 | Discussion Forum ROMÁNOK MAGYARELLENES CSELEKEDETEI HA EZEKET A LINKEKET MEGNÉZED, KICSIT KI FOG BONTAKOZNI BENNED A ROMÁN GY?LÖLET. AZÉRT FOGD VISSZA MAGAD. A BETÖRT MONITOROKÉRT FELEL?SSÉGET NEM VÁLLALOK!
ANTI-MAGYAR LINKEK KEZDEM A LEGDURVÁBBAL:
http://www.miscarea.com/transilvania-romaneasca3.htm
http://www.posada-online.com/
http://www.miscarea.com/libertatea-exil.htm
http://traveltoromania.netfirms.com/contur_transylvania.html (Started by: dexter161, 2004.01.05. 04:09:46) | R.T.E.H.E. | 2006.10.06. 08:14:17 | Reply | | | | | | . |
| Inq | 2005.05.08. 21:44:00 | Reply | | | | | A Vatra Româneasca titkos programjának 18-as pontjában olvashatjuk:
"Egyesületünk elsôrend? feladatunkként írja elô a megfélemlítés különbözô formáinak és mozzanatainak a megvalósítását. Ennek megfelelôen ellenfeleink irányító, legtehetségesebb vezetôit eltávolítjuk vagy semleges közegbe szorítjuk - ez egyesületünk legfontosabb és legsürgôsebb lépése, majd a nem románokban annak a ténynek a tudatosítása, hogy nincs többé keresnivalójuk Romániában, és számukra a jövô itt sem fizikai, sem szellemi épségüket nem garantálja..." |
| Inq | 2005.04.22. 20:56:45 | Reply | | | | | 2005. apr. 22.
Kincses Strasbourghoz fordul
? Másodfokon is autonómiapert veszített a ditrói tanács
? Másodfokon is elveszítette a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírásának ügyében zajló pert a gyergyóditrói tanács. Ennek értelmében Ditróban sem lehet megszervezni a területi önrendelkezés kérdését támogató referendumot. Amint a tanács jogi képvisel?je, Kincses El?d lapunknak elmondta, a 2001/215. referendumtörvény rendelkezései ellentmondásosak. Egyfel?l el?írják azt, hogy a községhatárok megváltoztatásához helyi népszavazást kell kiírni, másfel?l a helyi autonómiát nemzeti kérdésként határozzák meg, és erre országos népszavazást írnak el?. A referendum megakadályozása a területi autonómia bevezetéséhez szükséges alkotmánymódosítást is alkotmánysért?en gátolja meg. Az ügyvéd szerint az április 19-i tárgyaláson a táblabíróság semmibe vette a gyergyóditrói tanács alkotmányban és polgári perrendtartásban rögzített védelemhez való jogát azzal, hogy nem napolta el a tárgyalást, miközben Kincses El?d ugyanaznap Bukarestben tárgyalt, és nem lehetett jelen. Kincses elmondta, a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul az autonómiaigény elutasítása és a védelemhez való jog semmibe vétele miatt. |
| Inq | 2005.04.22. 20:53:43 | Reply | | | | | Térkép és valóság két megye határán
A megyésítési törvénnyel dacolnak a hivatalosan moldvai háromkútiak
? Közel négy évtizede dacolnak az 1968/2. közigazgatási törvénnyel a háromkútiak. Az elmúlt harminchét évben a kis csángó település lakói soha nem fizettek adót új, rájuk er?szakolt Neam? megyei anyaközségükben, hanem továbbra is Gyimesközéplokon rótták le kötelességeiket. Itt szerepelnek a nyilvántartásokban, és ugyanitt intézik ügyes-bajos dolgaikat.
Az 1968-as megyésítési törvény megjelenése óta különböz? rendszerek váltották egymást; kormányok jöttek és mentek, polgármesterek sora cserél?dött, Háromkút lakossága mégis kitartóan dacolt azzal, amit természetellenesnek ítélt. Harminchét évvel ezel?tt egyetlen tollvonással utalták Hargitából Neam? megyébe a kis, eldugott csángó települést. Az Erdély és Moldva közötti történelmi határ átrajzolása után a település esete nem számít egyedinek, ám mégis attól különleges, hogy a háromkútiak máig nem hajlandók elfogadni a fejük fölött hozott döntést.
A moldvaiaknak csak a pénz kellene
?Ez egy nagyon kényes téma, amit nem érdemes feszegetni. Ha közel negyven évig így jó volt, akkor ezentúl sem zavarhat senkit ? látta be diplomáciai érzékkel Gheorghe Cioanc?, a Neam? megyei új ?anyaközség?, Gyergyódomokos jegyz?je. ? Ha az emberek úgy érzik, hogy nem tartoznak hozzánk, nincs mit tennünk. Az elmúlt harminchét év alatt több ízben is folytak tárgyalások a falu hangadóival, azonban nem jutottunk semmiféle eredményre. Talán nincs is miért er?ltetni.? Ennek ellenére a domokosi polgármester, Ion Trifan és a jegyz? több ízben is felszólította a gyimesközéploki tanácsot, a Háromkútról begy?jtött adót utalják át a moldvai községközpontnak. ?A háromkútiak jó adófizet?k, ennek ellenére évi húszmillió lejnél többet nem tudunk begy?jteni. A falu kicsi, mindössze 165-en lakják. Ha a domokosiak nagyon ragaszkodnak a pénzhez, a húszmilliónak a felét átadnánk. Azonban mi sokkal többet fordítunk a településre, mint amennyit bevételezünk? ? állította Gábor Péter gyimesközéploki jegyz?.
A kiadásokat
a középlokiak állják
A Hargita megyei nagyközség önkormányzata fizeti a település közvilágítását, tartja fenn a kultúrotthont, az óvodát és az elemi iskolát. A falut kisautóval megközelíteni szinte lehetetlen. Középloktól mintegy huszonhét kilométerre, a domuki hágón túl fekszik Háromkút. Gyilkostó irányából mindössze tizenöt kilométert kell megtenni, szintén tengelytör? úton. Az új községközpont, a színromán Gyergyódomokos szintén jóval közelebb van. ?A háromkútiak mégsem akarnak elszakadni t?lünk. Itt jelentik be a szüléseket és az elhalálozásokat, itt szerepelnek a népszámlálási adatokban, és a mi községünkben szavaznak ? tájékoztat Mihók Péter középloki polgármester, aki már számtalanszor kérte a helyzet jogorvoslását és a megyehatár kiigazítását. ? Már ?68-ban, a törvény megszületése után a két megye vezet?sége között volt egy egyezség arról, hogy rendezik a háromkútiak közigazgatási helyzetét, de azóta sem történt el?relépés. Pedig akkor el is nevezték Háromkutat Farkaspalló II-nek, hogy ezáltal közelebb kerüljön a Hargita megyében maradt Farkaspallóhoz. Sajnos sehol nem találjuk az akkori egyezkedési tárgyalások jegyz?könyveit.?
A gyimesközéploki hatóságok Hargita megye parlamenti képvisel?it?l remélnek hatékonyabb érdekképviseletet. Háromkút lakói mindmáig kizárólag Hargita megyei jelöltekre adták a voksukat.
Az erd?kért küzd az elszigetelt falu
Vezetékes telefon a mai napig sem köti össze a háromkútiakat a nagyvilággal, a mobilnak pedig nincs térereje. A villanyáram alig néhány évvel ezel?tt ért el a hatvannégy háztartásba. A többnyire id?s emberek gazdálkodásból élnek, kisiparos, boltos vagy fafeldolgozó alig akad köztük. A kollektivizálás is elkerülte Háromkutat, de a hatalom megfosztotta lakóit az erd?kt?l és legel?kt?l. ?Az egyetlen ügy, amiért a település lakói kénytelenek a Neam? megyei hatóságokhoz fordulni, az a tulajdonjog visszaszerzése. A tizennyolcas törvénnyel kaptak is valamit, de az egyessel már semmit. Ekkor a békási bírósághoz fordultak, meg is nyerték a pert, de anynyival maradtak? ? panaszolta Gábor Péter jegyz?, aki még egyszer nyomatékosította: a megoldás a törvényes határmódosítás volna.
(Részlet a Variációk gyimesi
témákra cím? kötetb?l.) |
| McGy?z? | 2005.04.16. 18:54:47 | Reply | | | | | Inq: Rákos daganat volt ? embrió formájában. Hogy tudott emberi lény ilyet szülni?! BÁRMI történjen ezután az JOGOS! Ösztönlények esetében az alapvet? ösztönre kell hatni! Nem követelünk semmit, majd lemondanak mindenr?l, csak nyugodtan alhassanak. Idióta barmok! CSAK EGY SZAPORODÓ NÉP AMELYNEK KELL A HELY LEHET SOVINISZTA (lásd: román, szlovák, szerb). MI A TÚLÉLÉSÉRT KÜZDÜNK. AKI A TÚLÉLÉSÜNK ELLEN HAJT AZT MEGVETJÜK. EZ NEM SOVINIZMUS HANEM AZ ELLENSÉG EGÉSZSÉGES GY?LÖLÉSE. Szerencsétlen h?lyék kínjukban már azt sem tudják mit hadováljanak össze. Nem láttak még sarokba szorított vadat, akkor csak rajta, folytassák! Elkeseredett ember kezében minden fegyverré válik. Egy kollektív elkeseredettség már képes belfászttá változtatni a környéket. A mi kárunkra senki ne akarjon gyarapodni!
Hazugságokra épített egójuk csak egy nagy lufi amit félig ármánykodással, félig félelemmel fújtak fel. Innen a magyargy?lölet. Vagy leeresztik a hülye lufijukat, vagy kidurran...
"Slota szavai szerint az SNS kedvez?en értékeli, hogy Mikulás Dzurinda szlovák kormányf? állítólag lemondta magyar kollégájával, Gyurcsány Ferenccel tervezett találkozóját."
Pedig ha tudnák, hogy közös er?vel többre volnának képesek a magyarság kipusztítását illet?en...
"Slota, Zsolna (Zilina) polgármestere ezt a ?magyar offenzíva elleni ellenoffenzívának" szánja, mert úgy ítéli meg, hogy ?a magyarok t?rhetetlen akciói túlléptek minden t?réshatárt, immár a büntet?jog határait súrolják, ezért arra fogunk törekedni, hogy ezt a szlovák nemzeten elburjánzó rákos daganatot miel?bb kipusztítsuk" ? fogalmazott a nacionalista önkormányzati politikus, aki a
legkülönfélébb magyarellenes kirohanásokkal igyekszik visszajuttatni pártját a szlovák törvényhozásba."
TÉNYLEG IGAZ, HOGY IDIÓTÁKKAL VAGYUNK KÖRÜLVÉVE??? Mintha eddig nem a kipusztításunkon fáradoztak volna. Most mit vetnek be ellenünk? Önmagában ez a kijelentés felér egy genocídiummal... Milyen t?réshatárról beszél?!
Egy a baj. Ha a szlovákokat mind Jan Slota alapján ítélnénk meg, egynek sem lenne joga életben maradni! |
| C-Ka | 2005.04.13. 03:21:13 | Reply | | | | | Az a helyzet hogy itt Erdelyben mikor azt mondjak rad ezek a gyarlo kutyak, hogy bozgor vagy...van benne valami...
Romaniaban magyarkent bozgor vagy, azt mondjak nincs hazad...(dehogy nincs, csak odaadtak ezeknek a szappantolvajokank).
Magyarorszagon erdelyikent meg budos olah vagy;megint nincs hazad.
Aki erti mit makogok itt annak orulok.Aki meg nem... az kezdheti itt nekem az anyazgatast...
Mindazonaltal azok a patkanyfejuek akik osztjak a fenti 2 velemenyt, csak gratulalni tudok. Jo hulyenek lenni, ugye?
Itt nem tudsz mast csinalni csak remenykedsz a legjobban es keszulsz a legrosszabra. Ezek, ha hagyod egy-kettore lenyomnak, de ugy hogy a fejed a seggedig nyomul. |
| C-Ka | 2005.04.13. 03:05:10 | Reply | | | | | Attila:
En is atneztem az altalad megadott honlapot...sajnos azt kell mondjam, hogy akik olvassak es vannak annyira hulyek, azok onnan alakitjak majd ki a velemenyuket. Hidd el, nem kell sokat gyozkodni, mindazok ellenere, hogy amator, elfogult modon van talalva. |
| Inquisitive | 2005.04.05. 20:48:33 | Reply | | | | | | joseka: Reméljük Boc úr betartja a szavát, akkor megbocsájthatjuk neki, hogy nem is tudott az ügyekr?l. |
| joseka | 2005.04.05. 19:41:18 | Reply | | | | | Épül? villák között gödrös út vezet a Szent Kamill szociális otthonhoz, amelynek impozáns épülete a homlokzatán lev? kereszttel rögtön kit?nik a kolozsvári Hajnal negyed peremének környezetéb?l. Az Erd? utca nyugalma azonban csak látszólagos. Az id?sek és mozgássérültek számára kialakított otthon munkatársainak szinte minden este azzal kell szembesülniük, hogy a negyedbeli fiatalok csoportjai „Bozgorok, t?njetek el az országból!” felkiáltással fogadják ?ket a kapuban, vagy a tömbházak között vezet? közeli utcákban.
„Amióta 2001-ben megnyitottuk az intézményt, folyamatosan inzultálják munkatársainkat és vendégeinket” – panaszolta a Krónika megkeresésére Tokay Rozália, a kolozsvári szociális otthon igazgatón?je, a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának elnöke. Az épület homlokzatán tábla hirdeti, hogy a magyar mozgássérültek otthona. Mint mondta, eleinte még abban reménykedtek, a környéken lakók hamarosan megszokják a negyedben épült magyar intézményt, és id?vel toleránsabban viselkednek. „Sajnos, azóta sem unták meg” – tette hozzá.
Bozgorozás és testi sértések
Megtudtuk, az elmúlt években már valamennyi alkalmazottat „lebozgorozták”, szidalmazták, csúfoltak magyarságáért, egy fiatal férfit hiányos romántudása miatt meg is vertek. Tokay egy olyan történetet is felidézett, amikor két éve ausztriai vendégeik voltak, és az egyik osztrák atyát – a suhancok láthatták, hogy az intézményb?l megy ki – tojással és paradicsommal dobálták meg.
F?ként a n?i alkalmazottak rettegnek az inzultusoktól – már annyira félnek este kilépni az intézményb?l, hogy férjük vagy édesapjuk rendszeresen várja valamennyiüket. Március 29-én este az egyik ápolón? férje éppen az otthon felé tartott, amikor két suhanc szóban próbálta provokálni, f?ként hosszú haja miatt zaklatták. A fiatal férfi jobbnak látta válasz nélkül tovább haladni, ekkor azonban egy autó állt meg, és további négy fiatal csatlakozott a másik kett?höz, majd ütlegelni kezdték. „Ekkora túler?vel szemben lehetetlenség volt védekezni, és annak is tudatában volt, hogy ha megfutamodik, autóval erednek utána” – mesélte az áldozat felesége. Hozzátette: az elszenvedett sérülések máig látszanak, az álla a hematóma miatt változatlanul fekete, még a felhasadt ajka sem gyógyult be.
Bosszútól való félelmükben nem fordulnak a rend?rséghez
Kérdésünkre, hogy értesítették-e a rend?rséget a történtekr?l, a fiatal n? elmondta: „Akartam hívni a rend?rséget, de a férjem nem engedte, nehogy bosszúval végz?djék, és az alkalmazottak járjanak pórul.” Szintén emiatti félelmükben nem tettek korábban sem feljelentést az otthon dolgozói – fejtette ki Tokay Rozália. Mint mondta, több alkalommal is beszélt már ez ügyben a körzeti rend?rökkel, de akkor is hangsúlyozta, csupán azt szeretnék elérni, hogy ne forduljanak el? hasonló esetek. „Nem az a célunk, hogy egyesek rács mögé kerüljenek, mert annak további bosszúhadjárat lenne a következménye, és ezáltal még inkább gy?lölnék a magyarokat” – adott hangot félelmének az igazgatón?.
Tokay hangsúlyozta, a támadók ismerhetik az intézmény összes alkalmazottját, nemcsak amiatt, hogy naponta ide járnak be, hanem azért is, mert szép id?ben az ápoltakkal az udvaron is szoktak foglalkozni.
A múlt heti eset után az igazgatón? úgy döntött, az otthon munkatársait minden este kilenckor taxi várja, hogy többé ne legyenek kitéve a veszélynek.
Emil Boc: intézkedem
„Azt hittem, hogy az ilyen jelleg? megnyilvánulás már a múlté” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Emil Boc. Kolozsvár polgármestere a Krónikától értesült mind a húsvéti incidensr?l, amikor is a Mikó utcában magyarsága miatt bántalmaztak egy fiatalembert, mind pedig a Szent Kamill-otthon körüli ügyr?l. „Személyesen veszem fel a kapcsolatot a rend?rséggel, és ígérem, nagyon rövid id?n belül fény derül az ehhez hasonló esetekre” – szögezte le. Boc hozzátette: annak érdekében is intézkedik, hogy a rend?rség fokozza a felügyeletet a hasonló esetek megel?zése érdekében, amelyek, mint mondta „szégyent hoznak a városra”.
http://www.erdely.ma/hirek.php?id=9741 |
| joseka | 2005.04.05. 19:31:54 | Reply | | | | | Kolozsvár: „Bozgorok, t?njetek el az országból!"
Megverték a Szent Kamill szociális otthon munkatársának férjét
A kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata Szent Kamill szociális otthonának munkatársait folyamatosan zaklatják, fenyegetik. F?ként este, a kilenc órakor történ? váltás után hazafelé tartó magyar dolgozókat fiatalokból álló bandák szidalmazzák, csúfolják, bántalmazzák magyarságukért, k?vel és tojással dobálják meg.
A kialakult helyzet miatt az otthon alkalmazottai, akik többsége n?, és van közöttük mozgássérült is, kénytelenek a családtagok, hozzátartozók segítségét, védelmét kérni azért, hogy sötétedés után biztosítsák útjukat.
Március 29-én este nyolc után, amikor egyik alkalmazott férje az otthon felé tartott, a közeli tömbházak között megtámadta egy fiatalokból álló csoport. Bozgorok, tünjetek el az országból - mondták neki románul, majd ütlegelni kezdték. Véresen, felrepedt ajakkal sikerült az otthonba menekülnie.
Az otthon vezet?sége több alkalommal értesítette a kerületért felel?s rend?röket.
A március 29-i eset kapcsán a sértett nem tett feljelentést a rend?rségen. A Társulat vezet?sége intézkedett, hogy az alkalmazottakat gépkocsival vigyék a mintegy másfél kilométerre lev? buszmegállóig.
Az MVSZ Sajtószolgálatát Tokay Rozália a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának elnöke tájékoztatta.
http://www.erdely.ma/hirek.php?id=9695 |
| joseka | 2005.04.05. 19:25:27 | Reply | | | | | Amit?l eddig féltünk, bekövetkezett: a Délvidék után immár Erdélyb?l is magyarverésekr?l érkeznek a hírek. „Paste fericit, bozgorule!” (Boldog húsvétot, hontalan!) – kiáltotta az ünnep második napján két fiatalember Kolozsváron egy magyar nemzetiség? férfinek, majd hátulról fejen szúrták. A huszonhét esztend?s férfi éppen be akarta zárni a kincsesváros egyik közismerten magyar szórakozóhelyét, amikor a román fiatalok belekötöttek és megütötték. Védekezni próbált, ekkor került el? az egyel?re azonosítatlan vágószerszám. „Nem a pénzemet akarták, azért kötöttek belém, mert magyarul beszéltünk a munkatársammal” – emlékezett vissza a történtekre az áldozat.
A tetteseket a helyszínt?l nem messze megállították a rend?rök, akik nem voltak kíváncsiak az áldozatok verziójára, az egyik rend?r „menjetek már innen” felkiáltással lökdöste tovább ?ket. A hatóságokat az orvosok sem értesítették, annak ellenére, hogy súlyos vérveszteséget állapítottak meg a megszúrt férfinál, akinek életét a copfba kötött haja mentette meg. A sürg?sségi klinika szerint „csak nagyon súlyos esetekben” kötelesek értesíteni a rend?rséget. A fura este után két nappal megverték egy szociális munkás férjét is, aki a munkában lév? felesége elé ment a kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata Szent Kamill Szociális Otthonába. „Bozgorok, t?njetek el az országból!” – mondták neki románul, majd verni kezdték. Véresen, felrepedt ajakkal sikerült az otthonba menekülnie. A szociális intézet munkatársai szerint mostanában egyre gyakoribbak az ?ket ér? incidensek: f?ként este, a kilenc órás váltás után hazafelé tartó magyar dolgozókat zaklatják és szidalmazzák magyarságukban fiatalokból álló bandák, k?vel és tojással dobálva meg ?ket.
Más jelleg?, de a hatóságok által szintén értetlenül nyeglén kezelt dolog történt Csíkszeredában, ahol lapunk küls? munkatársát, György Attila írót próbálta leszúrni a város sétálóutcájában egy roma. A kezén súlyosan sérült erdélyi fiatalember az eset után megdöbbenve értesült arról, hogy támadója ellen nem gyilkossági kísérlet vagy súlyos testi sértés, hanem csak „illegális késviselés” váddal indult eljárás.
Az ügyek laza, mondhatni cinikus kezelése szintén hasonlít a délvidéki példára: a nemzetközi figyelem ráirányításáig a helyi hatóságok ott sem vették komolyan az etnikai jelleg? támadásokat. Érdekes, hogy mind Szerbiában, mind Kolozsváron olyankor szaporodnak el a magyarok elleni atrocitások, amikor a nagypolitika szintjén kedvez?, demokratikus változások zajlanak. A kincsesvárosban ugyanis – amióta nem Gheorghe Funar a polgármester – fogynak a román nemzetiszín? lobogók az utcáról, és úgy néz ki, hogy végre betömik a Mátyás-szobor el?tt tátongó f?téri gödröket is. Vajon a román nacionalisták a politikai frusztráltság okán lépnek a tettek mezejére?
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nev? szervezet elnöksége közleményben fejtette ki: „a »békés együttélés országában« napról napra veszélyesebb magyarnak lenni. Az erdélyi magyarok az évek során megszokták, hogy rendreutasítják ?ket anyanyelvük használata okán, ám újabban egyre gyakoribb a magyar fiatalok nemzetiségük miatti testi bántalmazása is, a tendencia pedig vészjóslóan növekszik. A húsvét éjszakáján a kolozsvári Mikó utcában történt gyilkossági kísérlet arra enged következtetni, hogy egy tettleges magyarellenes megnyilvánulási forma van kialakulófélben, amely tragikus méreteket ölthet, ha csírájában nem fojtják el.
Mivel délvidéki testvérszervezetünk révén átfogó és hiteles képet kaptunk az ottani, szintén magyarok ellen lefolytatott hadjáratról, megállapíthatjuk, hogy ami ma történik Erdélyben, ugyanazon jegyeket hordozza magán, mint a délvidéki atrocitáshullám, mikor ebben a fázisában volt: hallgatás, majd nem nemzetiség elleni cselekedetnek való min?sítés, azután pedig tétlenség és ferdítések sorozata”. Az EMI-sek reményüket fejezték ki arra is, hogy az erdélyi magyar liberális értelmiség ez ügyben is legalább olyan hangosan hallatja majd panaszos hangját, mint ahogyan azt Eörsi Mátyás anyaországi liberális képvisel? kolozsvári kifütyülése kapcsán is megtette. Eckstein-Kovács Péter romániai magyar liberális szenátor szerint „nem jellemz? az erdélyi közéletre, hogy atrocitás érjen valakit azért, mert nem románul beszél”, de nem szabad bagatellizálni az ilyen eseteket, mert könnyen kialakulhat egy olyan hangulat, miszerint szabad bántani a magyart.
Az anyaországi politikusok eddig még nem reagáltak a kolozsvári eseményekre. A kormánypártiak közül ketten egészen mással voltak elfoglalva az Európai Parlamentben: miközben a külügyi bizottságban a néppártos képvisel?k azon dolgoztak, hogy az unió Románia csatlakozását az erdélyi magyar önkormányzat megteremtésének feltételéhez kösse, a bizottság két magyar tagja, Szent-Iványi István szabad demokrata és Tabajdi Csaba szocialista képvisel? nem támogatta: el?bbi az elnyomott erdélyi romák kérdését fontosabbnak tartotta, utóbbi szerint pedig b?ven elegend? lenne egy kisebbségi törvény a magyaroknak.
Az ideiglenesen Budapesten állomásozó szocialisták pedig a határon túli magyarok védelme helyett a pénztárra vetik vigyázó szemüket. Újhelyi István barátja, Sipos József ugyanis bruttó huszonhétmillió forintból (ennek dönt? többsége magyarországi közpénz) szervez egy gálaestet Nagyváradon a „népszavazás okozta fájdalom enyhítésére”. Erdélyben az ügy kapcsán igen plasztikusan fogalmaznak, szerintük ugyanis ez olyan, mintha valaki megbecstelenítené a húgodat, majd kedvesen felajánlaná, hogy szervez egy házibulit a lakásodban a fájdalom enyhítésére.
A Transindex erdélyi internetes újság megjegyzi, hogy ebb?l az összegb?l meg lehetne rendezni a hagyományos, egyhetes tusnádi tábort, de ennyit fektetett be egy magyarországi vállalkozás a tavalyi ötnapos Félsziget-fesztiválba is, amelyet Marosvásárhely mellett hoztak létre. Sipos a Transindexnek kifejtette, hogy százötven forintból, de húszmillióból is lehet rendezvényt szervezni, és eszerint változik az esemény színvonala. A szervez?k a nem nyilvános ORTT-s pályázaton kétmillió forintot kértek terembérre a pályázati ív melléklete szerint, de még nem is látták a helyszínt – ennyi pénzb?l különben hetekig lehetne bérelni a nagyváradi színház épületéhez hasonló kvalitású termeket Erdélyben. A népszavazás eredményében csalódott és az anyaország által magukra hagyott romániai magyarokat különben Rózsa György fogja vigasztalni (m?sorvezetésre négyszázezer forint plusz áfát szántak), a szívüket pedig Richard Clayderman muzsikája andalítja öt és fél millió forintért. Az illusztris anyaországi léleksimogató kommandó összesen hárommillió forintért fog utazni és lakni a román–magyar határtól tíz kilométerre lev? Nagyváradon.
A tavasz színei címet visel? gálam?sorra amiatt van szükség, mert (idézzük a pályázatból) „a 2004. decemberi népszavazás a kett?s állampolgárság jogállásáról (annak elutasítása) a határon túl él? magyarságot csalódással töltötte el.
Gálam?sorunk, amely a Nagyváradi Szigligeti Színházban kerül megrendezésre, ezt a csalódást igyekszik majd feloldani”. A Partium – és ezen belül Nagyvárad – valamiért kiemelt területe a szocialistáknak (talán elég közel van a határhoz). A Medgyessy-kormány alatt egy plázát építhettek Mudura Sándor barát és vadásztárs vezetésével (felügyel?bizottsági tag: Kulcsár Attila), T?kés helyett egy „megbízható”, tehát Mudura által létrehozott alapítvány építhette meg magyar költségvetési támogatásból az Ady Endre Kulturális Központot (igaz, szálloda lett bel?le, és nem Érmindszenten épült fel), most pedig romantikus zongorafutamokkal kenegetik a sérült lelküket.
Arra azonban már itt sem jut figyelem és energia, hogy a napokban az ortodox egyházé lett a váradi Ady-múzeum épülete. Az pedig már végképp nem érdekli a jelenlegi szocialista–liberális kormányt, hogy mi történik a Királyhágón túl, ahol a romániai magyarok dönt? többsége él. Pedig a válasz egyszer? és félelmetes: Erdélyben elkezdték verni a magyarokat, mert azt tapasztalták, hogy büntetés és nemzetközi visszhang nélkül megtehetik.
http://www.erdely.ma/index.php?id=9700
Hol van most a RMDSZ?Benne van a kormányban is.Neki kéne ott felszólalni ezen esetek miatt.Markó még min.elnök helyetes is.Magsabb pozicíóban van mint a belügyminiszter.Nekik kéne a nemzetközi szervezeteket és közvélemént ezekr?l tájékoztatni.
Még most csírájában kéne ezeket elfolytani.
A jelenlegi "magyar"kormánytól semmit nem várhatnak az erdélyiek. |
| Inquisitive | 2005.04.04. 18:14:41 | Reply | | | | | Amit?l eddig féltünk, bekövetkezett: a Délvidék után immár Erdélyb?l is magyarverésekr?l érkeznek a hírek. ?Paste fericit, bozgorule!? (Boldog húsvétot, hontalan!) ? kiáltotta az ünnep második napján két fiatalember Kolozsváron egy magyar nemzetiség? férfinek, majd hátulról fejen szúrták. A huszonhét esztend?s férfi éppen be akarta zárni a kincsesváros egyik közismerten magyar szórakozóhelyét, amikor a román fiatalok belekötöttek és megütötték. Védekezni próbált, ekkor került el? az egyel?re azonosítatlan vágószerszám. ?Nem a pénzemet akarták, azért kötöttek belém, mert magyarul beszéltünk a munkatársammal? ? emlékezett vissza a történtekre az áldozat.
A tetteseket a helyszínt?l nem messze megállították a rend?rök, akik nem voltak kíváncsiak az áldozatok verziójára, az egyik rend?r ?menjetek már innen? felkiáltással lökdöste tovább ?ket. A hatóságokat az orvosok sem értesítették, annak ellenére, hogy súlyos vérveszteséget állapítottak meg a megszúrt férfinál, akinek életét a copfba kötött haja mentette meg. A sürg?sségi klinika szerint ?csak nagyon súlyos esetekben? kötelesek értesíteni a rend?rséget. A fura este után két nappal megverték egy szociális munkás férjét is, aki a munkában lév? felesége elé ment a kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata Szent Kamill Szociális Otthonába. ?Bozgorok, t?njetek el az országból!? ? mondták neki románul, majd verni kezdték. Véresen, felrepedt ajakkal sikerült az otthonba menekülnie. A szociális intézet munkatársai szerint mostanában egyre gyakoribbak az ?ket ér? incidensek: f?ként este, a kilenc órás váltás után hazafelé tartó magyar dolgozókat zaklatják és szidalmazzák magyarságukban fiatalokból álló bandák, k?vel és tojással dobálva meg ?ket.
Más jelleg?, de a hatóságok által szintén értetlenül nyeglén kezelt dolog történt Csíkszeredában, ahol lapunk küls? munkatársát, György Attila írót próbálta leszúrni a város sétálóutcájában egy roma. A kezén súlyosan sérült erdélyi fiatalember az eset után megdöbbenve értesült arról, hogy támadója ellen nem gyilkossági kísérlet vagy súlyos testi sértés, hanem csak ?illegális késviselés? váddal indult eljárás.
Az ügyek laza, mondhatni cinikus kezelése szintén hasonlít a délvidéki példára: a nemzetközi figyelem ráirányításáig a helyi hatóságok ott sem vették komolyan az etnikai jelleg? támadásokat. Érdekes, hogy mind Szerbiában, mind Kolozsváron olyankor szaporodnak el a magyarok elleni atrocitások, amikor a nagypolitika szintjén kedvez?, demokratikus változások zajlanak. A kincsesvárosban ugyanis ? amióta nem Gheorghe Funar a polgármester ? fogynak a román nemzetiszín? lobogók az utcáról, és úgy néz ki, hogy végre betömik a Mátyás-szobor el?tt tátongó f?téri gödröket is. Vajon a román nacionalisták a politikai frusztráltság okán lépnek a tettek mezejére?
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nev? szervezet elnöksége közleményben fejtette ki: ?a ?békés együttélés országában? napról napra veszélyesebb magyarnak lenni. Az erdélyi magyarok az évek során megszokták, hogy rendreutasítják ?ket anyanyelvük használata okán, ám újabban egyre gyakoribb a magyar fiatalok nemzetiségük miatti testi bántalmazása is, a tendencia pedig vészjóslóan növekszik. A húsvét éjszakáján a kolozsvári Mikó utcában történt gyilkossági kísérlet arra enged következtetni, hogy egy tettleges magyarellenes megnyilvánulási forma van kialakulófélben, amely tragikus méreteket ölthet, ha csírájában nem fojtják el.
Mivel délvidéki testvérszervezetünk révén átfogó és hiteles képet kaptunk az ottani, szintén magyarok ellen lefolytatott hadjáratról, megállapíthatjuk, hogy ami ma történik Erdélyben, ugyanazon jegyeket hordozza magán, mint a délvidéki atrocitáshullám, mikor ebben a fázisában volt: hallgatás, majd nem nemzetiség elleni cselekedetnek való min?sítés, azután pedig tétlenség és ferdítések sorozata?. Az EMI-sek reményüket fejezték ki arra is, hogy az erdélyi magyar liberális értelmiség ez ügyben is legalább olyan hangosan hallatja majd panaszos hangját, mint ahogyan azt Eörsi Mátyás anyaországi liberális képvisel? kolozsvári kifütyülése kapcsán is megtette. Eckstein-Kovács Péter romániai magyar liberális szenátor szerint ?nem jellemz? az erdélyi közéletre, hogy atrocitás érjen valakit azért, mert nem románul beszél?, de nem szabad bagatellizálni az ilyen eseteket, mert könnyen kialakulhat egy olyan hangulat, miszerint szabad bántani a magyart.
Az anyaországi politikusok eddig még nem reagáltak a kolozsvári eseményekre. A kormánypártiak közül ketten egészen mással voltak elfoglalva az Európai Parlamentben: miközben a külügyi bizottságban a néppártos képvisel?k azon dolgoztak, hogy az unió Románia csatlakozását az erdélyi magyar önkormányzat megteremtésének feltételéhez kösse, a bizottság két magyar tagja, Szent-Iványi István szabad demokrata és Tabajdi Csaba szocialista képvisel? nem támogatta: el?bbi az elnyomott erdélyi romák kérdését fontosabbnak tartotta, utóbbi szerint pedig b?ven elegend? lenne egy kisebbségi törvény a magyaroknak.
Az ideiglenesen Budapesten állomásozó szocialisták pedig a határon túli magyarok védelme helyett a pénztárra vetik vigyázó szemüket. Újhelyi István barátja, Sipos József ugyanis bruttó huszonhétmillió forintból (ennek dönt? többsége magyarországi közpénz) szervez egy gálaestet Nagyváradon a ?népszavazás okozta fájdalom enyhítésére?. Erdélyben az ügy kapcsán igen plasztikusan fogalmaznak, szerintük ugyanis ez olyan, mintha valaki megbecstelenítené a húgodat, majd kedvesen felajánlaná, hogy szervez egy házibulit a lakásodban a fájdalom enyhítésére.
A Transindex erdélyi internetes újság megjegyzi, hogy ebb?l az összegb?l meg lehetne rendezni a hagyományos, egyhetes tusnádi tábort, de ennyit fektetett be egy magyarországi vállalkozás a tavalyi ötnapos Félsziget-fesztiválba is, amelyet Marosvásárhely mellett hoztak létre. Sipos a Transindexnek kifejtette, hogy százötven forintból, de húszmillióból is lehet rendezvényt szervezni, és eszerint változik az esemény színvonala. A szervez?k a nem nyilvános ORTT-s pályázaton kétmillió forintot kértek terembérre a pályázati ív melléklete szerint, de még nem is látták a helyszínt ? ennyi pénzb?l különben hetekig lehetne bérelni a nagyváradi színház épületéhez hasonló kvalitású termeket Erdélyben. A népszavazás eredményében csalódott és az anyaország által magukra hagyott romániai magyarokat különben Rózsa György fogja vigasztalni (m?sorvezetésre négyszázezer forint plusz áfát szántak), a szívüket pedig Richard Clayderman muzsikája andalítja öt és fél millió forintért. Az illusztris anyaországi léleksimogató kommandó összesen hárommillió forintért fog utazni és lakni a román?magyar határtól tíz kilométerre lev? Nagyváradon.
A tavasz színei címet visel? gálam?sorra amiatt van szükség, mert (idézzük a pályázatból) ?a 2004. decemberi népszavazás a kett?s állampolgárság jogállásáról (annak elutasítása) a határon túl él? magyarságot csalódással töltötte el.
Gálam?sorunk, amely a Nagyváradi Szigligeti Színházban kerül megrendezésre, ezt a csalódást igyekszik majd feloldani?. A Partium ? és ezen belül Nagyvárad ? valamiért kiemelt területe a szocialistáknak (talán elég közel van a határhoz). A Medgyessy-kormány alatt egy plázát építhettek Mudura Sándor barát és vadásztárs vezetésével (felügyel?bizottsági tag: Kulcsár Attila), T?kés helyett egy ?megbízható?, tehát Mudura által létrehozott alapítvány építhette meg magyar költségvetési támogatásból az Ady Endre Kulturális Központot (igaz, szálloda lett bel?le, és nem Érmindszenten épült fel), most pedig romantikus zongorafutamokkal kenegetik a sérült lelküket.
Arra azonban már itt sem jut figyelem és energia, hogy a napokban az ortodox egyházé lett a váradi Ady-múzeum épülete. Az pedig már végképp nem érdekli a jelenlegi szocialista?liberális kormányt, hogy mi történik a Királyhágón túl, ahol a romániai magyarok dönt? többsége él. Pedig a válasz egyszer? és félelmetes: Erdélyben elkezdték verni a magyarokat, mert azt tapasztalták, hogy büntetés és nemzetközi visszhang nélkül megtehetik. |
| Inquisitive | 2005.04.02. 18:17:22 | Reply | | | | | | Nos ezek után a kérdés jogos: mit keres egy ilyen fasiszta ország a NATO-ban és az EU-ban? |
| Inquisitive | 2005.04.02. 17:11:06 | Reply | | | | | Pilátusi mosom kezeimet-szer? magatartásnak t?nik az a mód, ahogyan az illetékesek viszonyulnak a vízbevet? hétf?re virradó éjszaka a kolozsvári Mikó-utcában történtekhez. Az akár emberölési kísérletként is kezelhet?, de súlyos testi sértésnek mindenképpen beill?, etnikai színezet? támadásról rend?r és orvos oly módon magyarázkodik, hogy tulajdonképpen egymást kiegészítve igazolják: mind a rend ?rzésére, a b?ncselekmények kivizsgálására hivatott kékruhások, mind az életmentésre felesküdött fehérköpenyesek mulasztottak. Nem akkor, amikor az el?bbiek gyanúsan rohangáló tizenéveseket tartóztattak fel éjnek idején, illetve amikor a sürg?sség ügyeletese ellátta a megkéselt áldozat sebét, hanem emberileg, akkor, amikor mondhatni kézlegyintéssel mennek el a történtek mellett. Hiszen nem kell létez? törvény, elegend? az emberi jóérzés ahhoz, hogy ha csak a puszta gyanúja merült is fel ember ember elleni támadásának, azonnal firtatni kezdjék, mi történt.
Márpedig a kolozsvári sürg?sség tegnapi ügyeletes orvosa enyhén szólva is nyegle, amikor azt mondja, hogy holmi, amúgy súlyos vérveszteséggel járó szúrt sebért nem kell azonnal rend?rt kiáltani. Erre az áldozat sebéb?l vagy nevéb?l következtet? És maga a megtestesült pökhendiség az a belügyi szóviv? is, aki el?bb gyanútlanul elszólja magát, miszerint gyilkossági kísérlet történt, majd pár óra múltán már kajánul kérdez vissza: egyáltalán történt valami?
A húsvéthétf? hajnalán Kolozsvárt lezajlott nemzetiségi színezet? támadás szerencsére nem általános. A történtekb?l nem lehet és nem is szabad általános következtetést levonni, mégis felsejlik az a fajta ?cinkosság? támadók és belügyiek között, amely a Vajdaságban nemrég sorozatos magyarellenes atrocitásokhoz, majd sokára ezek nemzetközi kivizsgáláshoz vezetett. Isten ?rizz, hogy a ma lazán legyint?k valaha is ilyen helyzetbe kerüljenek. De vajon mit tennének, ha az ? gyermeküket érné hasonló támadás? Az agresszor nemzetiségi hovatartozásától függetlenül. És annak figyelembevételével? |
| Gábor | 2005.04.01. 22:06:23 | Reply | | | | | | Ez az egész finn-ugor rokonság valótlanság.Valakiknek érdeke az hogy ne tudjuk meg eredetünket.Gondolom nem kell elemeznem kiknek.Egyre nagyobb számban jönnek az országunkba.A románoknak meg semmi keresnivalójuk magyar területeinken. |
| Inquisitive | 2005.04.01. 20:03:39 | Reply | | | | | | Gerg?: A finn-ugornak mi a valóságalapja? Az, hogy mindíg is politikai érdek volt (az osztrákok indították el) a magyarokból buta, kultúrátlan, barbár halász-vadász népet csinálni. Szerinted miért tanítják azt a finn iskolásoknak, hogy a finn-ugor nyelvcsalád már csak a múlt tévedése és hogy ez nem létezik? |
| Gerg? | 2005.04.01. 18:42:16 | Reply | | | | | | Inquisitive: Amit most írtál nem nagyon értem.Ezekr?l még soha nem hallottam amiket most írtál.Szerintem ezeknek annyi valóságalapjuk van mint a dák illír stb elméleteknek |
| Inquisitive | 2005.04.01. 00:33:52 | Reply | | | | | | Gerg?: ?seleink háromezer vagy kétezer évvel ezel?tt magukat talán nem magyarnak nevezték, bár ezen nevünk máig hirdetett "megoldása", hogy ti. manysi - ember-ember jelentés? (vogul-osztyák eredet?) lett volna, teljességgel elfogadhatatlan, amint újragondolandó a hungar elnevezésünk eredete is, mert egyáltalán nem kifogástalan az onogur népnévb?l való "levezetése". Írott forrásokból tudjuk, hogy ?seinket egykor régen szavárdoknak (szabíroknak) hívták, s az is tény, hogy a Muager-Mogyer név el?fordul már a VI. században. Az a cáfolhatatlan tény, hogy a magyar nyelv már a XI. században (amikortól az els? nyelvemlékeink ismertek) teljesen kiforrott nyelv volt, ?snyelvi mivolta mellett szól, az pedig, hogy fennmaradt, azt jelzi, hogy egykoron igenis sok ember beszélte. Vegyük itt figyelembe, hogy például a keleti és a nyugati frankok (a kés?bbi németek és franciák) a IX. században már nem értették meg egymást. Felvethet?, hogy már szítakorban (Kr. e. VIII-III. század) is számosan ómagyarul beszéltek, valamint a hun kori népek között is (Kr. e. III-Kr. u. VI. század) ott kellett legyen a magyar. |
| Inquisitive | 2005.03.31. 23:36:48 | Reply | | | | | | Gerg?: Létezik egy un. finnségi nyelvcsoport, ide taroznak a finnek, észtek, vogulok. Finn-ugor nyelvcsalád nem létezik, s?t, ugor sem. A sumér pedig nem kitaláció, ?ket nem lehet nyelvcsaládba sorolni, mivel a világ egyik leg?sibb nyelve. |
| Gerg? | 2005.03.31. 21:44:30 | Reply | | | | | Inquisitive: Hogy érted hogy finn-ugor nyelvcsalád nem létezik???Akkor az a rengeteg NEM FINN-UGOR micsoda vagy kicsoda?Gondolok itt a vogulokra hantikra manysikra stb.
Az meg hogy a sumérhoz is köze lenne ennek a magyar nyelvnek kitalácio.Akkor tudod azt is hogy a sumérok milyen nyelvcsaládból származnak és hogy kik is ?k valójában? |
| |
