 | Vitafórum Ki a Magyar ? Siklósi András:
Gondolatok a magyarságról, hazafiságról és a nemzetr?l
idézet:
"Ki a magyar, mi(lyen) a magyar? A kérdés els? részére lényegesen könnyebb a válasz. A Millennium idején a magyarsághoz tartozás alapvet? jegyei az állampolgárság, a magyarnyelv?ség, a nemzeti eszmével való egyetértés voltak. Trianon után ezekhez társult még a revízió gondolata és követelése. A két háború közötti eszmei z?rzavarban jól megfért egymással Ady vádló, tragikus magyarsága, Móricz elemz?, felel?sségteljes magyarsága, Szabó Dezs? népb?l táplálkozó, mély faji magyarsága és Prohászka Ottokár diadalmas keresztény magyarsága. Kés?bb Kodály és Bartók, Németh László, Illyés, valamint a népi írók a magyar lélek legrejtettebb kincseit hozták a felszínre. Munkáikból tanulságként lesz?rhet?, hogy a magyarság egy sajátos élet-forma, önszemlélet, történelmi szellemiség és erkölcsi parancs. Az igaz magyarság azonos a tökéletes emberséggel; aki embernek hitvány, magyarnak is az! Régebben az volt a magyar, aki annak vallotta magát. Sokan ma is így vélekednek; ám 75 év tudatos fert?zései, ?agym?tétjei? után, a hazugság és zsiványság szikes pusztáinak közepén ez már édeskevés. Nem elég az egyszer? állítás, nem elég a hamis esküvés sem! Szerintünk az a magyar, aki bizonyítja. Aki teljes szívéb?l, összes idegszálával vállalja e nép sorsát; osztozik örömében fájdalmában, szól érte és védi mindenütt, aki harcol is ha kell, aki neki szenteli egész életét, s habozás nélkül vérét ontja, ha ezzel segíthet. Ám aki népünket s földünket gyalázza, egyetlen göröngyét elárulja, egyetlen lakóját kifosztja, aki bármiben ártalmunkra van, vagy a vesztünkre tör, bizony az nem magyar. Az számunkra ellenség, legjobb esetben közömbös idegen, legyen bár f?rabbi, vagy Árpád korcs maradéka."
_________________
"Mindenek el?tt áll el?ttem a h?ség a fajtámhoz!" Széchenyi István (Indította: paluz, 2007.05.05. 17:22:46) | Hidegszél | 2008.12.23. 18:33:24 | Válasz erre | | 84.47.59.30 | | | Pôvod slova kra?un nie je síce filologicky objasnený s úplnou istotou, predpokladá sa ale, e je odvodený zo staroslovanského slova kortъkъ (krátky) s umoc?ujúcou príponou -un. Zodpovedá latinskému bruma (brevissima) vo význame najkratieho d?a v roku. Ten bol v Ríme oslavovaný rozpustilými dionýzovskými brumáliami. Je vak nepravdepodobné, e by Slovania tento sviatok prebrali od Rimanov, pretoe s nimi sa stretli u ako s kres?anmi. Pravdepodobne vznikol skôr z pôvodného indoeurópskeho základu ako veobecne oslavovaný sviatok zimného slnovratu, ktorý sa zachoval v modifikovanej podobe a do novodobého folklóru. Pod?a Zdenka Vá?u nebol Kra?un ani iadnou bytos?ou, ako sa pôvodne domnievali mytológovia. Bol personifikovaný a dodato?ne, ako bolo obvyklé aj v prípade iných sviatkov. Napríklad u Bielorusov bol koro?un povaovaný za démona smrti, zrejme vo vz?ahu k najhlbej temnote v roku. Na bývalej Podkarpatskej Rusi bol takto zas nazývaný obradný chlieb, ktorý sa piekol na tedrý de? a jedol sa na Nový rok. Slovanským vplyvom preiel názov tohto sviatku aj k Ma?arom (karácsony) a Rumunom (kr??un).
....
putnici.sk/newsread_print.php?newsid=4440 |
| Folk | 2008.12.26. 05:09:43 | Válasz erre | | 69.61.11.126 | | | Ki a magyar? Jó kérdés...
Mindenki, aki a magyarság érdekében cselekszik!
És valóban még az sem kell, hogy magyar neve legyen az illet?nek, gondoljunk csak az Aradi Tizenhármakra! Legnagyobb h?seinknek tartjuk ?ket, már-már szentként tiszteljük ?ket(teljes joggal!) holott egy jórészüknek még a nevét is alig tudjuk kiejteni...
Mégis legnagyobb magyarjaink között tartjuk számon ?ket, hiszen a legnagyobb áldozatot hozták a magyarságért.
Nos, ett?l lesz valaki magyar!
Ha arra is kíváncsi valaki, hogy ki a biztosan nem magyar szerte e hazában, ajánlom neki a You Tube weboldalát, ahol az "Els? Magyar Zsidófigyel?" címre rákeresve gyorsan segítséget kaphat ennek eldöntéséhez! Jó szórakozást...(Előzmény: Hidegszél, 2008.12.23. 18:33:24) |
| Hidegszél | 2008.12.26. 08:58:04 | Válasz erre | | 78.99.24.151 | | | A történészek a következ? ókori és korai középkori népekr?l tudnak, akik a mai Magyarország területén éltek:
***
- illír törzsek,
- pannonok,
- azalok,
- kelták,
- dákok,
- szkordiszkuszok,
- boiok,
- tauriszkuszok,
- breukok,
- amantinok,
- dalmaták,
- rómaiak
- markomannok,
- kvádok,
- szarmaták,
- jazigok,
- hermundurok,
- naristák,
- longobárdok,
- vandálok,
- szírek,
- zsidók,
- hunok,
- herulok,
- gepidák,
- alánok,
- vizigótok,
- keleti gótok,
- szlávok,
- onogurok (lehet, hogy ?k a székelyek ?sei),
- bolgártörökök,
- avarok,
- morvák
- törökök
- szlovákok
- németek
***
Hát nem sokan maradtak meg közülük, végre magyarok lettek belöllük. A eredeti magyarok már rég elt?ntek. |
| McGy?z? | 2008.12.26. 10:42:35 | Válasz erre | | 79.122.74.226 | | | | És én még azt hittem, hogy a hülyeség már nem fokozható fokozható tovább... |
| Bazalt | 2008.12.26. 16:15:26 | Válasz erre | | 217.20.141.252 | | | Hidegszél: "Hát nem sokan maradtak meg közülük, végre magyarok lettek belöllük. A eredeti magyarok már rég elt?ntek."
Ha az itt él?kb?l magyarok lettek, akkor mégsem t?nhettek el az eredeti magyarok sem.(Előzmény: Hidegszél, 2008.12.26. 08:58:04) |
| Bazalt | 2008.12.26. 16:20:48 | Válasz erre | | 217.20.141.252 | | | Hidegszél: "- szlovákok"
Na ne röhögtess, a szlovákok az Észak-magyarországi csehekb?l meg lengyelekb?l jöttek létre a középkor végén.(Előzmény: Hidegszél, 2008.12.26. 08:58:04) |
| anyilas | 2008.12.26. 18:59:20 | Válasz erre | | 81.182.85.218 | | | A tótokat kifelejtetted a felsorolásból. Elég sokáig éltek ?k is Magyarország területén. Egészen a szlovákok megjelenéséigAztán az 1800-as évek közepét?l lassan eltüntek. Ma már csak a mai magyarország területén élnek. Mert az itteniek még nem szégyenlik, hogy tótok.
Úgy vagytok ti ezzel, mint a cigányok. Egymás között csak cigánynak nevezik magukat, de ha más mondja rájuk vérig sért?dnek.(Előzmény: Hidegszél, 2008.12.26. 08:58:04) |
| Rip?kfalvi László | 2008.12.26. 23:07:39 | Válasz erre | | 89.134.139.184 | | | anyilas:Ez nagyon okos megszólalás volt,Majdnem kitartottam a szálfát Zsigmondnak.(Előzmény: anyilas, 2008.12.26. 18:59:20) |
| Folk | 2008.12.27. 07:22:36 | Válasz erre | | 78.129.175.216 | | | Hidegszél: Akkor addig kell ismételni, ameddig minden birka megérti szép lassan:
Az itt él? "többszázezer" vagy "többtrillió" népcsoport közül csak egy volt, egyetlen egy amely egy több mint ezer éven át fenálló, a jogfolytonosság elvén alapuló, legitim államot tudott létrehozni!
EZ A NÉP A MAGYAR NÉP!
A MAGYAR NÉP volt az amely elég er?s, elég szervezett és elég tehetséges volt ehhez a feladathoz.
A többiek meg birka módra bolyonghattak tovább, mi mást lehetne err?l még leírni?
Államunkat már több mint ezer évvel ezel?tt Magyarnak nevezték.Ma is az...
Minden korabeli forrás megegyezik abban, hogy a honfoglalás idején a Kárpát medence egy szláv törzsek által rendkívül gyéren lakott terület volt!
A zsidóknak Istenük a Kánaánt adta (egészségükre!), nekünk a Magyarok Istene a Kárpát medencét szánta.
Még ha ez fáj is sokaknak.
Persze mi magyarok soha nem fentük fogunkat a Kánaánra. Az ígéret földjét magukénak tudók viszont nagyon szeretnék megkaparintani a MI Kárpát medencénket...(Előzmény: Hidegszél, 2008.12.26. 08:58:04) |
| garabonciás paluz | 2008.12.28. 10:27:49 | Válasz erre | | 89.223.137.193 | | | Sólyom ünnep
A magyarok a szent hely felé igyekeztek. A csillapodó lópaták méltósággal dübbentek a havon. A lehellet ködfelh?ként terült szét a légben. Hideg és sötétség volt. Az el?z? napokban kék és szürke hófellegekbe bugyolálta a vidéket az ég, de a mai hajnalra fényl?n derengtek a csillagok, kitisztult a mennybolt is. Mintha a természet is készült volna valami ünnepre.
A leveg? tisztává változott, a leesett hó fehér ünnepl?be öltöztette a kopasz téli tájat.
- Megérkeztünk! - ugrott le lováról az egyik csoport vezet?je. Lehellete látszott, ahogy kimondta a szavakat. Mandulavágású szeme nevetett, tele volt élettel, akárcsak a többieké.
- Ünnep ez a mai nap!
- Vége a sötétségnek! - mondogatták az érkez?k.
- Most mi segítünk a Napnak, hogy az év többi napján éltessen bennünket.
- A sötét oldal érzi már a vesztét napok óta. Sok baj, szerencsétlenség esett meg az utóbbi napokban! Eljött az ideje, hogy a Fény kerüljön uralomra a világban!
Béklyót vetettek a lovak lábára és a t?zhöz mentek.
Atenje-u a táltos még az éjjel hatalmas máglyát rakott, ami mostanra kellemes meleggel szolgált, égett a t?z.
- A szerhez nagy t?z kell! De melegedni sem utolsó- dörzsölgette a hidegt?l elveresedett, fázó kezét. Figyelte, hogyan érkezik a törzs apraja - nagyja, és ahogy az addig elhagyott, üres megszentelt tér hirtelen megtelik az élet zsivajával.
Öröm és hála csillant a szemében, ahogy végignézett a seregleten.
- Ünnepl?ben vagytok! Szépek és büszkék! Az én népem! Köszönöm Teremt?m, hogy méltónak találtál arra, hogy rám bízd gyermekeidet. Köszönöm, hogy köveimmel gyógyíthatom a testüket, meséimmel a lelküket, és megtarthatom ?ket a Te hitedben. - motyogta magában, és a hála könnyei elhomályosították a szemét. De ez csak egy pillanat volt. Mikorra a jövevények a t?zhöz értek, öreg szeme már az örömt?l csillogott, és szeretettel ölelte magához övéit.
Mindenki lázas készül?désben volt.
- Hova állítsam az íjakat?- kérdezte egy harcos.
- Ide, ide! Ne legyen túl messze a t?zt?l, amikor már ki kell l?ni a vessz?ket.
- A kijelölt fiú és leány / lehet Táltos lány és Vascsillag? / induljon el, és járja körbe a szer helyét! Háromszor! Tehettek védelmet is a helyre, de ez nem fontos. Nincs itt mit?l tartani. Rossz ember, ártó lény úgy sem bírja a szertartás tiszta er?it elviselni.
- Megjöttek a sólymok! Megjöttek a sólymok! - lelkendeztek a gyerekek és rögtön körbe is kapták a három solymászlegényt.
Az asszonyok ez id? alatt a sz?z hóra terített asztalt varázsoltak, hogy ill? lakomával zárulhasson a magyarok nagy ünnepe.
- Idekérem a dobosokat félkörbe mellém! - rendelkezett Atenje-u - Most lehet a dobokat parázzsal megetetni, aztán majd folyamatosan, ahogy kell. Megereszkedik a dob b?re az ilyen id?ben.
A solymászok ágasokat helyeztek a t?z közelébe, ahol a kerecsenysólymok elfoglalhatták helyüket. Az egyébként nyugodt, békés jószágok most izegtek - mozogtak. Emelgették lábaikat az ágason, toporogtak, mintha a szereplés izgalma uralkodott volna el rajtuk.
Tudták ?k, hogyne tudták volna, hogy ez az ? ünnepük, és hogy a sólymok nélkül a Sólymok legnagyobb Sólyma a Nap, soha nem lenne képes felülkerekedni a sötétségen. Nélkülük. Nem gy?znék le a nappalok az éjszakát, és nem lehetne tavaszi kikelet sem.
Az enyhén visszahajló orrú csizmák talpa alatt ropogott a hó. Az enyhe szélben sem fázott senki, mert meleg sz?rsapkájuk, állatb?rös kaftánjuk nem engedte át a szelet, a testet pedig melegen tartotta.
A kört bejáró fiatalok is visszaérkezetek már. Az íjak az íjtartókon rendben sorakoztak.
A sólymok toporogtak, a dobok b?re megfeszült.
Atenje-u halkan dobolni kezdeAtenje-ut lehunyta. Dobolt, és várt. Várt egy égi jelre.
A jel hamarosan meg is érkezett. Feltámadt az északi szél, az Isten lehellete. Végig simogatta az egybegy?lteket. Billegtette a sz?rsapkákon a sz?rpihéket.
Atenje-u fedetlen fején megbillent ?sz varkocsa. Abbahagyta a dobolást, és a többi dobos kezdett el dobolni. A táltos szóra nyitotta ajkát. Csendben, ünnepélyesen beszélt.
- Nincs szebb, mint a szél hangja! A végtelen legel?k szabadságát jelenti. A szél a hagyományok továbbvitele. Átörökítése az utódok számára. Szélisten szava örök és szent!
Az összegy?ltek önkéntelenül bólogattak, hiszen a szabadság volt életük természetes része.
- A szél a hagyományozás és a Turulmadár is. Jelképében élünk, mi magyarok. Általa jön a Teremt? Isten ereje, mely népünket élteti. A Turulsólyom, a Napmadár, az Atya földi jelenléte. Amíg ismeritek és értitek a Turulmadár szent lényét, addig lesz kapcsolatotok a Magyarok Istenével!
Atenje-u beszélt. A dobok hangja halkan alárezgett, feler?sítette szavának minden rezdületét.
- Magyarok! A legnagyobb ünnepünk szerének megtartására jöttünk össze. Most a sötétség ideje van. Tombolhat a rossz, a gonosz, az ártó. De mi most, itt segítünk a Napnak, hogy felemelkedhessen. Megszülethessen a Fény, és elt?njön életünkb?l a sötétség és az ármány. - A táltos lehajtotta a fejét, lehunyta a szemét. A dobok meleg hangon továbbították a finom rezgéseket, hogy eljussanak mindenki lelkéhez.
Az ég alján lassan pirkadni látszott. A Nap els? sugara megjelent az égen.
- Eljött az id?! - szólt a táltos - Megnyitom Keletet - fordult kelet felé, és vörös port szórt a légbe. Délnek fordult, és a dob hangjára sárga port hintett, megnyitva ezzel ezt az égtájat.
Lépett egyet és nyugatra hintette el fekete porát.
- Megnyitom a Nyugatot! - hajolt meg, és megint dobbant egyet a táltosdob.
Végezetül északi irányba hintett fehér kaolin port. Visszafogottan, alázattal fordult Isten Arca felé, Északnak. T?le való minden élet, és az van csak az ember tulajdonában, amit az Atya áldással megad néki.
- Megnyitom a kintet! - emelkedett fel görnyedtségéb?l. - Emelkedjen a küls? Nap! És megnyitom a bentet, hogy felemelkedjen bennünk a bels? Nap! A Fény! Ha nem sikerülne, nem lenne új esztend?nk és nem lehetne új életünk! Forduljatok saját bels? világotokhoz és tisztítsátok meg azt! Engedjetek helyet szívetekben a megtisztító Fénynek!
A megnyílt égtájak fel?l csodálatos, színes er?k áramlottak a törzs tagjaira. Az emberekre béke, tisztaság és boldogság áradt mindenünnen.
- Felróttátok botjaitokra mindazt a rosszat, amit ki akartok vetni az életetekb?l. A róvásokat rakjátok e fekete gyapjúzacskóba, hogy a t?zbe dobhassam a bajokat. Itt az ideje!
Múljon el, égjen el minden sötétség, ami életünket beárnyékolja!
Lassan, ünnepélyesen körbejárta az embereket, feléjük nyújtva a fekete zacskót. A kis róvott pálcák halkan koccantak, ahogy egymásra hullottak. Csend volt. Mindenki vágya beteljesedését remélte.
Atenje-u rövid, kimért mozdulattal a t?zbe helyezte az összeszedett róvásfákat.
- Ó, hatalmas T?zisten! Gyermekeid minden bánatát, félelmét átadtam Néked. Emészd el, nyoma se maradjon semmi rossznak! - kérlelte a tüzet, és mélyen meghajolt feléje.
A láng felcsapott, és mintha csak a táltos parancsát teljesítené, átnyalábolta a zacskót és a tartalmával együtt pillanatok alatt a láng martalékává vált minden.
- Adjunk hálát az ételeinkért és az innivalónkért - szólította fel az embereket. Tört egy darabot a kenyérb?l, és a Földnek adta, majd a földre loccsantott a kumiszos töml?b?l, és a forrásvizet tartalmazóból is.
- A Föld, a Megtartó Anya! Köszönjük, hogy testeddel táplálsz bennünket, gondoskodsz rólunk, megajándékozol kincseiddel, és megtartasz bennünket.
A hála szavait a többiek is együtt mormolták a táltossal.
Ez alatt az id? alatt a Nap elkezdett kúszni fölfelé a látóhatáron
- Íjászok! Itt az ideje, hogy segítsünk Napatya tüzének!
A harcosok t?zbe tartották a gyapjúba csavart hegy? nyílvessz?ket, amíg azok lángra nem kaptak.
Aztán egymás mellé sorakozva, a lehet? legnagyobb magasságot megcélozva kil?tték a nyílvessz?iket. A cel?kék surrogását a dobok perg? hangja kísérte.
- Most pedig menjenek a sólymok! Segítsék a Napot az útján, minél magasabbra emelkedhessen, minél nagyobb er?re kapjon!
A sólymok már idegesen berzenkedtek, rángatták a fejüket, a solymászok alig tudták lekapni kis sapkáikat a fejükr?l. Amikor pedig megpillantották a fényt, nyílnál sebesebben vágódtak a Nap felé.
Ahogy a Nap emelkedett, a Fény egyre er?södött. A kékl? égbolt és a fehéren csillogó hó között szikrázott a Fény. A magyarok lelke magába szívta a csodákat, és a szívük megtelt hálával, örömmel és szeretettel.
Az ünnepi lakoma jó hangulattal telt el. Nem igyekezett hazafelé senki.
Végül, amikor már mindenki elment, Atenje-u bezárta az égtájakat, a kintet és a bentet.
Hálát adott a Magyarok Istenének, hogy megtisztelte a szertartást, és mindenki annyit meríthetett az égi áldásból, amennyire szüksége volt.
Aztán az anyagi világban is rendet tett. Megtisztította a szent helyet, eloltotta a még izzó parazsat, elrakta a porokat tartalmazó kis b?rzacskóit. Könny?nek érezte szívét, lelkét. Pillantása gyógyító köveire esett, akik vidáman csillogtak - villogtak a Nap fényében.
Atenje-u szerette kövecskéit. Tudta, azok is élnek, és a gyógyítás közben nyugodtan rájuk bízhatja magát.
- Mindent tudok rólatok. Szeretlek benneteket. Csodákra vagytok képesek. Csak azt tudnám, mit?l m?ködtök ilyen áldásosan !?
A Föld, a Megtartó Anya tenyerébe emelt egy ametisztet. A csillogó lila követ óvatosan felnyitotta, és Atenje-u felé nyújtotta.
A k?b?l hatalmas hófehér fény tört utat magának, lüktetve, hihetetlen er?s rezgést gerjesztve maga körül.
- A Fény rezeg és gyógyít az ásványokban! A Teremt? Fénye! - szakadt fel a megismerés a táltosból.
- Igen, gyermeke, a Fény! Megszületett! Hiszen kerecseny ünnep van! |
| paluz | 2008.12.28. 11:03:35 | Válasz erre | | 89.223.137.193 | | | | w.megavideo.com/?v=ME76LMFH |
| paluz | 2008.12.28. 11:16:05 | Válasz erre | | 89.223.137.193 | | | Hidegszél: Ha tudsz magyarul minek böffentettél ide azon a furcsa nyelven ?(Előzmény: Hidegszél, 2008.12.26. 08:58:04) |
| paluz | 2008.12.28. 21:17:37 | Válasz erre | | 89.223.205.11 | | | anyilas: Köszönöm.(Előzmény: anyilas, 2008.12.28. 12:22:07) |
| paluz | 2009.01.06. 09:13:22 | Válasz erre | | 89.223.211.90 | | | Mit vesztettünk ...mivé lettünk.
.youtube.com/watch?v=B1eAtuO4G5o&feature=email |
| joe | 2009.01.08. 22:12:52 | Válasz erre | | 81.183.45.206 | | | az a baj hogy ma már nincs olyan sok ember aki teljesen magyar, mert keveredtünk sajnos a népekkel, így nem sok tiszta magyar létezik :( én kíváncsi lennék hogy hogyan néz ki egy teljesen magyar, mert én magyar vagyok de szinte biztos hogy nem teljesen mert a nevem is szlávos, és nem vok alacsony barna arcú barna hajú ember.
De kíváncsi vagyok egy teljesen magyarra :) aki tud adna képet?? |
| Averil | 2009.01.10. 00:20:46 | Válasz erre | | 86.101.242.203 | | | | Magyar az, aki annak tartja magát. Bennem is van némi német vér, de teljesen magyarnak tartom magam; az, hogy az ember milyen nemzetiség?nek tartja magát, fontosabb, mint a biológia. |
| Targitosz | 2009.01.10. 18:15:52 | Válasz erre | | 89.147.88.195 | | | | joe: Jujj, én úgy tudom, egyszer láttak valahol egy igazi vérmagyart, de azóta is keresik. Most tényleg komolyan gondoltad ezt ? |
| anyilas | 2009.02.07. 18:39:29 | Válasz erre | | 84.0.234.34 | | | Újabb mocskos hazaáruló csoporttal b?vült a hazánkban él?, rajtunk él?sköd? gazemberek tábora. Miután a szimpátiahozzászólások érdekében megadták az elérhet?ségüket is, hát írjatok nekik minnél több levelet.
És jól jegyezzük meg ezeket a neveket. Csupa jeles ember. Valószínüleg, valamelyik kis Bors?di, de akár mondhatnák dunántúli falu lakói.
"Magyarország szégyene" - keresztény teológusok nyilatkozata a miskolci ügyr?l
A Társulás a Cigány Méltóság Védelméért tagjai nyilatkozatot adtak ki a miskolci rend?rkapitány esete nyomán el?állt emberi jogi válságról.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezésére - a vizsgálati eredmény bevárása nélkül - azonnali hatállyal más beosztásba helyezték Pásztor Albert miskolci rend?rkapitányt, aki félre nem érthet?en cigányellenes, rasszista kijelentéseket tett egy 2009. január 30-án tartott sajtótájékoztatón. "Nyugodtan kijelenthetjük, mondotta a f?rend?r, hogy a közterületi rablások elkövet?i cigány emberek. Igazából Miskolcon legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ? részük." (Pásztor Albert nem tartja magát rasszistának, és úgy véli, gondolatainak nyilvánosság elé bocsátásával csak kötelességét teljesítette: a "tényekr?l" és az "igazságról" tájékoztatta a város polgárságát.)
A rend?rkapitány menesztése ellen azonnali és régen látott politikai egységfront szervez?dött. Az els?k között fejezte ki nemtetszését az immár második ciklusát tölt? Káli Sándor, Miskolc szocialista polgármestere (aligha lényegtelen, hogy városvezet?i ténykedésének szomorú fejezetei közé tartozik a cigánygyerekek iskolai szegregációjának helyi növekedése), a megye több parlamenti és önkormányzati szocialista képvisel?je (köztük Simon Gábor, az Országos Etikai és Egyeztet? Bizottság elnöke). Tiltakozott továbbá a politikai jobboldalt képvisel? miskolci Fidesz-KDNP-frakció, a Tettrekész Magyar Rend?rség Szakszervezete (TMRSZ), a Független Rend?r Szakszervezet (FRSZ), valamint a Polgármesterek a Változásért Szövetség (tagjai sorában pl. Dercze Tamás budapesti polgármesterrel), és hasonló értelemben nyilatkozott több környékbeli cigányvajda (az ellenkez? véleményen lév? jelent?sebb cigányszervezetek álláspontját a sajtó mindenesetre módszeresen háttérbe szorította), s?t, az SzDSz helyi szervezete is. A hirtelen támadt népfrontos közösségbe szervez?d? politikai és civil tényez?k nem csak együtt követelték a cigányb?nözés gyalázatos igéit hirdet? f?rend?r hivatalban maradását, de attól sem riadtak vissza, hogy koalíciójukat kiterjesszék a náci-nyilas emlékeket idéz?, cigányriogató gárdistákkal, és egyéb újfasiszta szervezetek képvisel?ivel való akcióegységre (lásd a szégyenkezés legcsekélyebb jele nélkül ezekkel közösségben megtartott vasárnapi szimpátiatüntetést). A rendszerváltás utáni id?szak talán legképtelenebb alkalmi koalíciója igen gyorsan és egyedülálló sikert könyvelhetett el. A vasárnapra meghirdetett tüntetés még meg sem kezd?dött, Bencze József, az ügyben kezdett?l fogva kétszív?en viselked? országos rend?rf?kapitány már szállította is Draskovics miniszternek a vizsgálati eredményt: Pásztor Albert jogszabályt nem sértett, és nyilatkozata adatvédelmi szempontból sem tekinthet? aggályosnak. A miniszter pedig, aki körül közben elfogyott a leveg?, megfelel? figyelmeztetés kiszabásával el is fogadta a munkáját állítólag kiválóan végz? cigányozó-cigánylistázó rend?r állásába való visszahelyezésére tett javaslatot. Jegyezzük meg: Pásztor kapitány még a rovót sem szavai tartalmáért kapta, hanem állítólagos retorikai hibájáért (kijelentései úgymond általánosításra adhattak okot).
A Wesley János Lelkészképz? F?iskola theológiai kara mellett m?köd? "Társulás a Cigány Méltóság Védelméért " tagjai szégyennek és a jogállami magyar demokrácia mély nyomorúságának tartják a történteket.
1) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy a köztársaság minisztere arra kényszerülhet, hogy egy elemi emberi jogi kérdésben megfontoltan meghozott döntését néhány óra leforgását követ?en vissza kelljen vonnia (nem kevésbé rossz hír természetesen, hogy a miniszter fejében meg sem fordult lemondásának benyújtása).
2) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy a magát szocialistának tartó kormánypártban meghatározó er?k puccsszer? fellépéssel órák alatt ki tudták kényszeríteni egy olyan rend?rkapitány hivatalban tartását, aki a rendészeti-közbiztonsági jelenségeket faji alapon ítéli meg (a b?n melegágya az öröklött vérben van, sugallják Pásztor Albert tökéletesen értelmezhetetlen "tény"-közlései), és az ország polgárait ennek megfelel?en osztályozza is "magyar" és "nem magyar", kriminalisztikai szempontból pedig a fajilag magasabb rend?nek tartott bankrablói és alacsonyabb rend?nek tekintett tyúklopói kategóriák szerint. Nem kisebb gyalázat azonban az sem, hogy a kormányzó párt ún. helyi er?s emberei e mélyen romlott íz?, és átláthatatlansága ellenére is nyilvánvalóan életveszélyes politikai akció kivitelezéséhez párttársaik széles kör? felháborodása nélkül vehették igénybe a rasszistákkal kötött alkalmi szövetség eszközét is.
3) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy az antifasiszta elkötelezettségér?l közismert miniszterelnök, aki néhány hónapja még a Magyar Demokratikus Charta élén állt, most nem csak saját miniszterét volt kénytelen cserben hagyni, és kiszolgáltatni a politikai ellenzék hangos gúnykacajának, de az e területen meglév? fokozott "érzékenységér?l" is kizárólag magánemberként mert csak néhány szót elrebegni.
4) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy az SZDSZ miskolci képvisel?je is bejelentkezett a rasszista népfrontpolitika "januális"-ára, s?t, hogy a Pásztor-ügy az egykor emberi jogi elkötelezettsége miatt becsült párt egésze részér?l is lesüllyedt a pártelnök és a frakcióhelyettes privát érdekl?désének a szintjére.
5) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy a felel?s politikai, közéleti és értelmiségi tényez?k lényegében közömbösen szemlélik azt a gyilkosan káros politikai és köznyelvi fordulatot, amelyet a Pásztor-affér okozott a cigányság ügyeir?l szóló diskurzusainkban és a cigánysághoz f?z?d? napi kapcsolatainkban. Az emberi jogok érvényesülését biztosítani hivatott államhatalom szégyenletes vasárnapi megfutamodása, azaz Pásztor rend?rkapitány rehabilitálása óta hazánkban nem csak elképzelhet?vé, de kifejezetten legális alternatívává vált a polgári együttélés ügyeit olyan (rend?ri) vezet?kre bízni, akik hivataluk gyakorlása közben és fizetés ellenében sértik meg a polgári egyenl?ség alkotmányunkban rögzített alapelvét; a fasiszta gondolatiság szülte cigányb?nözés nyelvi és fogalmi leleményét pedig miniszteri legitimáció pecsételi el a mindennapi szóhasználatra.
6) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy a fokozódóan komorodó tények tanúsága szerint a politikai elit mind kevésbé a cigányságot sújtó szegénység és a társadalmi lemaradás gettó- és b?nbakszemlélet? értelmezése elleni küzdelemben jár az élen, hanem éppen ellenkez?leg: a cigányellenességnek a közbeszéd és a közgondolkozás el?tti szabaddá tételében, a sündörg? rasszizmusnak a társadalomra való rászabadításában (a Pásztor-eset melletti újabb borzalmak között lásd pl. a cigányutálat rafinált formája, az ún. monoki modell iránti széles kör? lelkesedést). Mindezt ráadásul egy olyan pillanatban, amikor a cigánymegvet? indulatok egyre gyakrabban csúsznak át molotovkoktélos garázdaságokba is, és amikor a legkényesebben kellene ?riznünk a mindennapok el?ítéletességei elleni küzdelemben keservesen elért apró eredményeinket (pl. a rend?rségi állományban tapasztalható rasszista el?ítéletek megfékezésére hozott intézkedések, vagy a náci szellemiséget terjeszt? magyargárdás mételyre kimondott bírói ítélet tekintélyét).
7) Magyarország szégyene, és nemzeti romlásának drámai jele, hogy a nemzet egységét kifejez? köztársasági elnök, aki tisztének legbens?bb lényegéb?l következ?en egyszersmind a nemzet leggyengébb és legelárvultabb tagjainak legf?bb szószólója is, ezekben a súlyos pillanatokban éppúgy hallgat, amint teszik azt az Uruktól és Megváltójuktól nyert parancs értelmében vele azonos szolgálatot hordozni köteles egyházaink is.
Lelkiismeretünk parancsának engedve felszólítjuk honfitársainkat, a kormányzó Szocialista Pártot és tagjait, a magyar kormányt, továbbá a politika és a közélet felel?s tényez?it és az egyházakat, hogy hazánk és népünk üdvét szem el?tt tartva tegyenek meg minden t?lük telhet?t a demokratikus és emberi jogok mindenkit azonosképpen védelmez? érvényre juttatásáért. Magyarország rendészeti miniszterét?l pedig külön is elvárjuk, hogy ragaszkodjon szilárdnak mondott eredeti erkölcsi álláspontjához, és véglegesen mentse fel tisztéb?l a feladatának ellátására meggy?z?en alkalmatlanná vált Pásztor Albert rend?rkapitányt. Kifejezetten is bátorítjuk továbbá minden felebarátunkat, hogy legyen elkötelezett aktivistája a cigány mivoltukban megbélyegzett, megvetett honfitársaink emberi méltóságát elhozó állapotok, valamint az ide vezet? feltételek nehéz, de polgárokhoz és humanistákhoz méltó áldozatvállalásban megvalósuló megteremtésének. Szívb?l kívánjuk, hogy Miskolc és Magyarország is miel?bb és egyértelm?en szabaduljon meg a cigányság kirekesztésére ösztönz?, az ilyen szellemiség el?tt álló szentségi erej? tilalomfák kitépésére tett minapi kísérlet gyalázatától.
Budapest, 2009. február 5.
A Társulás a Cigány Méltóság Védelméért ügyviv?i:
Bánlaky Pál szociológus a WJLF dékánja
Barna István, a WJLF f?titkára
Fátyol Éva theológa
Gábor György vallásfilozófus, egyetemi tanár
Iványi Gábor theológus, a WJLF rektora
Lakatos Anka theológa
Lukács Péter oktatáskutató, f?iskolai tanár
Majsai Tamás theológus, a WJLF dékánja
Nagy Péter Tibor szociológus, egyetemi tanár
Köszönettel fogadjuk mindazok támogatását, akik csatlakoznak nyilatkozatunkhoz.
A társulás honlapja: ciganymeltosag@atw.hu
Postacímünk: ciganymeltosag@wjlf.hu |
| |
