Az oldal betöltése folyamatban van...
 
 
Vitafórum
Felhivas a felvideki magyaroknak akik latogatjak ezt az oldaltes meg beszelik a nyelvet,ha nem az sem baj kerjenek segitseget es segitsenek...
 

Segitsenek felvenni egyenlore a szellemi harcot!
Nem kell egyertelmu adatokat megadnotok az oldalon de seitsetek szetzuzni a szlovak fasiszta magyar ellenes hivatlan vendegeink onbecsuleset!
Had lassak azert is osszetartunk mi magyarok mert nem teptek szet benunket meg soha annyia hogy ne talaljunk ujra egymasra!
Segitsetek leforditani miket irnak ide a szlovak etnikumok mert ok az igazi etnikum es nem a magyar!
Legyenek barmilyen konnyelmuek a honatyaink talan ok is felnek valami lathatatlan ellensegtol mert nem sok hangot adtok magatoknak!
Ha egy szlovak el talal ide, akkor egy felvideki magyarnak is sikerul!
Segitsetek, es szervezodjunk!
A szlovakok elfelejtettek valamit!
Van egy trojai falovuk!
HAjra Magyarok!
VEgyuk fel a szellemi harcot mostmar!
Segitsetek felvideki testverek!
Fogjuk mar meg vegre egymas kezet!
Es minden hatarontuli magyar merjen kiallni a magyarsagaert!
Mi ha atmeygunk a hataron nem csereljuk le a rendszam tablat!
MEg ukrajnaban sem!
Romaniaban sem
slovakiaban sem
jugoszlaviaban sem
horvatorszagban sem
szloveniaban sem
es ausztriaban sem
es ha lengyelbe megyunk ott sem!
De ott meg mai napig szeretnek bennunket es minden lengyel a szivebe veste :Lengyel magyar ket jo barat egyutt harcol s issza borat!
Segitsetek es adjatok hangot annak amik vagytok merjetek lenni magyarok!
Mi is felunk kicsit de az ido ugylatszik egyre kozeleg !
Mar szlovak nacionalistak provokalnak es golyot igerget!
segitseket forditani es valaszolni a az uzeneteikre!
Magyarorszag el!
Magyarorszag felfog tamadni!
Minnel jobban figyelmen kivul hagysz valamit egyre jobban nyilvanvalova valik szamodra hogy ott van !
Es ha mar kellemetlen es majd kiveri a szemed a hazugsag es a mocsok akkor elkell lezdeni vele foglalkozni!
Ebredjetek Magyarok! Ebred a HAZA!

HAJRA MAGYAROK!

FELVIDEK TE JOSSZ!

(Indította: Istvan, 2006.02.18. 04:53:47)

A sorrend megfordításaÚj hozzászólás írása

A Tolvaj2006.05.08. 22:52:06Válasz erre
   
Construct: Ha igaz magyar vagy tanulj meg helyesen íííííírrrrrrrnnnnnnniiiiiii!Válassz új nicket mert a tiéd szlovákos romános undorító!Amúgy szimpi vagy!

(Előzmény: Construct, 2006.05.08. 22:26:14)

Construct2006.05.08. 22:26:14Válasz erre
   
Z.Lajos:.
Egy kicsit megnyugodtam, hogy Te se tudod használni a magyar billentyuket.
.
A mi engem illet - mindig csak szavazok az MKP-re, a politikákan mindig passziv voltam - messze elkerulok minden politikai pártot - szeretem a relativ fuggetlenségemet.
.
Irtozom a sovinisztáktól - az elobbi kezdolapon, ahol ma eleve jelentkeztél - hónapok után felbukkant Coldwind, aki már ezentúl nem tud izgatni.
.
Egyenlore tobbet nem tudok magamról mondani - csak azt, hogy szlovákul jobban forog a nyelvem, irásom. Ami engem illet - én mint pozsonyi nem jártam magyar iskolába, a novérem és az ocsém igen. Ha szabad tudnom - Te ezzel hogy vagy?
.
Udvozlettel Construct.

(Előzmény: Z.Lajos, 2006.05.08. 21:48:43)

Z.Lajos2006.05.08. 21:48:43Válasz erre
   
Construct:Rendben,tehát most már legitimen is tegezodunk:-)
Orulok neki.Komolyan azt hittem hogy nyugdíjas vagy-jol megetettél:)))hehehe
Sebaj.A Duna kivalo TV,ha az idom engedi-figyelgetem.
Ami pedig az MKPt illet,szerintem az V.ZS.lehetett,ki anyira kifogasolta a politikajat.En amugy tamogatom az MKPt,edesapam is MKPtisztségviselo.A kozeli rokonsagombol is van egy kepviselohelyettes az MKPnal.En pedig meg a kampanyba is aktivan bekapcsolodom.Csak hogy tudd,ez a valaszom.
En sem akarlak azert megijeszteni,bantani meg aztan duplan:-)))

(Előzmény: Construct, 2006.05.08. 20:08:10)

Construct2006.05.08. 20:08:10Válasz erre
   
Kedves Z.Lajos - azért nem kell megijedni tolem (a koromtól) - még van jó egy pár évem a nyugdijkorhatárig. Inkább az a bajom, hogy nagyon sok a dolgom, és igazán nincs idom tévézni. Igy Duna TV se nézegetem - nagyon sok idombe kerult, amig Hrusovsky elnok beszédét szlovákról magyarra forditottam.
.
Ha jól emlékszem - Neked mintha sok kifogásod lett volna hónapokkal ezelott az MKP ellen. Vagy tévedek?
.
(A tobbiek kedvéért - Z. Lajos kezdett velem incselkedni a "www.mladezsns.sk" szlovák honlapon...)

construct2006.05.08. 08:09:51Válasz erre
   
Kedves XxxX, az elobb olvastam gondolom testvéred soriadat mint "gggg" egy más kezdolapon - nincs kedved egy kulon kezdolapot kezdeni és ott elpáholni Gyurcsányt amennyire tetszik?
.
Mi Felvidékiek persze oda figyelunk az anyaországra, de azért megvan az elég sok maga bajunk.
.
Szóval próbalj más helyen tundokolni - biztos meg lesz a foganatja.

XxX2006.05.08. 00:57:46Válasz erre
   
Gyurcsány király, magyar király
Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
Az a falusi tartomány.

Van-e ott folyó és földje jó?
Autópálya oda vaj elér?
Használt-e a sok kampány,
s a sok pártos honfivér?

Tanyasi a falu helye
ahol megszállt ?kegyelme
Tanyasi a falu mestere
Ki vendégül látja este

Mennyi bor, s búzakenyér
finom falat, míg tekintet elér
Mennyi szép falusi vitéz
ki ma holnap halá hazéárt

Ti urak, ti urak! hát senkisem
Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!... ti falusi ebek!
Ne éljen Gyurcsány?

Egymásra néz a sok vitéz,
A vendég falusi urak;
Orcáikon, mint félelem,
Sápadt el a harag.

Itt van, Gyurcsányy, ki tetteidet
Elzengi, mond az agg;
S fegyver csörög, haló hörög
Amint húrjába csap.

Fegyver csörög, s menny dörög,
A nap tóba száll,
Munkanélküliség, rossz utak!
Te tetted ezt, Gyurcsány!

Letojva népünk ezrei,
A kampánylufi már ereszt,
Hogy sírva tallóz aki él:
Gyurcsány, te tetted ezt!”

Köztársaságellenes! el! igen kemény -
Parancsol Gyurcsány -
Ha! lágyabb ének kell nekünk;
S belép egy ifju bárd.

Dimploma biz ma mit sem ér
Ki velünk, ma külföldre?
Anyák sírnak fiaikért
ki magyar földön születtek...

El vele! Köztársaságellenes!
Hívjatok mást, ki falun,
hozzám énekel, s éltet!
Hívjatok egy b? 40 évest!

Királyom, vezet?m! Hitszeg?!
Néked nem énekel falusi Gyurcsány!
Néked egy határontúli sem adá lelkét!
Nem találod ezt te furcsán?

Ötszáz, bizony, dalolva ment
börtönbe falusi bárd:
De egy se birta mondani
Hogy: éljen Gyurcsány. -

S túl zenén, túl síp-dobon,
Riadó kürtön át:
Ötszáz énekli hangosan
A falusiak dalát.

Construct2006.05.07. 20:33:05Válasz erre
   
Fred:.
Ne haragudj az oszinteségért, Fred, de szerintem részedrol ez egy nagyon feluletes válasz. Hetekkel ezelott speciel Te is azok kozott voltál, akik érdeklodtek a Szlovák országház elnoke unnepi beszéde forditásáért.
.
Más kezdolaprol idehoztam Géza puspok beszédét is, ami március 15-én hangzott el - szerintem hogy ki legyenek a dolgok egyensulyozva és hogy esetleg folytassuk a vitát azokkal, akik hajlandók racionálisan vitatkozni.
.
Eldicskedtem a szlovák "mladezsnsn.sk" weblapon, hogy én leforditva Hrusovsky elnok beszédét magyarra - a "trianon.hu" weblapjára tettem - mert ugyebár a trianoni weblap az itteni "nagy" szlovákok szemében egy rettenetes soviniszta lap, amely egy nagy, hihetetlen merészséget akar elérni - visszaállitani Nagy Magyarország régi, "trianoni" határait. Szóval az itteni atyafiak számára a "trianon.hu" lap olyan, mint egy voros posztó a bikának.
.
Persze nem nagy koszonetet kaptam érte, mert a leghevesebb vitapartnereim nagyon langyosnak, vértelen, hazafiatlan unnepi beszédnek érzékelik és szerintem rostelik, hogy a Szlovák országház ilyen "hig" beszédet mondott annak idején. El is hangzott az akkori beszéd 2003 január elsején - az itteni sajtó (étrsd szlovák sajtó) nem elemezte, nem volt semmi visszhangja. Szerintem túl oszintének, "magyarbarátinak" találták.
.
Már pár napja ez a leforditott unnepi beszéd ezen a lapon van, és rajtad kivul, Fred, senki se reagált rá. Csak meg voltam dicsérve, hogy egyáltalán leforditottam.
.
Ugy látszik nagy fába vágtam a fejszémet - semmi koszonetet nem várok se a "mladezsnsn.sk", se a "trianon.hu" weblapon. Csak valahogy alábbhagyott a vita.
.
Voltak ezen a kezdolapon kulonbozo karakán srácok - voltam én már itt ugy jellemezve, mint ugráló kecskeszar a deszkán, stb. Annak idején fájlaltam, hogy provokátornak neveznek egyesek. Akkor ez nem volt igaz - most viszont tudatosan provokálok - ki szeretném bontani az eredeti vitacsomagot. Végul is - a kezdolap bekezdése : "Felhivás a felvidéki magyaroknak..." és én csak ezen a kezdolapon szeretnék nem is annyira vitakozni, mint nézetet cserélni.
.
Oszintén: idág mint felvidéki magyar bizony már nem keveset tanultam az eddigi kezdolapokbol, foleg a magyar torténelembol (ugyanazok a torténelmi dolgok kulonbozo hangsulyt kapnak pl. a szlovák iskolában és itt, ezen weblapon.) Érdekes módon csak most tudom izlelgetni ugyanannak a torténelemnek kulonbozo zamatját - amint régebben irtam, sose jártam magyar iskolába és a magyar torténelmet csak a szlovák tanulópadokból ismerem plussz amit utána olvasgattam.
.
Egyszóval - akinek kedve van velem vitatkozni, nézetet cserélni - állok elébe.
.
Tisztelettel Construct.

(Előzmény: Fred, 2006.05.07. 18:35:58)

Fred2006.05.07. 18:35:58Válasz erre
   
Construct: Ezen az oldalon bármilyen nézet, cél elfér (s?t, csak jó, ha van), mely a határontúli magyarság érdekeit, ill. úgy általában az összmagyarság érdekeit és az egyes országrészek közti jobb kapcsolatokat szolgálja. Ez pedig elég tág fogalom, tehát sokminden belefér.

(Előzmény: Construct, 2006.05.06. 18:41:24)

Construct2006.05.06. 18:41:24Válasz erre
   
V.ZS.: - nálunk a magyarság nem csak construktokból áll...
.
István, EGY MAGYAR, Fred, Pelikan - hol vagytok? Ha Géza püspök beszédét és Hrusovsky elnök beszédét fogjuk alapul venni - érdekes volna ez a vitafórum további folytatása, amit valaha István inditott.
.
Pl. érdekelne V.ZS áttekintése, hogy tulajdonképpen "nálunk" mib?l is tev?dik össze a magyarság a construktokon kivül...
.
Mit is lehet elvárni a Felvidéki magyaroktól a körulményeikhez képest? Mennyire kell a körülményekre hatni, ezeket esetleg megmásitani valami konkrétabb cél érdekében?
.
Van valakinek mersze egy ésszer?, reális és elérhet? célt definálni? Persze tudatában vagyok annak, hogy a trianon.hu lapon teszem fel ezeket kérdéseket. De ha egyszer ez egy vitafórum - gondolom olysvalami construktféle nézetek is elférnek ezen a fórumon...

(Előzmény: V.ZS., 2006.03.23. 15:39:11)

EGY MAGYAR2006.05.04. 14:57:29Válasz erre
   
Construct: En is gratulalok neked.Valoban szep munka.Meg erte varni.Ami a tartalmat illeti:jo kezdet ez.

(Előzmény: Construct, 2006.05.01. 16:08:44)

Z.Lajos2006.05.02. 00:15:47Válasz erre
   
Construct: Szép munka,gratulálok!Midjárt jobb igy anyanyelven olvasgatni:)

(Előzmény: Construct, 2006.05.01. 22:19:47)

Construct2006.05.01. 22:19:47Válasz erre
   
IStvan: Istvan, probald ujbol meggondolni, meddig mehet vagy aktualis az un. szlovak agymosás. A Szlovak orszaghaz elnokenek az unnepi beszedet szerintem nem lehet agymosásnak nevezni.
.
Es ha igen, probaljunk nezetet cserelni, megvitatni.

(Előzmény: IStvan, 2006.03.26. 07:12:21)

Construct2006.05.01. 16:08:44Válasz erre
   
Construct: Az igert Forditás:

Hru?ovsky Pavol, a Szlovák parlament elnöke ünnepélyes beszéde a Szlovák állam alapitása 10-ik évfordulója alkalmából.


Tisztelt elnök úr,
tisztelt kormányf?,
tisztelt képvisel?n?k, tisztelt köpvisel?k,
tisztelt miniszterek,
tisztelt diplomata tagok,
tisztelt egyházok köpviselöi,
tisztelt polgártársak !

A szeretet, szerencse és az egészség a békesség el?feltétele, amely részünkre nagyon szükséges. Mind a háromból minél többet kivánok nektek, hogy ez az év tele legyen örömmel és békességgel országunkban és polgársainkban.

Tiz év mult el a Szlovák állam alapitásától. Az ? születése eggyütt 1989 Novemberével , a Szlovák állam várt csatlakozása a NATO-ba és az Európai únióba három kulcsfontosságu mozzanatot képez az új történelmünkben.

1989 Novembere képezte az új, szabad társadalom épitése kezdetét. Nélküle nem volna 1993 január elseje és az önálló, demokratikus államosság. Az európai strukturák beilleszkedése részünkre ujjab lehetöségeket nyujt a nyugati vlilág szabadságában, demokráciájában és proszperitásában.

A ma részünkre f?leg kihivás a jöv?be. Kivételes lehet?ségünk van és a mi történelmünkben alkalmunk van tisztességes, a világban tekintélyes hazát teremteni polgátársainknak.

A mai napban az utolsó tiz év államalapitása van összevetve. Ez id? alatt harcoltunk uj társadalmunk szabályaiért. Ebben a harcban nemcsak revidáltuk demokratikus deficitjeinket, de egyúttal az olyan módszereket kerestünk, amelyekkel el tudtuk távolitani a kommunista rendszer önkényuralmát, melynek hatása alatt a társadalom hanyatlott. Ezek az évek alatt nagy er?feszitekesen estünk át, nem volt kihagyva társadalmunk egyetlen tagja sem. Polgátársaink köszönetet érdemelnek azért, hogy tiz év alatt Szlovák államunknak bels? egyensúlyt tudtunk biztositani. Ezek nélkül nem lehetett volna véghez vinni a változásokat.

Manapság Szlovákia sok év munka révén köszönhet?, hogy teljesen más helyzetben van mint 1989 novemberében vagy 1993 januárjában. Új kilátásaink vannak, ujjabb kihivások el?tt állunk.
Néhány hónap mulva nagy lehet?ségünk lesz tagként beépülni két jelent?s euroatlantikus testületbe. Ez a belépés többféle ujjabb kötelezettség vállalását fogja képezni, részben szuverenitásunk csökkentését fogja jelenteni, ami új, nagyon igényes helyzeteknek leszünk kiállitva, amely kihatással lesz az egész társadalmunkra. Minekutána éppen ezért a helyzetért küszködünk, fontos visszatekintenünk, hogy ma milyen helyzetben vagyunk a jov? kihivásai el?tt.

Ezen az ünnepélyes napon Országházunk történelmi termeiben fontos nemcsak a jöv?re és a jelenre összpontositani, hanem a mi történelmünkre is. Tuddniillik történelmünk vezet a mához és határozza meg irányitásunkat a jov? felé.

Ma mint az Országház elnöke ezen az unnepélyes napon meg szeretnén nyitni a vitát Szlovákiáról más jellemben, ahogy 1989 óta ismerjük. Nem fogok hangsulyt fektetni egyes fragmentumokra vagy eseményekre a szlovák nemzet történelmében, nem fogok birálni egyes személyességeket. Ezek a témák eléggé ki voltak meritve történészek, szociológusok, ideológusok polemizálásaival - nagy mértékben politikusok által is. Ez elkerülhetetlen folyamat volt, de pont ez vitatkozásunk stilusa nem vezetett minket a legfontossabhoz ? saját történelmünk elfogadásához.

Visszautasitatunk és birálgattunk, kiemelgettünk és ócsároltunk, mitologizáltunk és démonizáltunk is elég sokat és szélesen. Ma már kötelességünk megkezdeni az alkotást. Megkezdeni azt a képet, ami mélyen a lelkünbe van irva, el?deinkben, országunkban. És ezen az alapon önérzetesen bemutatni Szlovákiát mint olyan országot, amely el van készülve hatni, befolyásolni Európa fejl?dését és világ eseményeit.

Ha emlitettem a harc karakterét, maga a harc legjobban az arcon látszik. Amir?l akarok beszélni, az az országunk ARCA lesz. Úgy az embernél, mint az országnál tudniillik az arc tudja legjobban kimutatni, hogy milyen közösségb?l tev?dik, mit élt át, és tulajdonképpen mi nála a lényegbevágó. Az arc a lényegr?l sokkal többet mond ki mint maga a név, mert visszatükrözi minden jót és rosszat, nyitottat és az elfelejtettet is. Az arcot nem lehet elvenni és nagyon nehéz nem találkozni vele. Azért az arc legjobb és legh?bb képe a történelemnek ? úgy a személynek mint az országnak is.

Tizedik évfordulónk legjobb alkalom arra, hogy ?szintén tekintsünk arcunkra és állapitsuk meg, hogy milyenek vagyunk. Csak ezzel az ismerettel tudunk tovább lépni és tudatosan irni a jöv? történelmünket.



Tisztelt hölgyek, tisztelt urak,

országunk arcán, amelyben élünk, néhány alapvet? vonás van, amelyek kitörülhetetlenek. A legfontossabb a kereszténység elfogadása 829-ben. Elfogadtuk sokkal hamarább, mint amikor ez a geografiai térség olyan nevet kapott, ami visszatükrözi a szláv eredetu lakosságát ? (népségét?). Országunk arculatába ezennel olyan alapvet? vonás került, amely mindörökre hasonlatosságot vont a többi európai országgal. A kereszténység keretében szent Cyril és Metod hatásával ? a Nagy Morvaország politikai téréségében ? a nyugati tradiciókhoz hajlottunk. Történt ez a másik szent kinevesése által ? misszionárius érsekké. Eggyütt a kereszténységgel elfogadásával Szlovákia elfogadta az olyan kulturális viselkedést, amely megadta a nemzeti identitásunk lehet?ségét. Nem véletlen hogy azok a szláv nemzetek, amelyek nem voltak hajlandók elfogadni a kereszténységet, közép Európában nem éltek meg.

A jövend? Szlovákia második fontos arcvonása Magyarország keletkezése volt 1000-ben. Szlovákia igy egy olyan királyság része lett, amely 900 évig közép Európa történelmét képezte. Jóslatként hangzanak Magyaország alapitója, Szent István szavai, aki végrendeletében fiának meghagyta, hogy respektálja kirláyságában a nyelvi és etnikai különbségeket. Csaknem 800 évig utódai ezt jóslati kivánságot ? ajánlatot respektálták és ezért is volt Szlovákia 800 évig a magyar történelem szubjektuma, nem objektuma. Pont ennek köszönhet?en került országunk arculatába az a sok gazdag tapasztalatok, amelyek Európát mozgatták.

Szlovákia arcán ezért is n?ttek olyan középkoru városok, amelyek kés?bben a kultúra és a kereskedés központjai voltak. Pozsony annak idején Academia Istropolitana és Nagyszombat (Trnava) a Nagyszombati univerzitás réven voltak annak idején fontos központjai a m?vel?désnek.

Szlovákia arcvonásai közé tartozik az a történelmi szerep, amelyet el?deink két évszázad alatt képeztek a török ellenállás alatt. Szlovákia a Mohácsi vészt?l 1526-tól egészen a Bécsi harcig 1683-ig gátat képzett az Ozmán birodalom behatolása ellen Európába. Minden félelem nélkül, büszkeséggel és patriotizmussal kell kimondani: több mint 140 éve volt Szlovákia egész Magyaország történelmi központja, politikai történelme.

Pozsonyban ülésezett a magyar országház, Pozsony volt Magyarország f?városa kétszer hosszabb ideig mint Budapest. Pont itt voltak néhány évszázadig koronázva a magyar királyok, itt volt egyike a középeurópai m?vel?dés és kultúra központja.

Ne féljük beismerni azt, amire joggal lehetünk büszkék. Olyan birodalom része voltunk, amelyben olyan jelent?s uralkodók uralkodtak, mint Szent István, Róbert Károly, Korvin Mátyás vagy Mária Terézia. ?k a mi királyaink, a mi uralkodóink is voltak és uralkodásuk alatt Szlovákia is fejl?dött. Ne fosszuk meg magunkat t?lük, ne engedjük, hogy elvegyék t?lünk. Er?s ideákkal, tettekkel vannak beirva a mi történelmünkbe. Ne kerüljük ki, ne retusáljuk ezt a vonást. Jelentkezzünk ezért büszkén a magyaorországi történelemhez mint a mi történelmünk alkotóeleméhez.

A tizenkilencedik század els? felében kezd?dött a modern szlovák nemzet alakitása mint az akkori kezdetek részesei a modern politikai középeurópiai nemzetek alakitásánál. Az ? modern politikai programmja volt 1848-ban Szent Miklóson az un. ?A szlovák nemzet követelményei?.

Ha ?szintén akarjuk leirni Szlovákia arcát, akkor nem lehet kikerülni azt a sebhelyet, amit a magyar nemzeti elnyomatás képezett (?ma?arizácia? nem tudom pontossabban leforditani) . A magyar elittek elhagyták ? f?leg a 19-ik század második felében ? Magyarország alapitója, Szent István király hagyatékát. A magyar nemzeti elnyomatás nyomása se gyengitette azt a energiát, amely összhangban az európai eseményekkel formázta a modern szlovák nemzet alapjait.

Pont ezalatt a folyamat alatt kezdett a arcunkon megjelenni egy vonás, amely mindmáig jellemez bennünket. A kettéhasitottságrol van szó (?rozpoltenos? ? ezt a kifejezést se tudom pontos értelemmel leforditani), amely kisér minket majdnem minden fontos mozzanatnál modern történelemünknél. Els?sorban a m?velt katolikus és evangelikus hitvallásu tagok közt a 18-ik század végét?l csak lassanként képz?dött az összhangolás a szlovák nemzeti érdekek érdekében, amely megérett 1843-ban a szlovák helyesirás elfogadásával és a következ? politikai megnyilvánulásunkal 1848-ban.

Következ?képpen a 19-ik század 60-as évei (kihagytam az un. ?mati?né obdobie? ? ezt a két szót szintén nem tudom világosan leforditani, ami kb. azt az id?szakot képezi, amikor az akkori szlovák elit jóvoltából institucionalisan volt egyengetve a szlovák nyelv és nemzeti öntudat er?sitve) alatt volt a két konfeszió (katolikus,evangelikus) a széthuzása felülmúlva. A szlovákok nemzeti emancipációja vezette az autonómiás követelményt Magyarországon, amely 1861-ben volt kifejezve az ún. ?Szlovák nemzet memorandumában?.
A memorandum elutasitása és a következ?, er?söd? nemzeti elnyomás az Osztrák ? Magyar kiegyezés után 1867-ben következetesen gyengitette a szlovák elit lojalitását Magyarországgal. Az els? világháború aztán csak a történelmi törést idézte el?.

Új államok alapitása közép Európában ? közöttük Chehszlovákia is - további er?s arcvonást jelentett Szlovákia arcán. 1918- ban ? utána is ? lakosságunk többsége a Csehszlovák állam alapitását üdvözölte. A mi kett?ségunket azt bizonyitja, hogy a lakosság egy része indiferensen fogadta az új állam alapitását, és volt egy jelent?s része a lakosságnak, amely az új állam alapitását visszautasitotta. Ellen ben vitán felül van, hogy 1918-ban Szlovákia megkapta a saját nevét és területét és hogy 1918-t?l a szlovákok egy demokratikus állam keretében fejl?dhettek, amely teret adott a külonféle szlovák állami, müvel?dési és kulturális intézmények megalapitásához.
Ezzel csak igazolva és er?sitve volt a szlovák nemzet öntudata és ezennel meg volt alapozva egy új, jelent?s impulzus a mi kulturális és politikai fejl?désünkre.

1939 márciusában a szlovák elit többsége elhatározta a Szlovák állam kikiáltását, amivel ki akarta kerülni Szlovákia feldarabolását Németország, Lengyelország és Magyarország között. Szlovákia lakossága ezt az elhatározást elfogadta és ezt a tényt nem lehet letagadni. Különben nem kevés szlovák polgár sajnálattal fogadta az els? Csehszlovák állam végét.

A háborús Szlovák állam arcáról viszont szintén nem lehet eltörölni, hogy az államban csak egy politikai párt volt és hogy Szlovákia háborút mondott a hitlerellenes országok koaliciójának. Nem lehet elfelejteni f?leg a Zsidók tragikus sorsát, akik meg voltak fosztva állampolgári jogaiktól és deportálva voltak a koncentrációs táborokba. És ezzel az örökséggel ? amely foltként marad a szlovák történelemben ? mindmáig nem számoltunk le.

1944-ben a háborús b?ntettek nyomása latt a Szlovák nemzeti felkelés keletkezett , ami egy kiutat képezett a háborús helyzetb?l és végtére a gy?ztes nagyhatalmak mellett lehettünk. Tudatában vagyok azonban annak a ténynek is, hogy a Felkelés ? a Németország elleni harcon kivül ? harcot képezett az állam polgárai között is. Történelmünk paradoxisa, hogy az ötvenes években ennek a résztvev?i ugyan azok kommunista cellákban találkoztak azokkal a Szlovák állam képvisel?ivel, akik ellen harcoltak.

Országunk arcát ? vonását a második világháboru végénél a fejlemények jelent?sen megviselték további két tragédiával. Az egyik a mi polgártársaink tizezrei deportálása volt a Sztálini gulagokba. A másik a Kárpáti németek kitelepitése és a magyar kissebség elleni represziók, amelyek ossze voltak kötve sok emberi szerencsétlenséggel a kollektiv b?n jegyében.

Pozitiv mozzanatnak tartom a 1946-os választásokat. A demokratikus politikai elitek egyesülni tudtak abban az igyekezetben, hogy megakadályozzák a kommuista rezsim kezdetét. Több politikai tábor képvisel?jének köszönhet?, akik két évvel azel?tt egymás ellen harcoltak, a kommunisták egyértelmüen le voltak gy?zve. Európa szétosztása a nagyhatalmak közé, a demokrácia bels? gyengesége Csehszlovákiában következménye az lett, hogy négy évtizedre a kommunista blokk részévé lettünk.

Az a negyven kommunista év országunk arcán mély sebhelyet szántott, amely véglegesen sose fog eltünni. Polgártársaink százezrei politikailag perzekválva voltak. A szabadság elnyomása megakadályozta Slovákiának egyenl? el?rehaladását azokkal az országokkal, amelyek ma az Európai únió tagjai. Még sokáig fogjuk viselni, hogy országunk iparositása a szovjet példa szerint volt. A többi országgal versengve még sokáig leszünk egyenl?tlen helyzetben abból az okból, hogy a hetvenes és nyolcvanas években a kommunista rendszer a gazdaságát a jövend? nemzedékek rovására épitette. A kommunista rendszer négy évtizedre megakadályozta a folyamatos, rendszeres leszámolásunkat a mi kett?sségünkel (?rozpoltenos? ? nem találom a helyes kifelyezést ún. kett?s tudat, kétféle gondolkozás, viselkedés,stb.) Azután az 1989-év hozta el a reményt, hogy ezt az arcvonásunkat is el tudjuk simitani.

Ha van Szlovákiának történelmi határköve, ami nem volt betöltve bels? konfliktussal ? akkor ez 1989 Novembere, amely egységesen és örömmel volt elfogadva. November ideáljai ? szabadság, demokrácia, jogállam és Szlovákai beilleszkedése Európába ? ez kötötte össze Szlovákia polgárait minden nemzetiség és hitvallás különbsége nélkül. Az 1989 ? 1992-es éveket Szlovákia alkotása id?szakának lehet nevezni keresvén a demokratikus jogállam államrendezését Csehszlovákiának. Mint a Szlovák nemzeti országház elnöke büszkén mondhatom, hogy pont a Szlovák nemzeti tanács (országház) volt képes igazolni (bocsánatot kérni...) történelmünk két sérelméért: 1990 karácsonya el?tt mély bánatát (sajnálatát?)fejezte a Zsidók deportációjával és 1991 év elején sajnálatát fejezte ki a Kárpátiai Németek kitelepitését és elutasitotta a kollektiv bünösséget.

Meg vagyok gy?z?dve, hogy a Szlovák országház akkor helyes irányba lépett. Szlovákia igy becsületesen nézett szembe a két történelmi trgédiával.

A mi kivánságunk leszámolni (számot vetni, elsimitani...) a nyitott kérdésekkel, amelyek a szlovák ? magyar történelmet illetik. A mi hozzájárulásunk ebbe a vitába készségünk szemben állni azzal problámával, ami második világháboru utáni magyar kissebséggel történt represziót és diszkriminációt illeti. Az esetleges hasonló lépést ? leszámolni a Szlovákokon történt represziót és diszkriminációt - ezt az ügyet a mi magyar partnereink bels? elhatározásának tekintjük. Személyesen meg vagyok gy?z?dve arról, hogy a történelem a kétoldalu leszámolása (elszámolása) segitené a mi jövend?nket megfosztani a folytonos történelmi traumák el?idézését és utat nyitni a tehermentes együttm?ködéshez.

Az 1989 ? 1992 évek id?szakában kerestük az új állomjogi rendszert. Két év utáni egyezkedés után a szlovák és a cseh politikai képvisel?k között nem jött ki olyan kompromisszum, amely megfelelt volna a többség elvárakozásának. Az 1992-es választások egy olyan új szlovák és cseh reprezentációkat hoztak létre, amelyek az állam szétválasztálásán állapodtak meg.

A Szlovák állam alapitását kisérte 10 évvel ezel?tt is a régi szlovák kett?sség (?rozpoltenos?). A lakosság egy része az állam alapitását üdvözölte, a többi része tétovázással fogadta, hogy az állam alapitásához nem szólhattak bele népszavasással. Ma, tiz év után, nyugodtan kell kimondani, hogy az állam alapitása többségében akceptálva van és a és a volt kett?ség le van gy?zve.

Azt az id?szakot, ami az állam alapitásától tiz éve lefolyt, vitatkozásnak lehet mondani az állam jellegér?l. Az Szlovák állam alapitása után az ország két politikai táborrá oszlott. A megoszlás legmélyebb pontjára jellemz?, hogy a politikai harcban olyan eszközök voltak foganasitva, amelyek Szlovákia nemzetközi elkülönitéséhez vezettek. Az elkülönités (izoláció) az 1998 ? 2002 évek után megszünt, ami igazolja a NATO és az Európai únióba való csatlakozásunkat.

Az állam jellegéért való harc azonban folytatódik. Csak t?lünk függ, hogy társadalmunk tisztességes lesz-e vagy tolerálni fogja a korrupciót, hogy respektálni fogja-e az alkotmányt és a törvényeket, vagy ignorálni és kikerülni fogja ?ket, hogy a törvény behajtható (?) lesz-e és az igazság mindenki részére elérhet? lesz-e és hogy ez a társadalom érzékeny lesz-e tagjaihoz vagy dominálni fog az érzetlen önzés.

Tisztelt hölgyek és urak,

ezek a vonások vannak beirva országunk arculatán; kereszténység, részünk Magyarország történelmén, a modern szlovák politikai nemzet alakitása, ellenállásunk a magyarositással szemben (?ma?arizácia?) de szintén a kett?sségünk ( - rozpoltenos - ?széthuzásunk??), amely végigkisérte majdnem minden fontos határkövünket a 19-ik századtól.

Ezek a mi arcvonásaink, habár egyes arcvonásaink nem tetszenek nekünk. Ezeknek alapján felelnünk kell a mai nap kérésére is: Milyen állást foglaljunk államunk 10 éves létéhez? Az els? lehet?ségünk az, hogy megállapitsuk országunk további törtelmi kett?sége folytatását. Ez a lehet?ség azonban nem mutat semmi távlatot a jöv?be. A másik lehet?ség volna egy vastag vonalat huzni a történtek alá és kimondani: ?béküljünk ki?. Ez az alternativa azonban nem volna becsületes és csak alakoskodásnak maradna.

Az eddigi tapasztalataimból államunk els? tiz évéb?l meg vagyok gy?z?dve, hogy a kett?sségunk felülmulásának legfontossabb el?feltétele egy új politikai kultúra beigtatása országunkban. Az új politikai kultúra feltételez két alapvet? kikötést: els? ? közös tiszteletünk megadása alkotmányunknak minden polgárától és a politikai elitt képvisel?it?l;
a másik egy közös megállapodás, hogy az állami érdekek nem lesznek a politikai harc tárgyai. Meg vagyok gy?z?dve arról, hogy a Szlovák országháznak sikerülni fog fokozatosan az új politikai kultúrát beiktatni. Ennek az els? kifejezései láthatóak voltak közös igyekezetünknél ? csatlakozásunknál az Európai únió és a NATO országaihoz, szintén az eddigi összejövetelünknek az országházunkban az új választási id?ben. Ezt meg szeretném köszönni országházunk öszes képvisel?jének ? úgy a koaliciós mint az ellenzéki képvisel?knek is.

Mint a Szlovák országház elnöke államunk 10-ik évforulója alkalmából követelem és kérem, hogy együtesen folytassuk ezt a az igyekezésünket az új politikai kultúrában. Nézeteink eltérhet?ek lehetnek. Az államunk azonban közös és az ? alkotása a mi kötelességünk.

Sose lesznek mindenben közös nézeteink, nem fognak eltünni politikai viszálykodásaink. A min?ségüket jelent?sen el?bbre tolhasuk - ha nem fogjuk vinni ezeket a személyi antagonizmus szintjére a gy?löletre, ha érveket fogunk használni és nem demagógiát, ha egymást tisztelni fogjuk mint politikai partnert ? embert.

Tisztelt hölgyeim és uraim,

A Bilbliában az arc az egyike a legjobban használt szavak közé tartozik. A saját arc keresése egy fárasztó folyamat, tele szenvedéssel és gyakran reménytelenséggel. Úgy, ahogy ez meg van irva Jób könyvében.

Tizedik éve keressük nehezen saját arcunkat. Jób könyvében ezt a kérdést találhatjuk: ?Ha betakarja arcát, KI lássa meg?? Itt tehát utasitást találunk, milyen eljárást kell tartani identitásunknál abban a pillanatban, amikot ötmilliós országunk készül?dik a százmilliós európai országok közössége belépni: Jób könyvéb?l ez hangzik:

?Mutassátok az arcotokat!?

A kereszténység hasonlóvá tette arcunkat más európai ország arcához viszonyitva. A Magyaországi történelem középeurópai hasonlóságot adott neki. Nemzeti megújhódásunk arcunkat egyedülállová tette Közép Európában. Ezek a vonások határozták meg arcunk alapját. A holokauszt egy mély sebhelyet vont arcunkra, amely maradandóan fog visszaemlékeztetni erre a nagy tragédiára. A kommunista rendszer további sebhelyet vont arcunkon, amely még hosszú évekig fog gyógyulni.

Történelmi kett?ségünk (?rozpoltenos?) szintén vonásokat hagyott arcunkon, amelyekkel csak folymatosan tudunk elszámolni.

Ne féljünk ránézni a saját arcunkra ? századok vonásai láthatók rajta; tele van jóval és rosszal, sikerekkel és vereségekkel, h?siességekkel és kudarcokkal. Fogadjuk el olyannak, amilyen igazában. Ne szégyenkezzünk miatta. Mutassuk meg a világnak azzal a tudattal, hogy a mi generációnknak is szabad és kell országunk arculatán jellegzetes vonást hagyni.

Álammoságunk második tizenévét kezdjük. Történelmi fordulat vár ránk. Csatlakozásunk az Európai únióba össze függ szuverenitásunk egy része áttolásával. Ez után a lépés után már sose leszünk olyanok, mint azel?tt. Ez azonban nem vezethet minket valami konnyelmüséghez vagy csüggedéshez, a bátorság elveszitéséhez, vagy elzárkózásba. Tudatában kell lenni lehet?ségeinknek. Csak akkor lesz elég er?nk magabiztosan formálni történelmünket és nem csak a küls? hatások, az események objektuma végeredményeként .

Tisztelt hölgeim és uraim, kedves polgártársaim,

A jöv? annyire lesz a miénk, amennyire fontos lesz részünkre arcunk alakitása és fennmaradása. Pont ez lesz legfontossabb feladatunk államunk következ? évtizedünkébe ? és ahhoz szükségünk van, hogy igazságosan, okosan és együtesen haladjunk az elvi kérdéseknél.

Csak akkor tudjuk országunk arcát fenntartani és megtartjuk identitásunkat az Európai kozösségben. Fogadjuk el ezt a kihivást. Együtt ez sikreülni fog nekünk.

Segitsen ebben bennünket a Jó Isten!

(Előzmény: Construct, 2006.05.01. 16:05:29)

Construct2006.05.01. 16:05:29Válasz erre
   
Istvan:Egység, áldozat, hit

A kis népek élete folyamatos harc a nemzeti identitás és a kivívott
szabadság meg?rzéséért, a megszerzett jogok megtartásáért, s?t, sokszor
a megmaradásért, a puszta létért. Az elmúlt 16 év kisebbségi harcát
összegezve, lehet, hogy az eredményeket kellene sorolni, nekem mégis a
kudarcok jutnak eszembe. Vegyük sorra. Az alkotmány biztosítja a
felekezeti oktatáshoz való jogot, de nincs felekezeti oktatásról szóló
törvény, elismertek a vallásfelekezetek, de még mindig nem született meg
a vallásügyi törvény. Önazonosságunk, identitásunk meg?rzése érdekében
elengedhetetlenül fontos számunkra az önrendelkezés, az autonómia minden
formája, de a többség hallani sem akar a kisebbségi törvény
elfogadásáról.
Papíron biztosított számunkra az anyanyelvi oktatás, de ha magyar
iskolát akarunk, akkor magyarellenes kirohanásoknak és megaláztatásnak
vagyunk kitéve. Régi vágyunk az önálló magyar egyetem megvalósulása, de
még a magyar karok létrehozása is óriási ellenállásba ütközik. Egyházi
ingatlanaink visszaszolgáltatására 16 éve várunk, s habár a bukaresti
bizottságban olykor megszületik a döntés, a helyi hatóságok minden
határozatot megfellebbeznek a törvényszéken. Ebb?l adódóan a ténylegesen
birtokba vett ingatlanok száma még mindig elenyész?.

Tudomásul kell vennünk, hogy nem szeretnek bennünket, sokaknak szálka
vagyunk a szemében. Azt szeretnék, hogy csendben szívódjunk fel,
olvadjunk bele a globalizált multikulturális egyvelegbe. Csak arra
vagyunk jók, hogy az éppen hatalmon lév? pártot támogassuk, hogy a be
nem tartott ígéreteket ne kérjük számon, engedjük, hogy helyettünk
mindig mások döntsenek, hogy velünk is elhitessék: ebben az országban a
kisebbségek ügyét példaérték?en megoldották. Sajnos, lassan már a nyugat
is unja folyamatos zsörtöl?désünket, kisebbségi jogainkért folytatott
harcunkat már ?k sem nézik jó szemmel, s kevesen vannak, akik értik,
hogy mi fáj nekünk. Vérz? szívvel kell kimondanom, hogy már az
anyaországban sem kedvel mindenki bennünket, s ezt ékesen bizonyítja a
december 5-i népszavazás, és a támogatások megvonása. Testvéreim! Rá
kell döbbennünk arra, hogy csendben, észrevétlenül magunkra maradtunk.

Közben a test f?üt?erei még szállítják a vért, de a hajszálerek már
eldugultak, s egyre többen vannak, akiknek már nem fáj az
identitásvesztés, a kevert szó, a bizonytalan gondolat, akiket már semmi
sem lelkesít, akik beletör?dtek a kompromisszumok sokaságába. Mert ebbe
a harcba bele lehet fáradni, hiszen megfáradnak a legkülönbek is, s
éppen Kis László unitárius lelkész esete bizonyítja, hogy ez a harc
komolyabb, mint gondolnánk: ebbe a harcba bele lehet halni. Kisebbségi
helyzetünket lehet elemezni, err?l lehet konferenciázni, bölcs terveket
sz?ni, azt viszont tudomásul kell vennünk, hogy az eredményes harcnak
feltételei vannak. Hármat szeretnék most mindnyájunk szívébe vésni: Az
els? feltétel az egység.
Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy továbbra is szétszakadozva
egymás ellen harcoljunk, hogy egymást marjuk és faljuk, hogy
pártocskákra, érdekszövetségekre szakadozzunk, egyéni vagy politikai
érdekb?l a közösséget szétverjük. Ezt a harcot csak egységben, egymást
támogatva lehet megívni, eredményekre csak egységben van esély.

Az eredményes harc másik feltétele az áldozathozatal. A b?nös emberi
természet nem adni, hanem elvenni akar, nem másokat gazdagítani, hanem
mások kárára gazdagodni akar. Nem értékeket teremt, inkább pusztít, nem
épít, hanem rombol. Alaptermészete szerint az emberb?l kihalt a
közössége, népe iránti felel?sségérzet. Mindig akkor történnek nagy,
Isten szerinti dolgok, amikor a lélek mélyéb?l származó
áldozatkészségben az ember természetellenes cselekedetre szánja el
magát: egy pillanatra megfeledkezik önmagáról. Értsük jól, áldozat
nélkül nincs Istennel való kapcsolat, és nincs egyház sem. De áldozat
nélkül nincs közösség, nincs nép, sem nemzet.
Halálra van ítélve az a nép, amelynek tagjai lemondanak az áldozatról,
amelynek tagjai nem tudják önmagukat háttérbe szorítva, mások, saját
népük, nemzetük javát is keresni. Az elmúlt 16 év sokféle példával
bizonyítja, hogy népünk, politikusaink, elöljáróink, de olykor még az
egyház is megfeledkezett arról a bibliai igazságról, hogy áldozat nélkül
nincs jöv?.

Végül, az eredményes harc feltétele: a hit. Hit nélkül nincs gy?zelem. A
hitevesztett nép levonul a történelem színpadáról. Lehet, hogy ez a
keserves, emberileg szólva reménytelen harc vég nélkülinek t?nik, "de
akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a
saskesely?k". Isten erre a földre helyezett el bennünket, ezt a harcot
adta nekünk, ezt senki sem fogja megvívni helyettünk.

Jöv?nk felé tekintve, ezekben kérjük a mi Urunk áldását és segítségét! ?
adjon további harcainkban áldozatkész lelkületet, megtartó egységet,
Istenbe vetett, rendíthetetlen hitet! Mert, ha Isten velünk, kicsoda
ellenünk?

Pap Géza püspök

(elhangzott 2006 március 15-én, Kolozsváron)

(Előzmény: Istvan, 2006.04.26. 23:55:36)

Istvan2006.04.26. 23:55:36Válasz erre
   
construktot ujra tervezik ujra kell programozni...:D

EGY MAGYAR2006.04.25. 18:17:37Válasz erre
   
Legyszi legalabb monddj valamit,hogy mikorra varhato.Elore koszonom.

Istvan2006.04.25. 01:51:01Válasz erre
   
Construct: A turelem mar mar Pato Palos meretek et olt ?

(Előzmény: Construct, 2006.04.07. 23:43:02)

Pelikan2006.04.20. 07:06:14Válasz erre
   
Corvinus:
"Ennek van valami magyar fordítása?

Sajnos a te szamodra nincs!!!

(Előzmény: Corvinus, 2006.04.20. 02:20:48)

Corvinus2006.04.20. 02:20:48Válasz erre
   
Construct: Ennek van valami magyar fordítása?

(Előzmény: Construct, 2006.03.25. 09:56:46)

Istvan2006.04.19. 23:55:53Válasz erre
   
Addig uj Nemzet Terem!
Feltamasztjuk a Magyarsagot!
Hajra Magyarok!
Es Fideszt!/MAr ami a masodik fordulot illeti!/

IStvan

Az előző oldal« | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | »A következő oldal
 
Egy szinttel feljebbImpresszum
Magyar Élettér Alapítvány, 2011. december 12.
www.trianon.hu © 2000-2025. HG