Attila: Talán igazad van az EU-val kapcsolatban, Amerika útjába inkább ne is kerüljünk, azaz kerüljünk minél messzebb az érdekszférájától. Sajnos az európai integrációt sem látom olyan üdvözít?nek, de én igazán nem tudom mit kellene tennünk.
A románokkal kapcsolatban inkább azt akartam mondani, hogy saját gondolkodásmódjuk gátolja ?ket a velünk való bármely kooperációra. Szó sincs arról, hogy mi letámadnánk ?ket mindenféle követelésekkel. Ez a magyar diplomáciára egyáltalán nem jellemz?, sajnos már kissé túlságosan is. (Mármint az ország nem megfelel? érdekképviselete.) Persze nemcsak a saját el?ítéleteik akadályozzák hogy a mi törekvéseinket magukévá tegyék. Személy szerint én sohasem fogok nekik megbocsátani azért amit tettek Erdéllyel; ezt azóta érzem csak igazán át, mióta láttam azt az elképeszt? nyomort és igénytelenséget ami ott uralkodik. Persze a mai politikában mit sem jelentenek az érzelmek és a történelem, kivéve ha le van írva egy darab papírra... Tehát szerintem igazából a szomszédok a gátjai a kölcsönös megegyezéseknek. |
