 | Vitafórum Igazságot Magyarországnak! A Nagyhatalmak döntése Magyarország szétdarabolásával kapcsolatban a magyarság magatartása miatti büntetés volt?
Az utódállamok magyarság ellen elkövetett B?NEI hatványozottan felülmúlják a magyarok azon b?neit amelyek "indokolttá" tették a trianoni döntést.
Jogorvoslást kérjünk az általunk elszenvedett sérelmekért, de hogyan?
Várom hozzászólásaitokat! (Indította: McGy?z?, 2005.02.01. 10:41:52) | McGyözö | 2024.12.22. 13:01:22 | Válasz erre | | 94.44.116.174 | | | Ajánlom szeretettel az alábbi m?veket.
Wass Albert: Csaba. Elvész a nyom. Jönnek. Adjátok vissza a hegyeimet. Rézkígyó. A funtineli boszorkányok. Magyar számadás. Kard és kasza.
Érdekelne hányan maradtak még a régi fórum tagjai közül...
. |
| McGy?z? | 2011.05.31. 22:36:15 | Válasz erre | | 178.113.73.253 | | | Bazalt: Minden kérdést a legrövidebb úton kell lerendezni. A te személyes sérelmedet az ellened elkövet?vel és így mindenki maga ugyanúgy, hogy érezzük egymás közelségét és helyesl? beleegyezését... Ha merünk, nincs ki ellenáll, ugyanis bástya és mellvért az Istenünk. Nem mernek ellenünk tenni, csak ha félünk. Akkor viszont okkal, mert nem bízunk sem magunkban sem az Istenünkben... Képzeld csak mi lenne ha nem csupán a saját életünkért aggódnánk!!!(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2011.05.29. 14:00:16 | Válasz erre | | 213.178.108.216 | | | McGy?z?:
Érdekes egy dolog ez. Mármint hogy kit?l kérnénk az igazságszolgáltatást Trianon ügyében. Meg hogy mikor lenne elmondható, hogy Magyarország akarja ezt. Végül is kicsoda-micsoda Magyarország a külföld szemében? A kormányunk? A politikusaink? A nemzet egésze? 10 millió magyar? Netán 15 millió?
Nem tagadom, már az is valamicske eredmény, hogy sokakat érdekel ez a téma, sokak kocsiján kinn van az Egész-Magyarországos autójelzés vagy máshogy is kifejezik ezen kérdéshez való hozzáállásukat, de hol van az a pont, amit elérve, amin átbillenve már elmondható, hogy tisztán és világosan, ország-világ el?tt kinyilvánítjuk a trianoni gaztett revíziójának akarását?(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| McGy?z? | 2011.05.29. 01:46:08 | Válasz erre | | 77.119.198.174 | | | Az Emberi Jogok Intézményének kezdeményezése mára már felér a nyílt ajtók döngetésével. Ugyanis a nyílt ajtók mögött senki nem óhajt a kérdéssel foglalkozni. Kit keresünk, keresnek? Mi célból? Érdekel ez valakit manapság? Ja, bocs, rossz helyen kopogtunk... Nem ér rá senki? Ebédelni mentem! Házon kívül vagyok! Még nem untátok meg??? Itt sem vagyok! Ébreszt?!!! Úgy-e senki nem gondolta komolyan, hogy egy hosszútávú tervet csak úgy néhány pápai meg szétkoncolt országi próbálkozás kedvéért félbeszakítanak. Ejnye! Err?l a pápának is illett volna tudni! Ez is lehetne egy lehetséges módja a MAGYARSÁG igazságszolgáltatásának, de jelen pillanatban ez még egy fegyverrel történ? helyreigazításnál is valószín?tlenebbnek t?nik.
Ott kell elkezdeni ahol a legközelebb állunk! A hozzánk legközelebb es? csápnál. Ám ha belekezdtünk, akkor nincs megállás, nincs visszaút ugyanis jön a visszavágás meg a bosszú mint mindig. És akkor így tovább egészen a fejig...
A kérdés, hányan állunk készen megvívni 15 millió magyar sorsáért a csatát a Világot uraló Új Világrend ellen?!
A végeredmény nagyjából el van már döntve, a többi a hitünkön és az eltökéltségünkön múlik.
A birkákat így úgy is megfejik, lenyírják, megkopasztják, levágják. A kérdés, hogy el?tte a bégetésen kívül hajlandók-e másra is, vagy ezt az örömet már nem szerzik meg a zsarnokaiknak?! Pedig úgy lenne szép a pesach (pászka) ünnepe...
Isten türelmes, de azokon nem segít akik nem kérik segítségét. Akiknek meg g?zük sincs arról, hogy segítségre volna szükségük, azok majd kéztördelve jól elvannak mindenféle alekoszfészkek körüli aggodalmukkal.
Addig is jegeljük a
Szebb Jöv?t! |
| Csapás | 2011.04.28. 08:11:33 | Válasz erre | | 195.178.33.122 | | | Bazalt:
Nem olyan egyszer? az, mint ahogyan hangzik. Bár talán lehetnének részsikereink. Így meg nincs semmi.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2011.04.26. 14:15:42 | Válasz erre | | 213.178.109.146 | | | FatiMa:
Tényleg jó volna végre, ha magyar részr?l kezdeményeznék a trianoni és párizsi igazságtalanságok felülvizsgálatát, mert az biztos, hogy Magyarország és a magyar nép igazát senki az égvilágon nem tudná megcáfolni, ellene valami épkézláb indokot felhozni. Az igazság a mi oldalunkon van. Veszítenivalónk nincs.
Kérdés, hogy magyar részr?l miért nem történik lépés efelé? Kinek kellene ezt megtennie? Kinek kellene ráhangolnia a közvéleményt a revízióra?(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| FatiMa | 2011.04.25. 20:32:04 | Válasz erre | | 188.156.225.202 | | | Ezt olvastam a trianon1920.hu honlapon. IGAZ VAGY NEM?
Ezt mindenkinek tudni kell. Továbbítsátok! Következ?hasábokon egy, a szerkeszt?ségünkbe eljuttatott, eddig eltitkolt anyagot adunk közre. Kötelességünknek érezzük, hogy az írás napvilágot lásson legalábblapunkban, ha már a "független" magyar sajtó 2001. februárja óta hallgat róla. Trianon felülvizsgálata talán megkezd?dhet, szégyelljük magunkat, hogy nem magyar kezdeményezés eredményeként! ?excellenciája Carla del Ponte F?ügyész - ENSZ Háborús Törvényszéke New York - Hága Tárgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozással, az egyenl? elbírálás elvének biztosítása a Magyar Nép számára Excellenciád! ?szentsége II. János Pál Pápa 1984. januárhó 12-én kelt Enciklikájában megalapította az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet. Az Intézet az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája erkölcsi alátámasztására és fontosságánakkihangsúlyozására szolgál. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet kormányoktól, pártoktól független. Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket, népcsoportokat, akiket emberi jogaikban megsértettek, gondoskodni kell arról, hogy a sérelem megsz?njön, illetve ha szükséges, nemzetközi fórumokon is képviselni kell a sértettek érdekeit. Mint a fent említett Intézet f?titkára, az alábbi petíciót terjesztem el?: Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészít? 1947. éviszeptember hó 15-i Párizsi Békeszerz?dések jogi szempontból történ? felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását,hogy a fenti szerz?dések érvénytelenek és kérem a szerz?dések hatályon kívül helyezését. A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenl? elbírálás elvének alapján mentesítsea Magyar Népet az I. világháborúban való részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól. Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet f?titkára az ügyben egy Nemzetközi Vizsgáló Bizottság felállítását javaslom, a Vizsgáló Bizottság tevékenységének eredményeképpenpedig tárgyalás kit?zését. Indoklás: Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséérta Magyar Királyságot felel?sség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerz?dés delegációi a világháború kitöréséért egyedül a MagyarKirályságot büntették meg. A Békeszerz?dés el?tt a Magyar Királyság területe 325.411km2 volt, lakosainak száma 20.886.000 f?. A Békeszerz?déskövetkezményeként az ország területe 92.863km2-re, míg lakosainak száma 7.615.000 f?re csökkent. A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. világháború kirobbantásáért és a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország akkori vezet?it felel?sségre vonta és megbüntette, azonban a Német Nép felel?sségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysért? kollektív felel?sségre vonás alól. Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezet?k b?neiért és törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I.világháborúban való részvétel miatt Magyarország esetében nem az országvezet?it, hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmen?en Magyarországot hatalmas összeg? kártérítés megfizetésére is kötelezték. Ez az eljárás több szempontból is törvénysért?. A szerz?dés következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt: - Romániához: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 f? (25,2%) - Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 f? (12,6%) - Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 f? (7,2%) - Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 f? (16,8%) - Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 f? (1,4%) - Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 f? (0,1%) - Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 f? (0,8%) Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 f?(63,5%) Elcsatolás után megmaradtterület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 f? (36,5%) Magyarországot 300 millió USDkártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint: Oroszország részére 200 millió USD, Jugoszláviának 50 millió USD, Csehszlovákiának 50 millió USD. A Békeszerz?dés kimondta, hogy amennyiben a szerz?d? felek a szerz?désben foglalt megállapodást nem tartják be, úgy szerz?désszegést követnek el, amelynek alapján a szerz?dés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor. A Békeszerz?déshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerz?dést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön él? valamennyi nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására. Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem érvényesült: Történelmi tény az elcsatolt területen él?k más területekre kitelepítése, internálása, deportálása. Tény a templomrombolások, a vallásszabadság semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása. A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok - Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia - szerz?désszegést követtek el. Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több, mint 100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországratörtén? költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek. A Szerz?déshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha senki nem ellen?rizte. A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok részér?l 1920. évt?l kezd?d?en nem érvényesült. A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is, hogy több, mint 100ezer magyar azelcsatolt területekr?l gyakorlatilag elt?nt. Ez a háborús b?ntett miatt felel?sséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra, amikorJosip Broz Tito terroristái több, mint 40.000 magyart mészároltak le Délvidéken. A magyar lakosság számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai közötti eltérés is igazolja. E körben figyelembe veend?k az1910-es népszámlálásadatai is. A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerz?dést aláíró államok közül több országnak a helyzetében változás állott be: - A Szovjetúnió, mint egységes állam megsz?nt. - Jugoszlávia, mint a Szerz?dést aláíró egyik állam a korábbi formájában megsz?nt létezni. - Csehszlovákia, mint egységes állam ugyancsak megsz?nt. A változások miatt a Szerz?dés a jogi formájában sem tartható fenn. A fentieken túlmen?en a következ?kre kívánok még rámutatni. A Békeszerz?dések következtében Magyarországot - többekközött - az alábbi veszteségek érték: Haditengerészetüket ért kár színaranyértékben: - hadihajó 60.000 kg színarany - hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg - hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg - hadikiköt?i felszerelések 10.000 kg - 801 db hajó 80.000 kg - Fiume kiköt? felépítésének értéke 21.300 kg - Fiume kiköt? ingó és ingatlan értéke 7.500 kg - tengerhajózási vállalatoknak nyújtott segély összege 7.500 kg - tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg - összesen 974.085 kg színarany-érték. (Az adatok dr. Juba Ferenc tengerészkapitány-történész szakért? adatain alapulnak.) Továbbiveszteségek: - az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája, - a szénbányák 80 %-a, - az erd?k 90 %-a, - vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények, - a felbecsülhetetlen érték? m?kincsek, - Fiume, az egyetlen tengeri kiköt? elvétele, - az összes tengeri és folyami hajók. Közismert tény, hogy a Békeszerz?dés delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó retorziót illet?en egyetértés nem volt. A nézetkülönbségek a korabeli jegyz?könyvekb?l, visszaemlékezésekb?l egyértelm?en igazolhatók. A továbbiakban a Szerz?dés létrejöttében és a Szerz?dés megkötése utáni id?szakban hivatalban lév? politikai személyiségek véleményét idézem: David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én el?adott beszédében kijelentette: "a teljes okmány- és adattár,,amit egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikákvalótlanságát, amely végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és anemzetközi jogok legdurvább megsértése volt." A fentiekr?l David Lloyd George az emlékirataiban szól. Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felel?sségét. Lord Newton szerint "a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának, földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük kellett." Robert Cecil angol delegátus szerint a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy "id?r?l id?re határrevíziót eszközöljön." Nicolson Harold, aki a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a következ?ket írta: "Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét senki sem vette figyelembe." Az angol diplomata "Peacemaking" cím?könyvében több érdekelt államférfi véleményét is összegzi, amikor a következ?tjegyzi fel: "az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye, és ez a béke inkább el?készíti a háborút, mint azt megakadályozná." Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarország szétdarabolása esetében a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle er?t. Nitti kitért arra is, hogy Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig Magyarországgal harcolt. A kés?bbi amerikai nagykövet, Bullit, a következ?ket írta Wilson elnöknek: "Én csak egy vagyok azok amilliók közül, akiknek bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy háború csíráit. A Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi összeütközéseket élez fel. Saját népe és az emberiség érdekében az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadjaennek az igazságtalan békének az aláírását." Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó 1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: "nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük." A Trianoni Békeszerz?dés tárgyalása során több esetben felvet?dött, hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. A Franciaországot képvisel? Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem kisnehézségek árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát hadvisel? államnak ismerjék el. Maga Clemenceau miniszterelnök nyilatkozta, hogy "a szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint kezelik", tehát a szövetségesekRomániának ugyanolyan számú küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetét?l annak befejezéséig harcoltak Németország - Ausztria-Magyarország ellen. Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot arészére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi. A magyar delegáció a kényszerít? körülmények hatása alatt írta alá a Békeszerz?dést. Ez az aláírás - mivel a kényszerít? körülmények hatására történt - mind a nemzetközi jog, mindpedig a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen. A közelmúlt - de a Békeszerz?dés következményeivel szorosan összefügg? - jellemz? példája a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet a román illetékes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik atörvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történ? visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetközi visszhangja pozitív. Ugyanakkor tény, hogy a törvény ellenére a Romániában kisebbségben él? magyar anyanyelv? lakosság - akiknek mintegy 70-75 %-aa törvény hatály alá tartozna - semmiféle korábban elkobzott vagyonát vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem. Záradék: A petícióból kit?nik, hogy a Trianoni szerz?dés elfogadásakor Magyarországot az I.világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerz?dés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerz?dés kollektív büntetésr?l rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan. Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerz?dés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatoltterületen él? magyar állampolgárok sérelmére 1920. évt?l kezd?d?en olyan b?ncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történ? kimondása, hogy a fent említett Szerz?dések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg. A büntet?jogi felel?sség kérdése is vizsgálatot igényel. A tény feltáráshozkíván segítséget nyújtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, és ehhez a maga részér?l minden segítséget megad. A vizsgálóbizottság felállítását 25-30 f? részvételével javaslom, amelyekb?l 10 szakért?t az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS delegálna. E személyek az elcsatolt területeken használatos nyelvet beszélik. A bizottság tagjai apetícióban foglaltakat a helyszínivizsgálatok keretében konkrétan igazolják. Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehet?sége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehet?sége nyílik arra, hogy jóvátegye az akkori közömbösségét. Tisztelettel: Prof. Ludwig von Lang f?titkár |
| Csapás | 2011.02.18. 20:22:08 | Válasz erre | | 195.178.33.122 | | | "Igazságot Magyarországnak!"
Ez egy komoly téma. Igazságot azért követelünk, mert a trianoni "békeszerz?dés" egy nagy hazugság volt. Rögtön kezdve az elejét?l, hogy a mindenki számára méltányos megegyezést a háborúskodás végét, és a tartós béke szavatolását akarják ezzel a szerszarral létrehozni.
No de kinek is kell még itt magyarázni, hogy mi volt a helyzet, szerintem senkinek!
A jelenünk:
-határmódosítás békés úton kizárt, fegyverrel úgyszintén (pillanatnyilag)
Célunk azonban a határok teljes visszaállítása kell, hogy legyen! Én els?sorban azért vélekedem így, mert mint az már sokszor kiderült, részleges módosításokban megegyezni nem lehet! Trianon el?tt Magyarország a szlovákokkal egyezkedett egy valósabb etnikai határrajzoláson, ám ?k végül úgy döntöttek, hogy mégis jobb, ha annyit markolnak, amennyit csak tudnak. Kés?bb az 1.bécsi döntés az "igazságos határmódosítások" cím alatti tárgyalásokon ismét megegyezte. Ezt a második világháború után megint letojták. Meddíg próbálkozik még Magyarország méltányos ajánlatokkal a szlovákoknak? Úgy a románokkal? Sosem érdekelte ?ket, hogy mi az etnikai összetétel. bezzeg Magyarország mindíg az etnikumok miatt aggódott, és aggódik mái napig!
Véleményem szerint a jöv?ben be kell tartani a régi "nem egyezkedünk az ellenséggel" elvet, és minden talpalattnyi földet visszaszerezni.
Persze mindehhez jócskán er?s honvédségre lesz szükség. Mert csak abban bízhatunk, minden más kétes. |
| Torrezka | 2011.01.01. 00:30:04 | Válasz erre | | 209.148.246.205 | | | Csatlakozom Pelikanhoz, minden magyarnak barhol is eljen a vilagban kivanok egy Szebb Jovot es egy sokkal-sokkal szebb, magyarabb Uj Evet! Egy magyarabb gondolkodasu kormanyrol mar nem is beszelve!
A nepirto E.U. meg rohadjon meg ott ahol van. :)) |
| Pelikan | 2010.12.31. 22:45:30 | Válasz erre | | 174.1.229.58 | | | IGAZSAGOT MAGYARORSZAGNAK 2O11-ben.
Boldog Uj Esztendot kivanok minden magyarnak.
Adjon az Isten: SZEBB JOVOT!!!
S.J. |
| McGy?z? | 2010.12.08. 01:35:46 | Válasz erre | | 77.116.96.209 | | | Construct: az enyém mindenképpen...(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Construct | 2010.11.25. 23:16:57 | Válasz erre | | 85.216.186.67 | | | | Érvényesek még a régi 2-3 éves elektronikuslevél-címek? |
| McGy?z? | 2010.11.17. 21:16:38 | Válasz erre | | 178.115.140.201 | | | Bazalt: Nem vagyok McGy?z?dve afel?l, hogy a sorok közt elrejtve akár egyetlen1 saját véleménye is akad... Morális szempontból ez az ember egy erkölcsi hulla. Vagy nulla, ha az jobban tetszik.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Construct | 2010.11.17. 21:13:11 | Válasz erre | | 85.216.186.67 | | | Construct:
Elnézést kérek, de egy betut nem tudok használni, valami baj van a betu billentyujével - a "d" és az "g" kozotti betu sztrájkol:)(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Construct | 2010.11.17. 21:07:09 | Válasz erre | | 85.216.186.67 | | | Bazalt:
(Bazalt 2010.11.17. 14:52:05 Válasz erre
Construct:
(Ezt az írást Construct küldte nekem, hogy megpróbáljam én beilleszteni a fórumba. A következ?k tehát az ? sorai az idéz?jelek között, a többi pedig az én reagálásaim rá.)
A kérdésem abból állt, hogy Te (Ti) miért tartjátok reálisnak a dolgot. Világos, hogy nézetunk teljesen ellentétes - én dolgot délibábnak, rozsdás vágánynak tartom, Te (Ti) nem. Itt nem arról van szó, hogy egyáltalán létezik -e olyan nép, aki az ilyesmibe belenyugodna. (Megpróbálom e beírásomat eltenni a honlapra, majd olytatom).(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Construct | 2010.11.17. 20:58:04 | Válasz erre | | 85.216.186.67 | | | Bazalt:
(Bazalt 2010.11.17. 15:26:44 Válasz erre)
.
Koszonom eddigi kozremukodésedet, remélem minél hamarább egészében olvashatók lesznek beírásaim.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2010.11.17. 15:26:44 | Válasz erre | | 213.178.113.12 | | | Ma egyel?re ennyit sikerült beillesztenem válaszostúl, a többi kb. 3/4-rész majd a következ? napokban.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2010.11.17. 14:52:05 | Válasz erre | | 213.178.113.12 | | | Construct:
(Ezt az írást Construct küldte nekem, hogy megpróbáljam én beilleszteni a fórumba. A következ?k tehát az ? sorai az idéz?jelek között, a többi pedig az én reagálásaim rá.)
" Oszintén szólva orulnék, ha ha elobb lennél szives segíteni. Olvasható volna a neten válaszom - reagálásom 5/5-de, részben a faragatlan fatuskók meggyozodve vagy se újból olvashatnák nézetemet, Te is megkapnád régebbi kérdésedre válaszomat a azután bovebben is ki tudnám fejteni, hogy mi akadálya volt és van a szétszabdalt országunk (már bocsássatok meg, hogy magamat is beleszámítom) osszekovácsolásának.
Kozben ha lenne idod meggondolni és késobb kifejteni, hogy Te (Ti) miért tartjátok reálisnak a délibábkergetést, a rozsdás vakvágány csiszolást? Tudnál megjelolni egytelen EÚ tagot, aki benne volna, sot hangosan, oficiálisan támogatná a régi országhatárok visszaállítását? "
Azért, mert nem tartom délibábkergetésnek vagy vakvágánycsiszolásnak a revízió támogatását. Ez egy olyan cél, aminek elérésére való törekvés természetes és érthet?; melyik nép nyugodna bele ilyen mérték? országcsonkításba, mint a trianoni?
És miért kellene bármely EU-tagállam hivatalos támogatására várni ahhoz, hogy kinyilvánítsuk azt, hogy nem mondtunk le elrabolt területeinkr?l? Egyébként meg majd ha kinyilvánítjuk végre, akkor fog kiderülni, hogy kik is támogatnák ezt. Mindenesetre az erkölcsi fölény a miénk: a kirabolt, megcsonkított, megalázott ország népéé. Ha ezt jól és érthet?en kommunikáljuk magunk és a külföld felé, akkor nem kizárt, hogy lesznek majd támogatóink is. De akkor tényleg tegyünk is érte, de legalábbis ne az ezért tenni akarókat gáncsoljuk el, akadályozzuk szóban, tettekkel vagy más módon, inkább segíteni kell ?ket ebben a küzdelemben - már ha tényleg számít nekünk a hazánk és népünk sorsa.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Construct | 2010.11.16. 05:52:29 | Válasz erre | | 85.216.186.67 | | | Construct:
(Construct 2010.11.11. 05:19:14 Válasz erre
Bazalt:
(Bazalt 2010.11.10. 13:53:34 Válasz erre)
.
Duhos vagyok - megint nem birom válaszomat idehozni - bár McGyozo oszintén segíteni akart. Mindkét utóbbi beírásomat tárolom - csak nem tudom feltenni az urlapra. Úgy látszik, ez minden szokoévben megtorténik velem :((Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2010.11.15. 15:09:50 | Válasz erre | | 213.178.109.98 | | | Construct: "ne kergessék a délibábot, ne csiszolgassák a rozsdás vakvágányt."
"a 64 vármegyét szerinted a kozeljovoben - mondjuk úgy 40-50 év múlva - megint egy országgá lehetne kovácsolni?"
Attól függ, hogy milyen a hozzáállásunk. Akiknek ez a törekvés délibábkergetés, vakvágány, azokkal nyilván nem jutunk egyr?l a kett?re etémát illet?en. Viszont ha te ilyen vagy, akkor légyszives áruld már el nekünk, hogy mi akadálya van szétszabdalt országunk összekovácsolásának? Csak azért kérdezem, mert ha tisztáztuk az akadályokat, akkor foghatunk neki ezek kiküszöbölésének vagy kikerülésének.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| |
