 | Vitafórum TRIANON: okok, el?zmények, következmények. Milyen okok játszottak közre Trianon létrejöttében, milyen el?zményei voltak? Meg lehetett volna-e el?zni és hogyan? Mik a gazdasági, társadalmi, politikai, stb. következményei ránk és a térségre nézve? Mi lesz ezután? Jöhet még újabb revízió, mint 1938-41 folyamán? (Indította: Tomi, 2003.07.31. 17:50:49) Zolee | 2003.08.15. 20:35:35 | Válasz erre | | | | Endre: válaszd ki bármelyik eddigi érdemi hozzászólásodat, mondd el melyik legyen az és leírom mért hülyeség. |
HHHH | 2003.08.16. 08:23:21 | Válasz erre | | | | Amulo: Ajaj,ha Neked katona fiad van,akkor értem már a magázódó megszólítást.Bocsánat,hogy leifjoncoztalak! Szóval FIN...Ezt közelebbr?l nem tudtam...Tak! Med vanlig halsning (Umlautjaim sajnos nincsenek) HHHH |
HHHH | 2003.08.16. 08:28:08 | Válasz erre | | | | Corvinus: A Monarchiától,mint a XIX.sz.társadalmi rendje szerint berendezkedett államalakulattól nem volt elvárható,hogy a mai szemmel nézve demokratikus iskolarendszere legyen... Ett?l eltekintve minden államalkotó nép kitermelte a maga nagyjait,és az Ausztria-Magyarország szellemi nagyhatalomnak számított... Békés,prosperáló légköre a népek hazájává tette,szétesése pedig egyáltalán nem volt jótékony hatású,sokkal inkább konfliktusok forrása lett...(Előzmény: Corvinus, 2003.08.15. 19:17:27) |
Ipacs Tamás | 2003.08.16. 11:36:50 | Válasz erre | | | | Közeledik augusztus 20-a. "Szent István és az államalapítás ünnepe." Ünnepelhetjük 93031 km2-es államunk megalapításának évfordulóját. De hányadikat is? I. István és IV. Béla királyaink után joggal tekinthetjük Georges Clemenceau francia államférfit harmadik honalapítónknak, hiszen neki és bandájának köszönhetjük Magyarország (illetve: Magyarrezervátum) mostani kinézetét, méretét és ebb?l fakadó gazdasági, politikai, katonai, stb. képességeit, lehet?ségeit. Javaslom tehát, hogy ezentúl ne augusztus 20-a, hanem június 4-e, vagy ha még pontosabbak akarunk lenni: február 10-e (1947-ben e napon köttetett meg a párizsi béke, mely az 1938-41 között visszacsatolt területeink újbóli elvételével visszaállította a trianoni határokat, valamint még ahhoz képest is elszakítottak t?lünk 43 km2-t a Pozsonytól délre fekv? Dunacsúny, Horvátújfalu és Oroszvár községek (Cseh)Szlovákiához való csatolásával) legyen államalapításunk "ünnepe". Idén tehát államalapításunk 83., pontosabban 56. évfordulóját "ünnepelhetjük". :(((( Dehát Trianont megérdemeltük, persze, persze... mer' az I. VH. kitörése is a magyaroknak köszönhet?! Bizony! Hiába próbáltak t?lünk megszabadulni az osztrákok, mi 1711-ben és 1849-ben is visszaverekedtük magunkat a Habsburg birodalomba! De ha esetleg néhány fafej?nek igazságtalannak is t?nnek Trianon jótéteményei (pl. megmentett minket attól a lelki tehert?l, hogy egy 325000 km2-es, gazdaságilag, katonailag és politikailag jelent?s Magyarország lakosaiként kelljen életünket tengetni, valamint a környez? nagymúltú népek végre visszakapták mindazon területeiket, amelyeket mi, a jöttment magyarok raboltunk el t?lük, mikor idepofátlankodtunk a Kárpát-medencébe), annak vigaszul szolgálhat, hogy majd az EU-ban minden jó lesz és újra egységes lesz a magyar nemzet... legalábbis elvileg, papíron. Merthogy Kassa Kosice, Kolozsvár Cluj-Napoca marad az EU-ban is! És akármennyire átjárhatóak lesznek a határok, azok a bizonyos területek ugyanúgy a szlovák, román, stb. államok részei maradnak, nem pedig valamiféle közös. Ugyanúgy annak az államnak lesznek rajta gazdasági, politikai, stb. el?jogai. Vásárolni vásárolhatunk persze gyárat, földet és hasonlókat (hacsak a gazdagabb nyugatiak meg nem el?znek ebben), de az nem ugyanaz lesz, mintha ténylegesen a miénk is lenne. És határaink EU-tagként is ugyanúgy megaláztatásunk és szerencsétlenségünk jelképei lesznek, mint eddig is. |
Ipacs Tamás | 2003.08.16. 11:38:49 | Válasz erre | | | | Miért KELL beszélni Trianonról?
- mert ezt diktálja az igazság- és hazaszeretetünk; - mert sorsfordító és meghatározó része történelmünknek; - mert elemi érdekünk, hogy ne azok a hazugságok és minket befeketít? pletykák terjedjenek a világban, amiket szomszédaink terjesztenek (egy példa erre, amikor egy francia katonatiszt az erdélyi magyarokról azt hitte, hogy ?ket a II. bécsi döntést követ?en telepítették be szervezetten, Észak-Erdély magyar "megszállásakor". Szerencsére belátta a szóbeszéden alapuló tévedését, amikor kapott egy trianonról szóló könyvet); - mert a reményt sosem adhatjuk fel arra, hogy eljöhet még egy újabb határrevízió ideje. |
Ipacs Tamás | 2003.08.16. 11:44:28 | Válasz erre | | | | Kedves Amulo!
Van valami bajod a magyar kifejezésekkel és nevekkel, hogy nem azt használod (pl. Erdély esetében)? |
Ipacs Tamás | 2003.08.16. 11:48:31 | Válasz erre | | | | Kedves Amulo!
Ez a finnországi svéd kisebbség is valami Trianonhoz hasonló módon került Finnországba? |
Ipacs Tamás | 2003.08.16. 11:53:43 | Válasz erre | | | | Kedves baba!
Írtad: "Most az a slager ,hogy az EU-n belul jelentoseguket vesztik a hatarok .Hirdetik a nagyszjuak ,hogy legiesulnek a hatarok,es nem elvalasztani ,hanem osszekotni fogjak a nemzeteket. Szep dolog,de itt megjegyeznem ,hogy akkor a magyar hatar miert nem lehetne a Karpatok vonalanal?"
Ezt már én is megkérdeztem néhol néhányszor, de értelmes választ még nem kaptam rá. |
HHHH | 2003.08.16. 12:40:33 | Válasz erre | | | | Ipacs Tamás:Köszönjük tartalmas hozzászólásaidat.Mélységesen egyetértek mindazzal,amit oly szépen megfogalmaztál Trianonnal kapcsolatban! Üdv.HHHH(Előzmény: Ipacs Tamás, 2003.08.16. 11:53:43) |
Zolee | 2003.08.16. 12:41:57 | Válasz erre | | | | Kedves Tamás:
"Ezt már én is megkérdeztem néhol néhányszor, de értelmes választ még nem kaptam rá." Kérdezd meg a környez? országainkat mit szólnak ehhez.(Előzmény: Ipacs Tamás, 2003.08.16. 11:53:43) |
HHHH | 2003.08.16. 12:59:31 | Válasz erre | | | | Zolee: Minket sem kérdezett meg soha senki,hogy akarjuk-e a többszörös területamputációt... Százszor rászolgáltak a szomszéd komák arra,hogy leveg?nek nézzük ?ket... Szerintem a horvátok metódusa a szerbek ellen tökéletesen megfelel?...Egyszer?en nem vesznek tudomást róluk... |
HHHH | 2003.08.16. 13:01:21 | Válasz erre | | | | És mért csak a YU,CS,D,SU térképe volt átrajzolható a legközelebbi múltban? A Kárpát-medencéé mért nem, a mi javunkra? Mert egy részünk nem akarja és Trianon-párti ellenpropagandát fejt ki... |
Attila | 2003.08.16. 15:22:55 | Válasz erre | | | | HHHH:
Ebreszto !!!!
A terkepeket az ero poziciojabol rajzoljak es nem valamifajta isteni igazsagossag alapjan.
YU,CS,D,SU atrajzolasat nagy nemzetkozi erok forsziroztak.
Magyarorszag csak akkor lesz fontos ha a helyzet a Koszovoi szintre sullyed. A megoldas is hasonlo lesz. Tenyleg azt akarod?
Itt van egy menetrend Koszovo mintajara...
- Hatulrol leloni nehany roman rendort es felgyujtani nehany roman hazat tulnyomoan magyar lakta teruleten.
- Kivarni a remelhetoleg kegyetlen visszavagast es a nemzetkozi sajtot elote ertesiteni.
- Magyar es roman menekult-konvolyokat terelgetni ossze-vissza a Karpatokban es vegul a nyugati ujsairok ele a verzo siro gyerekeket allitani.
- Berendezkedni heroin, cigaretta es lopot tauto kereskedesre es kiberelni nehany ongyilkos merenylot a nagyobb hatas kedveeert.
- Kivarni amig az USA Budapestet es Bukarestet visszabombazza a kokorszakba es idolegesen atveszi a magyar es roman nemzeti kincsek kezeleset - Felkesziteni a magyar es a roman lanyokat es asszonyokat hogy prostitualtkent szolgaljak az USA es ENSZ bekefentarto alakulatokat.
- Tudomasul venni hogy a konnyebb csapatmozgasok erdekeben a hatart Romania es Magyarorszag kozott kiiktattak.
- Lemenni a kocsmaba es inni a sajat egeszsegunkre hogy vegre megkaptuk amit akartunk...
Hat nem gyonyoru ? |
Fred | 2003.08.16. 15:23:11 | Válasz erre | | | | Corvinus:
"Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet 1872-ben alapították, tehát több, mint negyven évük lett volna a román nyelv? fels?oktatás beindítására.", "a 49 - 42 arány különben sem tükrözi az akkori nemzetiségi arányszámot": Ezek igazak. De Te a mai kor szemléletével nézed a dolgokat. Ha ugyanazok az adatok (országméret, nemzetiségek aránya, iskolák, egyetemek száma) ma lennének, teljesen jogos lenne a felháborodás. El kell azonban képzelnünk, hogy akkor milyenek voltak a körülmények, milyen volt a környezet. Száz éve ezek az arányok igen liberálisak voltak. "A francia forradalom idején Franciaország 26 milliós lakosságának a fele vagy egyáltalán nem tudott franciául, vagy csak nagyon rosszul ? tudjuk meg Grégoire apátnak a Konvent elé terjesztett híres jelentéséb?l (1794), aki 30 franciaországi regionális nyelvet sorolt fel, és az egységes köztársaság megteremtése érdekében követelte ezeknek a nyelveknek a kiirtását, és a "szabadság nyelvének", a franciának kizárólagos használatát." (http://members.chello.hu/kapu/cikkek/kovacsa.htm). Ma Franciaország szinte nemzetállam, és senki se hibáztatja ?ket. Azt hiszem, hogy ha a Lex Apponyi után még mindig jobb maradt a román iskolák helyzete Magyarországon mint Romániában, akkor ezt a törvényt se kellene folyton hibáztatnod, és mindenre felhoznod. Másik - amit már írtam - az Egyesült Államok ma. Az egyetemek, iskolák 10%-a spanyol? (A legfrissebb népszámlálás szerint a spanyolok 35 millióan vannak, többen mint a négerek.)
"Erdélyre visszatérve, kérdés, hogy a lex Apponyi mennyit változtatott ezen az "idilli" helyzeten (csakúgy, mint ahogy az Anghelescu-féle oktatáspolitika halálra ítélte a magyar oktatást).": Semmit. A román professzor adatai 1915-ben jelentek meg, és az 1911-es állapotot tükrözték. A Lex Apponyi néven ismert törvényeket 1907-1908-ban hozták.(Előzmény: Corvinus, 2003.08.15. 19:17:27) |
Fred | 2003.08.16. 15:38:16 | Válasz erre | | | | Attila: Itt van egy menetrend Magyarország (1940) mintájára: -Románia határai nem véglegesek, hisz az ukránokkal még vannak területi vitáik. -Akárkihez is kerül a terület, mivel van területváltozás, mi is bejelenthetjük területi igényeinket. -Mivel nem tudunk megegyezni, dönt?bírósághoz fordulunk. -A dönt?bizottság észreveszi, hogy Magyarországon az amerikai befektetések nagyobb biztonságban vannak, el?nyösebbek, stb., ezért Észak-Erdélyt visszacsatolják. -Lemenni a kocsmába és inni a saját egészségünkre, hogy végre megkaptuk, amit akartunk... Hát nem gyönyör?? :)
A viccet félretéve: azt mindenki láthatja, hogy külföldi hatalomra van szükség, szerintem inkább a kérdés az, hogy mennyire tudjuk magunk mellé állítani ?ket. (Kicsit általánosítva: nem is csak határkérdések miatt, de akár pl. gazdasági befektetések miatt is.)
Ehhez azonban céltudatos, határozott - olykor esetleg konfrontatív - külpolitikára és sokkal jobb országimázs-építésre van szükség a Horthy-korszakhoz hasonlóan.(Előzmény: Attila, 2003.08.16. 15:22:55) |
HHHH | 2003.08.16. 16:14:21 | Válasz erre | | | | Fred: Így van,a Kígyók szigete tekintetében RO-UA határviták ma is fennállnak. Más kérdés,hogy területi revíziós törekvéseinket ki támogatná.A jelenlegi magyar rezsim talán még a Tiszántúlt is odaadná a románoknak,hogy az oláh anus körbenyalása tökéletes legyen...:((( Ilyen rendszerrel nem lehet revíziót remélni. A független Erdély létrehozása is célszer? lenne,mert ebb?l majd sarjadhatnának biztató el?relépések a revízió felé... /egy megfelel?en sarkára álló magyar vezetés mellett,persze.../ |
Attila | 2003.08.16. 20:58:33 | Válasz erre | | | | Fred:
Hummm...
Koszi az eszreveteleidet.
- Az 1940 es mintahos kellene egy kis vilaghaboru is - Most melyik oldalon allananak? - MILYEN dontobirosaghoz fordulhatnank? Az egyetlen szobajoheto az amalyik Trianaont a nyakunkba varrta... Mit varhatunk azoktol? - Biztos-e hogy az amerikai befektetesek biztosabb kezekben vannak Magyarorszagon? Azazhogy mennyire felvilagosult a nepseg itt vagy ott hogy belassa a sajat erdekei es az USA nagytoke erdekei kozott a kulonbseget. Az is kerdes hogy USA befektetesekre van-e szukseg avagy Europaira inkabb...
A kulfoldi hatalmakat a sajat erdekeik erdeklik elsosorban. A megosztott acsarkodo Kelet-Europat jobban lehet idomitani mint az ep es egeszseges egymassal egyuttmukodo orszagokat...
A konfrontativ politika csak azoknak ajanlott akik valamilyen modon ala tudjak tamasztani a politikajukat ero szempontjabol - maskulonben ures bloff es hozonges az egesz.
Abban sem vagyok biztos hogy a Horthy fele orszag-imazs a legmegfelelobb - Akkor megverten, sertetten es dacosan rossz politikaval a rossz oldalra alltunk ( itt nem az 'igazunkat' firtatom ) |
Zolee | 2003.08.16. 21:49:59 | Válasz erre | | | | Fred: "sokkal jobb országimázs-építésre van szükség a Horthy-korszakhoz hasonlóan."
Csak az a kérdés, hogy itthon kell-e építeni ezt az imázst, és milliárdokért sulykolni a magyar emberekbe (saját pénzükön), hogy "jó kezekben az ország"...
Egyébként szerinted miben merül ki a Horthy-korszak 'megfelel? országimázsa', és mivel magyarázod hogy ennek ellenére sem sikerült elérni azokat az eredményeket, amikr?l te beszélsz? |
HHHH | 2003.08.16. 22:18:09 | Válasz erre | | | | Zolee: Horthynak sikerült elérnie mindazt 1941-ig,amire 1920-ban a megalázott,feldarabolt magyarság még csak h?n áhítozott... Magyarország,mit régis szövetséges nem folytathatott más politikát,mint a németek oldalán történ? menetelést... 1941 tavaszán nem volt olyan épesz?nek nevezhet? ember,aki a Német Birodalom gy?zelmét megkérd?jelezte volna... A Santól és Bugtól Normandiáig,a Norvég Jeges tengert?l az Adriáig egy olyan Német Európa látszott körvonalazódni,amely minden túlzás nélkül ezerévesre megalkotottnak t?nt. Ebben az Európában egy németellenes Magyarországnak nem lett volna életképessége,a németbarátságra pedig a hagyományos fegyverh?ség is ösztönözte-kötelezte... Azért elítélni Horthyt,mert egy ilyen ttalitárius szuperhatalommal haladt a hadak útján,nem épp reális gondolkodásra vallana... (Ma a nem-USA-val-menetel?k jócskán megbélyegezettek a Pentagon által,el lehet képzelni,mi volt Berlin álláspontja egy nyíltan németellenes állammal szemben /ld.Jugoszlávát,Görögországot/) A szerencse kerekének rossz irányba fordulása sem a magyarokon múlott.Karakánságunk és kitartásunk erény helyett b?nnek számított a háború befejezésekor... |
Zolee | 2003.08.16. 22:25:38 | Válasz erre | | | | HHHH: Szinte egyetértek, tényleg saját nemzetünk szempontjából kell néznünk a dolgokat, nem román vagy másmilyen idegen szempontok szerint. Noha magyar vagyok ezért ugye mért ne legyel elfogult saját nemzetem javára, a f? problémám ott van, hogy ma 2003-at írunk. Ma már tényleg semmi értelme azokról az elvekr?l beszélni, amelyek egyébként igazak, jogosak, de nem aktuálisak. Sajnos a határkérdés teljesen elavult mára, id?r?l id?re kevesebb értelme van err?l beszélni az elmúlt évtizedek óta. |
|  |