 | Vitafórum Ki a Magyar ? Siklósi András:
Gondolatok a magyarságról, hazafiságról és a nemzetr?l
idézet:
"Ki a magyar, mi(lyen) a magyar? A kérdés els? részére lényegesen könnyebb a válasz. A Millennium idején a magyarsághoz tartozás alapvet? jegyei az állampolgárság, a magyarnyelv?ség, a nemzeti eszmével való egyetértés voltak. Trianon után ezekhez társult még a revízió gondolata és követelése. A két háború közötti eszmei z?rzavarban jól megfért egymással Ady vádló, tragikus magyarsága, Móricz elemz?, felel?sségteljes magyarsága, Szabó Dezs? népb?l táplálkozó, mély faji magyarsága és Prohászka Ottokár diadalmas keresztény magyarsága. Kés?bb Kodály és Bartók, Németh László, Illyés, valamint a népi írók a magyar lélek legrejtettebb kincseit hozták a felszínre. Munkáikból tanulságként lesz?rhet?, hogy a magyarság egy sajátos élet-forma, önszemlélet, történelmi szellemiség és erkölcsi parancs. Az igaz magyarság azonos a tökéletes emberséggel; aki embernek hitvány, magyarnak is az! Régebben az volt a magyar, aki annak vallotta magát. Sokan ma is így vélekednek; ám 75 év tudatos fert?zései, ?agym?tétjei? után, a hazugság és zsiványság szikes pusztáinak közepén ez már édeskevés. Nem elég az egyszer? állítás, nem elég a hamis esküvés sem! Szerintünk az a magyar, aki bizonyítja. Aki teljes szívéb?l, összes idegszálával vállalja e nép sorsát; osztozik örömében fájdalmában, szól érte és védi mindenütt, aki harcol is ha kell, aki neki szenteli egész életét, s habozás nélkül vérét ontja, ha ezzel segíthet. Ám aki népünket s földünket gyalázza, egyetlen göröngyét elárulja, egyetlen lakóját kifosztja, aki bármiben ártalmunkra van, vagy a vesztünkre tör, bizony az nem magyar. Az számunkra ellenség, legjobb esetben közömbös idegen, legyen bár f?rabbi, vagy Árpád korcs maradéka."
_________________
"Mindenek el?tt áll el?ttem a h?ség a fajtámhoz!" Széchenyi István (Indította: paluz, 2007.05.05. 17:22:46) | magyar | 2009.11.11. 15:27:06 | Válasz erre | | 19.206.04.00 | | | Felvidéken a tanító bemutatkozik az els? osztályos gyerekeknek és megmagyarázza nekik, hogy ? szlovák.
Kéri az osztályt, hogy emelje fel a kezét, aki szintén szlovák.
Nem értik a kérdést, ám kedvezni akarnak a tanítónak, mindegyik nyújtja a karját, kivéve egy kislányt.
A tanító megkérdezi a gyereket, hogy ? miért nem csatlakozik a többiekhez.
- Mert én nem vagyok tót - feleli a gyerek.
- Én magyar vagyok - mondja büszkén.
A tanár zavarban van, kipirosodik az arca és kérd?re fogja gyereket, hogy miért vallja magát magyarnak.
- Apám, anyám magyar, tehát én is magyar vagyok - válaszolja.
A tanár még mérgesebb és kérdezi:
- Ha apád szarházi lenne, anyád szarházi lenne akkor te is szarházi lennél?
- Nem akkor szlovák lennék... |
| McGy?z? | 2009.11.04. 22:38:42 | Válasz erre | | 77.118.37.212 | | | Pelikan: Ez egyszer?en gyönyör?!(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Pelikan | 2009.10.27. 05:42:22 | Válasz erre | | 64.59.144.22 | | | McGy?z?:
" Sajó Sándor: Magyarnak lenni
Magyarnak lenni, tudod mit jelent,
Magasba vágyva tengni egyre lent,
Mosolyogva, mint a méla õszi táj,
Nem panaszolni senkinek, mi fáj.
Borongni mindig, mint a nagy hegyek,
Mert egyre gyászlik bennünk valami
Sok százados bú, amelyet nem lehet
Sem eltitkolni, sem bevallani
Magányban élni, ahol kusza árnyak
Bús tündérekként föl-föl sírdogálnak.
S szálaiból a fájó képzeletnek
Feketefény? fátylat szövögetnek...
És bút és gyászt és sejtést egybeszõve
Ráterítik a titkos jövendõre...
Rabmódra húzni idegen igát,
Álmodozva róla: büszke messzi cél,
S meg-megpihenve a múlt emlékinél,
Kergetni téged: csalfa délibáb!..
Csalódni mindig, soha célt nem érve.
S ha szívünkben már apadoz a hit:
Rátakargatni sorsunk száz sebére
Önámításunk koldusrongyait....
- Én népem! múltba vagy jövõbe nézz:
Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!...
Magyarnak lenni: tudod mit jelent?
Küzdelmet, fájót, végesvégtelent.
Születni nagynak, bajban büszke hõsnek.
De dönt? harcra nem elég erõsnek:
Úgy teremtõdni erre a világra,
Hogy mindig vessünk, de mindig hiába,
Hogy amikor már érik a vetés,
Akkor zúgjon rá irtó jégverés...
Fölajzott vággyal, szomjan keseregve
A szabadító Mózest várni egyre:
Hogy porrá zúzza azt a színfalat,
Mely végzetünknek kövült átkául
Ránk néz merõen, irgalmatlanul,
S utunkat állja zordan, hallgatag...
Bágyadtan tûrni furcsa végzetünk,
Mely sírni késztõ tréfát ûz velünk,
S mert sok bajunkat nincs kin megtorolni:
Egymást vádolni, egymást marcangolni!
-Majd, fojtott kedvünk hogyha megdagad,
Szilajnak lenni, mint a bércpatak,
Vagy bánatunknak hangos lagziján
Nagyot rikoltni: hajrá! húzd cigány! -
Háborgó vérrel kesergõn vigadni,
Hogy minekünk hajh! nem tud megvirradni,
Hogy annyi szent hév, annyi õserõ,
Megsebzett sasként sírva nyögdelõ,
Miért nem repülhet fönn a tiszta légben,
Munkásszabadság édes gyönyörében.-
Hogy miért teremtett bennünket a végzet
Bús csonkaságnak, fájó töredéknek!....
Tombolva inni hegyeink borát,
Keserveinknek izzó mámorát,
S míg szívünkben a tettvágy tüze nyargal,
Fölbúgni tompa, lázadó haraggal, -
S amikor már szívünk majdnem megszakad:
Nagy keservünkben,
Bús szégyenünkben
Falhoz vágni az üres poharat...
-Én népem! múltba vagy jövõbe nézz:
Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!...
De túl minden bún, minden szenvedésen
Önérzetünket nem feledve mégsem.
Nagyszívvel, melyben nem apad a hûség,
Magyarnak lenni: büszke gyönyörûség!
Magyarnak lenni nagy szent akarat,
Mely itt reszket a Kárpátok alatt:
Ha küszködõn, ha szenvedõn, ha sírva:
Viselni sorsunk, ahogy meg van írva:
Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,
Vérünkbe oltva örök honszerelmét,
Féltõn borulni minden magyar rögre,
S hozzátapadni örökkön - örökre!...(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| McGy?z? | 2009.10.27. 00:29:20 | Válasz erre | | 77.119.239.104 | | | paluz: Újra. Aztán megpróbáltam ráterelni a figyelmet, ugyanis a vélemények nagy részének köze nincs a felvetett témához...
: (
Küldd el méjlben a szkájphívódat!
Sz.J.!(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| paluz | 2009.10.26. 13:31:28 | Válasz erre | | 89.134.124.233 | | | McGy?z?: a topic nyitóra gondolsz ? Gy?z? bakker 2007 .-es :))) ...most olvastad el ?:))(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| paluz | 2009.10.26. 13:29:30 | Válasz erre | | 89.134.124.233 | | | paluz: anyilasnak akartam az el?z? hszt. nem Pelikánnak elnézést.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| paluz | 2009.10.26. 13:28:09 | Válasz erre | | 89.134.124.233 | | | anyilas:Te ismered a Deáky Andrást ? Gondolom igen a Gyimesbükki felújítással kapcsolatban szerintem ismered.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| paluz | 2009.10.26. 13:25:35 | Válasz erre | | 89.134.124.233 | | | anyilas: Szia , kérdezni akartam T(Előzmény: anyilas, 2009.02.09. 15:50:16) |
| McGy?z? | 2009.10.20. 01:06:33 | Válasz erre | | 77.118.47.156 | | | | Magyar vagyok, magyarnak születtem, árulók és gonosztev?k uralkodtak fölöttem... |
| Atilla | 2009.10.20. 00:25:10 | Válasz erre | | 174.34.161.253 | | | MAGYAR az aki a magyarság, a magyar haza érdekeit mindenkor szem el?tt tartva cselekszik.
Mindenki más csak annak hazudja magát! Ebb?l az utóbbi fajtából egyre többet látni Judapest utcáin. |
| Béla | 2009.10.19. 08:40:19 | Válasz erre | | 195.199.91.182 | | | | MAGYAR VAGYOK NEM TURISTA! |
| McGy?z? | 2009.10.16. 23:50:16 | Válasz erre | | 77.119.86.233 | | | | Csodálatos gondolat a vitanyitód. Tömör mély igazságok. |
| anyilas | 2009.02.09. 15:50:16 | Válasz erre | | 84.2.165.7 | | | Szia paluz. Én meg Faddon laktam sokáig, ezért is vettem részt a Gárda felvonulásának a szervezésében. És ha én még csodálkozni tudnák valamien akkor tátott szájjal néznék a világba, olvasva a fajvéd?k által összehazudott ocsmányságokat a faddi napon történtekr?l.
Faddon, miután a miskolcinál (legalábbis ami hír róla hozzám eljutott) sokkal trgikusabbá váló a helyzet odáig fajult, hogy éppen egy tisztességes, beilleszkedett cigány családot fenyegetett kiírtással, vagy 50 f?s "felfegyverkezett" alja cigány, hogy a mindennapi betörések lopások után a lakosság fizikai létében is fenyegetésben élt néhány beköltözött család által, akik már végiglakták, és végiglopták Tolna-megyét, hogy már nem csak a cigánytelep volt egészségügyi veszélyforrás, de a falu bels? részére is szivárgott be a cigány kúltúra környezeti áldása, hisz a bels? utcákban is vásároltak nekik házakat. Jutott el a falu odáig, hogy kihívja a Gárdát. Fórumot rendeztek a napon, ahol a helyi, a megyei, de akár az országos cigány vezet?knek is megadták a lehet?séget a felszólalásra. A problémák feltárására. Ott voltak, állítólag, elbújva, de nem éltek a fórum adta lehet?séggel.
Egy egyöttélési nyilatkozatot állítottak össze a faddiak, melyben leírták azokat az elvárásokat, amit a településen él?k az együttélés szempontjai szerint kötelezpnek fogadjanak el. Nem volt ebben semmi különös. A magántulajdon tiszteletben tartása, a birtokhatárok sérthetetlensége, a környezet védelme, higéniai, erkölcsi kérdések tiszteletben tartása, az egymáshoz való viszony kultúrált szinten tartása. Ezt a nyilatkozatot szerették volna közösen a falu magyar és cigány lakosaival a vezet?in keresztül elfogadtatni.
A cigány kisebbségi önkormányzat nem volt hajlandó ezt a nyilatkozatot aláírni. Azaz kinyilvánították, hogy nem hajlandók a magyarsággal közösséget vállalni. Mindezek után Mohácsi Viktória, meg az összes cigány, meg cigánynál cigányabb fajvéd?, a faddi események kapcsán a cigányság félelmér?l, fenyegetettségér?l hazudozik, s?t képes volt ez abányarém azt hazudni a médiában, hogy neki Faddon azt vágták a szemébe, hogy meg fogják ölni. Nem tudom ugyan, hogy ki tehette ezt, mert Mohácsi Viktória, a saját cigány közösségén kívül sehol nem mutatkozott. És Fadd csak egy volt a sorban.
Hát ezért kell ezeknek a keresztény teológusoknak a nevét kitörölhetetlenül megjegyezni. |
| paluz | 2009.02.08. 23:31:55 | Válasz erre | | 89.223.212.239 | | | anyilas: Cigányméltóság ..aha .:)
Laktam az Avason .Ezért is mentem el arra a tüntetésre .Majd ha ezek az urak is élnek ott pár évet akkor brekegjenek cigányméltóságról.(Előzmény: anyilas, 2009.02.07. 18:39:29) |
| anyilas | 2009.02.07. 18:39:29 | Válasz erre | | 84.0.234.34 | | | Újabb mocskos hazaáruló csoporttal b?vült a hazánkban él?, rajtunk él?sköd? gazemberek tábora. Miután a szimpátiahozzászólások érdekében megadták az elérhet?ségüket is, hát írjatok nekik minnél több levelet.
És jól jegyezzük meg ezeket a neveket. Csupa jeles ember. Valószínüleg, valamelyik kis Bors?di, de akár mondhatnák dunántúli falu lakói.
"Magyarország szégyene" - keresztény teológusok nyilatkozata a miskolci ügyr?l
A Társulás a Cigány Méltóság Védelméért tagjai nyilatkozatot adtak ki a miskolci rend?rkapitány esete nyomán el?állt emberi jogi válságról.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezésére - a vizsgálati eredmény bevárása nélkül - azonnali hatállyal más beosztásba helyezték Pásztor Albert miskolci rend?rkapitányt, aki félre nem érthet?en cigányellenes, rasszista kijelentéseket tett egy 2009. január 30-án tartott sajtótájékoztatón. "Nyugodtan kijelenthetjük, mondotta a f?rend?r, hogy a közterületi rablások elkövet?i cigány emberek. Igazából Miskolcon legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ? részük." (Pásztor Albert nem tartja magát rasszistának, és úgy véli, gondolatainak nyilvánosság elé bocsátásával csak kötelességét teljesítette: a "tényekr?l" és az "igazságról" tájékoztatta a város polgárságát.)
A rend?rkapitány menesztése ellen azonnali és régen látott politikai egységfront szervez?dött. Az els?k között fejezte ki nemtetszését az immár második ciklusát tölt? Káli Sándor, Miskolc szocialista polgármestere (aligha lényegtelen, hogy városvezet?i ténykedésének szomorú fejezetei közé tartozik a cigánygyerekek iskolai szegregációjának helyi növekedése), a megye több parlamenti és önkormányzati szocialista képvisel?je (köztük Simon Gábor, az Országos Etikai és Egyeztet? Bizottság elnöke). Tiltakozott továbbá a politikai jobboldalt képvisel? miskolci Fidesz-KDNP-frakció, a Tettrekész Magyar Rend?rség Szakszervezete (TMRSZ), a Független Rend?r Szakszervezet (FRSZ), valamint a Polgármesterek a Változásért Szövetség (tagjai sorában pl. Dercze Tamás budapesti polgármesterrel), és hasonló értelemben nyilatkozott több környékbeli cigányvajda (az ellenkez? véleményen lév? jelent?sebb cigányszervezetek álláspontját a sajtó mindenesetre módszeresen háttérbe szorította), s?t, az SzDSz helyi szervezete is. A hirtelen támadt népfrontos közösségbe szervez?d? politikai és civil tényez?k nem csak együtt követelték a cigányb?nözés gyalázatos igéit hirdet? f?rend?r hivatalban maradását, de attól sem riadtak vissza, hogy koalíciójukat kiterjesszék a náci-nyilas emlékeket idéz?, cigányriogató gárdistákkal, és egyéb újfasiszta szervezetek képvisel?ivel való akcióegységre (lásd a szégyenkezés legcsekélyebb jele nélkül ezekkel közösségben megtartott vasárnapi szimpátiatüntetést). A rendszerváltás utáni id?szak talán legképtelenebb alkalmi koalíciója igen gyorsan és egyedülálló sikert könyvelhetett el. A vasárnapra meghirdetett tüntetés még meg sem kezd?dött, Bencze József, az ügyben kezdett?l fogva kétszív?en viselked? országos rend?rf?kapitány már szállította is Draskovics miniszternek a vizsgálati eredményt: Pásztor Albert jogszabályt nem sértett, és nyilatkozata adatvédelmi szempontból sem tekinthet? aggályosnak. A miniszter pedig, aki körül közben elfogyott a leveg?, megfelel? figyelmeztetés kiszabásával el is fogadta a munkáját állítólag kiválóan végz? cigányozó-cigánylistázó rend?r állásába való visszahelyezésére tett javaslatot. Jegyezzük meg: Pásztor kapitány még a rovót sem szavai tartalmáért kapta, hanem állítólagos retorikai hibájáért (kijelentései úgymond általánosításra adhattak okot).
A Wesley János Lelkészképz? F?iskola theológiai kara mellett m?köd? "Társulás a Cigány Méltóság Védelméért " tagjai szégyennek és a jogállami magyar demokrácia mély nyomorúságának tartják a történteket.
1) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy a köztársaság minisztere arra kényszerülhet, hogy egy elemi emberi jogi kérdésben megfontoltan meghozott döntését néhány óra leforgását követ?en vissza kelljen vonnia (nem kevésbé rossz hír természetesen, hogy a miniszter fejében meg sem fordult lemondásának benyújtása).
2) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy a magát szocialistának tartó kormánypártban meghatározó er?k puccsszer? fellépéssel órák alatt ki tudták kényszeríteni egy olyan rend?rkapitány hivatalban tartását, aki a rendészeti-közbiztonsági jelenségeket faji alapon ítéli meg (a b?n melegágya az öröklött vérben van, sugallják Pásztor Albert tökéletesen értelmezhetetlen "tény"-közlései), és az ország polgárait ennek megfelel?en osztályozza is "magyar" és "nem magyar", kriminalisztikai szempontból pedig a fajilag magasabb rend?nek tartott bankrablói és alacsonyabb rend?nek tekintett tyúklopói kategóriák szerint. Nem kisebb gyalázat azonban az sem, hogy a kormányzó párt ún. helyi er?s emberei e mélyen romlott íz?, és átláthatatlansága ellenére is nyilvánvalóan életveszélyes politikai akció kivitelezéséhez párttársaik széles kör? felháborodása nélkül vehették igénybe a rasszistákkal kötött alkalmi szövetség eszközét is.
3) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy az antifasiszta elkötelezettségér?l közismert miniszterelnök, aki néhány hónapja még a Magyar Demokratikus Charta élén állt, most nem csak saját miniszterét volt kénytelen cserben hagyni, és kiszolgáltatni a politikai ellenzék hangos gúnykacajának, de az e területen meglév? fokozott "érzékenységér?l" is kizárólag magánemberként mert csak néhány szót elrebegni.
4) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy az SZDSZ miskolci képvisel?je is bejelentkezett a rasszista népfrontpolitika "januális"-ára, s?t, hogy a Pásztor-ügy az egykor emberi jogi elkötelezettsége miatt becsült párt egésze részér?l is lesüllyedt a pártelnök és a frakcióhelyettes privát érdekl?désének a szintjére.
5) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy a felel?s politikai, közéleti és értelmiségi tényez?k lényegében közömbösen szemlélik azt a gyilkosan káros politikai és köznyelvi fordulatot, amelyet a Pásztor-affér okozott a cigányság ügyeir?l szóló diskurzusainkban és a cigánysághoz f?z?d? napi kapcsolatainkban. Az emberi jogok érvényesülését biztosítani hivatott államhatalom szégyenletes vasárnapi megfutamodása, azaz Pásztor rend?rkapitány rehabilitálása óta hazánkban nem csak elképzelhet?vé, de kifejezetten legális alternatívává vált a polgári együttélés ügyeit olyan (rend?ri) vezet?kre bízni, akik hivataluk gyakorlása közben és fizetés ellenében sértik meg a polgári egyenl?ség alkotmányunkban rögzített alapelvét; a fasiszta gondolatiság szülte cigányb?nözés nyelvi és fogalmi leleményét pedig miniszteri legitimáció pecsételi el a mindennapi szóhasználatra.
6) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy a fokozódóan komorodó tények tanúsága szerint a politikai elit mind kevésbé a cigányságot sújtó szegénység és a társadalmi lemaradás gettó- és b?nbakszemlélet? értelmezése elleni küzdelemben jár az élen, hanem éppen ellenkez?leg: a cigányellenességnek a közbeszéd és a közgondolkozás el?tti szabaddá tételében, a sündörg? rasszizmusnak a társadalomra való rászabadításában (a Pásztor-eset melletti újabb borzalmak között lásd pl. a cigányutálat rafinált formája, az ún. monoki modell iránti széles kör? lelkesedést). Mindezt ráadásul egy olyan pillanatban, amikor a cigánymegvet? indulatok egyre gyakrabban csúsznak át molotovkoktélos garázdaságokba is, és amikor a legkényesebben kellene ?riznünk a mindennapok el?ítéletességei elleni küzdelemben keservesen elért apró eredményeinket (pl. a rend?rségi állományban tapasztalható rasszista el?ítéletek megfékezésére hozott intézkedések, vagy a náci szellemiséget terjeszt? magyargárdás mételyre kimondott bírói ítélet tekintélyét).
7) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy a nemzet egységét kifejez? köztársasági elnök, aki tisztének legbens?bb lényegéb?l következ?en egyszersmind a nemzet leggyengébb és legelárvultabb tagjainak legf?bb szószólója is, ezekben a súlyos pillanatokban éppúgy hallgat, amint teszik azt az Uruktól és Megváltójuktól nyert parancs értelmében vele azonos szolgálatot hordozni köteles egyházaink is.
Lelkiismeretünk parancsának engedve felszólítjuk honfitársainkat, a kormányzó Szocialista Pártot és tagjait, a magyar kormányt, továbbá a politika és a közélet felel?s tényez?it és az egyházakat, hogy hazánk és népünk üdvét szem el?tt tartva tegyenek meg minden t?lük telhet?t a demokratikus és emberi jogok mindenkit azonosképpen védelmez? érvényre juttatásáért. Magyarország rendészeti miniszterét?l pedig külön is elvárjuk, hogy ragaszkodjon szilárdnak mondott eredeti erkölcsi álláspontjához, és véglegesen mentse fel tisztéb?l a feladatának ellátására meggy?z?en alkalmatlanná vált Pásztor Albert rend?rkapitányt. Kifejezetten is bátorítjuk továbbá minden felebarátunkat, hogy legyen elkötelezett aktivistája a cigány mivoltukban megbélyegzett, megvetett honfitársaink emberi méltóságát elhozó állapotok, valamint az ide vezet? feltételek nehéz, de polgárokhoz és humanistákhoz méltó áldozatvállalásban megvalósuló megteremtésének. Szívb?l kívánjuk, hogy Miskolc és Magyarország is miel?bb és egyértelm?en szabaduljon meg a cigányság kirekesztésére ösztönz?, az ilyen szellemiség el?tt álló szentségi erej? tilalomfák kitépésére tett minapi kísérlet gyalázatától.
Budapest, 2009. február 5.
A Társulás a Cigány Méltóság Védelméért ügyviv?i:
Bánlaky Pál szociológus a WJLF dékánja
Barna István, a WJLF f?titkára
Fátyol Éva theológa
Gábor György vallásfilozófus, egyetemi tanár
Iványi Gábor theológus, a WJLF rektora
Lakatos Anka theológa
Lukács Péter oktatáskutató, f?iskolai tanár
Majsai Tamás theológus, a WJLF dékánja
Nagy Péter Tibor szociológus, egyetemi tanár
Köszönettel fogadjuk mindazok támogatását, akik csatlakoznak nyilatkozatunkhoz.
A társulás honlapja: ciganymeltosag@atw.hu
Postacímünk: ciganymeltosag@wjlf.hu |
| Targitosz | 2009.01.10. 18:15:52 | Válasz erre | | 89.147.88.195 | | | | joe: Jujj, én úgy tudom, egyszer láttak valahol egy igazi vérmagyart, de azóta is keresik. Most tényleg komolyan gondoltad ezt ? |
| Averil | 2009.01.10. 00:20:46 | Válasz erre | | 86.101.242.203 | | | | Magyar az, aki annak tartja magát. Bennem is van némi német vér, de teljesen magyarnak tartom magam; az, hogy az ember milyen nemzetiség?nek tartja magát, fontosabb, mint a biológia. |
| joe | 2009.01.08. 22:12:52 | Válasz erre | | 81.183.45.206 | | | az a baj hogy ma már nincs olyan sok ember aki teljesen magyar, mert keveredtünk sajnos a népekkel, így nem sok tiszta magyar létezik :( én kíváncsi lennék hogy hogyan néz ki egy teljesen magyar, mert én magyar vagyok de szinte biztos hogy nem teljesen mert a nevem is szlávos, és nem vok alacsony barna arcú barna hajú ember.
De kíváncsi vagyok egy teljesen magyarra :) aki tud adna képet?? |
| paluz | 2009.01.06. 09:13:22 | Válasz erre | | 89.223.211.90 | | | Mit vesztettünk ...mivé lettünk.
.youtube.com/watch?v=B1eAtuO4G5o&feature=email |
| |
