 | Vitafórum etnikai összetétel/adatok Amit ma(is)az iskolákban okítanak,az nem igazán fedi a tényleges valóságot, a történelmi magyarország valós etnikai összetételét illet?en. Valójában az akkori ország 58%-a volt magyar anyanyelv?,s csak a 42%-a volt nem az, ez különösképpen igaz Erdélyre,a Partiumra,Bácskára,a Csallóközre,a Bánság nagyjából kétharmadára,a Kárpátaljai területek felére,s Szlavónia,és a szerémség,és a muravidék,s ?rvidék felére. Egyáltalán nem volt,s ma sem igaz, hogy zömmel nem magyar ajkúak által lakott területeket szakítottak el t?lünk,mert ha ez így történt volna, akkor ma úgy jó a kétharmadával lenne nagyobb a mai ország összterülete,ha nem egy kicsit többel!! S?t, még Bukovina,és Nyugat-Moldva(csángóföld)sem tartozhatna ezen elvek alapján Romániához, mert ott sem volt etnikailag többségben a románság.Erdély,Partium,és Bánát, valamint Bácska,Dél-Baranya,a Csallóköz,s a mai Szlovákia szinte teljes déli harmada(legalább),Kárpátalja nyugati-középsö kétharmada,s déli, a mai Romániával közvetlenül határos harmada, Szlavónia fele,s a Mura-vidék legalább fele,jogos magyar követelés részét képezhetné még ma is teljes nyugalommal,s persze az ?rvidék is,már csak amiatt is, hogy ahhoz Ausztriának semmi joga az égvilágon!! Trianon mindenképpen megérett már a revideálásra,már régen,s el?bb vagy utóbb be is kell következnie egy igazságosabb rendezésnek, mert ez az állapot Európa áhított egységesítését is veszélyezteti,s ezt be kell végre látnia a politizáló közvéleménynek, és nem utolsósorban Európa mai nagyhatalmainak is! Az is téves, hogy a revízió ma már lerágott csont, mert trianon szellemét csak úgy lehet a palackba zárni, ha nem hagyjuk szó nélkül,s vég nélkül szajkózzuk az igazságot! IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK! IGAZSÁGOT A MAGYARSÁGNAK! | Csapás | 2011.02.17. 19:39:51 | Válasz erre | | 195.178.33.122 | | | Bazalt:
Remélem te is tisztában vagy azzal, hogy a határok békés helyreállítása, vagy akár csak részleges visszaállítása teljes mértékben KIZÁRT!
Csakis FEGYVERREL van esélyünk a határ visszaállításra. Mindenképpen az 1920 el?tti, vagy akár az 1520 el?ttiekre kell törekednünk! Ez azonban mindaddíg lehetetlen, amíg nincs elég er?s honvédség, és semmiféle kondíciója nem áll fenn törekvéseinknek.
A határon túli magyarság nem fogy el, csak elköltözik, vagy elfelejt magyarul.
Tehát ha az amerikai kontinensr?l visszatérnének a magyarok, az jókora lendít?er? lenne az ügynek, bár ?k szarnak az egészbe, számomra hazaárulók.
Azok akik már elfelejtettek magyarul, mint például a kikindaiak, egy határ visszaállítás esetén pár éven belül már magyarul beszélnének. A szerb lakosság nagyja pedíg honvédek láttán hanyat-homlok menekülne, részben félnének a bosszútól, részben pedíg mert azt tanulják az iskolában, hogy a honvédek másnéven szerbgyilkolók vért isznak, és embert esznek.
Komolyan mondom, ez a sok baromság, amit összehazudoznak, egyszer még tisztára kapóra fog jönni.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2011.02.17. 13:41:27 | Válasz erre | | 213.178.113.11 | | | Csapás:
Már miért ne jött volna el az ideje? Mégis, meddig várjunk az igazság kikövetelésével? Míg el nem fogy a megszállt területeink magyar lakossága?
Minél hamarabb fel kell hívni a világ közvéleményét a trianoni igazságtalanságokra és követelni kell a területrendezést, nagyjából az 1941-es határállapotok elérésére - minimum!
Ez nem kerül semmibe, csak akarat kérdése.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Csapás | 2011.02.16. 18:14:38 | Válasz erre | | 195.178.33.122 | | | Én úgy tudom, hogy vajdaságban, de legalábbis bács-bodrog vármegyében a szerbek aránya nem haladta meg a 18%-ot. Figyelembe véve, hogy az antant ezt az aprócska tényt teljes mértékig leszarta, megállapíthatjuk, hogy nem szörny? tévedés, hanem álszent ármánykodás áldozatai vagyunk. Ebb?l kifolyólag sohasem számíthatunk megértésre igazságosabb kompromisszumra.
Úgyhogy szerintem MINDENT VISSZA! Utópisztikus gondolat, hogy valaha is meglehet bármelyikkel is egyezni egy etnikai alapú határmódosításban. Ezért még többet is kéne követelni, hogy legyen mib?l lealkudni! :)
Persze mindent csak id?ben, ennek még nem jött el az ideje. |
| McGy?z? | 2010.08.30. 22:17:24 | Válasz erre | | 178.115.17.28 | | | Újonc: Üdv! Örülök, hogy új (jó)arcok is felt?nnek a "gumiszobában"... Tetszik a stílusod, folytasd!
"Az mondjuk tényleg várható lett volna, hogyha megadtuk volna az autonómiát a kiegyezés után (1867) a nemzetiségeknek, akkor már hamarabb elszakadtak volna. "
Ehhez f?znék egy gyenge kommentárt: Az a helyzed, ha a kutyám a nadrágom után kap, esetleg a bokámat megmarja, hmmm...
Akik nem teremtettek értéket, akik csak felélik a tartalékokat, azok semmivel sem különbek az általam etetett kutyánál. Nem ártana megemlékezni arról, hogy ki-kik által virágzott ez a föld, amíg el nem kezd?dött ez a hányingerkelt? játszma, amelyben lapot nem kaptunk, viszont az országunk volt a tét. Mindenki rabolja ész nélkül talajszint alatt és felett a kincseit, mérgezi a vizeit-földjét-leveg?jét, írtja a lakosságát ugyanúgy mint a méheit-fecskéit-vadállományát...
Kinek kell az autonómia és mihez? Éljen mindenki összhangban a természettel és becsülje meg a ráes? területet meg a rajta él?ket!
Máshonnan fújnak a szelek. Valakik elhitették a sáskákkal, hogy vetés nélkül is van b?séges aratás. Ez nem jött be, ugyanis a vetést-aratást a sáskák elvégzik gépekkel, a hasznot viszont egy sokkal mohóbb fajta viszi. Err?l is mi tehetünk?
Szerintem a gazda ha kimegy a saját birtokára, mindegy ki kerítette azt be, nem kér engedélyt saját földjére belépni. Talán itt vagyunk mi is tévedésben... Azt hisszük, hogy kérni kell azt ami azért jár mert itt élünk ezen a földön??? Azt hisszük, hogy ezt BÁRKI BÁRMILYEN AGYAMENT TÖRVÉNNYEL SZABÁLYOZHATJA??? Velünkszületett jogunk magyarnak lenni ott ahol éppen vagyunk! Ha ezt nem így gondoljuk, akkor a hiba a mi készülékünkben van és máris az elvárások szerint kezdünk m?ködni... Folyt. köv.
Addig is: youtube: Patkányok honfoglalása
Szebb Jöv?t!(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Nyilas | 2010.08.28. 18:30:26 | Válasz erre | | 81.182.85.206 | | | Újonc: Na belefáradtam, mert megint nem enged a rendszer normálisan beírni(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Nyilas | 2010.08.28. 18:24:50 | Válasz erre | | 81.182.85.206 | | | Nyilas: A XX sz. els? éveiben még mindig jelent?s túlsúllyal vettek részt a népoktatásban a községi, és egyházi fenntartású népiskolák
A XXVII-es törvénnyel rendezték ezen tanintézmények tanítóinak javadalmazását. El?írta a fizetések rendjét, besorolását.
Rendelkezett arról, hogy amely esetben az iskolafenntartó nem tudja a tanító számára biztosítani az el?írt jövedelmet, úgy a fenntartó köteles a közoktatási miniszterhez segélyért fordulni .
Amennyiben nem tudja biztosítani a javadalmazást, ennek ellenére nem fordul állami kiegészítésért, elveszti a fenntartási jogát.
Hát ez már valóban beleszólás volt az iskola ?autonómiájába?.
De talán ez még elment volna(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Nyilas | 2010.08.28. 18:20:45 | Válasz erre | | 81.182.85.206 | | | Újonc:
Hát ez már skandallum volt.
De nézzük az általad említett cikkelyt.
A XXVII törvény a nem állami népiskolák jogállásáról szóló törvény.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Nyilas | 2010.08.28. 18:14:26 | Válasz erre | | 81.182.85.206 | | | Újonc: Kedves Újonc.
Valóban az 1907es XXVI, és az 1907 XXVII törvény az amit úgy tanítanak itt Magyarországon 65 év óta, hogy a nemzetközi viszonylatban is hirhedté vált, nemzetiségellenes ? Lex Aponyi?. És való igaz, liberális körök, hisz a kiegyezés óta folyamatos volt a magyarság elleni hangulatkeltés, a külföldi sajtóban is( meg itthon is) elitél?en nyilatkoztak róla.
Máig hatóan ezt hangsúlyozzák a magyar oktatásban is, anélkül, hogy a társadalom, a nemzetiségellenesség sugalmazása mellett a tartalmukról bármit is tudna.De hát mi is volt a b?ne a két törvénynek? Leszámítva mondjuk azt, hogy a benne foglaltatott állami kötelezettségvállalás kivételével szinte egyetlen pontját sem sikerült érvényre juttatni.
A XXVI törvény els? 13 §-a az állami elemi népiskolák tanítóinak jogállásával f?képen pedig a javadalmazásával foglalkozik.
Ezzel nem is volt semmi baj, hisz európai színvonalon rendezte a az állami fenntartásu iskolák tanítóinak javadalmazását.
A baj a 14§-nál kezd?dött.
Ez már kiverte a biztosítékot, úgy a nemzetiségi politikusoknál, mint hatásukra a ?demokrácia bértollnokainál.
Aztán következett a borzalmas 23§
23. § Miel?tt az állami tanító els? állomását elfoglalná, köteles a királyi tanfelügyel? kezeibe a következ? esküt letenni:
"Én, N. N. az . . . . . i állami népiskolához kinevezett rendes tanító, esküszöm az él? Istenre, hogy ? Felsége Apostoli Királyom, magyar hazám és annak alkotmánya iránt tántoríthatatlan és rendületlen h?séggel viseltetem; az ország szentesített törvényeit és törvényes szokásait megtartom; és hogy a hazai hatóságok törvényes rendeleteit, valamint a tanítói tisztemmel járó kötelességeket mindenkor lelkiismeretesen, híven és pontosan teljesítem; és a gondjaimra bízott ifjúságot a magyar haza szeretetében fogom nevelni. Isten engem úgy segéljen!"(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Újonc | 2010.08.27. 23:22:16 | Válasz erre | | 89.132.243.217 | | | Nyilas: Az 1907. évi Lex Apponyi oktatási törvény szerint egy nem magyar diáknak a negyedik évfolyam befejeztével gondolatait - él?szóban és írásban egyaránt - magyar nyelven érthet?en ki kell tudnia fejezni. Ezzel nincs is semmi baj, mindössze annyival van gond, hogy jóval kevesebb óraszámban tanulták a nemzetiségi diákok a saját anyanyelvüket. Szerintem a magyar nyelv tanításának és az adott nemzetiségi nyelv tanításának egyensúlyban kellene lennie.
Azzal mindenképpen egyetértek, hogy ez az oktatási törvény, illetve - ab ovo - a Monarchiában született törvények messze meghaladják a mai, 21. századi törvényeket. A kisebbségi kérdést pedig az akkori korhoz képest mi kezeltük a legjobban Európában. Az mondjuk tényleg várható lett volna, hogyha megadtuk volna az autonómiát a kiegyezés után (1867) a nemzetiségeknek, akkor már hamarabb elszakadtak volna. Most annyiból lenne más a helyzet, hogy függetlenek vagyunk, és, ha a jöv?ben netalántán autonómiát adnánk a nemzetiségeknek, de azok ennek ellenére is el kívánnának szakadni (annak ellenére hogy a lehet? legkomplexebben kezeltük a kérdést), természetesen minden eszközt be kell vetni, hogy az elszakadás ne történjen meg. Ezúttal nem lennénk alárendelve egy nagyobb, megszálló hatalom akaratának; szabadon dönthetnénk.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2010.08.27. 15:25:49 | Válasz erre | | 213.178.112.117 | | | Újonc: "ideiglenesen be kellene tiltani az abortuszt az anyaországban - természetesen csak a magyarok számára, a cigányság 2 gyermek fölött pedig nem kapna állami támogatást"
Ez jó ötlet, de ballibeink egyb?l neked szegeznék a kérdést, hogy honnan lehet tudni, hogy ki a cigány?
Mert most a miskolci jobbikos felvetésre, hogy a cigány b?nöz?ket táborba kéne zárni és az állampolgárságot megvonni t?lük, nagy a felzúdulás bizonyos körökben, hogy micsoda dolog ez. De jobb ötletük persze nincs, hogy hogyan kellene megoldani a cigánykérdést. Pedig az elkülönített cigányság - értem ezalatt, akik nem is akarnak már kitörni a nyomorból és képtelenek a normális életre - jobban kezelhet?, például a telepük ivóvizébe fogamzásgátlót lehetne adagolni, így gátat vetni a szaporodásuknak.
(Na de ez már "off" a témának, bár azért ez is egy etnikumról szól.)(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Nyilas | 2010.08.27. 12:20:59 | Válasz erre | | 84.0.194.41 | | | Újonc:
Kedves barátunk. Bár a leveg?be feldobott megállapítások kedvenc fogása a propagandának, és mivel a magyar társadalom generációkon keresztül a propaganda hatása alatt n?tt fel, ebb?l kifolyólag a közbeszédünkben is általánossá vált, én mégis azt mondom, hogy a tényszer? alátámasztást nélkülöz? állítások a pletyka kategóriájába tartoznak. A pletyka pedig a legveszélyesebb bomlasztó er?. Éppen ezért kérném, fejtsd ki kicsit b?vebben. Mi is volt a baj, az oktatási törvénnyel?
Melyik volt az az oktatási törvény, amivel baj volt?
Ha baj volt vele, mely pontjai voltak azok, amik rosszabbak lettek volna, a jelen, XXI sz-ban létez?, az utódállamokban m?köd? oktatási törvényeknél?
És akkor még nem kértem számon azt, hogy a több mint száz évvel korábbi társadalmi fejl?dési szinten lev? kor törvényeit hasonlítjuk össze a XXI sz-ban m?köd? rendszerekkel.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Újonc | 2010.08.27. 11:44:49 | Válasz erre | | 89.134.178.43 | | | | Egyetértek mindenkivel, aki ehhez a topikhoz eddig hozzászólt. Valóban egy igazságosabb rendezésre lenne szükség; ezt nem kellene szó nélkül hagynunk. Nemrégen hallottam, hogy Szlovénia követel magának egy mindössze 23 km2 nagyságú szigetet a szlovén-horvát határnál Horvátországtól, és kijelentette, hogy amíg Horvátország nem adja át a kérdéses területet, addig megvétózza a horvát csatlakozást az Unióhoz. Igaz, hogy esetünkben jóval nagyobb területekr?l van szó, de korábban ezzel az úgymond lehet?séggel kellett volna élni:ki kellett volna kötni Románia esetében, hogy csak akkor nem fogjuk megvétózni a csatlakozásukat, ha legalább az autonómiát megadják, vagy pedig az etnikaliag még egybefügg?, határmenti területek visszakerülnek Magyarországhoz. Lehetne élnünk nekünk még ezzel az eséllyel Horvátország, Szerbia és Ukrajna csatlakozása esetén.Sajnos a határontúli magyarság száma folyamatosan csökken, de el?ször az anyaországban kellene rendet teremteni (gazdaság meger?sítése, nemzeti kormányzás, népességnövekedés stb.). Szlovákiában csökken a legkevésbbé a magyarok száma, de kérdés, hogy ez a negatív folyamat mikor kap er?re. Annyi biztos, hogy ideiglenesen be kellene tiltani az abortuszt az anyaországban - természetesen csak a magyarok számára, a cigányság 2 gyermek fölött pedig nem kapna állami támogatást - illetve egy nagyon stabil gazdaságot kellene létrehozni, aminek a következtében csökkenne az emigráció száma,és több motiváció lenne a gyermekvállalásra. Nagyon kedvez? nemzetiségi politikát kellene folytatni, továbbá jobban kellene fejleszteni a turizmust, rengeteg munkahelyet kellene teremteni - a nemzetiségeknek is - hiszen akkor már magyarnak éreznék magukat, azaz asszimilálódnának - legalábbis a következ? generáció már automatikusan magyarnak vallaná magát. Így történt annak idején a Monarchiában is, mindössze az oktatási törvénnyel volt baj a kisebbségeket illet?en, ennek az ellenkez?jét kellene folytatni, illetve - talán - még az autonómia belefér, de az elszakadást semmiképpen sem szabad hagyni. Elszakadás esetén katonai beavatkozásra lenne szükség. Amikor kirobbant az els? világháború, 1914-ben, ez nagyon kedvez?tlenül érintette a magyarosodási folyamatot. Éppen kezdett kiteljesedni ez a folyamat, amikor az els? világégés színre lépett, amelynek során a nemzetiségek hirtelen öntudatra ébredtek - köszönhet?en a nemzetiségi és antant vezet?k hamis propagandájának - és már el akartak szakadni. Egy "Közép-európai Egyesült Államokat" lenne jó létrehozni. |
| dert | 2010.08.19. 23:38:47 | Válasz erre | | 82.131.142.96 | | | Bazalt: Nem csak saját hazánkat hanem Boszniát is.Valószín?leg ha nem lett volna Trianon akkor mi leszünk a Monarchia vezér népe.A 20.század elején a magyar közvélemény egy része a régi bánságok területének visszaszerzését se tartotta elképzelhetetlennek.De szép is lenne!(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2010.08.18. 14:51:56 | Válasz erre | | 213.178.100.125 | | | Még annyit, hogy azok, akik el?szeretettel magyarázzák Trianont úgy, mint valami elfogadható dolgot, mert ennyi meg annyi volt a magyarok és a kisebbségek aránya (és sajnos ilyen magyarázók még a magyarok közt is vannak), vajon mit mondanának arra, hogy milyen színmagyar egybefügg? tömbök kerültek a szomszédos rablóállamokhoz? Szóval hogy is van ez; Magyarországnál b?n a kisebbséglakta területek birtoklása, a szomszéd országoknál meg említésre sem méltó?
Ahogy írtad is, Attila, és teljesen egyetértek veled, Európának meg kell értenie, hogy egy igazságosabb határrendezésre van itt szükség (Magyarország esetében legalább kb. az 1941-es határállapot visszaállítására). Persze nyugaton bizonyára félnek az ? kisebbségeik elszakadási törekvéseit?l (északírek, baszkok, katalánok, stb.), de kérdem én: miért számít ez a mai Európában, ha egyszer - állítólag - úgyis lényegtelenek a határok? |
| Bazalt | 2010.08.18. 14:37:35 | Válasz erre | | 213.178.100.125 | | | | Én azon gondolkodtam el, hogy ha nem lettek volna a területelcsatolások, akkor simán belakhattuk volna mára az olyan távoli szegletét is az országunknak, mint az adriai tengerpartvidék. Gondoljatok csak bele, hogy mennyien mennek oda magyarok üdülni, sokan még ingatlant is vesznek ott, úgyhogy akkor mi lenne, ha az még hozzánktartozna! |
| |
