Guderian: A válaszom, nem. Vagyis, nem tartom helyesnek sem a Benes-dekrétumokat, sem a kollektív b?nösség elvét (hiszen ez a náci elveket tükrözi vissza). A csehek és a szlovákok részér?l hátravan egy kollektív megkövetés azon (háborús b?nösséggel nem vádolható) német és magyar személyek felé, akiket ezek az intézkedések jogtalanul sújtottak. (Félreértés ne essék, pl. Jaross Andor - a zsidókat deportáló belügyminiszter, aki szintén felvidéki volt - rehabilitációját nem támogatom.) A városokat illet?en, tudtommal sem Pozsony, sem Kassa nem volt tiszta magyar a háború el?tt sem, Pozsonyban er?sen dominált a német elem, Kassán szlovákok és ruszinok is éltek a magyarok mellett. A helyzetet a 19. század végi magyarosítási politika (lásd Rákosi Jen? 30 milliós magyarságát) a magyarok javára billentette. Az er?szakos telepítések természetesen igazságtalanok voltak, érzelem és indulat f?tötte politikai reakciók a náci rémtettekre. Persze a revíziók után a magyarok is telepítettek ki románokat Észak-Erdélyb?l és szerbeket a Bácskából, s?t a háború után ugyanúgy telepítettünk ki németeket, mint a csehek. Tehát ez az egész probléma a Monty Python Gyalog-galoppjának "Ki kit ölt meg" kérdésére redukálódik. Ugyanakkor nem gondolom, hogy az igazságtalanságot negyven év után fordított igazságtalansággal kell megtorolni. Kár, hogy 45 után közvetlenül még nem volt érvényben az a nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmény, mely megtiltja a nemzetiségi arányszám telepítésekkel történ? megváltoztatását. A városok arányszámának megváltozásának a kétségtelenül jelenlev? szándékos asszimiláció mellett az is oka lehetett, hogy a 20. század elején a magyar és német lakosság polgárosodottabb volt, mint a szlovákság és a románság. Tehát például Kolozsvárt, Nagyenyedet, Dést vagy Gyulafehérvárt tekintve, a többségi magyar várost többségi román falvak vették körül. A román lakosság 20. századi urbanizációjával a városok etnikai összetétele is megváltozott. Ugyanakkor, ha azt tekintjük, hogy Kolozsvár Erdély szimbolikus f?városa, akkor a város etnikai arányszáma egyensúlyban van Erdély egészének etnikai arányával.
A magyar püspököt illet?en, egyházjogi kérdésekben nem vagyok eléggé jártas, a püspökök kinevezése tudtommal a Vatikán dolga, és ott is történt el?relépés, például, amikor a gyulafehérvári püspökséget érsekségnek nyilvánították és közvetlenül a Vatikánnak rendelték alá. A magyar egyetemre a Sapientiához hasonló formáció megoldást teremthetne.
A dezertálást illet?en: nem hiszem, hogy a NATO-tag Magyarországnak a NATO-aspiráns Szlovákiával vagy Romániával lenne valószín?síthet? katonai konfliktusa. Ugyanakkor, értelmetlen háborúk esetén, mint például a vietnami háború volt az USA számára, illetve Magyarország szerepe és végs? "kitartása" a második világháborúban, a dezertálás bölcs, s?t h?sies dolog.(Előzmény: Guderian, 2002.05.24. 13:20:19) |
