 | Discussion Forum Hová lett a magyarság? Nagyon fogy a magyar nép. 100 év múlva még egyáltalán marad még magyar?
100 év múlva lesz még egyáltalán magyar nyelv?
100 év múlva már csak történelem leszünk?
100 év múlva mi lesz a mostani Magyarország helyett? (Started by: Kingastro, 2011.07.06. 20:23:28) | Nyilas | 2011.09.01. 14:00:34 | Reply | | 81.182.85.192 | | | | Azt azért Horváth Lajosnak is illenék tudni, hogy az idézett verset nem Dzsida Jen?, hanem Remenyik Sándor írta |
| Construct | 2011.09.01. 13:14:52 | Reply | | 89.173.2.7 | | | Hová lett egy millió magyar a Felvidékr?l? (2/2)
3. Hová lettek a magyarok a Felvidékr?l?
A továbbiakban megkíséreljük felvázolni azokat a folyamatokat, amelyek apasztották, fogyasztották a magyarságot a Felvidéken. Számszer? adatokba nem bocsátkozunk bele, mert erre nézve nincsenek megbízható források. Amelyek vannak, azok többtízezres, százezres nagyságrendekkel térnek el egymástól, illetve feltételezhet?en a valóságtól is.
Az I. és II. világháború végén elkezd?dött a magyarok spontán menekülése a Felvidékr?l a megmaradó Magyarországra. Különösen a II. világháború végén nyílt meg a menekülésre kényszerítés lehet?sége a csehszlovákok érdekében. Akkoriban - a hadihelyzet alakulása szerint - úgy nézett ki, hogy Szlovákiát keletr?l, északról szállja meg a szovjet hadsereg. Ezt kedvez? alkalomnak remélték a szlovákok arra nézve, hogy a Felvidék déli részén lakó magyarságot az utolsó szálig ki?zhessék ezerévesnek mondott hazájából. /Valójában a magyarság már több mint ezer áve él azon a földön!/ Románia kiugrása a német szövetségb?l 1944. aug. 23-án azonban azt eredményezte, hogy megnyílt a szovjetek számára az út a magyar Alföldre dél fel?l. Ennek következtében a szovjet csapatok délr?l érték el a szlovákok lakta területet. Azaz nem lehetett velük együtt haladva kimozdítani - mondjuk - a csallóközi magyar néprészt.
A Benes-dekrétumok szerint persze elüldözték a magyarok egy részét, de nem olyan mértékben, ahogy az ellenkez? esetben megtörténhetett volna. A hírhedt dekrétumok azonban már nem "spontán" migrációt okoztak, hanem a "hivatalos" kitelepítések ideológiai alapját képezték. Magyarokat kitelepítettek ezután els?sorban Magyarországra, másodsorban rabszolgaként Csehországba. Az utóbbiak nagyrésze ott veszett, beolvadt a csehek közé. Amikor évek múlva a visszatérés eredeti lakhelyükre megengedtetett már kevesen voltak, azok is mindenükb?l kifosztva.
Közben persze folyt a magyarok likvidálása, lemészárlása a háború utáni hónapokban, s?t években. Pozsonyligetfaluban egy magyar levente századot l?ttek tömegsírba. Ebben a községben volt a felvidéki magyarság és németség legnagyobb koncentrációs tábora! Amelyikr?l nem illik beszélni, hiszen "csak" magyarokat, németeket pusztítottak el benne. Ez a megsemmisít? tábor még 1946-ban is m?ködött.
Persze folyt a magyarok kivándorlása a Felvidékr?l a Nyugat-Európa országaiba is. Többek között a front el?l menekülve nyugatra sodródott felvidéki magyarok tömegei úgy döntöttek, hogy nem térnek vissza hazájukba, hiszen már ismerték a csehszlovák "demokráciában" divatos kisebbségi létet. Különösen a felvidéki sorozású honvédek és tisztek számíthattak súlyos megtorlásra, akár életük kioltására is, he hazatérnek a szlovákok dühöng? önkénye alá. Így hát úgy döntöttek, különösen a n?tlenek, hogy megpróbálják a nagyvilágot, akár az óceánon túl is, amelyik egyébként is csábította ?ket propagandával, toborzással, jóléttel stb. Százezrek között, akik az Újvilágot választották a II. világháború végén, ott voltak a felvidékiek is, nemcsak a trianoni Csonka-Magyarország lakói. Így nyert népességet, közte jólképzett értelmiségieket is, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, de Dél-Amerika országai is. Ugyanakkor népet és értelmiséget veszített a magyar Felvidék. A n?tlenek és férjetlenek utódai pedig ezután idegen országok jóravaló népét szaporította, nem a felvidéki magyarságot.
És ha már megemlítettük az "értelmiséget", nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a felvidéki magyar értelmiség 1920 el?tt az ottani zsidóságot is magában foglalta természetesen. Ugyanis a felvidéki magyar ás német városok zsidósága a népszámlálások során rendre magyarnak vallotta magát, ett?l még lehetett zsidó vallású. A csehszlovák uralom els? évtizedében azután a zsidóság jobbnak vélte, ha átáll a csehek, a szlovákok oldalára, tisztelet a kivételnek, mert olyanok is voltak, akik megmaradtak magyarnak.
Dzsida Jen? pedig ideje korán megírta, hogy a templomot és az iskolát ne hagyjuk elveszni mások, idegenek kezén. E kett? a legsúlyosabb tényez? a megmaradás, illetve a nemzeti sorvadás szempontjából. Jelenünkben is a moldvai csángó magyar nem hallgathat anyanyelvén misét, ebben jászvásári püspökök szokták akadályozni. Gyermekei csak mostanában tanulhatnak magyarul és magyarán pár százan, de azt is a román iskolahálózaton kívül, mintegy magán er?b?l. És nem lehet magyar püspöke a felvidéki magyarnak és a szertartás nyelve is ritkán magyar, többre volna igény Szlovákiában, Romániában, Szerbiában stb.
Mindezek és még mások az államilag szorgalmazott, szervezett, tervezett, pénzelt stb. nemzeti beolvasztás jelenségei. Kiszámíthatatlan, hogy hány magyar lélek veszett el, alakult át más nemzetiség? emberré mostanra. Mondják, hogy már tucatszám vannak települések, amelyek temet?iben magyar nev?ek nyugszanak az 1920-1930-as években elhunyva, de mostanra az él?k ugyanazokból a családokból már otthon is szlovákul beszélnek. Emlegetik, hogy Kelet-Szlovákiában a ruszinok falvanként közösségben lettek szlovákokká, mert azzá kellett lenniük.
Folyik tehát az állami nyomással, minden lehetséges eszköz bevetésével a "szlovák" csinálás tömeges méretekben. Innen nézve Bugár Béla és az ? Hid-Most pártja, amelyik a hetekben bejutott a szlovákiai választásokon a parlamentbe, s?t a kormányba is, nem egyszer? haza- és nemzetárulás. Mivel a magyarság az egész Kárpát-medencében a szlovákokkal házasodott össze leginkább, a románokkal, a szerbekkel, a horvátokkal nem annyira, ezért lehet akár egy millió szlovák is, aki els? generációs szlovák. Úgy értve, hogy apja-anyja magyar volt vagy csak az egyik szül?. Minden csalás, hamisság és helyezkedés nélkül mondhatja magáról azt is, hogy magyar, hogy szlovák jogosan. Értelmileg, érzelmileg tehát egyformán köt?dik mindkét nemzethez. Ezt a tömeget célozta meg választóként Bugár Béla pártja.
Ha szakaszként tekintjük a Hid-Most párt sikerét, akkor a kisebbségi magyar lét adekvát korszakának is nevezhetjük, mert kifejezi a felvidéki magyarság kiábrándulását, elfáradását, csalódását is a magyar nemzetként való megmaradásért folytatott küzdelemnek mostani idejében. Duray Miklós Magyar Koalíciós Pártja tömöríti a "mindhalálig" magyarokat. Ennek az alapállásnak "büntetése", hogy a legutóbbi választáson már nem jutott be a szlovák parlamentbe.
Jócsik Lajos 1939-ben megjelent Idegen igában - Húsz év cseh uralom alatt cím? könyvének végén írta, ami most ide tartozik: "Ha most visszatekintve a kisebbségi élet húsz esztendejére, valami végs? formulát, értékítéletet vagy tanulságot keresünk, akkor a következ?ket mondhatjuk. Élni egyre nehezebb lenetett a kisebbségi sorsban. A veszélyek egyre nagyobbak lettek a nemzeti megmaradás utján. Hosszabb távlaton Makkai Sándornak kell igazat adni, mert megmaradni és fennmaradni egyre nehezebben tudtunk volna abban a környezetben. Harcunk a jobb életért és felszabadulásunkért azért nem csökkent. Végezetül pedig, ha a felszabadulás még tovább késik, a Felvidék talán még több bajjal, még több magyar temet?vel, a kisebbségi magyarság pedig még kisebb szellemi és anyagi értékállománnyal tért volna vissza az anyaország kebelébe."
Azóta az 1938-1945-ös megszakítás után már 65 év telt el a felvidéki magyarságot sújtó csehszlovák újabb elnyomásból, annak államalak változásaival együtt. Innen nézve Bugár Béla és párttársai "robbantása" 2010-ben a szlovák országgy?lési választások mez?nyében azt a kérdést veti fel, hogy ez a politikai formáció hajlandó-e harcolni az itteni magyar nemzetrész jobb életéért és nemzeti megmaradásáért, vagy nem. Ebb?l következik, hogy megjelenik-e a közelg? Magyar Állandó Értekezleten, mint magyar politikai er? és jelenléte elfogadást nyer-e a MÁÉRT gy?lésen.
4. Összegzés és kitekintés
A felvidéki magyar nemzetrész apadása, sorvadása néhány markáns történelmi folyamat következménye a XX. században. Ezek nagyvonalakban a következ?k. Az I. és II. világháború után spontán menekülés a csehszlovák uralom el?l Magyarországra. Vajon menekülnek-e emberek, népcsoportok onnan, ahol jól bánnak velük? A meneküléssel egyid?ben, vagy azután következett a magyarok vagyonfosztása és kitelepítése Magyarországra és Csehországba állami akciók keretében az I. és II. világnáboru után. Ezt a módszert szemérmesen "lakosságcserének" nevezték el a II. világnáboru utáni években. Cserér?l persze nem beszélhetünk, mert kényszerrel sokkal több magyart "dobtak át a határon”, mint ahány szlovák önként jelentkezett Szlovákiába áttelepülni Békésb?l, Csongrádból. Ide kívánkozik, hogy a magyar állam is "áttelepített" szlovákokat a XVIII. században Liptóból, Árvából a kietlen, terméketlen területekr?l a jó zsiros magyar Nagy-Alföldre, ahol ezek a tótok meggazdagodtak. Vajon mikor keletkezett a magyar népi bölcsesség: "Fogadd be a tótot és kiver a házadból."
Mindezen közben, f?leg a II. világháború végén és utána való években, folyt a magyarok és németek fizikai megsemmisítése egyenként, tucatszám és koncentrációs táborokban. A magyar leventék pozsonyligetfalui lemészárlásáról fél évszázadig még beszélnünk sem szabadott. Nem tudok olyan esetr?l, hogy magyarok likvidáltak volna Hlinka-gárdista szlovák fiatalokat csak azért mert azok, akik. Ha valaki tud ilyen esetr?l, kérem, értesítsen.
A menekülés a Felvidékr?l Nyugat-Európába, USA-ba, Kanadába, Dél-Amerikába, Ausztráliába is folyt. Ez a világ más népeit gyarapító magyarság utódaiban mostanra nagyrészt beolvadt a környezetébe és többnyire jó egzisztenciát teremtve magának hallani sem akart a kommunista diktatúrában szenved? és senyved? trianoni Magyarországra való visszatérésr?l.
Az akármilyen emigráció a Kárpát-medencéb?l, ha az els?-második generációja még úgy-ahogy meg is marad magyarnak, utódai beolvadnak és így a felvidéki magyarság fogyatékának a részét képezi. Hiányként kell számon tartanunk, hiszen meg lehetett volna, de elenyészett magyarnak lenni, más népeket gyarapítva.
Beolvadás a kivándorlásban, beolvadás a maradásban. A felvidéki, szlovákiai magyar nemzetrész ellen folymatos a nyelvi háború az utóbbi 90 évben. Aránytalan a képviselete a mindenkori országgy?lésekben, korlátozott a nyelvhasználata a közhivatalokban, a közintézményekben. Társadalmi szervezetei csonkán igyekeznek az érdekvédelmére, iskolahálózata, egyházainak intézményei alultámogatottan kénytelenek munkájukat jól, s?t jobban végezni. Az a mondás járja, hogy a szlovákiai magyarság minden 10 évben elveszít a számából 10 %-ot, avagy a természetes szaporulat mértékét. Azért stagnál a lélekszáma 1961-2001 között 530 ezer körül, legalábbis a hivatalos népszámlálások szerint. Gondolatmenetünk és adataink tanúsága végén álljon itt egy kisebb táblázat, az elmúlt 100 évr?l, melyb?l 90-et Trianon és következményei határoztak meg és döntöttek el.
A Felvidék/Szlovákia népessége 1910-2009
Év Összlakosság % Magyar % Szlovák %
1910 2 914 143 100 881 326 30,2 1 688 413 57,9
2009 5 411 062 185,7 524 373 9,7 4 642 700 85,8
Táblázatunk jól mutatja, hogy a Felvidék/Szlovákia összlakossága 100 év alatt 100-ról 186 %-ra gyarapodott. Ugyanezen belül a magyar népesség eredeti 30 %-áról 9,7 %-ra lefogyott, Eközben a szlovákság a 186 %-os általános növekedést jóval meghaladóan, mintegy 250 %-ára jutott saját maga 1910-es 100 %-ához viszonyítva.
Nem számoltunk utána, de els? pillantásra is kizártnak tartjuk, hogy Európában lenne még egy nép, amelyik az elmúlt 100 év alatt megkétésfélszerezte önmagát. Ez a népszámlálásbeli adat, ez a megkerülhetetlen tény egyben leleplez? és elriasztó a magyar nemzet számára. El nem hessenthet? ugyanis a gondolat, hogy ugyanazon állam ugyanazon törvényei és államkormányzása szerint, alatt, hogyan fordulhat el?, hogy az államalkotó nép két és félszeresére növekszik, miközben az össznépesség csak 186 %-ára és a legnagyobb nemzeti kisebbség, amelyik több mint 1000 éve lakja ezt a földet, ezen 100 év alatt az egyharmadára sorvad és enyészik. Ráadásul egy Európában "mintademokráciának" beállított állam joghatósága alatt.
Ez úgy lehetséges, hogy az az állam nem demokratikus, azaz hazug, népszámlálásai nem a valóságot akarják feltárni, hanem el?re eltervezett adatokhoz kívánnak jutni és azt világgá propagálni. Úgy lehetséges, hogy az az állam kett?s mércével mér nemzeti, faji szempontok alapján. Vannak a szlovákok, az els?rend?ek és vannak a magyarok, németek a másod- és harmadrend?ek. Mi ez, ha nem rasszizmus? Ez népírtás.
Mert ha azonos államban, azonos törvények és azonos alkalmazásuk szerint bántak volna a magyarsággal, akkor annak is legalább a kétszeresére kellett volna növekednie az 1910-es állapothoz mérten. Ez a szám pedig a 881 326 kétszerese, azaz 1 762 652 lenne! Vagyis a jelenlegi 524 873 magyart kivonva bel?le, akik mégis így-úgy megvannak, legkevesebb egy millió magyar hiányzik a Felvidékr?l, Szlovákiából. A címben feltett kérdésre megkíséreltünk adekvát választ adni, hogy hová lett a magyarság a Felvidékr?l. Eközben felfeslett a szlovák állam néhány ragadozó arcvonása is.
Horváth Lajos
Vége
Felhasznált irodalom
Buday László: A megcsonkított Magyarország. Bp., 1921. Különösen 19. oldal.
Jócsik Lajos: Idegen igában, húsz év cseh uralom alatt. Bp. 1939.
Vígh Károly: A szlovákiai magyarság sorsa. Bp., é. n. Különösen 171. oldal táblázata |
| Takó | 2011.07.31. 21:23:44 | Reply | | 77.111.170.187 | | | Bazalt,Csapás:
Már vannak hiteles csatornák és újságok,így ha valaki nyitott szemmel és füllel jár a világban, és ellen tud állni a kereskedelmi csatornák és bulvárlapok csábításának, az megtalálhatja a neki megfelel?t. Persze ezt nagyban befolyásolja az egyén értelmi szintje. Ezért érdeke az un. "nagypolitikának", hogy butítsa az embereket, mert a tudatlan ember könnyen irányítható és felhasználható, szinte bármilyen célra. Ezt használták ki a szabadk?m?vesek országunk szétdarabolására, ezt használták ki a nemzeti szocialisták milliók legyilkolására, ezt használták ki a kommunisták a dolgozók megnyomorítására és ezt használta és használja ki a mai gazdasági és politikai "elit" az emberek eladósítására, egymás ellen uszítására és a más vallásúak,illetve nemzetiség?ek iránti gy?lölet szítására.
De talán a mai gazdasági és politikai valóság kinyítja a többség szemét. Nekem is id? kellett ahhoz, hogy tisztán lássak. Drága árat fizettem azért, mert valamikor engedtem a csábításnak, de mára annál nagyobb elszántsággal küzdök az igazságtalanság ellen. Értékes évek vesztek el az életemb?l, de talán nem hiába. Ha másra nem is, de arra biztosan jók voltak, hogy a rossz tapasztalataim által jutottam el oda, hogy a gyerekeimnek és az ismer?seimnek beszélek az igazságtalanságról és a megoldásról, illetve, hogy itt beszélgetek veletek a trianoni revízióról, a magyarság megmaradásáról, a székelyföldi autonómiáról, stb. |
| Csapás | 2011.07.26. 20:55:58 | Reply | | 195.178.33.122 | | | Takó:
Én meg a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban voltam diák. Jól tudom, mert 200 szor leíratta velem a tanítónéni ezt a nevet. Otthon csak SeggJugónak neveztük. Itt faluszinten az összes tanár félt az inspekciótól, úgyhogy a nemzeti érzelem, az nulla volt. De Zentán a gimnáziumban már más volt a helyzet, ott már voltak tanárok, akik emlegették Trianont. |
| Bazalt | 2011.07.26. 19:11:15 | Reply | | 213.178.104.149 | | | Takó: "A médiával csak az a gond, hogy az nagyrészt olyanok kezében van, akiknek nem érdeke a revízió."
Ez is megérne egy eszmecserét, hogy mely médiumok (f?leg a kereskedelmi TV-csatornák) kiknek a kezében vannak és hogy ezek hogy állnak a revízió kérdéséhez. Kik döntik el, hogy ezzel lehet-e és mennyit, milyen formában foglalkozni. Mert pl. annyi elvárható lenne mindegyik csatornától, hogy június 4-én kitegyenek egy Egész-magyarországos logót a képerny? sarkába, és legalább valamit vakkantsanak arról, hogy mir?l is szól ez a nap (hazánk megcsonkításáról és kifosztásáról), hadd tanuljon már valamit az a népréteg is, amelyek egyébként a szappanoperákat meg a "valóságshow"-kat bámulják. Olyan nagy elvárás ez? Talán félnek attól, hogy emiatt ezen csatornák széls?séges orgánumoknak lesznek elkönyvelve? Mégis, mit?l lenne mindez: a hazaszeretet, a magyar mivolt megnyilvánulása széls?ség? De megkérdezném ezt is az illetékesekt?l...
"Én még a kommunista id?szakban jártam iskolába, de emlékszem arra, hogy az öreg énektanárom milyen gyakran átpolitizálta az órákat. Akkor még furcsa volt, hogy t?le mást hallotunk ugyanarról a témáról, mint a történelem tanártól. Csak feln?tt fejjel értettem meg ezt az ellentmondást."
Én is akkor jártam az általános els? felét, és bár valóban nemigen volt szó Trianonról, azért azt tudtuk innen-onnan, hogy Magyarország nem is olyan régen még nagyobb volt a mostaninál - és nekem azóta nagyon nem tetszik ez a megnyomorított állapota, bárki bármit mondjon. |
| Takó | 2011.07.26. 18:32:51 | Reply | | 77.111.171.41 | | | Bazalt, Csapás:
Kilenc évtized megaláztatás után valóban fel kell használni minden fórumot arra, hogy elindúljon valami. A médiával csak az a gond, hogy az nagyrészt olyanok kezében van, akiknek nem érdeke a revízió. Meg kell találni a leghitelesebb forrásokat erre a célra.
A mai tanárok közt is vannak olyanok, akik meggy?z?désb?l vagy lelkiismeretb?l oktatják diákjaikat a hazafiságra és annak a gyalázatos békediktátumnak a következményeire, amit a magyarságra er?ltettek. Én még a kommunista id?szakban jártam iskolába, de emlékszem arra, hogy az öreg énektanárom milyen gyakran átpolitizálta az órákat. Akkor még furcsa volt, hogy t?le mást hallotunk ugyanarról a témáról, mint a történelem tanártól. Csak feln?tt fejjel értettem meg ezt az ellentmondást. |
| Bazalt | 2011.07.20. 15:43:56 | Reply | | 213.178.109.220 | | | Takó: "felvet?dik az a kérdés is, hogy van-e megfelel? forum a revizió újratárgyalására? Szerintetek melyik lenne az? Brüsszel, Strassbourg vagy netán az ENSZ?"
Mindegyik. Amennyi csak lehetséges. Csak lássa és értesüljön err?l a világ. És a magyar média egészének is olyan ?szinte odaadással kellene foglalkoznia Trianon és a vele kapcsolatos kérdésekkel, mint a két világháború között, ha egy csepp magyarság és hazafiság is van bennük. A véleményformáló médiumoknak tudniuk kellene, hogy mennyi múlik rajtuk. Vagy talán éppen ezért hallgatnak ezügyben? |
| Csapás | 2011.07.19. 19:36:09 | Reply | | 195.178.33.122 | | | Takó:
Az utóbbi húsz év tapasztalatáról én csak annyit mondanék, hogy az ember az ember, a politikus meg politikus.
"De felvet?dik az a kérdés is, hogy van-e megfelel? forum a revizió újratárgyalására? Szerintetek melyik lenne az? Brüsszel, Strassbourg vagy netán az ENSZ?"
Számomra ez nem kérdés, én ismerem a szerbeket, és tudom, hogy a szlovák vagy román sem különb, és ennek alapján mondom, hogy nem hiszek a párbeszéd alapú sikerben.
A hazafias neveléshez pedíg könnyen meglehet, hogy az egész ország tanári karát le kéne cserélni. |
| Takó | 2011.07.19. 16:14:40 | Reply | | 77.111.171.41 | | | Csapás,Bazal:
A hazafias neveléssel komoly eredményeket érhetünk el. A ma él?k feladata, hogy az utánunk jöv?k is büszkén vállalják magyarságukat és soha ne felejtsék el azt, amit el?deik értük tettek. De azt sem hagyhatjuk feledésbe merülni, amit ellenünk elkövettek 1920-ban és az azt követ? évtizedekben.
Sajnos valóban a kudarctól, és a mai magyar politikusok zömét irányító hatalmasoktól való félelem az oka annak, hogy még nincs a megfelel? fórum el?tt a magyarság ügye. De felvet?dik az a kérdés is, hogy van-e megfelel? forum a revizió újratárgyalására? Szerintetek melyik lenne az? Brüsszel, Strassbourg vagy netán az ENSZ?
A mai politikai er?ket nem tartom alkalmasnak arra, hogy elérjék trianon újratárgyalását. Igaz, hogy most látszik valami halvány fény ez ügyben, de nincs egy er?s szervez?dés ami határozottan és hatékonyan képviselné a trianoni gyalázat ügyét. Az sem kizárt, hogy alulról és a csonka ország határain kívülr?l indul el valami.
A Jobbik gyöngyöspatai gy?zelme sokakban ébresztett reményt arra, hogy az ? országos meger?södésükkel talán pozitív változások következhetnek. Legyen úgy, de ne felejtsük el, hogy sokaknak szúrja a szemét ez a folyamat, akik sajnos komoly befolyással rendelkeznek. Történtek már mocskos dolgok a magyar politikában. Talán még azt sem zárhatjuk ki, hogy a Jobbik meger?södve már nem az a párt lesz mint ma. Láttunk már példákat a politikai prostitúcióra. Nem akarok vészmadár lenni, de sajnos ezt hozza ki bel?lem az elmúlt 20 év rossz tapasztalata. |
| Bazalt | 2011.07.18. 14:17:00 | Reply | | 213.178.100.23 | | | Csapás:
De milyen kudarc érhetné Magyarországot, ha a két világháború közti hozzáállás mintájára megint lenne hivatalos Trianon-emléknap, hazafias nevelés az iskolákban, stb., olyan dolgok, amikkel megmutathatjuk mindenkinek, hogy nem fogadjuk el az igazságtalan országcsonkítást? Hiszen mindez még csak pénzbe sem kerülne, ellenben er?síthetné az összetartozást, a hazafias érzést.
Nem is azt kellene elvárni egy politikustól, hogy kijelentse, hogy "na, én egymagam el fogom érni a területvisszacsatolásokat", hanem hogy ? és a pártja elindítja az országot az ehhez vezet? úton. Azt az országot, amely az el?z? id?szakokhoz, évtizedekhez képest megváltozott és partner ebben a munkában. |
| Csapás | 2011.07.17. 16:50:08 | Reply | | 195.178.33.122 | | | Bazalt:
Nem azt mondom én hogy nem kéne ilyesmibe kezdeni, vagy, hogy nem örülnék neki, hanem azt, hogy nincs itt min csodálkozni. Ha az egész kockázat nélküli népszer?ségnövekedést eredményezne, akkor minden párt ezt lengetné. De a valóság az, hogy a kockázat nagy. A siker esélye szinte semmi, a kudarc, pedíg a politikus pályafutásának a végét is jelenhetné. És nem arra gondolok, hogy a nép nem szavazna rá, merthogy a népszavazás tisztasága, csak néphiedelem. Hanem hát nem kell az összeesküvés elméletek nagy híveinek lennünk ahhoz, hogy tudjuk, Magyarország nem teljesen szuverén állam. |
| Bazalt | 2011.07.17. 10:09:16 | Reply | | 213.178.110.163 | | | Csapás: "a biztos kudarc tudata!"
De mit?l biztos, míg meg nem próbáljuk? Ahogy a két világháború közti Magyarország is tette, úgy kellene cselekednie Trianon kérdését illet?en a mainak is: ha lenne normális Trianon-emléknap, ha rendesen tanítanák az iskolákban, stb. biztosan elérhetnénk a változást.
Lehet, nem egyik napról a másikra menne a revízió, ahogy a Bécsi Döntésekig is majdnem 2 évtizedet kellett várni, de legalább egy emberként akarta és merte is ezt kinyilvánítani az ország, a nép.
Most is, az egyszer? emberekt?l a legfels?bb politikai vezetésig át kellene ennek hatnia a társadalmat, mert sajnos utóbbi most még vajmi keveset tesz a célért, s?t, inkább úgy néz ki, ellene cselekszik. Ezért kell azon pártot (sajnos csak egy van) er?síteni az Országgy?lésben, amely hozzánk hasonlóan viszonyul a határrevízióhoz.
Ha nem vagy nem a kell? módon foglalkozunk ezzel a kérdéssel, akkor biztos a kudarc. Ezt akarjuk?
Van egy olyan érzésem, hogy az említett fél?skéink nem is a kudarctól vagy a haza vesztét?l és hasonlóktól tartanak, gondoljunk csak arra, hogy a kett?s állampolgárságot sem igazán akarták megadni egyesek, meg a szavazati jog miatt is megy a háborgás... szerintetek ha még ezeket is sajnálják az elszakított magyar nemzetrészekt?l, akkor a területvisszacsatolásokat vajon mennyire akarnák?
Na, el?ször is ezt az állapotot kellene meghaladnunk, ahol mostanában tart az ország az 1945 utáni évtizedek politikája meg még ki tudja, mik miatt. |
| Csapás | 2011.07.16. 20:25:43 | Reply | | 195.178.33.122 | | | Bazalt:
"Csak az nem világos számomra, hogy a határmódosítás kérdésének annyi évtized utáni újbóli felvetése miatti fél?skéink tkp. mit?l is tartanak? "
Erre nekem egy nagyon egyszer? magyarázatom van:
-a biztos kudarc tudata!
Ezt már itt sokszor leírtam, de tárgyalások útján kizárt a határrevízió. |
| Csapás | 2011.07.16. 20:16:01 | Reply | | 195.178.33.122 | | | Takó:
Én is úgy vélem, hogy sokáig fog még tartani, az újjáépülés, de remélem, hogy azért megéljük még azt. Viszont, én is elgondolkodtam már azon, hogy lesznek majd olyan diákok, akik azért fognak rossz jegyet kapni, mert fogalmuk alig lesz arról, hogy ez az egész országdarabolás megtörtént, vagy, hogy mikor történt. :) |
| Csapás | 2011.07.16. 20:08:07 | Reply | | 195.178.33.122 | | | Bazalt:
Nem tudom, hogy a vége mi lesz, de minden évben több ezer magyarral van itt kevesebb. A szerbek még nagyobb számban vándorolnak ki. A cigányokat meg telepítik be ide, "hazatelepítés" címén. |
| Bazalt | 2011.07.16. 10:26:48 | Reply | | 213.178.108.238 | | | Takó:
Osztozom az e kérdést illet? optimizmusodban, der?látásodban.
Csak az nem világos számomra, hogy a határmódosítás kérdésének annyi évtized utáni újbóli felvetése miatti fél?skéink tkp. mit?l is tartanak? Mert nagyon tudnak ám ezzel kapcsolatban felszisszenni, hogy ezt nem szabad - de hogy miért, azt ponotsan ?k sem tudják. Mi(k), ki(k) az akadálya a saját kishit?ségünkön kívül? Találjuk ezt meg, és akkor ezzel is el?rébb jutunk a megoldás felé. |
| Takó | 2011.07.12. 14:16:40 | Reply | | 77.111.171.41 | | | Bazalt:
Nem szabad lebecsülnünk az elért eredményeket, mert akkor nem érjük el céljainkat.
Amit a hazug politika és a Magyarország koncain osztozkodók a XX. században tönkre tettek, azt ?seink évszázadok alatt építették fel. Könnyebb valamit lerombolni, mint felépíteni, bármi legyen is az.
Véleményem szerint most egy újjáépítés elején vagyunk.
Amit 1920 óta, de különösen a két világháború között próbált elérni a magyarság, arra most nagyon jó lehet?séget kínálnak a világban zajló események.
Hamis ideológia alapján alakult rendszerek esnek szét, országok sz?nnek meg és alakulnak újak, mások szét válnak vagy éppen egyesülnek, vagyis semmi sem végleges.
A trianoni határok sem azok!!! Lehet, hogy mi már nem, de talán a gyerekeink megérhetik, hogy igazságot tesz a világ és újra nagy és er?s lesz Magyarország. Higgyük el, hogy így lesz és nem éltünk hiába! |
| Bazalt | 2011.07.12. 10:26:58 | Reply | | 213.178.102.162 | | | Takó:
Teljesen igazad van, az 1945-1989 közötti id?szakhoz képest történtek olyan változások a trianoni problémához való viszonyulásban, amelyeket el?relépésnek tekinthetünk, és remélhet?leg nem áll meg a folyamat ott, ahol most tart, mert még rengeteg a tenni- és elérnivaló.
És ha látjuk, hogy vagyunk és egyre többen, és er?t, hitet adunk egymásnak, akkor biztos, hogy el?bb-utóbb sikereket ér el Magyarország a területi revíziókat illet?en is, hogy minél többet visszaszerezzünk hazánk régi nagyságából, gazdagságából és erejéb?l. |
| Bazalt | 2011.07.12. 10:18:31 | Reply | | 213.178.102.162 | | | Csapás:
Nálunk, Csonka-Magyarországon ha jól tudom, 1980 körül volt a fordulópont, akkor tet?zött a lakosságszám majdnem 11 millióval, azóta folyamatosan csökken. Hogy pontosan miért, azt én sem tudom, de biztosan vannak ennek gazdasági okai, a romló gazdasági helyzet, túlhajszoltság, stb. és ahogy írod, a népfölfogás is.
Sokminden változott a szocializmus évtizedeiben és sajnos sokminden rossz irányba, pl. a népességfogyás megindulásán túl ekkor kezdett leszakadni a Nyugattól az ország a várható élettartam terén is és egyéb egészségügyi mutatók is romlottak.
Amúgy nálatok a Délvidéken milyen a népességmozgás? A betelepül?k is odébbállnak lassacskán? Melyik lesz ott el?reláthatólag a legnagyobb etnikum? |
| Takó | 2011.07.11. 18:09:32 | Reply | | 77.111.171.41 | | | Bazalt:
Én is úgy látom, hogy elindult valami, még ha nagyon lassan is. Nehéz azt mondani sok magyar honfitársunknak, hogy türelem, mert ha belegondolunk az elmúlt kilenc évtizedekre, hát igencsak nagy türelmet kívánt minden napja ezeknek az évtizedeknek.
Vannak megoldatlan gondok b?ven, de igazadvan abban, hogy már az is el?relépés, hogy felismertük, felismerjük a problémákat. Alacsony a születések száma, magas a kivándorlási arány, és sajnos sok magyar már nem magyar iskolába íratja a gyerekét. Ezek mind éget? problémák.
Azt viszont már el kellene felejtenünk, hogy ha valami nehézség adódik, akkor a magyar elkezd a másik magyarra mutogatni, vagy nagyot sóhajtva legyint a dologra. El?deinknek sem csak az volt a dolguk, hogy a sültgalambokra vadásztak. Mindig és minden id?ben akadtak olyanok, akik látva a problémát és felismerve annak megoldását, a magyarok élére álltak.
Ne higyjük el, hogy most másként lesz! Ha már az Európai Parlamentben képviselteti magát egy nemzeti érzelm? párt, illetve a határainkon kívül rekedtek is képviselve vannak ugyanitt, akkor már újra van remény a revízió elindítására.
Valamikor ki sem ejthettük azt a szót a szánkon, hogy trianon, de ma már nyíltan lehet róla vitatkozni. Valamikor még azt is eltagadták el?lünk, hogy élnek magyarok t?lünk ezer kilométerre keletre, de ma már nyíltan követelik az autonómiát a székelyek. Valamikor elképzelhetetlen volt az is, hogy magyar zászlókkal, a magyar himnuszt énekelve ünnepeljünk a csonka ország határain kívül, de ma már ez szinte mindenhol természetes a számunkra. Ezek után nem hiszem, hogy keseregnünk kellene, ahelyett, hogy folytatnánk a megkezdett munkát.
Lesznek magyarok száz év múlva is a Kárpát-medencében, akik a mi egyedi nyelvünket beszélik. Arról tanúlnak majd az iskolában, hogy volt pár évtized, amikor szétszaggatott országban éltek az el?deik, de jöttek néhányan, akik az élre álltak és a magyarság összefogásával kiharcolták a teljes jóvátételt!
Én ebben akarok hinni és nem abban, hogy 100 év múlva az országunk élén álló személynek vajda lesz a titulusa és nem köztársasági elnök.
Nincs értelme cigányozni, zsidózni vagy más etnikumokkal riasztgatni, a magyaroknak kell tenni a magyarokért és a magyarság fennmaradásáért!!!
Én is tudom, hogy már van olyan településünk, ahol a cigányság aránya "csupán" 30%, de az iskolában mégis 80% a cigány gyerekek aránya. Ez nagy probléma, de én mindig azt tartottam, hogy a problémák azért vannak, hogy megoldjuk.
Ösztönözni kell a magyarokat a gyerek vállalásra és biztos egzisztenciát kell biztosítani a családoknak! Szerintem is elindult ez ügyben valami. Reméljük nem csak szavakban, hanem tettekben is megmutatkozik a jobbító szándék!
Én biztosra veszem, hogy 2020-ra komoly eredményeket érünk el a trianoni gyalázat ügyében! |
| |
