?si aranybányász település, ahol már a rómaiak is aranyat bányásztak. Római neve Alburnus Maior volt. A rómaiak 2000 éves labirintusszer? bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A bányamúzeumba 150 lépcs?fok vezet le, a felszínen az aranyfeldolgozás eszközeib?l van kiállítás. A házakban sok római k? van befalazva. 1784. november 7-én a felkelt román parasztok dúlták fel.

1910-ben 2907 lakosából 1481 magyar és 1412 román volt. A trianoni békeszerz?désig Alsó-Fehér vármegye Verespataki járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4146 lakosából 3808 román, 228 cigány, 104 magyar és 6 német volt.

A Várdomb (Dealul Cet??ii) a település központjától kb. fél óra járásra található. Itt láthatók a római kori bányák maradványai. Az 1854-ben folytatott régészeti feltárások során 25 viasztáblát találtak; a XVIII-as számún a 131. január 6-i dátum szerepel és az Alburnus Maior megnevezés. A tábla jelenleg a helyi Bányászati Múzeumban található.
Az Alburnus Maior vár a Várdombon található. Ez volt a település és a bánya védm?ve.
A Bányászati Múzeum a volt bánya közelében van.

A település azután vált híressé, hogy a kanadai Gabriel Resources cég aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temet?vel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves m?ködése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A cég 42.82 km² területet használna és úgy becsüli, hogy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Ressources már megvásárolta a település házainak kb. felét. A kitermelés megkezdése el?tt meg kellene vásárolnia az összeset, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehet?vé. A projekt 15 évig kb. 250 f?t foglalkoztatna.

A Román Akadémia jelentése szerint a ciános techomlógia ellentétes az EU környezetvédelmi szabályozásaival. Az erdélyi történelmi magyar egyházak 2002 októberében nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elutasították a bányaterveket, majd 2003 novemberében Román Ortodox Egyház is ugyenezt tette.[1] A nemzetközi civil szervezetek közül a Greenpeace szervezett tiltakozást[2], a nemzetközi politikai szervezetek közül pedig a Zöld Pártok Európai Szövetsége.

2005-ben a kanadai kormány támogatását fejezte ki a projekt mellett, míg Magyarország környezetvédelmi miniszterve, Persányi Miklós bejelentette, hogy a magyar kormány ellenzi a tervet. A magyar lakosság szintén ellenzi a bánya megnyitását, emlékezve a 2000-ben lezajott tiszai ciánszennyezésre.

A Greenpeace, a Leveg? Munkacsoport, a Magyar Természetvéd?k Szövetsége, a Védegylet és a Zöld Erdély Egyesület az RMDSZ elnökét?l kértek segítséget a bánya ügyében.[3]

2005-ben a Gabriel Ressources új médiakampányt indított a projekt népszer?sítésére. Egyes sajtóorgánumok, például az Academia Ca?avencu illetve a National Geographic román kiadása visszautasították a reklámok megjelentetését. Ugyanakkor a National Geographic Society washingtoni székházában olyan dokumentumfilmet mutattak be, amelyhez a kanadai Gabriel Resources cég nyújtott pénzügyi támogatást.[4]


Forrás [szerkesztés]

Szerintem ugyanannyi joguk van beleszólni, mint a külföldieknek, hiszen: 1.Erdély mindig is magyar volt
2.Az alapokat a bányászathoz mi is ugyanúgy megteremtettük
3. Ezen a területen is vannak szép látnivalók, amiket nem lenne helyes likvidálni. (Hiszen, ha a látnivaló nem a hozzáill? mili?ben helyezkedik el, akkor kevesebb turista látogatja majd meg azoka, így a falu tekintélyes bevételt?l esik el.

A sorrend megfordítása

Új hozzászólás írása