 | Discussion Forum Ki a Magyar ? Siklósi András:
Gondolatok a magyarságról, hazafiságról és a nemzetr?l
idézet:
"Ki a magyar, mi(lyen) a magyar? A kérdés els? részére lényegesen könnyebb a válasz. A Millennium idején a magyarsághoz tartozás alapvet? jegyei az állampolgárság, a magyarnyelv?ség, a nemzeti eszmével való egyetértés voltak. Trianon után ezekhez társult még a revízió gondolata és követelése. A két háború közötti eszmei z?rzavarban jól megfért egymással Ady vádló, tragikus magyarsága, Móricz elemz?, felel?sségteljes magyarsága, Szabó Dezs? népb?l táplálkozó, mély faji magyarsága és Prohászka Ottokár diadalmas keresztény magyarsága. Kés?bb Kodály és Bartók, Németh László, Illyés, valamint a népi írók a magyar lélek legrejtettebb kincseit hozták a felszínre. Munkáikból tanulságként lesz?rhet?, hogy a magyarság egy sajátos élet-forma, önszemlélet, történelmi szellemiség és erkölcsi parancs. Az igaz magyarság azonos a tökéletes emberséggel; aki embernek hitvány, magyarnak is az! Régebben az volt a magyar, aki annak vallotta magát. Sokan ma is így vélekednek; ám 75 év tudatos fert?zései, ?agym?tétjei? után, a hazugság és zsiványság szikes pusztáinak közepén ez már édeskevés. Nem elég az egyszer? állítás, nem elég a hamis esküvés sem! Szerintünk az a magyar, aki bizonyítja. Aki teljes szívéb?l, összes idegszálával vállalja e nép sorsát; osztozik örömében fájdalmában, szól érte és védi mindenütt, aki harcol is ha kell, aki neki szenteli egész életét, s habozás nélkül vérét ontja, ha ezzel segíthet. Ám aki népünket s földünket gyalázza, egyetlen göröngyét elárulja, egyetlen lakóját kifosztja, aki bármiben ártalmunkra van, vagy a vesztünkre tör, bizony az nem magyar. Az számunkra ellenség, legjobb esetben közömbös idegen, legyen bár f?rabbi, vagy Árpád korcs maradéka."
_________________
"Mindenek el?tt áll el?ttem a h?ség a fajtámhoz!" Széchenyi István (Started by: paluz, 2007.05.05. 17:22:46) | paluz | 2008.12.28. 21:17:37 | Reply | | 89.223.205.11 | | | | anyilas: Köszönöm. |
| anyilas | 2008.12.28. 12:22:07 | Reply | | 84.0.235.64 | | | | Paluz, gratulálok. |
| paluz | 2008.12.28. 11:16:05 | Reply | | 89.223.137.193 | | | | Hidegszél: Ha tudsz magyarul minek böffentettél ide azon a furcsa nyelven ? |
| paluz | 2008.12.28. 11:03:35 | Reply | | 89.223.137.193 | | | | w.megavideo.com/?v=ME76LMFH |
| garabonciás paluz | 2008.12.28. 10:27:49 | Reply | | 89.223.137.193 | | | Sólyom ünnep
A magyarok a szent hely felé igyekeztek. A csillapodó lópaták méltósággal dübbentek a havon. A lehellet ködfelh?ként terült szét a légben. Hideg és sötétség volt. Az el?z? napokban kék és szürke hófellegekbe bugyolálta a vidéket az ég, de a mai hajnalra fényl?n derengtek a csillagok, kitisztult a mennybolt is. Mintha a természet is készült volna valami ünnepre.
A leveg? tisztává változott, a leesett hó fehér ünnepl?be öltöztette a kopasz téli tájat.
- Megérkeztünk! - ugrott le lováról az egyik csoport vezet?je. Lehellete látszott, ahogy kimondta a szavakat. Mandulavágású szeme nevetett, tele volt élettel, akárcsak a többieké.
- Ünnep ez a mai nap!
- Vége a sötétségnek! - mondogatták az érkez?k.
- Most mi segítünk a Napnak, hogy az év többi napján éltessen bennünket.
- A sötét oldal érzi már a vesztét napok óta. Sok baj, szerencsétlenség esett meg az utóbbi napokban! Eljött az ideje, hogy a Fény kerüljön uralomra a világban!
Béklyót vetettek a lovak lábára és a t?zhöz mentek.
Atenje-u a táltos még az éjjel hatalmas máglyát rakott, ami mostanra kellemes meleggel szolgált, égett a t?z.
- A szerhez nagy t?z kell! De melegedni sem utolsó- dörzsölgette a hidegt?l elveresedett, fázó kezét. Figyelte, hogyan érkezik a törzs apraja - nagyja, és ahogy az addig elhagyott, üres megszentelt tér hirtelen megtelik az élet zsivajával.
Öröm és hála csillant a szemében, ahogy végignézett a seregleten.
- Ünnepl?ben vagytok! Szépek és büszkék! Az én népem! Köszönöm Teremt?m, hogy méltónak találtál arra, hogy rám bízd gyermekeidet. Köszönöm, hogy köveimmel gyógyíthatom a testüket, meséimmel a lelküket, és megtarthatom ?ket a Te hitedben. - motyogta magában, és a hála könnyei elhomályosították a szemét. De ez csak egy pillanat volt. Mikorra a jövevények a t?zhöz értek, öreg szeme már az örömt?l csillogott, és szeretettel ölelte magához övéit.
Mindenki lázas készül?désben volt.
- Hova állítsam az íjakat?- kérdezte egy harcos.
- Ide, ide! Ne legyen túl messze a t?zt?l, amikor már ki kell l?ni a vessz?ket.
- A kijelölt fiú és leány / lehet Táltos lány és Vascsillag? / induljon el, és járja körbe a szer helyét! Háromszor! Tehettek védelmet is a helyre, de ez nem fontos. Nincs itt mit?l tartani. Rossz ember, ártó lény úgy sem bírja a szertartás tiszta er?it elviselni.
- Megjöttek a sólymok! Megjöttek a sólymok! - lelkendeztek a gyerekek és rögtön körbe is kapták a három solymászlegényt.
Az asszonyok ez id? alatt a sz?z hóra terített asztalt varázsoltak, hogy ill? lakomával zárulhasson a magyarok nagy ünnepe.
- Idekérem a dobosokat félkörbe mellém! - rendelkezett Atenje-u - Most lehet a dobokat parázzsal megetetni, aztán majd folyamatosan, ahogy kell. Megereszkedik a dob b?re az ilyen id?ben.
A solymászok ágasokat helyeztek a t?z közelébe, ahol a kerecsenysólymok elfoglalhatták helyüket. Az egyébként nyugodt, békés jószágok most izegtek - mozogtak. Emelgették lábaikat az ágason, toporogtak, mintha a szereplés izgalma uralkodott volna el rajtuk.
Tudták ?k, hogyne tudták volna, hogy ez az ? ünnepük, és hogy a sólymok nélkül a Sólymok legnagyobb Sólyma a Nap, soha nem lenne képes felülkerekedni a sötétségen. Nélkülük. Nem gy?znék le a nappalok az éjszakát, és nem lehetne tavaszi kikelet sem.
Az enyhén visszahajló orrú csizmák talpa alatt ropogott a hó. Az enyhe szélben sem fázott senki, mert meleg sz?rsapkájuk, állatb?rös kaftánjuk nem engedte át a szelet, a testet pedig melegen tartotta.
A kört bejáró fiatalok is visszaérkezetek már. Az íjak az íjtartókon rendben sorakoztak.
A sólymok toporogtak, a dobok b?re megfeszült.
Atenje-u halkan dobolni kezdeAtenje-ut lehunyta. Dobolt, és várt. Várt egy égi jelre.
A jel hamarosan meg is érkezett. Feltámadt az északi szél, az Isten lehellete. Végig simogatta az egybegy?lteket. Billegtette a sz?rsapkákon a sz?rpihéket.
Atenje-u fedetlen fején megbillent ?sz varkocsa. Abbahagyta a dobolást, és a többi dobos kezdett el dobolni. A táltos szóra nyitotta ajkát. Csendben, ünnepélyesen beszélt.
- Nincs szebb, mint a szél hangja! A végtelen legel?k szabadságát jelenti. A szél a hagyományok továbbvitele. Átörökítése az utódok számára. Szélisten szava örök és szent!
Az összegy?ltek önkéntelenül bólogattak, hiszen a szabadság volt életük természetes része.
- A szél a hagyományozás és a Turulmadár is. Jelképében élünk, mi magyarok. Általa jön a Teremt? Isten ereje, mely népünket élteti. A Turulsólyom, a Napmadár, az Atya földi jelenléte. Amíg ismeritek és értitek a Turulmadár szent lényét, addig lesz kapcsolatotok a Magyarok Istenével!
Atenje-u beszélt. A dobok hangja halkan alárezgett, feler?sítette szavának minden rezdületét.
- Magyarok! A legnagyobb ünnepünk szerének megtartására jöttünk össze. Most a sötétség ideje van. Tombolhat a rossz, a gonosz, az ártó. De mi most, itt segítünk a Napnak, hogy felemelkedhessen. Megszülethessen a Fény, és elt?njön életünkb?l a sötétség és az ármány. - A táltos lehajtotta a fejét, lehunyta a szemét. A dobok meleg hangon továbbították a finom rezgéseket, hogy eljussanak mindenki lelkéhez.
Az ég alján lassan pirkadni látszott. A Nap els? sugara megjelent az égen.
- Eljött az id?! - szólt a táltos - Megnyitom Keletet - fordult kelet felé, és vörös port szórt a légbe. Délnek fordult, és a dob hangjára sárga port hintett, megnyitva ezzel ezt az égtájat.
Lépett egyet és nyugatra hintette el fekete porát.
- Megnyitom a Nyugatot! - hajolt meg, és megint dobbant egyet a táltosdob.
Végezetül északi irányba hintett fehér kaolin port. Visszafogottan, alázattal fordult Isten Arca felé, Északnak. T?le való minden élet, és az van csak az ember tulajdonában, amit az Atya áldással megad néki.
- Megnyitom a kintet! - emelkedett fel görnyedtségéb?l. - Emelkedjen a küls? Nap! És megnyitom a bentet, hogy felemelkedjen bennünk a bels? Nap! A Fény! Ha nem sikerülne, nem lenne új esztend?nk és nem lehetne új életünk! Forduljatok saját bels? világotokhoz és tisztítsátok meg azt! Engedjetek helyet szívetekben a megtisztító Fénynek!
A megnyílt égtájak fel?l csodálatos, színes er?k áramlottak a törzs tagjaira. Az emberekre béke, tisztaság és boldogság áradt mindenünnen.
- Felróttátok botjaitokra mindazt a rosszat, amit ki akartok vetni az életetekb?l. A róvásokat rakjátok e fekete gyapjúzacskóba, hogy a t?zbe dobhassam a bajokat. Itt az ideje!
Múljon el, égjen el minden sötétség, ami életünket beárnyékolja!
Lassan, ünnepélyesen körbejárta az embereket, feléjük nyújtva a fekete zacskót. A kis róvott pálcák halkan koccantak, ahogy egymásra hullottak. Csend volt. Mindenki vágya beteljesedését remélte.
Atenje-u rövid, kimért mozdulattal a t?zbe helyezte az összeszedett róvásfákat.
- Ó, hatalmas T?zisten! Gyermekeid minden bánatát, félelmét átadtam Néked. Emészd el, nyoma se maradjon semmi rossznak! - kérlelte a tüzet, és mélyen meghajolt feléje.
A láng felcsapott, és mintha csak a táltos parancsát teljesítené, átnyalábolta a zacskót és a tartalmával együtt pillanatok alatt a láng martalékává vált minden.
- Adjunk hálát az ételeinkért és az innivalónkért - szólította fel az embereket. Tört egy darabot a kenyérb?l, és a Földnek adta, majd a földre loccsantott a kumiszos töml?b?l, és a forrásvizet tartalmazóból is.
- A Föld, a Megtartó Anya! Köszönjük, hogy testeddel táplálsz bennünket, gondoskodsz rólunk, megajándékozol kincseiddel, és megtartasz bennünket.
A hála szavait a többiek is együtt mormolták a táltossal.
Ez alatt az id? alatt a Nap elkezdett kúszni fölfelé a látóhatáron
- Íjászok! Itt az ideje, hogy segítsünk Napatya tüzének!
A harcosok t?zbe tartották a gyapjúba csavart hegy? nyílvessz?ket, amíg azok lángra nem kaptak.
Aztán egymás mellé sorakozva, a lehet? legnagyobb magasságot megcélozva kil?tték a nyílvessz?iket. A cel?kék surrogását a dobok perg? hangja kísérte.
- Most pedig menjenek a sólymok! Segítsék a Napot az útján, minél magasabbra emelkedhessen, minél nagyobb er?re kapjon!
A sólymok már idegesen berzenkedtek, rángatták a fejüket, a solymászok alig tudták lekapni kis sapkáikat a fejükr?l. Amikor pedig megpillantották a fényt, nyílnál sebesebben vágódtak a Nap felé.
Ahogy a Nap emelkedett, a Fény egyre er?södött. A kékl? égbolt és a fehéren csillogó hó között szikrázott a Fény. A magyarok lelke magába szívta a csodákat, és a szívük megtelt hálával, örömmel és szeretettel.
Az ünnepi lakoma jó hangulattal telt el. Nem igyekezett hazafelé senki.
Végül, amikor már mindenki elment, Atenje-u bezárta az égtájakat, a kintet és a bentet.
Hálát adott a Magyarok Istenének, hogy megtisztelte a szertartást, és mindenki annyit meríthetett az égi áldásból, amennyire szüksége volt.
Aztán az anyagi világban is rendet tett. Megtisztította a szent helyet, eloltotta a még izzó parazsat, elrakta a porokat tartalmazó kis b?rzacskóit. Könny?nek érezte szívét, lelkét. Pillantása gyógyító köveire esett, akik vidáman csillogtak - villogtak a Nap fényében.
Atenje-u szerette kövecskéit. Tudta, azok is élnek, és a gyógyítás közben nyugodtan rájuk bízhatja magát.
- Mindent tudok rólatok. Szeretlek benneteket. Csodákra vagytok képesek. Csak azt tudnám, mit?l m?ködtök ilyen áldásosan !?
A Föld, a Megtartó Anya tenyerébe emelt egy ametisztet. A csillogó lila követ óvatosan felnyitotta, és Atenje-u felé nyújtotta.
A k?b?l hatalmas hófehér fény tört utat magának, lüktetve, hihetetlen er?s rezgést gerjesztve maga körül.
- A Fény rezeg és gyógyít az ásványokban! A Teremt? Fénye! - szakadt fel a megismerés a táltosból.
- Igen, gyermeke, a Fény! Megszületett! Hiszen kerecseny ünnep van! |
| Folk | 2008.12.27. 07:22:36 | Reply | | 78.129.175.216 | | | Hidegszél: Akkor addig kell ismételni, ameddig minden birka megérti szép lassan:
Az itt él? "többszázezer" vagy "többtrillió" népcsoport közül csak egy volt, egyetlen egy amely egy több mint ezer éven át fenálló, a jogfolytonosság elvén alapuló, legitim államot tudott létrehozni!
EZ A NÉP A MAGYAR NÉP!
A MAGYAR NÉP volt az amely elég er?s, elég szervezett és elég tehetséges volt ehhez a feladathoz.
A többiek meg birka módra bolyonghattak tovább, mi mást lehetne err?l még leírni?
Államunkat már több mint ezer évvel ezel?tt Magyarnak nevezték.Ma is az...
Minden korabeli forrás megegyezik abban, hogy a honfoglalás idején a Kárpát medence egy szláv törzsek által rendkívül gyéren lakott terület volt!
A zsidóknak Istenük a Kánaánt adta (egészségükre!), nekünk a Magyarok Istene a Kárpát medencét szánta.
Még ha ez fáj is sokaknak.
Persze mi magyarok soha nem fentük fogunkat a Kánaánra. Az ígéret földjét magukénak tudók viszont nagyon szeretnék megkaparintani a MI Kárpát medencénket... |
| Rip?kfalvi László | 2008.12.26. 23:07:39 | Reply | | 89.134.139.184 | | | | anyilas:Ez nagyon okos megszólalás volt,Majdnem kitartottam a szálfát Zsigmondnak. |
| anyilas | 2008.12.26. 18:59:20 | Reply | | 81.182.85.218 | | | A tótokat kifelejtetted a felsorolásból. Elég sokáig éltek ?k is Magyarország területén. Egészen a szlovákok megjelenéséigAztán az 1800-as évek közepét?l lassan eltüntek. Ma már csak a mai magyarország területén élnek. Mert az itteniek még nem szégyenlik, hogy tótok.
Úgy vagytok ti ezzel, mint a cigányok. Egymás között csak cigánynak nevezik magukat, de ha más mondja rájuk vérig sért?dnek. |
| Bazalt | 2008.12.26. 16:20:48 | Reply | | 217.20.141.252 | | | Hidegszél: "- szlovákok"
Na ne röhögtess, a szlovákok az Észak-magyarországi csehekb?l meg lengyelekb?l jöttek létre a középkor végén. |
| Bazalt | 2008.12.26. 16:15:26 | Reply | | 217.20.141.252 | | | Hidegszél: "Hát nem sokan maradtak meg közülük, végre magyarok lettek belöllük. A eredeti magyarok már rég elt?ntek."
Ha az itt él?kb?l magyarok lettek, akkor mégsem t?nhettek el az eredeti magyarok sem. |
| McGy?z? | 2008.12.26. 10:42:35 | Reply | | 79.122.74.226 | | | | És én még azt hittem, hogy a hülyeség már nem fokozható fokozható tovább... |
| Hidegszél | 2008.12.26. 08:58:04 | Reply | | 78.99.24.151 | | | A történészek a következ? ókori és korai középkori népekr?l tudnak, akik a mai Magyarország területén éltek:
***
- illír törzsek,
- pannonok,
- azalok,
- kelták,
- dákok,
- szkordiszkuszok,
- boiok,
- tauriszkuszok,
- breukok,
- amantinok,
- dalmaták,
- rómaiak
- markomannok,
- kvádok,
- szarmaták,
- jazigok,
- hermundurok,
- naristák,
- longobárdok,
- vandálok,
- szírek,
- zsidók,
- hunok,
- herulok,
- gepidák,
- alánok,
- vizigótok,
- keleti gótok,
- szlávok,
- onogurok (lehet, hogy ?k a székelyek ?sei),
- bolgártörökök,
- avarok,
- morvák
- törökök
- szlovákok
- németek
***
Hát nem sokan maradtak meg közülük, végre magyarok lettek belöllük. A eredeti magyarok már rég elt?ntek. |
| Folk | 2008.12.26. 05:09:43 | Reply | | 69.61.11.126 | | | Ki a magyar? Jó kérdés...
Mindenki, aki a magyarság érdekében cselekszik!
És valóban még az sem kell, hogy magyar neve legyen az illet?nek, gondoljunk csak az Aradi Tizenhármakra! Legnagyobb h?seinknek tartjuk ?ket, már-már szentként tiszteljük ?ket(teljes joggal!) holott egy jórészüknek még a nevét is alig tudjuk kiejteni...
Mégis legnagyobb magyarjaink között tartjuk számon ?ket, hiszen a legnagyobb áldozatot hozták a magyarságért.
Nos, ett?l lesz valaki magyar!
Ha arra is kíváncsi valaki, hogy ki a biztosan nem magyar szerte e hazában, ajánlom neki a You Tube weboldalát, ahol az "Els? Magyar Zsidófigyel?" címre rákeresve gyorsan segítséget kaphat ennek eldöntéséhez! Jó szórakozást... |
| Hidegszél | 2008.12.23. 18:33:24 | Reply | | 84.47.59.30 | | | Pôvod slova kra?un nie je síce filologicky objasnený s úplnou istotou, predpokladá sa ale, e je odvodený zo staroslovanského slova kortъkъ (krátky) s umoc?ujúcou príponou -un. Zodpovedá latinskému bruma (brevissima) vo význame najkratieho d?a v roku. Ten bol v Ríme oslavovaný rozpustilými dionýzovskými brumáliami. Je vak nepravdepodobné, e by Slovania tento sviatok prebrali od Rimanov, pretoe s nimi sa stretli u ako s kres?anmi. Pravdepodobne vznikol skôr z pôvodného indoeurópskeho základu ako veobecne oslavovaný sviatok zimného slnovratu, ktorý sa zachoval v modifikovanej podobe a do novodobého folklóru. Pod?a Zdenka Vá?u nebol Kra?un ani iadnou bytos?ou, ako sa pôvodne domnievali mytológovia. Bol personifikovaný a dodato?ne, ako bolo obvyklé aj v prípade iných sviatkov. Napríklad u Bielorusov bol koro?un povaovaný za démona smrti, zrejme vo vz?ahu k najhlbej temnote v roku. Na bývalej Podkarpatskej Rusi bol takto zas nazývaný obradný chlieb, ktorý sa piekol na tedrý de? a jedol sa na Nový rok. Slovanským vplyvom preiel názov tohto sviatku aj k Ma?arom (karácsony) a Rumunom (kr??un).
....
putnici.sk/newsread_print.php?newsid=4440 |
| paluz | 2008.12.23. 10:44:01 | Reply | | 89.223.216.16 | | | Üt?s videó: Szántai Lajos a magyar karácsonyról
2008-12-21. 21:54 Kuruc.info
Neves történészünk Pörzse Sándor m?sorában világította meg a Krisztus el?tti eredet? ?si magyar karácsonyt és azt, hogy mi honosítottuk meg a Kárpát-medencében. A velünk kapcsolatba került szláv népek mind a magyarból vették át a karácsony szót. Ehhez képest különböz? hangsúlyokkal, de egyként hazudik a ballibik és zsidórasszisták által dominált, megbízható és sokoldalú információkat csak elvétve felvonultató, közröhej tárgyát képez? magyarországi Wikipédia és az MTA úgynevezett Akadémiai kiadója. Amelyek a sólyomröptetés ?si szokását egyszer?en elhallgatják, helyette szláv illetve óorosz jövevényszónak min?sítik a karácsonyunkat, hamisan azt bizonygatva, mennyire primitív, kifejezéseket ls szokásokat csak másoktól elcsenni képes népség voltunk. (A videó 2007-es, de most is aktuális)
A hulladékot a sutba vágó értékes videointerjú a végén. (Szántaitól egyébként rettegnek a sötét er?k, s miután vitába szállni képtelenek az empirikus m?veltség? és rendkívül precíz tudóssal, agyonhallgatják, vagy feljelentik és beperelik, amiért Pap Gáborral közösen "volt képe" újra kiadni reprintben a a Képes Krónikát, az eredeti latin mellett kiegészítve magyar és angol fordítással!, szakmai magyarázatokkal és két tanulmánnyal. A pert azonban a komcsik elvesztették, részletek itt)
Fehér Mátyás Jen? domonkos rendi történész, kés?bb emigrációban él? író, az általa lefordított 12-13. századi inkvizíciós jegyz?könyvek alapján jut arra a meggy?z?désre, hogy a magyarok ?seinek hitvilágában is a legnagyobb ünnep a karácsony volt, már jóval Jézus születése el?tt, és ennek az ünnepnek a jellegére a karácsony szó utal, amely kerecsensólymot jelent.
Hivatalos "nyelvészeink", akik nagy igyekezettel bizonygatják, hogy minden szavunkat másoktól vettünk át, a karácsony szót ismeretlen vagy szláv eredet?nek határozzák meg, A Magyar Nyelv Történeti és Etimológiai Szótárából (röviden TESZ, Akadémiai Kiadó 1970), amely négy vaskos kötetb?l áll, megtudhatjuk, hogy a karácsony szó szláv eredet?, a kerecsen pedig óorosz, ami ugyanaz. A kerecsennél még ezt olvashatjuk: "a szláv szó hangalakja a kerecsennek, illet?leg a kabócának a hangját utánozza." A madarászok és rovarászok helyében tiltakoztam volna, bár szárnya mindkett?nek van. A Magyar Értelmez? Kéziszótár (Akadémiai Kiadó Budapest - 1975, 1985) megismétli a TESZ szláv - óorosz meghatározását.
Halasy-Nagy Endre szerint karácsony szavunk a Kara asszony - sötét asszony, fekete asszony - szóösszetételb?l származik, amely az év legsötétebb napjára utal. A téli napforduló ?seink életében is jelent?s ünnep volt, összegy?ltek, magukkal hozva a Nap madarakat, a kerecsensólymokat. Ekkor röptették fel ?ket el?ször a leveg?be, a táltosok áldása után. Ezt nevezték kerecseny ünnepnek, amelyet kés?bb betiltottak a táltos vallással együtt.
"A Karácsony ünnepe az ?si hitvilág legnagyobb napjai közé tartozott, éppúgy mint a kereszténységnél az ige megtestesülésének... megemlékezése. A táltos perek folyamán sokszor felbukkan a vallató kérdés a pogány magyarság ünnepeire vonatkozólag, sokszor pedig a tanúvallomások egy-egy elejtett mondata világít rá a Karácsony fogalmára... Így vallotta 1245-ben Dala fia Undo perében Rufus segesvári polgár: Krisztus születése ünnepén a régi magyarok a sólyom ünnepét tartják. Obol várjobbágy szavai szerint pedig: Ekkor (Karácsonyról van szó) a sólymokat vadászatra eresztik és sok nép viszi oda madarait, amiket a táltosok megáldanak... Kisszer Mihály szerint: A régihit?ek Urunk születése napján tartják a sólyom ünnepét... Ágota özvegy Ithe táltosról vallja a következ?ket: Amikor Karácsonykor a fiatalság az els? új sólymokat felrepteti, szokott énekelni és buzdítani azt ifjúságot, hogy ezeket a dolgokat soha emlékezetéb?l kiveszni ne hagyja... Boksa táltos védelmére felsorakozott tanúk egyike, egy bizonyos Kozma a következ?ket mondja: A solymárok ünnepén, amelyet régi nyelven Karácsonynak neveznek." (Jegyz?könyv részletek Fehér Mátyás Jen? Középkori magyar inkvizíció cím? könyvéb?l.) |
| garabonciás paluz | 2008.12.23. 10:42:28 | Reply | | 89.223.216.16 | | | Áldott karácsonyt kívánok mindenkinek !
paluz . |
| paluz | 2008.11.30. 16:53:05 | Reply | | 89.223.146.86 | | | McGy?z?: el is tünt egy ideje Székely Úr !
Elutazott talán ?
Sz J. |
| 22 | 2008.11.30. 05:14:44 | Reply | | 75.125.163.152 | | | Békés többség: Lógni fogunk, igazad van.
A nyakadon fogunk lógni. Amíg elég szoros lesz az a hurok.
Mellesleg nincs békés többség.
Birka többség van! |
| Szandi | 2008.11.24. 19:16:32 | Reply | | 84.224.15.225 | | | | A SZEKELY: Biböl gondolod?Véd meg magad a magyar mindig azt teszi minket is vernek idehaza nincs erönk segiteni.Ti se segitetek...Akkkor? |
| McGy?z? | 2008.11.11. 22:19:11 | Reply | | 94.27.192.170 | | | paluz: A te nagyapád viszont biztos, hogy nem hajfai székely volt... Efféle "tények" közlésekor nem bírok másra gondolni.
Egyébként lehet, hogy a neve Székely, ami viszont felvett név mellyel mellesleg hajfai származását kívánja leplezni. Ergo?!
: D
Sz.J.! |
| |
