 | Vitafórum Magyarország 2020 körül... A magyar demokrácia Trianon revíziója után (2020. június 4.)
I.§ Magyarország köztársaság. Lélekszáma 30 millió fo, Területe 325 ezer négyzet km.
Fovárosa Budapest. Hivatalos nyelv: magyar, horvát, szlovák, román.
Legfobb közjogi méltóság a köztársasági elnök. Az országgyulés választja 7 évre.
Legfobb közjogi hatalom a köztársasági elnök. Államforma: elnöki köztársaság.
Ipari-agrár ország. Oshonos nép a magyar. A nemzetiségek a tatár, török, szovjet invázió eredményeképpen telepedtek le 3 lépcsoben egyre nagyobb teret elfoglalva hazánkban.
II.§ A magyar Országgyulés 386 tagból áll. A képviselok közül 270 magyar (70%) és 116 nemzetiségi (30%) - 2 német (0,5%), 38 szlovák /és ruszin/ (10%), 38 román (10%), 38 horvát /és szerb/ (10%) - az országos lista alapján. Az egyéni választókerület és a területi lista nincs. Az országgyulési választás egyfordulós. Minden magyarországi nemzetiség képviselot küldhet, ha lélekszáma meghaladja a 80 ezer fot. A parlamenti bejutáshoz szükséges küszöb 5%, így csak 1 millió 500 ezer fot meghaladó lélekszámú nemzetiség juthat be önállóan pártként.
Kvótarendszer van, amely az Európai Parlament muködési modelljét veszi alapul.
Az Európai Parlamentben a kis országoknak van relatíve nagyobb súlya.
A Magyar Parlamentben a nagy magyar nemzetnek van nagyobb súlya relatíve.
Magyar pártok 70%, nemzetiségi pártok 30% (10-10%) nemzetiségenként.
Párton belül alakulhat konzervatív, liberális és szocialista tagozat.
A kvótarendszer elonye, hogy akár egy 0,25%-os arányú népcsoport képviseloje is bejuthat, ha mint tagozat egy nagy párthoz (10%) csatlakozik tagozatként. (örmény, görög, lengyel, bolgár, cigány anyanyelvuek)
A német kisebbség 2 képviselot (0,5%) küldhet önállóan, mintegy méltányos kárpótlásként, mert a németek kitelepítése elott (1945) a régi Magyarországon 2 millió (10%) német élt.
A kisebb (5% alatti) nemzetiségek nagyobbakhoz csatlakozva - osztozva a kvótán - bejuthatnak, amelyek önállóan nem tudnának bejutni (pl. szerbek, ruszinok, szlovének).
A nagyobb nemzetiségek 38-38 (10-10%) képviselot küldhetnek, hiszen részarányuk Magyarországon Trianon elott 10% körüli volt
(8,5% horvát, 14% román, 9% szlovák) az utolsó hiteles népszámlálás szerint, amelyet a magyar hatóságok végeztek 1910-ben.
A magyarság 270 képviselot küldhet (70%) összesen, mintegy méltányos kárpótlásként, mert Mohács elott (1526) a régi Magyarország 80%-a magyar volt évszázadokon át (631 év).
III.§ A hivatalos nyelv Magyarország területén a magyar nyelv.
Minden megyében, illetve megyei jogú városban a nemzetiségi nyelv is hivatalos, ahol az adott nemzetiség lélekszáma eléri a 10%-os részarányt.
IV.§ Magyarország területe egy és oszthatatlan, 72 megyébol áll. Székesfováros Budapest.
A hivatalos nyelv és a részarányos parlamenti képviselet biztosítja a nemzetiségi jogokat -
Horvátországban is, amelynek az Osztrák-Magyar Monarchia idején fennálló autonómiája megszunik. A Magyar Állam területe 325 000 négyzetkilométer 1914. évi határok érvényesek.
V.§ Magyarország hadserege magyar nyelvu, szellemiségu és vezényletu.
Hivatásos hadsereg tagja csak magyar felsofokú nyelvvizsgával rendelkezo állampolgár lehet. A magyar hadsereg létszáma 1 millió fo. Ebbol hivatásos 100 ezer fo, tartalékos 900 ezer fo. Férfiak és nok is hadkötelezettek. 1 éves haditanfolyamot (melynek idotartama heti 5 nap, napi 2 óra) kötelesek elvégezni.
Magyarország rendorsége magyar nyelvu, szellemiségu és vezényletu. Rendorség tagja csak magyar felsofokú nyelvvizsgával rendelkezo állampolgár lehet.
VI.§ Magyarország 1914. év január 1-én fennálló határait az Európai Unión belüli határmódosítással lehet visszaállítani. Ennek feltétele Magyarország összes szomszédos országának Európai Uniós tagsága (Ausztria 1995; Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004; Románia 2007; Horvátország, Szerbia 2010; Ukrajna 2015). Ennek napja az 1920. június 4-én 16 órakor Franciaországban a Párizs melletti Versailles községben lévo Trianon kastélyban aláírt békeszerzodés (diktátum!) fennállásának 100. évfordulója.
VII.§ 2020. június 4. 16 órakor Franciaországban a Párizs melletti Versailles községben lévo Trianon kastélyban aláírják a békeszerzodés (diktátum!) semmissé nyilvánítását, és visszaáll Magyarország 1914. január 1-én fennálló határa és területi egysége 100 év törvénytelen állapot után. (Indította: Magyarország 2020, 2006.01.28. 02:47:17) | Golikov | 2010.06.10. 15:45:10 | Válasz erre | | 89.134.227.92 | | | Partium: Én ezt természetsen megértem.
Franciaország úgy ahogy van süllyedjen el. A szláv vadnépek szintjére, már akkor félig meddig ezt tette.
Most már az ? szintjükön van. Ebben egyet kell értenem veled. Franciaország tartozik Magyarországnak egy revízióval, de sosem adták meg. Ha Magyarország egyedül marad, akkor egyedül kell csinálnunk és engedményr?l szó sem lehet. Igazad van Partium. 1940-ben is meg akarták támadni a magyarok romániát, hidegen hagyta ?ket, hogy mindketten Németország szövetségesei. Most is hidegen hagy. Engem legalábbis teljesen.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Partium | 2010.06.08. 20:49:39 | Válasz erre | | 89.134.227.92 | | | | Ebb?l a határtervb?l nem engedek egy porszemnyit sem. Tehát ennél nincs semmivel sem kisebb. Ezek a feltétel nélkül visszakövetelt területek. Van még nekem közép és maximális határjavaslatom is. A középben Déva és Temesvár a határváros. A revízió mindenképpen kell. Ha sikerül ezt elérni (lehet hogy csak er?ltetéssel fog menni) Franciaországot tettei és hazugsága miatt ki kell hagynunk. Nagy-Britannia,USA tárgyalhat. |
| dert | 2010.06.08. 18:38:25 | Válasz erre | | 91.82.132.122 | | | | Az én álláspontom az hogy el?ször követeljük a bécsi döntés által visszaadott területeket +amit Partium mondott és kés?bb a többi területet egy szerencsés történelmi helyzetben vissza foglaljuk.Sajnos a helyzet nagyon rossz mivel csak a Jobbik akar határrevíziót de ott se egyeznek az álláspontok hogy hogyan is kéne csinálni.Vona se tartja aktuálisnak a revíziót de viszont bízok Szegedi Csanádban és Zagyva György Gyulában. |
| Partium | 2010.06.07. 20:07:14 | Válasz erre | | 89.134.227.92 | | | Bazalt: A terv már megvan már csak továbbítani kell majd. Demográfiai térképet is tervezek Magyarország demográfiai jöv?je néven. Az a térkép rendkívül sok magyart tartalmaz + a felvidéken a Kárpátalján és Erdélyben szórványokban vannak lengyel telepesek és németek. Ez megakadályozhatja az újabb atrocitáokat. Az alapján került a tervbe Torda,Medgyes,Arad,Dics?szentmárton,és Erzsébetváros , hogy a lakosság 10-15%-a magyar. A határterv-rajz már készen van, majd alaposabban részletezem.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2010.06.07. 14:47:39 | Válasz erre | | 213.178.104.162 | | | Partium:
Ahogy Golikov, úgy én is egyetértek a határtervvel. De ha a terv már megvan, akkor a kivitelezésnek kell jönnie, tehát valahogy rá kellene szorítania a magyar közvéleménynek a politikusait arra, hogy tegyenek ezen elrabolt országrészeink visszaszerzéséért. Sajnos Országgy?lésünkben csak kevés olyan politikusunk akad, aki egyet is ért ezzel (a jobbikosok), ami nem túl jó hír, bár az der?látásra adhat okot, hogy egyáltalán már vannak benn ilyen politikusaink.
Der?- vagy borúlátóak legyünk tehát ezzel kapcsolatban? Mik a véleményeitek?(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Golikov | 2010.06.06. 20:13:16 | Válasz erre | | 89.134.227.92 | | | Partium: Én is támogatom ezt a határtervet.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Partium | 2010.06.06. 20:11:45 | Válasz erre | | 89.134.227.92 | | | Az én minimális határtervem: I. bécsi döntésben közölt határ északon,egész Kárpátalja,Észak-Erdély + Arad,Torda,Segesvár,Medgyes,Erzsébetváros,Dics?szentmárton városokkal együtt és még A bácska és a vajdaság északi része Baranya-háromszög,Muraköz
Teljesen biztos vagyok benne, hogy amikor népszámlálás van akkor a szláv fenyít?brigád útnak indul megfenyegetni a magyarok nagy részét, hogy szlováknak szerbnek vagy románnak és ukránnak vallja magát.
Számomra ezek a határok már elfogadhatónak t?nnek. |
| Golikov | 2010.06.05. 13:17:46 | Válasz erre | | 89.134.227.92 | | | Az az érzésem, hogy f?leg szlovákiában a Slota félék miatt nem meri sok magyar elismerni a magyarságát.
Pl.: Kassa 230 000 f? ebb?l 8000 magyar
Ez ki szerint igaz?
Ráadásul, most hogy már az olaszokról is szó esett, hallottam egy érdekes történetet arról, hogy miért utálják nagyon a románokat. |
| Bazalt | 2010.06.05. 07:49:52 | Válasz erre | | 213.178.113.118 | | | Osztrák-Magyar Monarchia: "Nekünk meg jobb volt az Osztrákokkal mint nélkülük!"
Ez csak pár évtizedet jelent a Kiegyezést?l 1918-ig. Nem vonom kétségbe ezen id?szak eredményeit, de szerintem ezt magában, önállóan is tudta volna produkálni hazánk, ha egészben marad.
Meg most a térségbeni helyzet is már, nincs az a fenyegetés, mint ami akkor volt (orosz pánszláv törekvés, stb.), és ami kényszerítette hazánkat, hogy a jobb védelem szempontjából legyen a Monarchia tagja.
De fel?lem törekedhetsz a visszaállítására, de kérdezd meg az osztrákokat is, van-e rá fogadókészség náluk.
Amúgy még lenne egy kérdésem: amikor az I. világháború után 1918-ban Ausztria kilépett a Monarchiából, akkor ezt az osztrák nép megkérdezése nélkül vagy az után tették? Vagyis hogy egyáltalán érvényes volt-e a felbomlása?(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2010.06.05. 07:36:25 | Válasz erre | | 213.178.113.118 | | | Szani: "Egy Történelem Tanárn? mondta nekem:
Ha lejár a 100 éves határid? akkor a Trianoni békediktátum
állandó, azaz örökre így maradnak határaink.
Hát huzunk bele."
Én err?l még nem hallottam, de ha igaz, akkor már csak egy évtizedünk van hátra, hogy felvessük a határrevízió kérdését? Akkor politikusainkra kell nyomást gyakorolnunk, hogy tegyenek már végre ezügyben valamit.
De kinél kell követelni a határrevíziót? Tegnap, a Trianon-megemlékezésen felolvasták az ezt kér?, Carla del Ponténak írt levelet, ami már több éve elküld?dött, de semmi érdemleges nem történt ezután. Most akkor mégis, kinél követelje Magyarország az igazát?
Amúgy meg ha lejár a 100 év, akkor is ott vannak az 1941-es határállapotok, akkor majd azt lehetne megcélozni, vagyis az 1947-es diktátum revízióját.
De mondok nektek valamit: eltelhet 10, 100 vagy akár ezer év is Trianon óta, Magyarország területi egységének helyreállítása sosem veszíthet id?szer?ségéb?l!(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Szani | 2010.06.05. 00:20:49 | Válasz erre | | 85.66.87.61 | | | Hát nem is tudom hivatalos nyelv a szlovák,oláh...
Nem vagyok semmi jó elrontója.De mutasson nekem a nagy-világ olyan magyar,oláh,szlovák embert aki ezt szeretné s?t csak elviselné.Íme egy vers:
Az ember háza ott állt a dombon és uralkodott. Uralkodott a kerten, fákon, bokrokon és veteményeken.Uralkodott a szántóföldeken, réteken és legel?kön, és uralkodott az erd?n is, amelyik a domb mögött kezd?dött, és felnyúlt egészen a hegyekig.
A fák gyümölcsöt teremtek, a gyümölcsöt leszedte az ember, aki a házban élt, és eltette télire. Öszszegy?jtötte a veteményt, és a pincébe rakta, hogy ne érhesse a fagy. A szántóföldekr?l begy?jtötte a gabonát, a rétekr?l a szénát és az erd?b?l a tüzel?fát. Tél kezdetén beterelte állatait a legel?r?l, meleg istállókban adott szállást nekik, és gondoskodott róluk.
Így élt az ember. Még tudni kell azt is, hogy a ház kéményén tavasztól ?szig gólyák álldogáltak, s az eresz alatt egy fecskepár fészkelt. Tudni kell, hogy tavasszal rügyez? nyírfák illata vette körül a házat, s nyáron madárdal és sok virág. A háznak nagy vaskos falai voltak, s az ember évente egyszer fehérre meszelte ?ket, kivéve ott, ahol a vadrózsa kúszott reá. Ez a vadrózsa június derekán virágzott, s olyankor a szélesre tárt ablakon keresztül az illat beömlött a szobákba.
Így élt a ház és benne az ember, sokáig. Egy borús ?szi napon, mikor az es? zsinóron lógott az égb?l, valahonnan két kis ázott patkány érkezett. Messzirõl jöttek, fáztak, éhesek voltak. Meglátták a házat, besurrantak a nyitva hagyott ajtón és elrejt?ztek a pincében. Ennivalót b?ven találtak, jóllaktak, és hamarosan hízni kezdtek. Télen már fiaik voltak s tavaszra megint. A fiatal patkányok, akik ott n?ttek fel, már otthonuknak érezték a házat, és úgy futkostak a pincében, mintha övék lett volna.
Az ember eleinte meg sem látta ?ket. Kés?bb észrevette ugyan, hogy valami eszi a veteményt, de nem tör?dött vele. Volt elég. Jutott bel?le annak, aki éhes. Egyszer aztán meglátott egy fal mellett elszaladó patkányt. – Milyen apró, és milyen félénk – gondolta. – Éljen hát ? is, ha akar.
És telt az id?, és a patkányok szaporodtak.
El?ször feltúrták a pincét. Aztán ásni kezdték a falakat. Kanyargós, mély lyukakat fúrtak belé, keresztül-kasul, és itt-ott már a szobákba is eljutottak. Az ember csóválta a fejét, mikor szobájában az els? patkánylyukat meglátta. És mert nem szerette a rendetlenséget: betömte, és bemeszelte a nyílást. Másnap reggelre újra ott volt. Az ember háromszor egymás után tömte be, és a patkányok háromszor egymás után fúrták ki megint. Akkor az ember legyintett, és azt gondolta: – ?k is kell, hogy éljenek. S ha nekik csak így jó, hát legyen. És attól kezdve nem tömte be többé a lyukakat. A patkányok pedig rohamosan szaporodtak tovább, és szaporodtak a lyukak a ház falában is. Már nemcsak a pincében, hanem a kamarában, a padláson, s?t éjszakánként a szobákba is besurrantak, és megrágtak minden megrághatót.
Egyszer aztán, amikor az ünnepl? csizmáját kezdték rágni, az ember megharagudott, és odasújtott botjával. Az egyik patkányt fejbe találta éppen, s a patkány kimúlt.
Vérig sértve röffentek össze erre a patkányok, és azonnal kihirdették, hogy az ember ellenség, aki nem hagyja õket élni, szabadságukat korlátozza, jogaikat mell?zi, gyilkos, gonosz és önz?. – Nem leszünk a rabszolgái tovább! – visította a f?patkány egy zsírosbödön tetejérõl. – Követeljük a szabadságunkat és a jogainkat!
És a patkányok elhatározták, hogy harcot kezdenek az ember ellen.
Az ember minderr?l nem tudott semmit. Haragját hamar elfeledte, vett más ünnepl? csizmát magának, és nem tör?dött a patkányokkal tovább. Pedig akkor már rengeteg sokan voltak. Megették a pincében az összes veteményt, a kamarában az összes lisztet és az összes sajtot, s?t már a szalonnát is rágni kezdték, pedig tudták, hogy az az ember legféltettebb kincse, amib?l még a kutyájának sem ad.
Az ember, mikor ezt észrevette, fogta a megmaradt szalonnát, rúdra kötözte, s a rudat a dróttal fölakasztotta a gerendára. Ebb?l lett csak az igazán nagy felháborodás a patkányok között. – Szemtelenség, gyalázat! – kiabálták, mikor rájöttek, hogy nem férk?zhetnek hozzá. – Elrabolja az élelmünket, kifoszt, kizsákmányol! Nem t?rjük tovább!
És föllázadtak. – Mienk a ház – hirdették ki maguk között –, mienk is volt örökké, csak megt?rtük benne az embert, amíg jól viselte magát! De most elég!
S egy éjszaka, amikor aludt, rárohantak az emberre, összeharapták, kikergették a házból, messzire elüldözték, s aztán büszkén kihirdették a kertnek, fáknak, az állatoknak és a madaraknak – még a virágoknak is –, hogy a ház nem ember-ország többé, hanem patkány-ország, jog és törvény szerint.
S azzal uralkodni kezdtek patkánymódra.
Mindent felfaltak, ami ehet? volt, és mindent megrágtak, ami nem volt ehet?, de szemük elé került. Kiürült rendre a pince, a kamara és a gabonás. Elköltöztek a madarak, elpusztultak a virágok, a ház fala omlani kezdett és megfeketedett, fák és virágok illatát b?z váltotta föl. A vetemény ott pusztult a földben, mert nem szedte ki senki. A gyümölcs megérett, lehullt, és elrohadt. A gabona aratatlan maradt, kimosta az esõ, kicsépelte a szél.
És eljött a tél, és a patkányok addigra már megettek mindent, ami ehet? volt, megrágtak mindent, ami rágható volt. És akkor éhezni kezdtek, mert nem volt egy szem gabona több, és az ajtók hasadékain, meg a falak odvain besüvített a szél, a megrongált tet?n behullott a hó, és nem tudtak segíteni magukon.
Elõször veszekedni kezdtek, marták és ölték egymást, rágták és ették egymást, de végül is nem tehettek egyebet: fölkerekedtek és otthagyták a tönkretett birodalmat.
Az ember pedig tavaszra szépen visszajött megint, rendbe hozta a tet?t, kitakarította a házat, a falakat megigazította, kimeszelte, a földet felszántotta, vetett és ültetett, s mire megjött a nyár, újra virágillat és madárdal vette körül a házat. ?szire ismét megtelt a pince, a kamara és a gabonás, és mire megjött a tél, olyan volt már minden, mintha semmi sem történt volna.
Azonban elrejt?zve maradt mégis néhány patkány a falakban, vagy a pince gödreiben. És amikor az ember észrevette, hogy újra szaporodni kezdenek, hosszasan elgondolkodott, hogy mit is tegyen velük.
Ti is gondolkodjatok, s aszerint cselekedjetek!
Kellemes lenne ez az új Magyarország....hisz a fiaiknak ez az ország is pont olyan lesz mint ami drága örök Nagy Hazánk |
| Szani | 2010.06.05. 00:11:23 | Válasz erre | | 85.66.87.61 | | | Golikov: Sajnos ez nem így van.
Egy Történelem Tanárn? mondta nekem:
Ha lejár a 100 éves határid? akkor a Trianoni békediktátum
állandó, azaz örökre így maradnak határaink.
Hát huzunk bele.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Osztrák-Magyar Monarchia | 2010.06.04. 19:51:55 | Válasz erre | | 188.36.170.189 | | | | S?t Németország és az Oszmán Birodalom 1914-es határait is visszaállítanám. |
| Osztrák-Magyar Monarchia | 2010.06.04. 19:50:26 | Válasz erre | | 188.36.170.189 | | | Bazalt:
Abban benne van Magyarország eredeti területének a visszaállítása is!
Nekünk meg jobb volt az Osztrákokkal mint nélkülük! Újra létre kellene hozni a nagy 676000km2 terület? Monarchiát hazahívni minden magyar testvérünket és németeket telepíteni a nemzetiségeket pedig kitelepíteni. Most mondhatod hogy kegyetlenséget beszélek de ?k mit gondolsz mit csináltak a magyarokkal, németekkel stb-vel? Mindenüket elkobozták és kilökték ?ket arról a területr?l ahol évszázadok óta éltek!
A Monarchia államszövetségén pedig pl lehet csiszolgatni az nem lenne nagy akadály.
A nemzetiségek és trianon meg több kárt okoztak mint a tatárok, törökök 48-as szabadságharc következménye együttvéve!! Deák jól tudta hogy fontos a Birodalom fennmaradása, fontos volt mind az osztrák mind a magyar nép számára! Csak az volt a kár hogy nem voltunk olyan er?s nagyhatalom mint Németország és Olaszország árulása sem volt pozitívum a háborúban(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2010.06.04. 09:02:05 | Válasz erre | | 213.178.110.224 | | | Osztrák-Magyar Monarchia: "Nem Magyarország területi egységét kell visszaállítani hanem az Osztrák-Magyar Monarchiáét!"
Ha a "NEMCSAK Magyarország területi egységét kell visszaállítani..."-t írtad volna a fenti helyett, jobban tetszett volna.
De mit eszel te annyit az Osztrák-Magyar Monarchián? Miért lenne jó nekünk egy független, önálló, er?s és ép (325000 km2) Magyarország helyett már megint a másodheged?st játszani egy államszövetségben azokkal, akik olyan sok kárt okoztak nekünk (szabadságharcaink leverése, stb.)?
Egyébként van erre fogadókészség a másik oldalról is? Írogatsz osztrák honlapokra is err?l?(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2010.06.04. 08:55:32 | Válasz erre | | 213.178.110.224 | | | Golikov: "Az ide írók közül kinek még az a véleménye, hogy több magyar él a határontúlon mint amennyir?l tudunk?"
Én is így gondolom, hogy vannak még azért "tartalékok" az elszakított magyarságban. Ha most megtörténne a határrevízió, akkor könnyen lehet, hogy sokan, akik eddig nem tör?dtek magyar mivoltukkal vagy más nemzetiség?nek mondták magukat, azok újra magyarnak kezdenék érezni és vallani magukat.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Osztrák-Magyar Monarchia | 2010.06.03. 20:41:44 | Válasz erre | | 81.182.111.77 | | | Nem Magyarország területi egységét kell visszaállítani hanem az Osztrák-Magyar Monarchiáét!
Magyar és Osztrák(német) testvéreinket fel kell szólítani hogy szaporodjanak és sokasodjanak és betelepíteni ?ket az egykori Monarchia minden területére!
Holnap lesz 90. évfordulója az igazságtalan békének! |
| Golikov | 2010.06.03. 15:02:35 | Válasz erre | | 89.134.227.92 | | | Szívb?l remélem hogy nem kell várni 2020-ig. Az Asszimiláció súlyos veszély a magyarokra nézve.
Nemrégen találtam egy honlapot ahol az van feltünetetve hogy 1920-ban melyik település volt magyar többség?.
+ még valami: Az ide írók közül kinek még az a véleménye, hogy több magyar él a határontúlon mint amennyir?l tudunk? |
| Bazalt | 2010.06.03. 09:19:35 | Válasz erre | | 213.178.116.214 | | | Zeno:
A szlovákok az Észak-magyarországi csehekb?l meg lengyelekb?l alakultak ki a középkor végén.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Zeno | 2010.06.02. 20:16:20 | Válasz erre | | 84.2.178.195 | | | | És teljesen egyet értek a magát 16 eves lanynak hívó valakivel. :) Ha így vesszük egy Közép-európai államszövettség sem lenne rosz a Lengyelekkel. Nagy becsben tartom ?ket!!!! Isten áldja ?ket is és a hazájukat! |
| |
