"Kedves olvasó, akit a Nagy Pénzügyi És Gazdasági Válsággal riogatnak (okkal) nap mint nap! Olvasd el ezt az anyagot figyelmesen. Alább a bankokról és a világ pénzrendszereir?l lesz szó olyan nyelven, amilyenen bárki megérti, nem kell szakembernek lenni. Olvasd el, gondolkozz el és dönts. Ne ijedj meg, ha els? ránézésre hosszúnak találod, kezdd csak el. Mire végzel, mást fogsz sok mindenr?l gondolni, mint most, ebben a pillanatban.
Néhányszor az USA pénzügyi rendszerére hivatkozok, mert egyrészt az ? adataik viszonylag hitelesek, másrészt ?k vannak a legnagyobb pácban és egyben ?k rántották a világot is magukkal a mélybe. De ne reménykedj, itthon is ez van pepitában, nem csak a nagy vízen túl.
Nos?
A pénzügyi rendszereket félreértjük, már-már vallási vakhitként létezik, mint a hit soha meg nem kérd?jelezett igazsága. Hogy hogyan jön létre a pénz, milyen szabályok alapján vezérlik, és hogy mennyire befolyásolják társadalmunkat, a legtöbb ember egyáltalán nincs tudatában.
Egy világban, ahol a népesség 1%-a birtokolja a bolygó javainak 40%-át, egy világban, ahol 34000 gyermek hal meg minden egyes nap szegénységben és gyógyítható betegségekben, és ahol a bolygó népességének fele él napi 400 Ft-nál kevesebb?l, egy dolog világos: Valami nagyon nem stimmel.
Akár tudatában vagyunk, akár nem, az összes intézmény alapvet? feltétele ? tehát társadalmunknak is ? A PÉNZ.
Éppen ezért a pénzügyi szabályok ismerete kritikus fontosságú annak megértéséhez, miért olyan az életünk, amilyen. Sajnos a gazdaságot sokszor unalommal tanulmányozzák, a végtelen szakzsargon a megfélemlít? matematikával karöltve gyorsan elriasztja az azt megérteni próbáló embereket. Azonban a tény az, hogy a pénzügyi rendszer bonyolultsága csak álca, melyet arra terveztek, hogy elrejtse a legtársadalomellenesebb struktúrát, melyet az emberiség valaha is elszenvedett.
Néhány évvel ezel?tt az USA központi jegybankja, a FED, amely - ne feledjük - magánkézben van, kiadta a ?Modern Money Mechanics? cím? dokumentumot. Ez a kiadvány részletesen leírja a pénz létrehozásának menetét, amelyet a FED és a világ szinte összes kereskedelmi- ill. jegybankja követ. A magyar is. A kezd?oldalon a dokumentum közli a saját célját: Leírja a pénz létrehozásának a menetét a résztartalékra épül? bankrendszerben. Ennek szakzsargont és banki terminológiát nélkülöz? összefoglalása a következ?:
A kormánynak pénzre van szüksége, így felhívja a jegybankot és kér 10 milliárd forintot. A jegybank válaszol: Rendben, veszünk 10 milliárd forint értékben államkötvényt.
A kormány fog egy darab papírt, valami hivatalosat nyomtat rá és államkötvénynek nevezi el ?ket, majd 10 milliárd forint értéket rendel hozzá és elküldi a jegybanknak. Válaszul a jegybank szintén egy csomó papírt nyomtat, de ezeket bankjegyeknek nevezik el és szintén 10 milliárd forint értékkel ruházzák fel. A jegybank a bankjegyeket az államkötvényre cseréli. Miután a csere megtörtént, a kormány fogja a 10 milliárd forint érték? bankjegyeket és letétbe helyezi egy bankszámlán. A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak, 10 milliárd forintot adva Magyarország pénzügyi forgalmához.
Íme, a 10 milliárd forint létrejött.
Természetesen a példa általánosít, el?ször is a tranzakció elektronikusan történik a valóságban, papír felhasználása nélkül. Valójában Magyarország pénzforgalmának csak kis százaléka van jelen papírpénz formájában, a többi csak számítógépeken létezik.
Az állampapírok valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a jegybank megveszi ?ket a semmib?l el?állított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a jegybanknak. Másképpen fogalmazva: A pénz adósságot jelez.
Ezt a hihetetlen paradoxont, hogy a pénz és az általa képviselt érték adósságot, illetve kötelezettséget jelent, még jobban fogjuk látni a példa további részében.
Tehát a csere megtörtént, a 10 milliárd forint egy bankszámlán van. Itt kezd érdekes lenni a rendszer. A résztartalékra épül? banki szabályok alapján a 10 milliárd forintnak megfelel? betét azonnal a bank tartalékainak része lesz, mint minden más betét is. És mint a résztartalékra épül? banki szabályok kimondják, a ?Modern Money Mechanics? alapján: Egy banknak kötelez? tartalékot képeznie, mely a betétek fix százalékával egyenl?. Az USA-ban ez 10%, számoljunk mi is ennyivel az egyszer?ség kedvéért.
Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd forint betét 10%-a, 1 milliárd forint tartalékként a banknál marad, míg a többi 9 milliárd forint alapját képezi a további kölcsönöknek. Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd forint szó szerint a 10 milliárdból származik, azonban ez nem így van. Valójában a 9 milliárd forint kölcsön-alap a semmib?l jön létre a meglév? 10 milliárd forinton felül. Így növekszik a pénzellátás. Ahogyan a ?Modern Money Mechanics?-ben állítják: ?Természetesen a bankok nem mindig fizetik ki a beáramló pénzb?l származó kölcsönöket. Ha így tennének, nem keletkezne újabb pénz.? Amikor kölcsönt adnak, fizetési ígérvényt adnak ki a pénzért cserébe, és a kölcsönz? a fizetési ígérvényt kapja meg. Más szavakkal: 9 milliárd forint jöhet létre a semmib?l, pusztán azért, mert igény van kölcsönre és van 10 milliárd forint betét fedezetként.
Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba és kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárd forintot. A kölcsönz? fogja a pénzt és a saját bankjába teszi be betétként. A folyamat itt újra ismétl?dik, a betét a bank tartalékainak része lesz, 10% elkülönítve, ésígytovább, mint ahogy már fentebb taglaltuk. A betétbe helyezéssel létrehozott pénz köre elméletileg a végtelenségig folytatható. Gyakorlatban átlagosan 90 milliárd forint hozható létre az induló 10 milliárdon felül. Más szavakkal: Minden betét a banki rendszerben 9-szer annyi pénzt hoz létre a semmib?l.
Most, hogy értjük, hogy a pénz hogyan teremt?dik a résztartalékra épül? banki rendszerben, egy logikus kérdés merül fel: Mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek? A válasz: A meglév? pénzmennyiség. Az új pénz valójában értéket lop a meglév? pénzmennyiségt?l. A teljes pénzmennyiség n?, függetlenül a gazdaságban lév? termékekt?l, és ahogy a kereslet-kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve minden egyes forint vásárlóerejét. Ezt nevezzük inflációnak. Az infláció valójában egy rejtett adó.
Az infláció problémája pedig megoldhatatlan, mert a résztartalékra épül? banki rendszer alapvet?en inflációs. A pénzkibocsátás növelése áru és termék növelése nélkül mindig leértékeli a pénzt. 1913-ban 1 USD annyit ért, mint 21.6 USD 2007-ben. Ez 96%-os leértékelés, mióta az USA jegybankja, a FED létezik.
Ha a folyamatos infláció rendszere abszurdnak és gazdasági öngólnak látszik, várj egy kicsit. Az abszurditás nem elég er?s szó a pénzügyi rendszer m?ködésére.
A pénzügyi rendszerben a pénz az adósság, és az adósság pénz.
Ahol pénz van, ott adósság van. Ahol több adósság van, ott több pénz van. Másképpen fogalmazva: Minden egyes forint a zsebedben valakinek a tartozása.
Emlékezz: Az egyetlen mód, hogy pénz jöjjön létre, az adósság. Ha mindenki vissza tudná fizetni az adósságát, beleértve a kormányt is, egyetlen fillér sem lenne forgalomban. Ha nem lenne adósságunk, nem lenne pénz sem. Amíg a központi jegybankok léteznek, garantált az állandó adósság.
Láttuk, hogy a pénz adósságból keletkezik kölcsönök útján. A kölcsönök a banki betéteken alapulnak. Ebben a résztartalékra épül? banki rendszerben minden betét a saját értékének kilencszeresét hozza létre, leértékelve a meglév? pénzt, ezzel áremelkedést okozva. Mivel a pénz adósságból születik, és a gazdaságban kering véletlenszer?en, az emberek elvesztik szem el?l az eredeti adósságot. Mivel egyensúlyhiány van, az emberek versenyezni kénytelenek a munkáért, hogy elég pénzt nyerjenek a megélhetésükre. Akármennyire is értelmetlennek t?nhet ez a rendszer, még mindig van egy dolog, amit kihagytunk a számításból. Ez pedig az az eleme a struktúrának, amely lerántja a leplet a rendszer valódi arcáról: A kamat. Ugye ismer?s az a fogalom például, hogy jegybanki alapkamat...
Mikor a kormány pénzt kölcsönöz a jegybanktól, vagy egy ember pénzt kölcsönöz egy banktól, azt mindig magas kamattal kell visszafizetnie. Más szavakkal: Minden egyes forint, ami létezik, vissza kell hogy legyen fizetve, kamatostól.. Azonban ha a pénz a jegybanktól jön és a kereskedelmi bankoknál többszöröz?dik, csak az úgynevezett t?ke keletkezik a pénzügyi ellátórendszerben, akkor hol van a pénz, ami a kamatot fedezi? SEHOL. Nem létezik.
Ennek a következményei megdöbbent?ek. A bankoknak visszafizetend? pénz mindig több, mint a forgalomban lév? pénz. Ezért állandó az infláció a gazdaságban. Állandóan új pénz kell, hogy az állandó, rendszerb?l fakadó hiányt fedezze, aminek az oka a kamat. Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség és a cs?d szó szerint a rendszer része. Mindig lesznek szerencsétlenek, akik a rövidebbet húzzák. Mint a székfoglalós játékban, mikor mindig egyel kevesebb szék van, mint ahányan le akarnak ülni. Egy mindig kiesik. És éppen ez a lényeg.
A rendszer folyamatosan a bankok kezére játssza az egyének javait. Ha képtelen vagy kifizetni a jelzálogot, elveszik a tulajdonod. Ez különösképp akkor felháborító, ha tudod, hogy a fizetésképtelenség állandó a résztartalékra épül? banki rendszer miatt. De azért is, mert a pénz, amit a bank neked kölcsönzött, eleve törvénytelen. Kölcsönnél fizetési ígérvényt fogadnak el a pénzért cserébe. A kölcsön nem befolyásolja a bank tartalékalapját, a betétek azonban új értékkel járulnak a teljes betéti állományhoz. Más szavakkal: a pénz nem a bank meglév? vagyonából származik. A bank egyszer?en feltalálja, semmit nem adva hozzá a saját tulajdonából, kivéve az elméleti felel?sségét papíron.
Jegyezd meg, mert fontos: Minden alkalommal, amikor pénzt kölcsönzöl a banktól akár jelzáloggal, akár hitelkártyával, a pénz, amit kapsz nem csupán nem valódi, hanem törvénytelen is. Ami elvileg érvényteleníti a szerz?dést. A bank sosem rendelkezett a pénzzel, mint tulajdonnal. Sajnos az ilyen jogi értelmezéseket eltitkolják és sok helyütt a kormányra való nyomásgyakorlás útján elérték, hogy legyen törvényes ?kiskapu?. Így aztán a folyamatos áramlása a javaknak és az állandó adósság játéka csak folytatódik. Ez elvezet a végs? kérdéshez: Miért?
A résztartalékra épül? banki szabályok a jegybankok által vezérelve a modern rabszolgaság rendszere. A pénz adósságból keletkezik. Mit csinálnak az emberek ha adósságban vannak? Elmennek dolgozni, hogy kifizessék. De ha a pénz csak adósság útján jöhet létre, hogyan lehet a társadalom adósságmentes? Sehogy, és éppen ez a lényeg.
A vagyon elvesztése miatti félelem, a kétségbeesett igyekezet fennmaradni, az állandó adósság és infláció az elkerülhetetlen hiánnyal együtt a pénzügyi rendszerben, melyet a soha vissza nem fizethet? kamat hoz létre, folyamatban tartja a bér-rabszolgaságot, melyben milliók tapossák a mókuskereket. Egy birodalmat tartva fenn, melyben csak a csúcson lév? elit profitál igazán. A nap végén felteheted a kérdést: kinek dolgozol valójában? A bankoknak. A pénz bankokban születik és végül oda is áramlik. ?k az igazi mesterek az általuk támogatott vállalatokkal és kormányokkal együtt. A fizikai rabszolgaságban az embereket etetni, itatni kell és fedelet adni a fejük fölé. A gazdasági rabszolgaságban az emberek magukat etetik és itatják. Ez az egyik legszellemesebb csalás, amit társadalmi manipulációra kitaláltak. Ez a rendszer lényegében egy láthatatlan háború a lakosság ellen. Az adósság egy fegyver, mellyel nemzeteket hódítanak meg és tartanak rabszolgaságban, és a kamat az els?dleges muníció. Amíg a többség hanyagul elsétál a tények mellett, a bankok a cégekkel és kormányokkal karöltve folyamatosan tökéletesítik a gazdasági háború fegyvereit. Új bázisokat hozva létre, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Ugye, ez utóbbi ismer?s?
Végezetül álljon itt John Adams (1735-1825) egyik kijelentése:
Egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni: karddal, vagy adóssággal.
Magyarország ?leigázás? alatt van, mint azt Te is érzékeled. Azonban sehol egy fegyveres ellenség. Van viszont friss-ropogós IMF hitelünk, meg amir?l még nem tudunk. Dönts most két dologban:
1: Akarsz-e továbbra is a bankok és azok bábkormányának kiszipolyozott rabszolgája lenni?
2: Továbbítod-e ezt a leírást bárkinek?
Dönts most. Én már megtettem, mi már megtettük.
Jelszó: Zeitgeist, vagy magyarul: korszellem. Keresd, nézd, láss. Ébredj.
PS: Üdv McGy?z?! |
