakció utasítása alapján nyomja a gombot. Pártutasításra.
Demokrácia e Bazalt, vagy diktatúra?
Pártdiktatúra. MSZP, vagy Fidesz diktatúra attól függ?en, hogy az a láthatatlan hatalom éppen melyiket helyezi hatalomba. A mi, demokratikus szavazatainkkon természetesen.
Belénk meg a kezükön lev? médián keresztül a választások el?tti hat hónapban szépen belénk sújkolják, hogy demokratikusan melyik kiszolgálójukra szavazzunk.
Mert mi pedig, hogy McGy?z? szavait felhasználjam nem csak hogy már bégetni is lusták lettünk, de mi magunk segítünk a sakter kése alá tartani azt, aki még bégetni merészel. |
| Bazalt | 2010.07.14. 14:27:42 | Reply | | 213.178.108.71 | | | McGy?z?: "Az uraskodás amivel a magyarokat vádolják, az nem volt más, mint a természetes szelekció jelensége."
Nyilván, a magyar volt az ezt az államot és sajátos nyelvét, kultúráját, stb. létrehozó nép. Mi fogtuk össze ezt a területet, nemhiába van az Egész-Magyarország címerének közepén a magyar címer.
"Mi történt az emberek többségének a józan eszével, illetve miért maradnak kussban a felvilágosultabbak is? A válasz? Mert így döntöttünk. Gondolkodni felel?sség, cselekedni szintén felel?sség, így mindenki igyekszik kibujni a felel?sség alól. Lusták az emberek és meg is érdemeljük a sorsunkat."
Én bízom a változásban, csak hallassuk mi is, hazafias gondolkodású magyarok is a hangunkat, adjuk tovább gondolatainkat minél többeknek. |
| Bazalt | 2010.07.14. 14:19:09 | Reply | | 213.178.108.71 | | | Nyilas:
De kitartanak-e, ki tudják-e várni elszakított honfitársaink, míg idehaza rendet teszünk? Szerintem párhuzamosan kellene csinálni a kett?t: a rendrakást és a Kárpát-Medencét lefed? hazánk újraegyesítését.
Abban teljesen igazad van, hogy rendet kellene tenni a fejekben és meg kell újulni, de abban biztos vagyok, hogy az elszakítottak túlnyomó része még az országunk ilyetén állapotában is szívesen venné az általa lakott terület hazatérését Magyarországhoz.
Ami engem illet, az én "politikai irányzatom" a színtiszta hazaszeretet, nem vagyok egyetlen személy elkötelezettje sem. De ha úgy van, ahogy írod, hogy a nép gondolkodás nélkül egy irányzat és képvisel?jének elvakult követ?je, akkor a magyarság tkp. egy diktatúrában érzi jól magát? |
| McGy?z? | 2010.07.13. 17:06:36 | Reply | | 178.113.235.233 | | | Bazalt: Ha csak akkora hitünk lenne mint egy mustármag...
Hol van egy hegyhez képest amit?l Te tartasz?!
Isten, család, nemzet, haza. Ezt mindenkinek így kellene látni. Az uraskodás amivel a magyarokat vádolják, az nem volt más, mint a természetes szelekció jelensége. Aki alkalmasabb, az irányíthatott. Aztán valamit?l minden megváltozott, a farok kezdte el csóválni a kutyát. Kontraszelekció útján választódnak dolgok, személyek, vezet?k, rendfenntartók stb...
Vajon hogyan volt ez lehetséges?! Mi történt az emberek többségének a józan eszével, illetve miért maradnak kussban a felvilágosultabbak is? A válasz? Mert így döntöttünk. Gondolkodni felel?sség, cselekedni szintén felel?sség, így mindenki igyekszik kibujni a felel?sség alól. Lusták az emberek és meg is érdemeljük a sorsunkat. Kell egy elnyomó uralom amely megoszt bennünket, mert már bégetni is lusták lettünk... |
| Nyilas | 2010.07.12. 20:46:02 | Reply | | 84.0.195.224 | | | Bazalt:
Olyan kérdéseket teszel fel Bazalt, amire ha én válaszolni tudnék, valószín?leg a világ ura lehetnék. Én ugyanolyan egyszer? ember vagyok, mint bárki más itt a fórumon. Legfeljebb, valószín?leg a többségnél jóval id?sebb.
Ugyanúgy, és ugyanazokra a kérdésekre keresem a választ mint ti, csak tudom, hogy úgy nem megy, hogy ( a régi SZDSZ-es szlogennel élve) Tudjuk, Merjük,Tesszük.. Mert ugyanaz lenne a vége.
A megvalósítandó cél az, amit megfogalmazhatunk, mert amíg a cél nem egységes, addig értelmetlen azon egyezkedni, hogy mi legyen az utolsó lépés.
Minden cél elérése úgy kezd?dik, hogy megtesszük az els? lépést, és mi még ott sem tartunk, hogy ezt az els? lépést megtegyük. Mert ahhoz, hogy majd egyáltalán arról a célról beszélhessünk, egy másik cél felé kell az els? lépést megtenni.
Ahogy VT írta.
El?bb a megmaradt országban kell rendet tenni. Rendet tenni a fejekben, hogy oda tudjunk figyelni egymásra, hogy ne hülyézzük le egymást azért, mert eltévesztett egy szót, hogy ne csak olvassuk a másik véleményét, de akarjuk is megérteni, amit mondani akar.
Aztán vitázzunk vele, ha mi másképp látjuk a világot. Mert magában, egyikünk sem a minden igazság tudója.
Mi pillanatnyilag ott tartunk, hogy elkötelez?dünk, nem is egy politikai irányzat, hanem egy azt képvisel? személy mellett, és ha éppen ? kerül hatalomra, akkor tehet bármit, kiírthatja a családunkat is akár, az szent amit ? csinál. És rohadt cs?cselék fasiszta, vagy éppen kommunista vagy, ha szóvá mered tenni, hogy ne menjünk már tovább, hisz itt álunk a szakadék szélén. Attól kezdve az is tökéletes, ha ugyanazt csinálja, mint az el?dje, akit?l éppen emiatt akartunk megszabadulni.
Itthon kell el?ször rendet tenni. Talpra állni, kezünkbe venni a sorsunkat, lerázni végre azt a rabigát, amely szolgasorsban tart bennünket. Elzavarni, kiszorítani a hatalomból azt a garnitúrát amely nem a mi felemelkedésünket szolgálja, aki idegen érdekekért dolgozik. Legyen az az MSZP, a FIDESZ, de akár a Jobbik is, ha a szavai mögött a tettei nem támasztják alá az elvárásainkat.
És ha majd együtt, közös munkával, közös akarattal, olyanná tudjuk tenni az országot, hogy az vonzó legyen azok számára is, akik most t?lünk elszakítva élnek, akkor lehet gondolkodni, közösen, azon hogy alakítsuk a jöv?t.Mert lábtörl? nem akar lenni rajtunk kívül semki.
Ha megnézel egy hangyacsoportot, amely egy számukra hatalmas morzsát cincál, úgy látod, hogy szervezetlenül, fejetlenül ráncigálja mindegyik. A táplálékot képez? morzsa, mégis a rendeltetési helyére ér, mert a cél az közös.
A mi magyar társadalmunk pillanatnyilag annyival alacsonyabb rend? a hangyánál, hogy ugyanolyan fejetlenül, szervezetlenül rácigáljuk a koncot, de bele is marunk érte egymásba. |
| Bazalt | 2010.07.12. 15:42:02 | Reply | | 213.178.107.178 | | | nyilas:
Ez mind szép és jó, de hogyan érhetjük el, hogy - ha most csak Erdélyt nézzük - az azt bekebelez? román állam majd csak úgy kiengedje a markából, hogy ismét Magyarország (vagy a Magyar Államszövetség vagy bárhogy is hívjuk) részévé avagy társává váljon?
Szerinted lehetne-e a visszaszerzésnek aféle próbaterepe Kárpátalja, ahol az ukrán kormány (talán te is, ti is hallottátok) nemrég megtagadta a ruszinoktól az autonómiát; talán magyar részr?l lehetne titkos tárgyalásokat kezdeményezni az ottani ruszinokkal, hogy ?k is támogassák a Magyarországhoz való visszatérést, cserébe hazánkban megkapnák az utonómiát.
Vajon az elszakított területeink nem magyar nemzetiség? lakosai közül mennyien értenék meg, hogy ha mostantól Magyarország újra a Szent Korona Országai államának újjáépítésébe fogna, az nem ellenük irányul, hanem annak el?nyeib?l ?k is ugyanúgy részesülnének, mint bármely más lakosa?
De f?leg miként reagálnának az anyaországaik? Mert gyanítom, hogy a leger?sebb hangok az újjáéledt magyar nacionalizmusról meg sovinizmusról harsognának, ami az ? területi egységüket veszélyezteti. |
| nyilas | 2010.07.12. 12:28:23 | Reply | | 84.0.234.24 | | | Bazalt:
Wass Albert kedves humorral írja le, a már ismert Székely adomát.
...at Úristen éppn elkészült a munkájával, és kedvtellve szemlélgette a világot, amikor megszólalt mögötte a legöregebb f?angyal. Egy olyan nagybajuszú, id?t töltött f?angyal voltez, olyn törzs?rmester féle. Azért volt neki szabad megszólalnia.
-Uram-mondotta- valami azért még nincsen készen!
-S az mi lenne? nézett az Úristen csodálkozva legvénebb szolgájára.
Az pedig kivette a szájából a csutorás pipát, s odabökött vele Erdély felé
-Ahunn-e! Még nincsen rajta senki.
Az Úr odanézett, s abbiza lakatlan volt egészen. Pedig csudaszép ki országnak igérkezett, tiszta vétek lett volna pusztába hagyni.
-No, várj csak-mondta, s elkezdett kotorászni a zsebeiben.
Talált is egy marékra való magyart még, azokat leszórta a völgyekbe. A másik zsebében valami maradék románokra bukkant, azokkal meg telehintette a hegyeket.
-Így ni-mondotta- ezzel is megvónánk.
De a vén angyalcseléd csak csóválta a fejét.
Már pedig ejszen hibádzik még valami.
-Hibádzik? Mi a szemed világa hibádzik?- hökkent meg az Úr.
-Hásze emberek azok már vannak, instálom-okoskodott a vén f?angyal-, de ki fog ott dolgozni,
-Mi? Hogy ki fog dolgozni? Hát a magyarok a völgyekben s a románok a hegyek között!
De az öreg csak csóválta a fejét.
-A magyarok? Azok uraskodni fognak. A románok? Azok habnyatt hevernek, és bámulják leptiben a felh?ket. Ami ráér? idejük pedig az uraskodásból s a felh?bámulásból marad, azt eltöltik azzal, hogy kergetik egymást. Valakinek dolgozni is kell.
Erre az Úristen nagy boszúsan belenyúlt a lájbizsebébe, s kirángatta onnan a szász-Na- lökte oda boszúsan a magyrok s a románok közé-, itt van, ni. Ez majd dolgozik helyettük is.
De a vén okvetetlenked? újra csak megvakarta a fejét.
-Hászejó, jó. Ez megvolna. De valami azért még mindíg hibádzik!
-Mi a keser?ség hibádzhatik most már?- mérgel?dött meg az Úr ekkora konokságon.
-Hásze ide nézz uram- bökdöste a pipáját az öreg f?angyal Erdély felé. A magyar uraskodik és veszekszik a románnal. A román bámulja a felh?ket, és veszekszik a magyarral. Na ugye? A szász, az dolgozik, ez igaz, s a veszekedésben mindég amellé áll, amelyik éppen er?sebb. Na de kinek lesz haszna bel?le? A szászaz fösvény uram, annak sz?rös a lelke. Köll még valaki, akinek esze is legyen, meg szíve is s a munkához is értsen valamicskét, mert különben elviszi az ördög az egészet.
Erre már az Úristen sem mondhatott egyebet, mint hogy ez éppen igy igaz, s mivel pedig a zsebeiben már éppen nem volt semmi amit el?vehetett volna, hát megteremtette a Székelyt.
Kedves kis mese ugye. Csak a mesék valaha soha nem azért születtnek, hogy szórakoztassanak.
Igen, így van ahogy mondod. 1000 évig állt femm egy ország itt a kárpát medencében, úgy, hogy a magyar királyok soha nem azt nézték amikr valakit jutalmazni vagy büntetni akartak, hogy milyen származású, hanem hogy mivel járult hozzá az ország létéhez.
Azonban az is tény, hogy a visszacsatoláskor Budapest adminisztrációt a visszacsatolt területekre, vagy nevezett ki a helybéliekb?l olyanokat akik legjobban tudtak dörgöl?zni.
Leggyakrabban ezek olyan emberek voltak, akik ugyanolyan jól tudtak dörgöl?zni el?tte a román hatalomhoz is.
Ahelyett, hogy rá bízta volna arra a közösségre, hogy maga válassza ki maguk közül a vezet?iket, akik ismerik a helyi körülményeket, akikbe megbíznak az ott él?k. És ez bizony visszatetszést váltott ki a magyar hatalommal szemben is. És nem csak az oláh, tót rác lakosságból, de az ott ?shonos magyarságból is.
És ez van benn, hogy "mi legyünk az urak". És ez van benn a visszacsatolásban is. Ezért én nem szeretem ezt a szót, hogy visszakapjuk, visszaszerezzük, visszacsatoljuk, mert benne foglaltatik, a rendelkezés joga azon országrészek felett, amire igényt tart.
Ha bele godolsz az 1818as márciusi 12 pontba ott nem erdély Magyarországhoz cstolása volt kimondva, hanem az, hogy -Únió Erdéllyel.
Az únió pedig nem bekebelezés, nem hozzácsatolás, hanem szövetség, egyesülés, ebben az esetben államszövetsé. Egyenl? jogu, egyenl? esélyü területek egyesülése, ahol nem a "miénk" lesz valami, hanem közösen építünk valamit, er?nket összeadva. Mert csak így maradunk meg.
És ebben az esetben teljesen teljesen mindegy lenne, hogy minek nevezik ezt az államformát. Mert a SZENT KORONA ORSZÁGAI nem fejez ki prioritást. Ott nincs magyar, román, szlovák hegemónia.
A szent koronát magáénak vallhatja mindegyik nemzet úgy ahogy az ezer évig nagyon jól m?ködött.
Hogy aztén ez királyság, vagy köztársaságnak nevezett, az olyan mindegy, hisz a király ugyanúgy lehet idegenszívü, mint a köztársaság parlamentje. |
| Nyilas | 2010.07.12. 11:14:35 | Reply | | 84.0.234.24 | | | Kedves Karsa barátunk.
Mi lett volna, ha a reagálásod olyan hangnemben történik, hogy Vagy eltévesztetted Bazalt, vagy rosszul tudod a történelmet. Hisz 1944 márc 19-én a németek megszállták az országot.
Nem lett volna így kultúráltabb?. Annál is inkább, mert rajtad kívül azt hiszem mindannyian értettük, hogy Bazalt nem hülye, csak elírta. |
| Bazalt | 2010.07.12. 09:34:11 | Reply | | 213.178.115.85 | | | VT:
Dehogynem, hiszen Románia a német támadás megkezdésekor belépett a Szovjetunió elleni háborúba és sokkal nagyobb er?kkel, mint kés?bb Magyarország. És vasököllel kormányozták az általuk megszállt ukrán területeket, pl. Odessza és környéke. |
| Bazalt | 2010.07.12. 09:31:51 | Reply | | 213.178.115.85 | | | Nyilas:
Te végül is milyen megoldást gondolnál a Kárpát-Medencei egység visszaállítására? Mert én sokszor hallom, hogy annakidején Svájc mintáját kellett volna követnünk (na és azt még hány ország követte-követi? Meg nélkül is úttör? jelleg? volt a kisebbségi törvényünk.). De szerintem követhettünk volna bármilyen ország mintáját, az nem csillapította volna 1918-ban ránk tör? szomszédaink területéhségét, amelyek vérszemet kaptak a tehetetlen, pipogya vezetésünknek a védelem megszervezése elhanyagolása következtében.
"Ne feledjétek el, hogy azt a magyar királyságot, amir?l álmodunk, a korabeli iratok is úgy nevezik, hogy a SZENT KORONA ORSZÁGAI."
Tehát mondjuk az államformaváltás (amir?l korábban ezen fórumtémában írtunk is már) el?rébbvinne bennünket az ország területi egységének helyreállításában? Talán igen, ezt nem vitatom, én is támogatnám.
"Ez a visszakapjuk, visszaszerezzük, megfogalmazás kimondatlanul azt fejezi ki, hogy úgy legyen egységes újra a kárpát medence, hogy mi legyünk az urak. Mi magyarok.
Mi magyarok? De milyen magyarok. Kiss nevü gaál nevü magyarok, esetleg Binder, vagy Krausz nevü magyarok? Netán Jánosi, vagy Jaksics nevü magyarok?"
Mit értesz az alatt, hogy "urak"? Volt egyáltalán olyan id?szak, amikor csakis magyarok voltak az urak? A 18. századi nagy betelepülések és a török megszállás el?tt talán, de akkor sem hiszem, hogy az magyar kiváltság volt, hogy valaki úr lehetett.
A magyarság meg mára már egy olyan kultúrkört és nemzeti hovatartozást jelent, amihez tartozás a származástól függetlenül egyedi. |
| Bazalt | 2010.07.12. 09:05:51 | Reply | | 213.178.115.85 | | | Karsa:
Igazad van, köszönöm, hogy kijavítottál; én írtam rosszul, de nem tudatlanságból, hanem a kapkodásom miatt.
Tehát a mondat helyesen:
"Nameg minket meg is szálltak a németek, elvéve a maradék mozgásterét az országnak." |
| VT | 2010.07.12. 09:01:16 | Reply | | 109.110.135.250 | | | | Bazalt: hát Románia nem sokat tudott ártani, max a Tengelyhatalmaknak, mert amint a szovjetek román földre léptek áttállt |
| Karsa | 2010.07.12. 06:48:47 | Reply | | 89.223.174.247 | | | Bazalt: "Nameg minket nem is szálltak meg a németek,
elvéve a maradék mozgásterét az országnak."
Na ne már, csezmeg. Akkor 1944. március 19-én mi az ég haragja történt?
Jesszus, a sok gyökért?l nem látni az erd?t... |
| Golikov | 2010.07.11. 13:13:24 | Reply | | 89.134.230.106 | | | ezt olvasta már valaki?
Egy meg nem nevezett kárpátaljai napilap ma reggeli interjújában megszólaló Jelena Leplova egykori ukrán párttitkárn? beismerte, hogy ? a szlovák pártvezért Jan Slota édesanyja. Apjának kiléte azonban még ennél is meglep?bb.
Az interjúban elmesélte, hogy egy 1952-es romániai kommunista tanulmányúton szeretett bele Radu Mihalikba, egy Down-szindrómás román birkapásztorba, aki rögtön gyereket nemzett neki, ott helyben egy bukaresti sertéshizlaldában, ahol találkoztak, és azonnal egymásba szerettek. Arra, hogy miért tagadta meg gyerekét, és miért nem mesélt err?l senkinek, nem akart beszélni, csak annyit mondott el, hogy úgy érzi nincs sok ideje hátra, és tartozik ennyivel a világnak, és az ? drága Slotájának.
A hír hallatán Jan Slota elsírta magát és bevizelt, majd elismerte, hogy korábban hazudott arról, hogy nem emlékszik semmire 10 éves kora el?ttr?l, amikor is Csehszlovákiába került. Könnyeivel küszködve elismerte, hogy az apjától mindig rettegett, mert az rendszeresen tangóharmonikázott a térdkalácsával, valamint anyját minden este arra kényszerítette, hogy bet?tésztából rakja ki az Internacionálét.
Mikor az apja meghalt (megpróbálta egy mocsárban legeltetni a birkáit ? a szerk.), akkor az anyja eladta egy gazdag szlovák szervkeresked?nek, aki azonban megsajnálta és egy katolikus internátusba adta. ?Nem hittem volna, hogy ez kiderül, de most, hogy kimondhattam, nagyon megkönnyebbültem? - nyilatkozta Jan Slota a Kurucinfónak.
Az esettel kapcsolatban megszólalt Sólyom László is, aki meglep? módon emlékszik a kis Jan határátlépésre. Az államf? ugyanis egy kis határ menti faluban n?tt fel, és elmondása szerint egyszer látott a falujuk szélén egy apró, hosszú, kócos sz?r? és rendkívül büdös lovat, amin egy 10 éves forma gyereket vitt egy id?sebb, elképeszt?en ronda asszony. A történészek állítása szerint Jan Slotát látta akkor Sólyom László |
| VT | 2010.07.10. 10:37:09 | Reply | | 109.110.135.250 | | | | az az igazság, hogy annyi az ország amennyit meg tudunk védeni. Jelenleg kb semmi, bármelyik szomszéd pár nap alatt tönkre verne minket. El?bb a megmaradt országban kell rendet tenni, csak utánna lehet terület visszacsatolást elérni. |
| Nyilas | 2010.07.10. 09:36:15 | Reply | | 84.0.195.139 | | | Hát persze Bazalt. Másképp látják, mert másképp nevelték beléjük. És ha belegondolsz, nem természetes e az, ha "csak az ? számukra kedvez? dolgokat harsogják.
Mi nem azt tesszük, amikor a saját igazunkat akarjuk bizonyítani?
Eszmecserét, ahogy írtad, indulatból nem lehet folytatni. Türelem kell hozzá, mert nem legázolni, hanem érveléssel bebizonyítani kell, hogy az amit neki a tudatába oltottak, az azért kellet, hogy kell? mértékben megutáltassák azt a népet, akivel együtt éltek évszázadokon keresztül békességben.
Ha kiírtani akarod, ha uralkodni akarsz rajta ( f?kép, hogy er?d sincs hozzá, mennyivel kerülsz közelebb ahhoz , az egyébként mindannyiunk által áhított államalakulathoz?
Ez a visszakapjuk, visszaszerezzük, megfogalmazás kimondatlanul azt fejezi ki, hogy úgy legyen egységes újra a kárpát medence, hogy mi legyünk az urak. Mi magyarok.
Mi magyarok? De milyen magyarok. Kiss nevü gaál nevü magyarok, esetleg Binder, vagy Krausz nevü magyarok? Netán Jánosi, vagy Jaksics nevü magyarok?
Ne feledjétek el, hogy azt a magyar királyságot, amir?l álmodunk, a korabeli iratok is úgy nevezik, hogy a SZENT KORONA ORSZÁGAI. A Magyar királyság nagycimerében a királyi cimer körül ott vannak a területeket jelképez? mez?k. Nem véletlenül ilyen a magyar királyság cimere.
És hát a történelmi juss megitélésénél kinek van több jussa, egy évezred megitélésében aki 900 év óta él itt, vagy aki 800éve, Annak az oláh Radunak, aki nek az ?sei 800 évvel ezel?tt terelgették a birkáikat Olténiábol a bihar-hegységbe, annak a Lázár leszármazottnak, aki 1200 as évekig tudja visszaveu?zetni a családfájátGyergyószárhegyen, vagy annak a tolna megyei Bindernek, akinek az ?seit Mária Terézia telepítette, mondjuk Mözsre. Netalán annak az Orbánnak, aki Bukovinából indult el a XX sz elején, megjárta Székelykevét a délvidéken, majd tovább ?zetve, végül Kakasdon talált hazát magának 1946-ban.
Látod ilyen bonyolult ez a mi világunk, és ezért lehet az " eszmecserét csak türelemmel folytatni. És nem arról gy?zni meg tótot, oláhot, rácot, hogy nekünk van történelmi jussunk a Kárpát medencére, hanem arról, hogy csak együtt, félre téve a politikusok önérdekéb?l sz?tt sérelmi víziókat, tudunk csak megmaradni itt a közös jussunkban, ebben a Kárpát medencei hazában.
Mert ha csak haragot gerjesztünk egymás ellen, akkor elveszünk mindannyian, és mi magunk csinálunk helyet, a területet magának már kiszemelt nép számára.
És nem arról beszélek, hogy fogadjuk el a szomszéd népek politikailag gerjesztett mondva csinált sérelmeinek a jogosságát. Hanem arról, hogy tudjuk a történelmi helyzetet elemezve bizonyítani azt, hogy az 1700-as évek Horea féle felkelése a Zarándi-hegységben, ahol magyarok ezreit, teljes falukat gyilkolt le a hegyvidéki románság, a Habsburg abszolutizmus korában történt. Akkor, amikor erdély, közigazgatásilag Magyarországtól elszakítva teljesen osztrák irányítás alatt ált. Hogy Avram Janku akkor követelt az erdélyi románságnak, Ludovit Stur a felvidéki tótoknak külön szabadságjogokat, amikor Magyarország élet-halál harcát vívta a, mellesleg mindannyiunk szabadságáért.
Az utolsó mondatodra pedig.
De, baj, nagyon nagy baj, mert nem csak hogy nevetségessé tesz bennünket a világ el?tt, de gy?löletet kelt abban a felnövekv? nemzedékben amejjel majd a jöv?ben együtt kell élnünk, mert igazolását látja benne annak, amit a politikusok egyébként is láttatni akarnak vele. |
| Nyilas | 2010.07.10. 08:46:31 | Reply | | 84.0.195.139 | | | Kedves dert.
Lehet, hogy én naiv vagyok, bár én csak negyven éve ismerem azt a területet amir?l te beszélsz.
És elnézést érte, de neked viszont valami szövegértési problémáid lehetnek. |
| dert | 2010.07.10. 02:44:48 | Reply | | 91.82.133.94 | | | Nyilas:Mi kérjünk bocsánatot a románoktól??Nekünk kéne szégyellnünk magunkat?Már azért se lehetne megvalósítani az az az olyan Kárpát Medencét ami olyan mint Svájc mivel egyik nép se akarja.
A Trianon el?tti Magyarországhoz történelmi jogunk van még akkor is ha Erdélyben van néhány színromán falu.?ket érdekelte amikor színmagyar településeket irtottak ki?Sajnáltak minket?NEM!
Annyira naiv vagy.Ezek a népek nem lennének itt ha mi nem lettünk volna.Egy olyan ország mint Franciaország még idejében asszimilálta volna ?ket.De bezzeg ezek már a Lex Apponyinál is sírtak.
Drasztikus megoldásra van szükség hogy ne folytatódhasson tovább ez a folyamat. |
| Bazalt | 2010.07.09. 10:35:51 | Reply | | 213.178.102.252 | | | Nyilas: "Az eszmecserék természetesen hasznosak. De csak abban az esetben, ha azok nem vagdalkozások, hanem történelmi tények alapján folynak."
Hát persze. De az a baj, hogy még a tényeket is másképp látják a szomszédos országokban, ahogy írtad is a pozsonyi magyarok esetét. Hát még ha nem is az ottani magyarok szemszögéb?l nézzük.
Aztán meg embere válogatja, hogy mennyire tud türelmes maradni, ha valahol találkozik a megszálló országok hazugságaival Trianon meg az állítólagos magyarországi kisebbségelnyomás és hasonlók kapcsán, amik csak az ? számukra kedvez? dolgokat, véleményeket harsogják.
"Miért vártad volna azt, hogy más legyen a felállás a II vh után."
Azért az akkor is túlzás volt, hogy megint mennyi területet elvettek t?lünk; legalább Romániával szemben ne lettek volna ilyen b?kez?ek egész Észak-Erdély visszaadásával. Hiszen Magyarország nem ártott annyit a háborús részvételével a Szovjetuniónak, mint Románia. Nameg minket nem is szálltak meg a németek, elvéve a maradék mozgásterét is az országnak.
"A jelenségr?l írtam, ami bizony itt a fórumon konkrét megfogalmazásokban is elég gyakran el?fordul. Idétlen gyerekes h?zöngésként, istennek képzelve magukat egyesek rendelkeznek országok, népek sorsáról. Milliós katonaságot szerveznek, szuperfegyverekkel."
Szerintem ez nem baj. Lehet, hogy gyerekesnek t?nik, de még mindig sokkal-sokkal jobb, mint a "tanuljunk meg kicsik lenni". |
| Nyilas | 2010.07.09. 00:19:50 | Reply | | 81.182.85.255 | | | Bazalt:
Nincs is baj az eszmecserével Bazalt. Az ?ábrándokból táplálkozó önámítással? van. Azzal, ha kósza szóbeszédeket fogadunk el ténynek, vagy vágyainkat vetítjük vissza a múltba, mint valóságot.
Ma már szinte minden forrás elérhet? a történelemmel kapcsolatban. Meg mindennek az ellenkez?je is. Soha ne azért higgyünk el valamit, mert az a mi érzelmeinknek inkább megfelel, hanem azért, mert átgondolva, életszer?bb mint a másik állítás.
Vagy mert az egyik csak szóbeszédem alapul, míg a másikat eredeti, hiteles, írott forrásanyag támasztja alá.
Évekkel ezel?tt pozsonyi magyarok bizonygatták itt a fórumon, az Aponyi féle nyelvtörvények embertelenségét. A szlovák nyelv betiltásáról, er?szakos elmagyarosításról beszéltek. Pedig csak meg kellett volna nyitniuk az 1000 év törvényei weblapot, és elolvasni, mit is írt el? a törvény.
De abba n?ttek fel, azt tanulták az iskolába, azt sugallta a média. Hát abban hittek. A szlovák érdekek szerinti magyarázatban.
De ne hidd, hogy nálunk, magyar elkötelezettségb?l nem születnek ilyen rózsaszín ködbe burkolt múltmagyarázatok. És semmivel nem vagyunk különbek akkor, ha kritika nélkül hiszünk bennük, csak mert fényesebbnek mutat bennünket.
Elhihet? e ? Elképzelhet? e ? Életszer? e ?
Hihet? e, a még ma is hivatalosan vallott teória, hogy ?seink a beszeny?kt?l ?zve, fejvesztetten menekültek be a Kárpát medencébe, leigázva az itt él?, fejlett társadalommal rendelkez? népeket?
Amikor ez az állítólag fejvesztetten menekül? nép, mint kés a vajban církált keresztül-kasul Európán.
Soha nem fogjuk 1000 év távlatából pontosan megtudni, mi és hogy történt velünk. De csak akkor kerülhetünk közel hozzá, ha nem lila ábrándok között keressük az igazunkat. Mert az csak oda vezet, ami ennek az oldalnak a vitaindítója is, és nem segít?je, de gátja a megismerésnek.
Az eszmecserék természetesen hasznosak. De csak abban az esetben, ha azok nem vagdalkozások, hanem történelmi tények alapján folynak. Még akkor is, ha mások nem értenek egyet az állításommal, mert arra ösztönöz, hogy utána nézzek több szempontból is annak, amiben hiszek. Hisz lehet, hogy éppen mások kritikája vezet rá a tévedésemre.
Miért vártad volna azt, hogy más legyen a felállás a II vh után. A románokat ki kellett elégíteni Erdéllyel, hisz amikor a front elérte Románia területét, a románok átáltak. Nyert az orosz, majd 1000 km harc nélküli el?renyomulást. Nem beszélve arról, hogy nem kellett megvívnia a Kárpátok védrendszerét.
Meg hát ugye, enyhíteni kellett a beszarábia bekebelezésével ejtett sebet.
Titó Jugoszláviája gyakorlatilag maga vívta meg a harcát, és felvonulási területet ajándékozott az orosznak. Nem volt kérdéses, hogy igénye a délvidékre teljesüljön.
Csehszlovákia, gyakorlatilag nem létezett. A cseh kormány Párizsban dekkolt, várva a kedvez? szelet, amikor elpanaszolhatja a lerohant, leigázott ország siralmait. És hát valamivel kárpótolni kellett a szu-hoz csatolt Kárpátaljáért.
A politikába mi nem tudjuk bevonni az elcsatolt magyarságot, mert ez pártpolitikai kérdés. Erre csak a hatalmon lev? er? lehetne illetékes. Alkotmányjogilag nincs alapja. Ami megoldás lehetne erre, az a kéttkamarás parlament, ezt viszont nem akarja egyetlen parlamenti meghatározó er? sem. A Jobbikot meg látod, hogy akár megkérd?jelezhet? eszközökkel is ellehetetlenítik.
A közéletbe bevonni? Hát az meg rajtunk múlik. A baráti kapcsolatok kiépítésén, testvériségek, és nem testvértelepülések, mint kipipálandó programpont kialakításán. Határok felett áló szervezetek m?ködésén keresztül, mint a HVIM, EMI. Mert ?k megvalósítják mindazt amir?l te is beszélsz. Harcol is ellenük a pártpolitika. MSZP-t?l, Fideszest?l.
El?z? írásodra visszaugorva. Én nem mondtam, hogy te akarod legyilkolni a környez? népeket. Általában igyekszem kerülni a személyre szóló megállapításokat. A jelenségr?l írtam, ami bizony itt a fórumon konkrét megfogalmazásokban is elég gyakran el?fordul. Idétlen gyerekes h?zöngésként, istennek képzelve magukat egyesek rendelkeznek országok, népek sorsáról. Milliós katonaságot szerveznek, szuperfegyverekkel. A videójátékok színvonalán. És ha tényleg van határon kívül aki beleolvas ebbe a lapba, ezek után itél meg bennünket.
Nem véletlenül és nem irodalmi ismeretfitogtatás képen írtam az idézeteket. Csak azt szerettem volna vele érzékeltetni, hogy közel 100 év távlatából ezek a költ?k még mindig ébren tartják az emlékezetet. Már ha van még aki emlékezni akar. De a soha nem bocsátok meg hangoztatása nem fog hasonlóképen fennmaradni.
Persze, hogy soha nem lehet megbocsátani. Hisz megbocsáthatok e annak valaha is, aki megölte az anyámat, a gyerekemet. De a meg nem bocsátás az úgy nyilvánul meg, hogy örökké itt ég az emlékezetemben. A gyerekemben, és az unokámban is.
Egy magyar:
Nem értettem meg, hogy mit akartál mondani. Biztos bennem van a hiba.
Orbánt én nem leszólom. Nem számonkértem t?le, hogy mit nem tett, hanem elmondtam azt, amit ez alatt a pár hét alatt, amióta hatalmon vannak tettek.
Szép gesztus valóban az állampolgárság lehet?ségének törvénybe iktatása. Sokan dolgoztunk ezért már 2004-ben is. Érdekes módon párthovatartozástól függetlenül. Még Fideszes, de hiszed vagy nem szocialista elkötelezettség? emberek is. A Fideszt?l mint párttól, és a prominens személyiségeit?l kevés segítséget kaptunk. Igaz szóban mellé álltak, mert mint Pokorni mondta, nem tehettek mást, ha már a kormány ellene agitált, hisz nem lehettek a szocialistákkal egy platformon.
Amit meg tettek, azt akár a Gyurcsány, akár a Bajnai kormány is tehette volna.
És nem arról van szó, hogy kirugnak mindenkit aki az el?z? kormány alatt pozicióban volt, ezt minden kormány megteszi. A dologban az a pikantéria, akiket kineveznek helyükbe
Azon sem csodálkozom, hogy nem törölték el az el?z? kormány utolsó intézkedése képen meghozott törvényét, mely szerint bármelyikünket börtönbe csukhatják, ha kételkedni merünk az éppen pillanatnyilag tényként állított fantasymesében. Hisz éppen Pokorni emelte piedesztálra regnálása idején.
De Orbán rend?rsége pártutasításra fújta le paprikasprével, és csavarta ki a kezét a szombati megemlékez?knek. Pedig nem volt randalírozás. Éppen úgy mint ahogy tavaly Bajnai rend?rsége, a szintén békés üldögél?knek.
2006-ban csak beszéltek róla, hogy Gyurcsány közvetlen utasítására történt a tömegbe lövetés. Szombaton mindenki láthatta, visszanézhat? a videón, hogy Pintér a helyszínen maga adott utasítást a rend?röknek.
Közben a ?rasszista Faddon? megint összevertek egy öregasszonyt a cigányok. Mert hát ugye a rend?röket leköti a gárda elleni harc, így nincs idejük a b?nöz?kkel foglalkozni.
Bár Pintér szerint megszünt a b?nözés. Igéretéhez híven két hét alatt. |
| |
