 | Discussion Forum Trianon es a Szabadkomivesseg 1918 elotti szabadkomivesseg celjairol,modszereirol europai es a magyarorszagi jelenleterol.
Trianon es a szabadkomivesseg egymastol elvalaszthatatlan fogalmak.
1990 "rendszervaltassal" a paholyok megkezdtek ujra a vakolo munkajukat Magyarorszagon ? ? ?
Varom a velemenyeteket!
Udvozlettel Pelikan. (Started by: Pelikan, 2004.01.03. 04:17:47) | paluz | 2008.04.15. 11:33:23 | Reply | | 80.98.0.174 | | | Construct: 3. Azért nem, mert sose tartottam reálisnak, hogy megmásszam Mount Everestet, mint az se tartom reálisnak, hogy a Trianon elotti Magyarországot vissza lehetne állitani.
hmmmm azért a Mount Everest az örök !
De akárhogy is szeretnék sokan ,trianon ....nem lesz az .
pár linket betettem a benes -szégyengyilkosdekrétumról.
Nme csak Neked.
üdv
p. |
| paluz | 2008.04.15. 11:30:08 | Reply | | 80.98.0.174 | | | | w.nemenyi.net/reszletes.asp?MainID=23&HirID=32353 |
| paluz | 2008.04.15. 11:29:36 | Reply | | 80.98.0.174 | | | | w.vilagmagyarsag.com/benes |
| paluz | 2008.04.15. 11:29:17 | Reply | | 80.98.0.174 | | | | w.historia.hu/archivum/2002/0208suppan.htm |
| anyilas | 2008.04.15. 08:16:34 | Reply | | 84.0.235.141 | | | Amúgy pedig abbahagyhatnútok már, ezt az úvodás viselkedést.
Mindkét oldalról. |
| anyilas | 2008.04.15. 08:15:03 | Reply | | 84.0.235.141 | | | Construct:
Sajnos igazad van abban amit mondasz.
Pontosan ezért van szükség minél több McGy?z?re, Pelikánra és ha a h?zöngéssel nem is tudok egyet érteni, akár még, az itt a fórumon, bár butaságokat beszél?, de magyar érzelmmel bíró fiatalokra is, hogy legyen aki felébreszti a közömbösökban az érdekl?dést, hogy mi is történt velünk
valójában.
Es ezért káros a te, és a hozzád hasonló vélemények a szlovák, román, szerb uralom alatt él? magyaroktól, mert tápot adnak az itthoni közömböseknek arra a véleményre, hogy mit h?z?ng ez a sok széls?séges itthon a külföldi magyarságért, hiszen azok szkovákok, románok, szerbek.
Amit?l aztán ti megsért?dtök, hogy a magyarországiak megtagadtak benneteket.
Ilyen egyszer?en járultatok ám hozzá dec 6-e eredményéhez ti ott él? magyarság. Miközben közömbösséggel vádolod az itthoniakat a közömbösségüket pontosan te gerjeszted. Mert a magyarság ügyével kapcsolatos állandó ellentmondásod azt bizonyítja az átlagember számára, hogy neked már nincs közöd a magyarsághoz.
Mert az átlagember csak a felszint, a viselkedést látja. A te bels? gondolataidat, esetleges vívódásaidat nem.
Amúgy ha már a 9 milliót említed. Az 500 000 szlovákiai magyarból szerinted ma hányan tudják, hogy mik is azok a Benesi-dekrétumok? Mert szerintem még te sem. |
| Construct | 2008.04.14. 23:07:45 | Reply | | 89.173.133.111 | | | FIGYELEMRE MÉLTÓ! FIGYELEMRE MÉLTÓ! FIGYELEMRE MÉLTÓ!
AGGASZTÓ!AGGASZTÓ!AGGASZTÓ!AGGASZTÓ!
Hogy csonkaország lakosságából hány millió lakos nemhogy magyar, de még ember sem! Miért? Mert javarésze valószinuleg még nagyjából se ismeri a Benes dekrétumokat és ezért nem is lehet nékik felhányni, hogy ezeknek létezését nem tartja felháborítónak! Pedig mennyi maszatoló lehetne csonkaországban, mennyi mellébeszélo - csakhát valószinuleg csonkaország lakosságát manapság ez a téma nem érdekli!
Hogy ezen mi tapsoló van, ezt csak az egyes kiváló festomesterek tudják... Persze nem fontos csalódottnak éreznie egyeseknek, mert e tekintetben a 10 milliós lakosságból jó 9 millió (ha nem tobb) teljesen kozombos a Benes dekrétumok iránt... :(( |
| McGy?z? | 2008.04.14. 09:44:24 | Reply | | 84.0.112.92 | | | TAPS!!! TAPS!!! TAPS!!!
Ez ismét egy klasszikus példája volt az egyenes mellébeszélésnek. Maszatolás fels?fokon...
Én azért nem csalódok e tekintetben, mert senkit?l nem várok el többet mint amire képes.
Wass Albertet tudnám ajánlani lelki-szellemi megújulás céljából, ahhoz viszont szükség lenne a megújulás iránti vágy halvány látszatára.
Cs?rés-csavarás ide vagy oda, aki nagyjából ismeri a Benes-dekrétumokat és nem tartja felháborítónak, az nemhogy magyarnak de még EMBERNEK se érezze magát!
Genetikai hulladékok és emberi szemetek tisztességes emberek feletti hatalmi hegemóniáját hivatottak garantálni azok a törvényerej? rendeletek. Egy szlovákra nézve is megalázó a tény, hogy magukat civilizált népnek nevez? nemzet elt?ri alkotmányában az intézményesített kett?s mércét meg a jogtalan eltulajdonítást (értsd LOPÁS!) igazoló törvénytákolmányokat.
Nem hiába nevezik sáskanépeknek a jellemtelen, föld- és értékpusztító életmódot folytató telepeseket, akik száraz ágig lekopasztották Magyarországot (Nem a mostanira gondolok!).
Hamarosan ezek a sáskanépek súlyos dolgokat lesznek kénytelenek felismerni. |
| Construct | 2008.04.13. 22:56:16 | Reply | | 89.173.133.111 | | | Pelikan:
A szlovákia topicról:
1."Pelikan 2008.04.12. 03:24:25 Válasz erre
64.59.144.22
Construct:
Azzal zartam a neked szant utolso valaszomat ,hogy :
NO COMMENT
Nem tudsz csendbe maradni oreg tot ,de akkor legalabb a beirasommal kapcsolatosan valaszolnal!
Consrtuct ez vagy te, a kommunizmus altal fertozott magyarul beszelo oreg tot, aki a 60. eleteveidben probalsz okoskodni es megjatszani a muvelt oreg-totot. Nehez mar valltani neked es a hasonszoru tarsaidnak, akiket a cseszlovak kommunista agyvizzel forráztak.
Arrol irjal ,hogy miert nem tamogatod a Benes dekretumok felulvizsgalatat!!!
Arrol irjal,hogy miert nem tamogatod a trianoni dikktatum ujra targyalasat!!!
Arrol irjal ,hogy miert nem tamogatod a trianon elotti MAGYARORSZAG visszaalitasat!!!
Ezekrol irjal ,ne arrol vitazz , amit nem kerdeztunk toled !!!
(El?zmény: Construct, 2008.04.11. 22:10:19)".
.
2."Construct 2008.04.13. 22:45:41 Válasz erre
89.173.133.111
Pelikan: Gondolom, senki sem kételkedik abban, hogy megnyilvánulosaid révén egyszeruen neveletlennek mutatkozol. De sebaj, ezen még tudsz változtatni, habár szuleid bizonyára nagyon igyekeztek illemtudó fiucskát nevelni beloled. Az sem kizárt dolog, hogy egy reménytelen eset vagy, megmaradsz faragatlan fajankónak.
.
Hogy én mirol irogassak, azt kérlek bizd rám. Nem várom el, hogy beírásaimat figyelemmel kísérd, habár ezen a honlapon gyakrabban fejtegettem ugyanazon álláspontomat, nem változó véleményeimet.
.
Tomoren ez az én véleményem:
1. Azért nem támogatom Benes dekrétumai felulvizsgálatát, mert még nem olvastam el ezen a honlapon (Te sem fejtetted ki), hogy mi torténjék Európában a felulvizsgálat után. Pontossabban, kik leszenek azok, akik a dekrétumokat felulvizsgálják és milyen politikai levonatkozásokat lehet elvárni a mai idokben, amikor az EU tagok egyenként fogják remélhetoleg ratifikálni a
Liszaboni egyezmént beleértve Magyarországot is.
2. Ugyabból az okokból, amit az elso pontban írtam. Egyenlore, a mai Magyarországot is beleértve, nincs egy olyan ország (állam) a világban, aki érdemesnek tartaná elinditani a tárgyalásokat. És ha valamelyik állam el is indítaná, 1920 óta nincs két olyan ország (tudomásom szerint), aki Trianont újra szeretné tárgyalni.
3. Azért nem, mert sose tartottam reálisnak, hogy megmásszam Mount Everestet, mint az se tartom reálisnak, hogy a Trianon elotti Magyarországot vissza lehetne állitani.
Azért jó volna, ha nem irnál tobbes számban, mert az ilyen naiv kérdéseket csak Te tudsz feladni, Pelikan. Semmi kifogásom óhajaid, kívánságaid ellen, csak ne akard minduntalan tolem hallani, hogy okoljam meg, mért nincsnek nekem is ugyanabban az ugyben irreális kívánságaim. Vagy Te csak ettol vagy olyan nagy magyar hazafi?
.
Értheto részedre a válaszom?
(El?zmény: Pelikan, 2008.04.12. 03:24:25) |
| McGy?z? | 2008.04.13. 00:44:54 | Reply | | 84.0.113.219 | | | | paluz: ? inkább pisál egyet a fal mellé... |
| paluz | 2008.04.12. 20:28:06 | Reply | | 80.98.0.174 | | | Pelikan: Erre azt hiszem valÓban Constructnak kell válaszolni .
Sz.J. |
| anyilas | 2008.04.09. 09:26:44 | Reply | | 84.0.234.104 | | | Még idén visszaállítják a Wass-szobrot
Azoktól fél a román hatalom, akiket szolgasorban tart
Bartha József egy évig ?rizte templomában Wass Albert hamvait, négy éve pedig az író szobra áll Isten házában. 2008 márciusában ugyan forrást sem engedtek elnevezni ? a magyar családtól elrabolt területen ? Wass Albertr?l, a holtmarosi lelkész ígéri: még az idén lesz emléktábla is a forrásnál elhelyezett kövön, s az üldözött író szobra is újból elfoglalja helyét a templomkertben lév? talapzaton.
Bartha József 1975-t?l lelkész, van ?két lánya és egy gyermeke?, négy unokája, 120 évig akar élni, mint Mózes, mert a Wass Albert Alapítvány által m?ködtetett gyerekotthonban lév? gyerekek még aprók, és szeretné látni, ahogy feln?nek és megállják helyüket az életben.
? Nem sok lelkipásztor mondhatja el 2008-ban, hogy Wass Albert tagja a gyülekezetének. Hogyan lett a templom ?lakója? az író szobra?
? Amíg a Wass Albert itthoni temetése körüli bonyodalmak tartottak, egy esztendeig a templomban ?riztük a hamvait. Elismerésének jeléül ajándékozta meg dr. Kolozsi Sándor Ausztráliában él? szobrászm?vész a ?holtmarosi székely gyülekezetet? a szoborral, melyet 2003-ban küldött el ide. Annak az évnek júniusában avattuk fel, de mindössze fél évig állhatott a templom el?tt, mert eljárás indult ellenünk, hogy háborús b?nösnek emeltünk szobrot, 2004 tavaszán pedig le kellett vennünk a szobrot az egykori koncepciós perb?l máig ható Wass Albert-ellenesség miatt. Ett?l kezdve lett híres Holtmaros, s én Pilátusként kerültem bele a krédóba. De rokoni szinten is érint az ügy, hiszen a legkisebb Wass-fiúval rokonok vagyunk. Én ?96-tól ismertem meg igazán Wass Albertet az írásai alapján.
? Sokat elárul az erdélyi magyarság helyzetér?l, hogy az egyik legelismertebb írónak nem lehet szobra egy templom udvarán?
? A kérdés nehéz, mégis könny? felelni rá: Románia nem jogállam. Hiába tagja az Európai Uniónak, a kisebbségi sorsba kényszerített erdélyi magyarság nagy egyéniségeit szándékosan megalázza, megcsúfolja. Amikor ?ket alázza meg, bennünket aláz meg. Az emlékállítás megtiltása nemcsak Wass Albertr?l szól. A Wass Albertnek állított emlékm?vek a nemzeti öntudat újjáéledését jelentik, a tiltakozást az uralkodó hatalommal szemben, melyet egyre nehezebben tud elviselni az anyaországi magyarság is és mi is. A tiltás viszont azt jelenti, hogy én másodrend? polgára vagyok ennek az államnak. Ezt nemcsak lelkészként érzem, hanem egyszer? erdélyi magyarként is. T?lem elvárják az adófizetést, a jogaim érvényesítésére viszont mindig a sor végén várhatok. Itt már nemcsak arról van szó, hogy egy híres író nevét csorbítják egy hajdani koncepciós perre alapozott vádaskodással, hanem engem, az erdélyi magyart is pofon ütnek. Ilyen értelemben Wass Albert hagyatékának a vigyázása az én fajtám kulturális örökségének a megörzését jelenti. Azt ?rizni pedig kötelességünk ? én apa és nagyapa is vagyok, mit hagyok az utódaimra? Érvényes, amit Erdély katolikus püspöke mondott, hogy nekünk itt nincsenek jogaink, de vannak kötelességeink. Én kötelességemnek tartom, hogy Wass Albert hagyatékát, egyben az én népem hagyatékát másokkal együtt meg?rizzem, megóvjam a jövend?nek, hogy az unokáink is ennek a gyümölcsét élvezhessék.
? Ha a szobor sorsa a közösség sorsa, akkor a jöv?je is jelzi a közösség szándékait, lelkiállapotát. Marad-e az alkotás a templomban, azt üzenve, hogy az erdélyi magyarság továbbra is meghátrál?
? Nem marad a templomban Wass Albert. Ha megfigyeljük, a szobor tekintete felfelé irányul, mintegy jelezve, hogy kikívánkozik a templomból. Látható, hogy ideiglenesen helyeztük el egy egyszer? padon ? ez szándékos volt. Oda szám?zte a romániai jogtalanság a Wass Albert igazságát s ezáltal a mi igazságunkat is. Idén ünnepeljük születésének százéves évfordulóját, ezel?tt tíz évvel halt meg. Ebben az évben Wass Albert ?ki fog lépni? a templom nyújtotta biztonságból, és elfoglalja méltó helyét a talpazaton. Fel vagyunk készülve a fekete levesre is. A mai eseményekre is fel voltam, ilyesmire azért mégsem számítottam, nem gondoltam, hogy ilyen durván ránk támadnak. Bennünket csak a nyilvánosság tud megvédelmezni. Ugyanakkor hiszem: a tiltás ellenére mi gy?ztünk. Nekünk valahol a javunkat szolgálta ez a megalázó eltiltás. Azok lettek szegényebbek, akik bennünket akartak megrövidíteni, mert a nyilvánosság sokat jelent, és ez Brüsszelig fog hatni.
? És a szobrot ki védi meg? Láthattuk, a fizikai er?szaktól sem riadnak vissza.
? A szobrot nem fogják bántani, nemcsak Isten és a pap, hanem Holtmaros népe is ?rzi.
? Elképzelhet? olyan jelenet, amilyen Kolozsváron történt, amikor Mátyás király szobrát védte a magyarság a barbároktól?
? Igen. Én nagyon bízom az erdélyi fiatalokban, az EMI-ben, de ott lesz Holtmaros népe is. Ebben az ügyben nem leszek egyedül, mindnyájunkat érint. Ezeket a dolgokat csak a többség erejével tudjuk megoldani. Ezt a segítséget ma is tapasztaltuk a helyiek részér?l és az anyaországiak részér?l is. Potápi Árpád képvisel? például hétf?n fog felszólalni a magyar parlamentben, hogy elmondja, mi történik itt.
? Miért fél a román hatalom attól a Wass Albertt?l, aki az erdélyiek békés egymás mellett élését hirdeti m?veiben?
? A tolvaj kit?l fél? Hát a hazug? Az igazságot szólótól. Akik ma így ránk támadnak a hatalom erejével, azok félnek. Azért érik akkora támadások mostanság az erdélyi magyarságot, mert Koszovó precedenst teremtett. Nézzük meg, ki nem ismerte el a függetlenségét: Románia, Szlovákia, Spanyolország ? azok az államok, amelyek egy életképes nemzeten él?sködnek ma is. Félnek, de éppen ez adja nekünk az er?t: hogy mi, akiket meg akarnak félemlíteni, tudjuk, hogy azért teszik ezt, mert ?k maguk félnek. Most éppen Wass Albert okán gyalázkodnak, és nem gondolnak arra, hogy ránk egy nagyobb hatalom vigyáz, a Jóisten. Ezt mindennap tapasztalom. Sokszor olyan kilátástalan helyzetb?l tudtam kilábalni, hogy mással nem is lehetne magyarázni. De nem is akarom.
? Böjte Csaba bencés szerzetes is gyakran mondja ezt.
? Én végtelenül hiszek az Istenben, és valahányszor nagy gondban voltam, segített. Ezt emberként mondom, nem papként. Csabát csodálatos embernek tartom, felnézek rá, örülök, hogy azonosságot lehet tapasztalni a gondolatainkban.
? Az még csak érthet? volna, hogy a románok számára vörös posztó Wass Albert neve. De miért félnek t?le az úgynevezett magyar liberálisok? Elég, ha csak a debreceni ?rjöngésükre gondolunk...
? Ezek az emberek is az igazságtól félnek. Viszolygás van bennük azzal szemben, aki mindig kimondta az igazságot. Wass Albertet is megkeresték Amerikában azzal az ajánlattal, hogy írjon az ? szájuk íze szerint, és milliomos lesz. ? ezt nem vállalta, helyette bennünket tett lelki milliomossá azzal, hogy megírta szegényen a csodálatos, lelki gazdagsággal telített m?veit számunkra.
? Hogyan merült fel a forrásavatás ötlete?
? Tavaly szeptemberben meghívtak két helyre szolgálni, és útközben gondoltam arra, hogy jöv?re lesz száz éves Wass Albert, kellene mozdítani valamit itthon is. Hallottam a feleségem nagymamájától, (szül.) Éltet? Máriától, aki Wass Alberttel vadászott, s a gróf plátói szerelmének tárgya volt, hogy Albi sokat tartózkodott ennél a forrásnál, ott olvasgatott, írogatott. Így született meg a gondolat ?a k? marad? jegyében, hogy egy követ vigyünk oda, és nevezzük el róla a forrást. Amit, ugye, nem tehettünk meg.
? Nem magánterület?
? Még nem. A család visszaigényelte a telkeket, de a román állam nem akarja visszaadni, ezért el?vettek egy régi, Ceau?escu által törölt törvényt, mely szerint a család az állam ellensége. A Casbi-törvény, melyet ?45-ben írt alá a román király, kimondja, hogy a front közeledte miatt hajlékaikból elmenekült emberek az állam ellenségei. Nos, a család valóban elmenekült, de hazajött, a törvényt pedig törölték a Ceau?escu-rendszer idején. Nem létez? törvényt akarnak alkalmazni, ennek alapján nem hajlandók visszaadni a család vagyonát. Most áprilisban lesz az els? tárgyalás, melyben több család is érintett ? közel 140 ezer hektár erd? jár vissza a Maros völgyében.
? Konkrétan hogyan tiltották meg az avatást?
? Maros megye prefektusa adta ki a parancsot a megyei rend?rkapitánynak, hogy ne engedje emlékplakett elhelyezését háborús b?nös tiszteletére. A parancsot el?ttem kapta meg a dédai polgármesteri hivatal titkára, mely kategorikusan megtiltotta, hogy ünnepséget rendezzünk. Mondtam, hogy mi ott istentiszteletet akarunk tartani, a válasz az volt: nem szabad. Imádkozni szerettünk volna ? nem szabad. A hatalom képes még az istentiszteletet, az imádság elmondását is megtiltani. Ez a hatalom nem akar a jog értelmében m?ködni, ez a hatalom fél, mégpedig azoktól, akiket szolgasorban tart. A magyar nemzett?l fél, melyre ráfogja, hogy szeparatista, mert meghallotta Koszovó függetlenség-kiáltását. Olyan kemény szavú politikus kellene most Erdélyben, aki ki merje mondani, hogy autonómiát követelünk ennek a nemzetnek. Mi nem megt?rt vagy betelepült nemzet vagyunk, hanem országalapítók. Ez az igazság.
? Mikor lesz az a forrás Wass Albert-forrás és mi lesz a megcsúfolt k?vel?
? Jöv? héten kimegyünk, és a szó szoros értelmében lemossuk a gyalázatot a k?r?l, és még a tavasz folyamán felkerül a megáldott plakett. Ha széttörik, a k?faragó belevési a k?be a forrás nevét. Ha a követ elviszik, visszük a másik követ, és belevéssük abba is. Mi leszünk a kitartóbbak, mert tudjuk, hogy a mi oldalunkon van az igazság. K? van elég, mi gy?zni fogjuk a magunk igazságtudatában. Wass Albert nem a magyar Erdélyr?l írt, hanem a három nemzet Erdélyér?l. De közülük egy, feltörekedve mások segítségével és a történelmi szerencsének köszönhet?en uralkodó nemzetté vált, amely nem ismer toleranciát ? de ez nem teszi nálunk er?sebbé.
? Miért nem mentünk fel a forráshoz az eredetileg meghirdetett id?pontban?
? Az embereket féltettem. Visszajelzéseket kaptam, hogy figyel az ellenség, ráadásul ismerem a környék lakosságát. Nem tudtam, hogy mire készülnek. Annyit viszont igen, hogy Déda polgármestere toborozta az embereket, hogy ha mi megyünk a k?höz avatni, ?k is jönnek.
? Azt mondta a templomban, hogy most szomorúak a magyarok, de fognak még mosolyogni. Mire alapozza e der?látást?
? Látom a szemeket, hallom a beszédeket. Most szomorúak az emberek, de a szomorúság mulandó, s felválthatja a vidámság. Amit a magyarság tett történelme folyamán, arra egyetlen más nemzet sem volt képes. S valahányszor a szomorúság teljesen elborította volna, akkor jött nagypéntek után a feltámadás. Én hiszem azt, hogy nemzetem arra hivatott, hogy ismét csodát tegyen Európában. Ismervén történelmünket, megállapíthatom: mindig akkor tudott a magyarság feltámadni, amikor mindenki halálra ítélte. Nézzük Trianont. Halálra ítéltek bennünket, erre 1938-ban egy magyar peng?ért négy amerikai dollárt fizettek. Az elszegényített ország az értelem erejével tudott csodát m?velni. A mostani csonka Magyarország, amely december 5-én bennünket megtagadott, csodálatos lelki ébredésre készül. A maga kés?n felismert tévedése készteti arra, hogy tenni kell. Érz?dik ez a kormány kapkodásán ? a nemzetáruló kormány a vesztét érzi. Wass Albert népe lesz az, amely megmenti Európát. Ezt nemcsak én mondom, hanem osztrák, spanyol katolikus lelkészek, akik err?l könyveket írtak. ?k felismerik a magyar Szent Korona küldetését. Erkölcsiségben a magyarok fogják megmenteni Európát. Hogy ez mekkora csata lesz, meddig tart, nem tudni. Viszont be fog következni
Bagoly Zsolt |
| Pelikan | 2008.04.09. 08:23:37 | Reply | | 64.59.144.22 | | | paluz:
Nem kell velunk egyet ertsel ,de vedd figyelembe ,hogy a Construct ,sosem itelte el a trianoni dikktatumot, sot vajon miert gunyolodik a Toroczkai Laszloval es a 64 varmegyes gondolkodokkal,tamogatokkal???!!!
Nezd paluz !!!--- a Constuct vajon, miert nem irja ala a Benesi Dekretumok elleni kezdemenyezest???
A Construct vajon miert mellozi trianon felulvizsgalasat es a magyar multat???
A Consrtuct miert csak a jovot akarja epiteni(mult nekul)???
RADIKALIS VALTOZAS NEKUL, NINCS SZEBB MAGYAR JOVO !!! |
| McGy?z? | 2008.04.07. 17:54:19 | Reply | | 84.0.157.189 | | | paluz: Anyilas el?tt le a kalappal! Nekem is tetszenek a hozzászólásai. Itt a módszerr?l váltottunk szót, mellyel a felvidéki habarcskever? segédmunkás próbálkozik...
Anyilas bárkivel képes épít? jelleg? párbeszédet folytatni, mert ? elvb?l ilyen. A másik, akinek a nevét most már nem írom le, szót sem érdemelne.
Sz.J.! |
| garabonciás paluz | 2008.04.06. 11:47:35 | Reply | | 80.98.0.174 | | | A magyar alkotmánybiróságot rákényszeriteni arra ......??!!!!
amazsihisz szerint
w.zsidonegyed.com/node/5699 |
| paluz | 2008.04.06. 11:45:51 | Reply | | 80.98.0.174 | | | McGy?z?:
Nem értek Veletek ebben egyet ,szerintem aki anyilassal beszélget akarava akaratlanul is jó dolgokat hasznos infókat kap !
Én szerintem mindenképp épit? jelleg? egy Construct és anyilas párbeszéd.
Egymás szapulásával semmire sem megyünk.
Sz.J. p. |
| Pelikan | 2008.04.06. 02:26:56 | Reply | | 64.59.144.22 | | | McGy?z?:
Mar nagyon reg ki bujt a szeg a zsakbol,mostanaban mar a totok altal preselt lemezbol is ki all a rozsdas szeg.
Tudod van egy jo mondas :
A kiallo szoget ki kell huzzni vagy beverni!!! |
| McGy?z? | 2008.04.03. 15:24:48 | Reply | | 84.0.113.197 | | | Pelikan: Egy másik helyen bátorkodott (botorkodott) jól megírni Neked, miközben a nyelvével Anyilas hátsóját vette célba.
El?bb-utóbb kibujik a szeg a zsákból... |
| Pelikan | 2008.04.03. 09:00:41 | Reply | | 64.59.144.22 | | | Hóhér vigyázz!?
Siklósi Beatrix és Matúz Gábor dokumentumfilmje Wittner Mária életér?l.
? Hogyan fogadta, hogy megfilmesítik az életét?
? Némi izgalommal, és nagy várakozással. Örültem az ötletnek, és az elejét?l fogva támogattam a készít?ket. Egyébként van egy Kárpátia-nóta is a (Neveket akarok hallani cím?), amelyben az egyik parlamenti beszédem is benne van. Dunakeszin, a lakásomon hosszú beszélgetéseket folytattunk és végiglátogattuk a forradalom, illetve a megtorlás helyszíneit.
? Nem volt megrázó ismét visszatérni a szenvedések helyszíneire?
? Eléggé megrázó volt, de nem bántam meg: Afféle id?utazást tettem a múltba. Gyakran járok iskolákba, meghívásoknak is eleget teszek, és ezek alkalmával rengeteget beszélgetünk ?56-ról. Itt els?sorban nem önmagamról, hanem inkább tragikus emberi sorsokról mesélek, a forradalom leverése és a kommunista diktatúra következményeir?l, amelyeket magam láttam, és amelyek engem mélyen megérintettek. Katartikus élmény volt például a Kisfogházban tett látogatás. A Fehér Ház alagsora, amelynek celláit ottani raboskodásom óta most láttam el?ször ? öt évtized után. Tudja, amikor az ember újból a fülében hallja a zárkatársak búcsúszavait, rá kellett jönnöm, hogy ez sohasem fog kitörl?dni az emlékeimb?l. Bármennyire szeretnék is az egykori hóhérok és fogva tartók, nem felejtjük el soha, amit velünk tettek.
? Örök dilemma: meg lehet bocsátani mindezt?
? Mint keresztény embernek, természetesen hinnem kell a megbocsátásban, és én hiszek is ebben. A hóhér az, aki képtelen megbocsátani nekünk, az egykori halálraítélteknek. Nekik kellett volna bocsánatot kérniük mindazért, amit annak idején velünk és ezzel a nemzettel m?veltek. De ez máig nem történt meg. S?t, közülük már volt, aki újból lefasisztázott bennünket, és ellenforradalomnak nevezte a felkelésünket. Talán emlékeznek még Havas Szófiára? Ha az életünk tönkretételét, a hosszú rabságot, a családunktól való sok-sok éves elszakítást, a rengeteg megaláztatást meg is tudjuk esetleg bocsátani, elfelejteni az ilyet akkor sem lehet.
? Milyen vonalvezetést követ a film?
? Az ötvenhatos események alkotják a film gerincét, de emellett én ugyanilyen jelent?snek gondolom mindazok megszólaltatását, akik részesei voltak az életemnek. Például azok a n?vérek, akik neveltek, vagy éppen Geresdi Ági, aki éveken át volt a cellatársam.
? Nehéz volt megtalálni életének régi szerepl?it?
?Kellett persze kutakodni is, de sokukkal életre szóló kapcsolatba kerültem, így nem okozott gondot a film kapcsán felkeresnünk ?ket. Azokra a n?vérekre, akik neveltek, egész életemben nagy hálával gondoltam, és mindvégig tudtunk egymásról. Nagyon boldog vagyok, hogy még élnek, és el tudtak jönni a film bemutatójára is.
? Mindent összegezve, elégedett az alkotással?
? Úgy érzem, hogy hitelesen mutatja be az életemet. Ennél többet pedig nem kívántam akkor sem, amikor elkezdtük a munkát. Talán csak még annyit, hogy 1956 igaz történetéb?l is megmutassunk, felvillantsunk valamit a mai kor fiataljainak. A ?Hóhér, vigyázz!? ennek a vágyamnak is eleget tesz, így elégedett lehetek.
********
Siklósi Beatrix, a film egyik alkotója: Az volt a kit?zött célunk, hogy a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjára elkészüljünk a filmmel. Szerencsére ez sikerült is.
? Ütköztek-e akadályokba?
? Közvetlen akadályoztatással nem, inkább bürokratikus eszközökkel próbáltak lassítani, illetve esetleg eltántorítani bennünket. Jó példa erre a Fehér Házban való forgatásunk. Ez az épület ugyebár ? amely jelenleg Képvisel?i Irodaházként m?ködik ? annak idején a hírhedt ÁVH egyik központi épülete volt. Wittner Mária emlékezett arra, hogy ennek alagsorába ?t is levitték, és itt titkos fogva tartó, illetve kínzóhelyek is m?ködtek. Természetesen ezt mindenki makacsul tagadta. Amikor a hivatalos engedélyt kértük a ház alagsorában történ? forgatáshoz, közölték velünk, hogy ott semmilyen cellák nem léteztek, s?t, a földszinten m?köd? központi postázó alatt már nincsen semmi. Már-már készültünk rá, hogy nem sikerül bizonyítanunk az egykorvolt vallató- és fogva tartó helyek létét, amikor ? milyen érdekes ? éppen belülr?l kaptunk titkos segítségeket, ötleteket a folytatáshoz. Akár azt is mondhatnám, hogy súgtak nekünk. Ennek köszönhet?en mégiscsak sikerült megtalálni a Fehér Ház alatt lév? folyosórendszer egy részét, sikerült bizonyítani, hogy igenis létezik. Nyilvánvaló, hogy sokaknak máig kellemetlen ezek napvilágra kerülése, és talán ezért is ment ilyen nehezen az itteni forgatás. Ami pedig a vetítést illeti, a film díszbemutatójára az Uránia Nemzeti Filmszínházban került sor. Hatalmas siker volt, hosszú percekig zúgott a vastaps. Az igazgató asszony, Bakos Edit gratulált Wittner Máriának, és nekünk, a készít?knek is. Ennek ellenére két héttel a bemutató után kiderült, vetítés mégsem lesz. Indok nincs. Elgondolkodtató, hogy amíg Alföldi Róbert sok vihart kiváltott filmje ? a rendkívül csekély érdekl?dés ellenére ? továbbra is m?soron van, a vélhet?en telt házakat vonzó ?Hóhér, vigyázz!? nem került be a mozi repertoárjába. Nyilván nem a szakmaiság döntött tehát?
? Mi döntött akkor Ön szerint?
?Wittner Mária mind a mai napig aktív közéleti személyiség, méghozzá megvesztegethetetlen és rendíthetetlen. Emellett pontosan ismeri a mai elit tagjait, és még véleménye is van. Amit ráadásul bátran el is mond minden fórumon, így filmünkben is. Ebben keresem az okokat. Szerencsére az Urániában történtek ellenére is számtalan helyen megtekinthet? lesz majd az alkotás. Az ország minden régiójába van már meghívásunk, Debrecent?l Veszprémig, Váctól Szombathelyig. Nem kell tehát attól félni, hogy a produkció nem jut el az érdekl?d?khöz.
? Wittner Máriától is megkérdeztem, Önt?l is megkérdezem: összességében elégedett az alkotással?
? Alapvet?en elégedettek vagyunk Matúz Gáborral együtt. Igazság szerint Wittner Mária élete olyannyira egyedi és gazdag, hogy bármennyi ideig is forgattunk volna még, egyetlen filmbe úgysem lehetett volna mindent beletenni. Az el?zetes terveink dönt? hányada szerencsére megvalósult. Volt persze, ami valamely okból kimaradt, de olyan jeleneteket is sikerült megörökítenünk, ami eredetileg nem is szerepelt a terveink között. Ez azonban csak a szigorú szakmai megközelítés. Mert nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy a Wittner Mária életét bemutató filmnek van egy emberi oldala is. Egyfel?l szerettük volna emberközelbe hozni, a lehet? legéleth?bben bemutatni azt a kort, a kommunizmust, amely ?56-ban és utána is uralkodott hazánkban. Másfel?l pedig szerettünk volna egy lelkeket megmozgató, az értékek jelent?ségét kihangsúlyozó filmet készíteni. Olyat, amelynek megtekintése után talán er?t meríthetünk a hétköznapokra is. Manapság nagyon hiányoznak életünkb?l az igazi példaképek, a vállalható életúttal rendelkez? igazi h?sök. Wittner Mária egyike ezen keveseknek, ami reményeink szerint a filmb?l is kit?nik majd.
Kovács Attila |
| Pelikan | 2008.03.08. 07:50:28 | Reply | | 64.59.144.22 | | | Construct:
? |
| |
