 | Discussion Forum Trianon es a Szabadkomivesseg 1918 elotti szabadkomivesseg celjairol,modszereirol europai es a magyarorszagi jelenleterol.
Trianon es a szabadkomivesseg egymastol elvalaszthatatlan fogalmak.
1990 "rendszervaltassal" a paholyok megkezdtek ujra a vakolo munkajukat Magyarorszagon ? ? ?
Varom a velemenyeteket!
Udvozlettel Pelikan. (Started by: Pelikan, 2004.01.03. 04:17:47) | McGy?z? | 2006.10.17. 21:11:43 | Reply | | | | | | Matija: Szerintem ez most senkinek nem használt. |
| Matija | 2006.10.17. 21:11:24 | Reply | | | | | -: És miért szólsz hozzá szlovákul? Ez egy szlovákul tudó - onnan származó minimum félmagyar aki az NBH vagy a kormány vagy a szadisták szolgálatában van. Bizony! Nem egy külhoni magyar elszeg?dött az árulók szolgálatába.
Itt az a lényeg, hogy amíg a magyar és pl a szlovák nacionalisták egymás torkát markolásznák addig a háttérben csendben le lehet nyúlni a pénzeket. |
| Matija | 2006.10.17. 21:06:06 | Reply | | | | | | -: De könyörgök, miért nem hagyjátok a francba? Egy ilyet hiába küldesz a picsába. |
| - | 2006.10.17. 21:03:45 | Reply | | | | | Matija: Láttam hogy fére lett értve az egész, talán az én hibám, rosszul fogalmaztam meg, és fütyültem rá, nem volt kedvem már magyarázkodni.
Abban pedig igazad van, most is Coldwild beirogatását leálíthatná a fickó |
| Matija | 2006.10.17. 20:59:47 | Reply | | | | | -: Ja, hogy te voltál az elkövet?? Azaz a topikindító? Bocs de nem értettem meg, másként értelmeztem.
A lényeg viszont más: nincs a topik. Amikor pedig hónapok óta úgy t?nik hogy a kutya sem moderál. Valaki tehát mégis. DE mért hagyja hogy a fórum ilyen perverz szintre süllyedjen?
Tudod, azért vagyok ilyen paranoiás mert nálunk mostanában minden fronton igyekeznek kiszorítani, lejáratni bennünket. |
| - | 2006.10.17. 20:43:10 | Reply | | | | | | Matija: Az nem egy gúnyolódás volt, ezt csak ti vettétek így. Ez a realitás ami arról szól, hogy hogyan lehet kiforgatni bizonyos eseményeket - egy ártatlan cigány lány, egy közveszélyes söf?r... ez nem gúny?zés, ez a mai világ realitása. Valami megtörténik és kiforgassák az ügyet, mert mindent ki lehet forgatni. |
| Matija | 2006.10.17. 20:06:42 | Reply | | | | | Pelikan: Nekem úgy rémlik, hogy az elmúlt 24 órában törlésre került egy topik. Nem emlékszem a címére, de az olaszliszkai esetr?l szólt és az áldozaton gúnyolódott. Nem találom ezt a topikot.
Ezek szerint mégis kíséri a honlapon zajló eseményeket valaki akinek van moderálási joga? Miért nem avatkozik be gyakrabban? Attól félek hogy ez az egész is a nemzeti érzelm?ek ellen irányul.
Azt hiszem valaki régebben bemásolta, de én is teljesen nyílvános forrásból kikerestem a domain tulajdonosának adatait. Íme:
A trianon.hu domain whois rekordja
domain: trianon.hu
domain-használó: Private person
domain-használó: Szalóky Attila
hun-id: 1000240283
admin-kontakt: 2000237156
tech-kontakt: 2000346456
zone-kontakt: 2000346456
névszerver: prins.externet.hu[212.40.96.161]
regisztrálva: 2000-01-19 22:28:06
módosítva: 2005-01-20 10:08:57
regisztrátor: 1990826014
admin-kontakt: Szalóky Attila
cím: Szalay u. 2.
cím: 1055 Budapest
cím: HU
telefon: +36 30 9915999
telefax:
hun-id: 2000237156
tech-kontakt: Papp Horváth Nándor
cím: Szapáry u. 18.
cím: 5000 Szolnok
cím: HU
telefon: +36 56 523 111
telefax: +36 56 523 110
e-mail: externet@externet.hu
hun-id: 2000346456
zone-kontakt: Papp Horváth Nándor
cím: Szapáry u. 18.
cím: 5000 Szolnok
cím: HU
telefon: +36 56 523 111
telefax: +36 56 523 110
hun-id: 2000346456
regisztrátor: Externet Ltd.
regisztrátor: Externet Kft. (Registrar)
cím: Szapáry 18.
cím: H-5000 Szolnok
cím: HU
telefon: +36 56 523-111
telefax: +36 56 523-110
hun-id: 1990826014
A fenti úriemberek talán jobban tudják mi történik itt. Megjegyzem, én nem próbáltam velük kapcsolatot létesíteni. |
| Pelikan | 2006.10.12. 08:12:59 | Reply | | | | | McGy?z?:
Kedves McGyozo!Neked birnod kell!!!
Arccal a jovo fele!!!
Kitartas! |
| Pelikan | 2006.10.12. 08:11:41 | Reply | | | | | Matija:
Jo szekely mondas:... Ne fogadj el edesseget az idegentol...!!! |
| McGy?z? | 2006.10.11. 20:55:14 | Reply | | | | | | Matija: Lassan már én sem bírom cérnával... Viszont vannak köteleim! |
| Matija | 2006.10.11. 08:33:48 | Reply | | | | | Pelikan: Úgy t?nik a végtelenségig.
Ehhez képest a "balkáni kocsma" kisiskolásoknak való kulturált hely:)
Na de ez is a cél, nem? Nevetségessé és hiteltelenné tenni minket. "Sorainkban" már régóta több az aljas szándékkal felszólaló mint az ?szinte. |
| Pelikan | 2006.10.10. 08:45:48 | Reply | | | | | Fred!
Csinaljatok mar valamit ,mert ez a sok szemet tonkre teszi a trianoni honlapot. Kerlek toruljetek a nem trianonnal kapcsolatos topicokat.
Nem kell toluk felni,teljesen le vannak szedalva.
Meddig vartok meg Fred? |
| Coldwind | 2006.10.03. 23:49:06 | Reply | | | | | Pozsony (szlovákul: Bratislava, németül: Pressburg). Szlovákia f?városa, az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja. 2001-ben 428 672 lakosából 391 761 szlovák (91,4%), 16 451 magyar (3,8%), 7972 cseh (1,9%), 1200 német, 461 ruszin, 452 ukrán és 417 cigány volt. Ma Dévény, Dévényújfalu, F?rév, Károlyfalu, Lamacs, Pozsonybeszterce, Pozsonyhidegkút, Pozsonyligetfalu, Pozsonypüspöki, Pozsonysz?l?s, Récse, Szúnyogdi, Köpcsény (egy része), Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék
[elrejt]
* 1 Fekvése
* 2 Nevének eredete
* 3 Története
* 4 Partnervárosai
* 5 Látnivalók
* 6 Híres emberek
* 7 Lásd még
* 8 Küls? hivatkozások
[szerkesztés]
Fekvése
A város látképe északról a várral
Nagyít
A város látképe északról a várral
Pozsony a 16. században
Nagyít
Pozsony a 16. században
Látkép a várból a Szent Mihály templommal
Nagyít
Látkép a várból a Szent Mihály templommal
Belvárosi utcarészlet trolibuszokkal
Nagyít
Belvárosi utcarészlet trolibuszokkal
A Duna partján, az ország délnyugati csücskében, Ausztria és Magyarország határainak közvetlen közelében, a Kis-Kárpátok el?terében fekszik. (48° 8′ 60″ N 17° 7′ 0″ E)
[szerkesztés]
Nevének eredete
Neve régi magyar Poson személynévb?l (a vár els? ispánjáról) ered. Maga a személynév lehet a cseh Pos, de lehet a német Poscho személynévb?l is. A szlovák név el?zménye a 907-ben említett Braslavespruch illetve Brezalauspruch alak. Ez a szláv Braslav személynév és a német burg (= vár) f?név összetétele. Ebb?l lett a mai német Presburg. Mai hivatalos neve 1837-ben keletkezett úgy, hogy P.J.afárik szlovák történész, régész tévesen rekonstruálta a város régi nevét, azt hitte hogy az nem a Braslav, hanem a Bratislav névb?l származik. Korábban a város szlovák neve Preporok/Preporek volt.
[szerkesztés]
Története
Területén már az újk?korban (neolitikum) éltek emberek. A Várhegyen már a honfoglalás el?tt római, majd morva er?dítmény állott. Vratislav morva fejedelem er?s favárat épittetett ide. A Nagymorva Birodalomhoz tartozott, amíg a magyarok 907-ben el nem foglalták. Itt létesült az els? magyar várispánság.
A 11. századtól Pozsony vármegye székhelye és káptalani székhely lett. 1051-ben a várat ostromló német hajókat a magyarok (Búvár Kund mondája) elsüllyesztették. 1077-ben a várba zárkózott Salamon király I. Géza seregei el?l, aki ki akart békülni vele, de a tárgyalások közben április 25-én meghalt. 1108-ban V. Henrik német-római császár serege ostromolta, de Kálmán visszaverte ?ket.
1146-ban rövid id?re német kézre került. A 13. században bajor hospesek telepedtek itt le ezzel lekezd?dött a város polgárosodása és német jellege dominált 1918-ig. 1254. május 1-jén itt kötött békét Ottokár cseh királlyal IV. Béla. 1262-ben itt verte meg István herceg apja hadait. 1270-ben itt kötött békét V. István Ottokár osztrák herceggel, de 1271 elején Ottokár a várat bevette. A mosoni csata után 1271. július 2-án ismét békét kötöttek. 1273-ban Ottokár kétszer is elfoglalta. 1287-ben Albert osztrák herceg foglalta el. 1291-ben a város III. Endrét?l kiváltságokat kapott (például árumegállító jogot, egyben megtiltotta, hogy megakadályozzák a jobbágyok városba költözését). Várnagya volt 1354-ben Toldi Miklós. A középkorban a várpalota körül többszörös falgy?r? épült ki.
1405-ben szabad királyi város, ezen belül a tárnokmester bíráskodás alá tartozó tárnoki város volt. Egyetemét 1467-ben Mátyás király alapította. 1506-ban I. Miksa császár foglalta el. 1526 után az ország f?városa lett, itt ?rizték a Szent Koronát, itt koronázták a királyokat, többször volt országgy?lés színhelye.
1620-ban Bethlen Gábor seregei elfoglalták a várost. 1626. december 20-án itt kötötték meg a békét Bethlen és a császár. A Wesselényi-féle összeesküvés elnyomása után. 1674-ben Ampringen János Gáspár kormányzósága idején itt m?ködött a protestánsok elnyomásának hírhedt eszköze, az ún. Pozsonyi vértörvényszék, amely protestáns lelkészeket gályarabságba küldött. 1683. július 29-én a város alatt gy?zte le Lotharingiai Károly a Duna bal partján el?renyomuló Thököly Imre seregét. A Habsburgok a bels?várat reprezentatív palotává építették ki. 1780-tól a vár hanyatlásnak indult, el?bb a bútorokat szállították el, majd papnevel?intézet és kaszárnya lett.
1780-ban itt jelent meg a Magyar Hírmondó cím? magyar újság, 1783-tól itt m?ködött a királyi jogakadémia. 1806-ban és 1809. június 26-án elfoglalták a franciák. Az 1809-es ágyúzásból ered? károkat az 1811. május 28-i t?zvész tet?zte be. A vár helyreállítása csak 1953-ban kezd?dött meg.
1840-ben Pozsony és Szentgyörgy között indult meg az els? magyar lóvontatású vasút. 1848. április 7-én itt alakult meg az els? felel?s magyar minisztérium. 1882 és 1919 között Evangélikus Teológiai Akadémia, 1914 és 1921 között az Erzsébet Tudományegyetem, 1921-t?l a Komensky Egyetem m?ködik a városban. 1910-ben 78 229 lakosából 32 790 német, 31 705 magyar, 11 673 szlovák, 1242 cseh, 351 horvát és 115 lengyel volt. 1918-ban elfoglalták a csehek, majd német és magyar jellegét fokozatosan elvesztette. 1919-t?l Csehszlovákián belül Szlovákia f?városa. 1993. január 1. óta az önálló Szlovákia f?városa. |
| Coldwind | 2006.10.03. 23:47:14 | Reply | | | | | | Boaje: I agree. Vivat to the truth !! Vivat to Trianon peace! |
| Boaje | 2006.10.03. 20:02:47 | Reply | | | | | | McGy?z?: vivat Trianon !! |
| Lacus | 2006.10.03. 18:51:03 | Reply | | | | | | pesti,erre én is kíváncsi lennék,mi is az a maszlag amit ti megesztek és erre a gondolkodás módra ösztönöz! |
| McGy?z? | 2006.10.03. 02:29:00 | Reply | | | | | pesti: Elgondolkodtál már azon, hogy hány napra lenne elegend? a bevásárlóközpontjaitok készlete?
"A gy?zelem a míénk."
Ezzel együtt a közútálat is...
Áruld el mivel etetnek titeket!?! |
| McGy?z? | 2006.10.02. 10:19:32 | Reply | | | | | | pesti: Majd rájöttök... |
| pesti | 2006.10.01. 23:32:25 | Reply | | | | | | Mason: A Demszky világ marad Budapesten és ez a jó. A gy?zelem a míénk. |
| Pelikan | 2006.10.01. 08:33:46 | Reply | | | | | Figyelmesen olvasd!!!
" Mansfeld
(Szilágyi Andor filmje)
Közeledik az 1956-os forradalom kitörésének és vérbefojtásának ötvenedik évfordulója, így rendre mutatják be azokat a filmes alkotásokat, amiket erre az alkalomra készítettek. Az els?t, A szabadság vihara cím? dokumentumfilmet szeptember 7-én láthatta a közönség, a másodikra, a Mansfeld cím? játékfilmre szeptember 14-ét?l ülhetnek be az emberek, a harmadiknak, a Szabadság, szerelem cím? nagyjátékfilmnek pedig októberben lesz a premierje. A Mansfeld rendez?jét, a most 51. esztend?s Szilágyi Andort régóta foglalkoztatják az 56-os forradalom eseményei, ezen belül pedig a 18. életévét éppen csak elhagyó Mansfeld Péternek könyörületet nem ismer? koncepciós pere, majd ezt követ? kíméletlen kivégzése. Szilágyi Andor Mansfeld rövidre szabott életét földolgozta regényben is, és 1996-ban írta a Böllérének cím? színdarabját, amit a kaposvári Csiky Gergely Színház által a forradalom 40. évfordulójára kiírt drámapályázatra küldött el, de nem nyert vele, és ezért nem mutatták be. Szilágyi Andornak A rózsa énekei cím? film az els? egész estés játékfilmje, a Mansfeld pedig a második. Mansfeld Péter 1941-ben született, apja fodrász, édesanyja fodrászsegéd volt, szülei 1951-ben elváltak, n?vérét, öccsét és ?t a bíróság az anyánál helyezte el, ? maga pedig az esztergályos szakmát sajátította el a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben. A szakma legjobb ipari tanulója címért folytatott versenyben 2. helyezést ért el. A mindössze 15 és fél éves kislegény a forradalom napjaiban a MÁVAG-ban dolgozott, és a Széna téri fegyveres ellenálló csoporthoz csatlakozott. Szabó János, azaz ??Szabó bácsi? megalkuvást nem ismer? lénye, kemény, férfias jelleme, bátorsága, hazaszeretete mágnesként vonzotta a kalandokra vágyó, nagyfokú igazságérzett?l áthatott kamaszt, aki mint egy apára úgy tekintett rá. Mansfeld fegyvereket szerzett, és ? volt a gépkocsis összeköt? a Széna tér és az óbudai Schmidt kastély között. A középkori kínzásoknak alávetett fiú vallatásai során többször említette: ??Szabó bácsinak esküt tettem, hogy életem végéig védem a hazát.? Mansfeld Pétert apróbb köztörvényes b?nök, inkább csak stiklik elkövetéséért 1957-ben tartóztatták le, a kihallgatások során lett a mindenféle balhékba belekevered? gyerekemberb?l tudatos forradalmár. A Kádár-rendszer ellenségévé vált, vallatásai alkalmával olyan konok kitartással és lelke legmélyéig ható meggy?z?déssel védte a forradalom eszméit, hogy az még a tiszteket is meglepte. Nem tudták megtörni, semmiféle megbánást nem tanúsító, s?t a forradalmat dics?ít? magatartása miatt ítélték halálra, és a ??dics?séges tanácsköztársaság? 40. évfordulójának napján, 1959. március 21-én végezték ki. Szilágyi Andor filmje nem dokumentumfilm, így lépésr?l-lépésre nem követi nyomon Mansfeld Péter életének két és fél évét. Inkább történetének példaértékét és példázatjellegét emeli ki. A rendez? Mansfeld Péter sorsán keresztül arra helyezi a hangsúlyt, hogy mit jelent kiállni igazunk mellett, mit kell elszenvedni, föláldozni érte. Ilyen kérdéseket feszeget a film, mint érdemes-e foggal-körömmel ragaszkodnunk meggy?z?désünkhöz? Engedjünk-e anyánk szelíd nógatásának, vagy a hatóságok durva a zsarolásának csak azért, hogy puszta létünk megmaradjon? Élhetünk-e tovább akkor, ha gerincünket saját árulásunk megroppanja? A film h?se hasonló korú társaival együtt el?ször elrabolja Bánkuti elvtárs szolgálati Pobjedáját, majd egy rend?rtörzs?rmestert, akit nem bánt, csak a puskáját veszi el, ugyanis sógorát a megszerzett l?fegyverrel akarja kiszabadítani. Pár nap múlva elfogják ?ket, és jó pár pofont lezavarnak nekik, aminek következtében mindegyikük bevallja a b?nét. Mansfeld, hogy családos barátját mentse, magára vállal mindent, szinte kihívja maga ellen a sorsot. Ezt az egyszer? lefegyverzési ügyet, ??magasabb politikai szempontok? miatt fölfújják, államrendellenes összeesküvéssé dagasztják, ellenforradalmi szervezkedéssé növesztik. Mansfeld h?sként viselkedik, a film végére alakja kimagasodik, mert bátor kiállásával vallatóinak fölébe n?, s?t Feny? f?hadnagyban valamiféle tisztelet alakul ki iránta.
Mansfeldet a 19 éves Fancsikai Péter játssza, aki 1997 óta a Földessy Margit Stúdió növendéke. Fancsikai a filmvásznon nem a Mansfelddel debütál, egy évvel ezel?tt a Tibor vagyok, de hódítani akarok cím? vígjáték f?szerepl?ként ismerhette meg a közönség. Színészi játéka azóta érettebb lett, szerepmegformálásán már csak imitt-amott lehet érezni a kínlódásszagot. A még mindig szemrevaló Mansfeldnét a Mel Gibson Passiójával világsztárrá vált Maia Morgenstern személyesíti meg. Nagy Ervin Feny? f?hadnagy összetett karakterét mintaszer?en fogja meg. Eperjes Károly is kimagasló teljesítményt nyújt Bárányos ezredes hisztis figurájának életre keltésében. A Mansfeld kissé hosszúra nyúlt film, emiatt cselekménye vontatottan halad. Szilágyi Andor inkább a lélek belsejében lezajlódó folyamatokra teszi a hangsúlyt, és nem sokkolja a néz?ket a kínzási jelenetek tömkelegével. Annak mindenestre örülhetünk, hogy ez a film elkészült.
Dr. Pet?vári Ágnes " |
| |
