Siklósi András:

Gondolatok a magyarságról, hazafiságról és a nemzetr?l

idézet:

"Ki a magyar, mi(lyen) a magyar? A kérdés els? részére lényegesen könnyebb a válasz. A Millennium idején a magyarsághoz tartozás alapvet? jegyei az állampolgárság, a magyarnyelv?ség, a nemzeti eszmével való egyetértés voltak. Trianon után ezekhez társult még a revízió gondolata és követelése. A két háború közötti eszmei z?rzavarban jól megfért egymással Ady vádló, tragikus magyarsága, Móricz elemz?, felel?sségteljes magyarsága, Szabó Dezs? népb?l táplálkozó, mély faji magyarsága és Prohászka Ottokár diadalmas keresztény magyarsága. Kés?bb Kodály és Bartók, Németh László, Illyés, valamint a népi írók a magyar lélek legrejtettebb kincseit hozták a felszínre. Munkáikból tanulságként lesz?rhet?, hogy a magyarság egy sajátos élet-forma, önszemlélet, történelmi szellemiség és erkölcsi parancs. Az igaz magyarság azonos a tökéletes emberséggel; aki embernek hitvány, magyarnak is az! Régebben az volt a magyar, aki annak vallotta magát. Sokan ma is így vélekednek; ám 75 év tudatos fert?zései, ?agym?tétjei? után, a hazugság és zsiványság szikes pusztáinak közepén ez már édeskevés. Nem elég az egyszer? állítás, nem elég a hamis esküvés sem! Szerintünk az a magyar, aki bizonyítja. Aki teljes szívéb?l, összes idegszálával vállalja e nép sorsát; osztozik örömében fájdalmában, szól érte és védi mindenütt, aki harcol is ha kell, aki neki szenteli egész életét, s habozás nélkül vérét ontja, ha ezzel segíthet. Ám aki népünket s földünket gyalázza, egyetlen göröngyét elárulja, egyetlen lakóját kifosztja, aki bármiben ártalmunkra van, vagy a vesztünkre tör, bizony az nem magyar. Az számunkra ellenség, legjobb esetben közömbös idegen, legyen bár f?rabbi, vagy Árpád korcs maradéka."
_________________
"Mindenek el?tt áll el?ttem a h?ség a fajtámhoz!" Széchenyi István

A sorrend megfordítása

Új hozzászólás írása