egy újabb jóslat ..érdekes ,hogy mindegyik nálunk kezd?dik miáltalunk indít...
Kiss Manyi: Történelmi fordulópont el?tt
Cikk küldése géplevélbenNyomtatóbarát verzió
2008 január 16 - szerda, 9:31
Reménykeltés az új esztend?re
"Magyarország egy olyan kalitka, amelyb?l egyszer még egy gyönyör? madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dics?ségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú ?rangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne er?sebben kérniük hathatós oltalmát országukra!" - Padre Pio (1887-1968)
A magyarság tökéletes tanácstalansággal, reménytelen lemondással szemléli létének látványosan gyors szétesését és az egyszerre több irányból ránk tör? (orosz, kínai, nyugati, izraeli és egyéb) inváziók legkülönfélébb rombolásait, amelyek külön-külön és együttvéve népünk teljes tönkretételét okozzák egyel?re feltartóztathatatlanul, szinte nap mint nap, de mindenképpen megállás nélkül. Erre a tudatosan szervezett hazai, illetve nemzetközi rombolásra volt reakció egyebek mellett a hamar levert 2006-os és 2007-es zavargássorozat, úgyis mint a magyar öntudatra ébredés szerény kezdete.
Egy természetszer?leg sántító hasonlattal élve, a mostani miniatür lázadások a XVII. század végi hegyaljai felkelés távoli megfelel?i voltak, amely valahai felkelést röviddel kés?bb a Rákóczi-szabadságharc küzdelmes nyolc esztendeje követte az ismert eredménnyel: hazánk elkerülte a Habsburgok által nekünk szánt totális nemzethalált s ha kimerülten is (hiszen a XVI. század elejéhez képest eltünt népünk 75%-a), de meg?rizhettük különállásunkat a számunkra ellenséges dunai birodalom kereteiben.
Az események elindítója akkor a sok évszázados germán-magyar faji háború újabb fejezete volt, amely a korabeli (1686/87-es) "rendszerváltás" leple alatt - a mai zsidó-szabadk?m?ves Nyugat liberális banditizmusán is messze túltéve - fosztotta ki és pusztította Magyarországot a 150 éves ördögi török tombolásoknak mintegy záróakkordjaként. Az országrontó Habsburg-szörnyeteg I. Lipót császár gyarmati terveit egy magyar származású pap, a komáromi (gróf kollegrádi) Kollonics Lipót bíboros miniszter, a bécsi udvari kamara elnöke volt hivatva ideológiai formába önteni hírhedt Einrichtungswerk cím? emlékiratával, benne hazánk teljes megsemmisítésének programjával (ideértve az idegenek tömeges betelepítésének tervét is).
Történelmünk eme, mára már elfeledett aljas árulója, egyúttal eszetrgomi érsek s Magyarország prímása (1695-1707) - akihez képest a két kés?bbi patkányforradalmár, Károlyi Mihály és Kun Béla, egy-egy ájtatos ministráns gyerek volt csupán - er?sítette föl a magyar ellenállást, majd provokálta ki magát a Rákóczi-szabadságharcot is. Napjainkban, amikor a pokoli vörös-török hódoltság évtizedeit a közös izraeli és euro-atlanti gyarmatosítás követi a volt Habsburg-törekvések következményeihez kísértetiesen hasonló eredménnyel, Gyurcsány Ferenc posztkommunista miniszterelnök személyében (2004-8) ismét van egy áruló hazánkfia, aki a Fakabátos és a D209-es méltó utódaként odaadó buzgalommal szervezi különböz? hangzatos nev? reformprogramjaival s más árulásaival a maradék Magyarország totális szétverését és koldusbotra juttatását, hogy minél hamarabb mindent odadobhasson bel?le - koncnak - idegen megbízóinak.
De álljon távol t?lünk az a gondolat, hogy minden felel?sséget egyetlen ember nyakába varrjunk. Három évszázaddal ezel?tt is, gyakorlatilag minden nagy magyar vagyon és a legtöbb fontos honi egyházi valamint világi tényez? az ellenség oldalán maradt, s ebben éppen a magyar történelem egyik legemblématikusabb személyisége, herceg Esterházy Pál nádor, a híres hadvezér, irodalmár és zeneszerz? (a Harmonia coelestis szerz?je) mutatta a példát az ország nagyjainak. Ugyanekkor indult el a magyar dics?ség diadalútján egy szegény Nógrád vármegyei jobbágycsalád is, ám az els? arisztokrata Széchenyi (1697-t?l gróf) nem csupán szemérmesen félre nézett, amikor a nemzeti becsület védelmében áldozatot kellett volna hoznia mesés vagyonából, hanem egyenesen fegyverrel a kezében harcolt éveken át Rákóczi kurucai ellen. Sajnos ma sincs ez másképp.
A Berlini Fal led?lte után a volt kommunista hóhérokból kialakított (vad)kapitalista vállalkozói réteget teljesen hidegen hagyja az egyszer? dolgozó nép sorsa – ha t?le függene, a rabszolgatartó társadalmi rendszer már rég hétköznapi valóság lenne, mintha csak egy koszos XIX. század végi néger gyarmat lennénk valahol az afrikai dzsungel kell?s közepén. Ennek a pokoli magatartásformának a szerves kiégészítését alkotják maguk a hatalmat közvetlenül gyakorló politikusok. Az évek óta garázdálkodó szociál-liberális kormányzati b?nszövetkezet egy istentelen, kifejezetten magyargy?löl?, zsarnoki rendszer itt maradt - mert a nemzetközi (egész pontosan euro-atlanti) szabotálás miatt még mindig ki nem söpr?zött - hiteles képvisel?ib?l verbuválta tagjait, mint ahogyan keresztény-nemzeti m?ellenzéke is hamis istenhív?kb?l és hamis hazafiakból áll.
Az ún. polgári jobboldal vezet?i - napjainkban Orbán Viktor ficsúr-demokratával az élen - ugyanúgy lábbal tapossák a magyarság legelemibb érdekeit, mint akármelyik zsidó-bolsevista gengszter. Rájuk vonatkozóan a "labanc" megjelölés finomkodó irodalmi túlzás lenne, na és persze történelmi anakronizmus, hiszen mint "atlantisták" és "európai elkötelezettség? demokraták" közönséges zsidóbérenc sátánfajzatok, akik szabadk?m?ves szektatagként Lucifer felesküdött szolgái a magyar haza legádázabb ellenségeinek táborában. Ilyetén módon a magyarvédelem teend?it egyel?re csak egy-két m?kedvel?, romantikus gittegylet és pár száz mindenre elszánt bunyós vagány látja el, aki nem fél farkasszemet nézni az ÁVÓ-s terrorlegényekkel. De hát a Tokaji Ferenc vezette hegyaljai felkel?k - az akkori terroristák és Árpád-sávos fasiszták - is csaknem puszta kézzel mentek neki a jól felszerelt idegen katonaságnak a XVII. század legvégén.
* * *
A fentiekben szó volt arról, hogy az eredeti és a közeljöv?ben kirobbanó Rákóczi-szabadságharcot egy gyarmati rabigába torkolló mérhetetlenül aljas rendszerváltás el?zte meg, nevezetesen az 1686/87-es és az 1989/90-es. Magától értet?d?en az id?k és a körülmények meglehet?s különböz?sége kizár minden részletes összehasonlítást, ám ha egy kicsit hosszabban vizsgálódunk, azt látjuk, hogy a három évszázadnyi különbség ellenére egy nagyon is hasonló történelmi alaphelyzettel találjuk szemben magunkat, amely mögött minkét esetben ugyanaz a hármas feldolgozatlan, mert megoldatlan nemzeti tragédia húzódik meg az ominózus rendszerváltásig, amely aztán végül is kirobbantotta a nemzeti forradalmat (1703-ban, illetve most).
Azt is mondhatnánk, hogy a magyarság a XX. században - noha más körülmények közepette és máshogy - ugyanazokat a megpróbáltatásokat éli át, mint amelyeken a XVI-XVII. század folyamán átment. Érdemes egy rövid egybevetést végezni. Hármas tragédiánk els? eleme - hazánk földarabolása - mindannyiunknak szemet szúr: korunkban ez Magyarország háromnegyedének megszállásával kezd?dik 1918 novemberében, majd három alkalommal nemzetközi érvény? békeparancsban rögzíttetik (Trianon, 1920 – Párizs, 1947 – Rózsadombi [titkos] Paktum, 1991); Mohács után ugyanez Magyarország három részre szakadása Buda elestével (1541), ami a nagyvilág számára f?leg a Drinápolyi Békében (1568) vagy inkább csak a Speyeri Egyezségben jut kifejezésre (1570), majd a Tizenöt éves háborút lezáró Zsitvatoroki Békében (1606) és végül pedig a szégyenletes Vasvári Békében (1664). Nyilvánvaló minden magyar számára, hogy a haza újraegyesítése mindkét Rákóczi-szabadságharcban az egyik dönt? fontosságú szempont.
Nemzeti tragédiánk második eleme azért olyan megdöbbent?, mert eddig senki sem gondolt rá, legalábbis a magyarul már alig vagy egyáltalán nem érz? értelmiségünk sorában. Ez a XX. században a maradék nemzeti Magyarország összeomlása 1944/45-ben, mintegy három évszázaddal korábban pedig az Erdélyi Fejedelemség elvérzése 1657/60-ban. Gyáva tudósaink eddig nem merték elvégezni a kett? közötti hasonlatosság elemzését.
Mindegyik esetben egy világ ért véget s kezdetét vette a magyarság egy eddig még nem látott pokoljárása. Rosszabb volt ez, mint Mohács és rosszabb volt, mint Trianon. Hiába volt Horthy kormányzó óvatossága, a zsidó-magyar kiegyezésen alapuló politikája, hiába volt a szürke eminenciás Bethlen István minden tehetsége s a végén utolsó miniszterelnökünk Kállay-kett?se, nem volt kiút az ördögi csapdából: a kisantant, a fajvéd? náci Németország, a demokráciának álcázott ellenséges luciferi zsidó-szabadk?m?ves Nyugat és a tatár-szláv ázsiaiság zsidó-bolsevista poklának halálos szorítása összeroppantott bennünket. A rettenetes magyarírtáson túl, ennek közvetlen következménye az volt, hogy árván hagyta a hódoltsági területek magyarságát, egyben évtizedekre befagyasztva minden revíziós, azaz újraegyesítési törekvést is.
Külön tragédiánk, hogy a keresztény-nemzeti Csonka-Magyarország elt?nése a történelem süllyeszt?jében magával rántotta ezer éves nemzeti elitünket is, azaz magát a tulajdonképpeni magyar nemzetet, amely éppen az 1930-as és 40-es évek fordulóján kezdett hozzá egy ígéretes társadalmi kibontakozás megvalósításához. A tragikus bukás egyúttal egy máig ható súlyos tudati válságot idézett el? a túlél? magyar népben, amennyiben a világháború miatt végrehajthatatlan 1940-es földosztási törvény valóra nem váltott reménységei a kisgazda érdekeltség? parasztságot idegenítette el az "urak országá"-tól, a hungarista meggy?z?dés? szervezett munkásságot a zsidó t?ke elmaradt államosítása ábrándította ki, a társadalom egészében pedig a galíciai hadakat illet? félbemaradt Endlösung alakított ki hamis ítéletet mind a Horthy-rendszert, mind nyilas ellenzékét illet?en.
Háromszáz évvel korábban a virágzó kelet-magyar állam összeomlása végzetes következmények sorozatát indította el, amelyb?l rögtön az els? kézzelfogható folyomány a Tündérkert elsorvadása volt: közel két és fél évszázadra Erdély egy nyomorúságos, minden tekintetben elmaradott vidék lett s csak jóval a Kiegyezés után kezdett talpra állni. II. Rákóczi György szerencsétlen külpolitikája - amely kiváltotta az Erdély vesztét okozó török politikai és katonai megtorlásokat -, azáltal vált elhibázottá, hogy magyar részr?l minden hatalomkoncentrációs kísérletet automatikusan életveszélyesnek min?sítettek hol a németek, hol a törökök, hiszen mindkét hatalom csak meggátolni akarta a magyar újraegyesítést és föltámadást.
S?t éppen a XVII. század közepén er?södött meg az az addig nyíltan ki nem mondott elképzelés, hogy voltaképpen a németeknek és a törököknek össze kellene fogniuk, hogy aztán közös er?vel kiírtsák a magyarokat s fölosszák egymás között maradék országukat. Tudniilik a "magyar-magyar csiki-csuki" - hogy így fejezzük ki magunkat - kezdett mindenkinek egy kicsit az idegeire menni: Erdély, amikor csak tehette, megtámadta a németeket, hogy fölszabadítsa, de lagalább is tehermentesítse Nyugat-Magyarországot, a királyi magyar er?k pedig, amikor csak tehették, megtámadták a törököket, hogy visszafoglalják Közép- és Kelet-Magyarországot.
Az összeomlással megsz?nt Erdély védelmi szerepe - ekkor d?lt romba a lefontosabb magyar város, Várad is, végeredményben röviddel a fölszabadulás el?tt; a túlméretezett török bosszú után Apafi Mihály és Teleki kancellár erejéb?l már csak az egyszer? vegetálásra futotta a németek megérkezéséig (1687). A gondos kelet-magyar (Báthory István-, Bocskai-, Bethlen- és I. Rákóczi György-) diplomácia minden gyümölcsének pusztulása egy másik katasztrófát is el?idézett. Még nem halt h?si halált a Nagyságos Fejedelem nagyatyja a törökkel vívott szászfenesi csatában (1660), amikor két évvel korábban - Erdély biztos bukásának tudatában - Lippay György esztergomi prímás érsek Nagyszombatba zsinatot hívott össze, ahol nyílt hadüzenet keretében ünnepélyesen érvénytelenítette a két Bécsi Béke (1606 és 1624) valamint az 1645-ös Linzi Béke vallástürelmi paragrafusait, jogfosztottnak nyílvánítva minden magyar protestánst.
Ezzel összeomlott Pázmány Péter életm?ve, a békés Ellenreformáció - azok után, hogy végig a XVI. században meg?rizhettük hazánkban a viszonylagos felekezeti nyugalmat, hogy kimaradtunk a Harminc éves háború (1618-48) borzalmas öldökléseib?l s hogy a dél-európai inkvizíciós ?rjöngésnek még csak a szele sem érintett meg bennünket - és nálunk is kitört a vallásháború. De tekintve, hogy mélyen gyökerez? protestantizmusunkat már nem lehetett fölszámolni, a katolikus egyház zabrálási ihletés? kardcsörtetését nemsokra rá a császáriak fajhatalmi szempontoktól vezérelt magyarellenes háborúja követte. A magyarság további rohamos pusztulását célzó német-török egyezséggel, a gyalázatos Vasvári Békével (1664) párhuzamosan zárójelbe tétetett Nyugat-Magyarországon az alkotmányos közélet, tömeges vagyonelkobzások kezd?dtek s csak úgy, mellékesen, tombolt a vallásüldözés.
Az ostoba egyházfejedelem, aki ezt a gyilkos folyamatot útjára indította, id?közben meghasonlott önmagával s csatlakozott a Wesselényi-féle németellenes f?úri szervezkedéshez. Ha öregsége nem viszi a "jó id?pontban" a sírba, ? is a vérpadon végzi, mint Zrínyi Péter (a Nagyságos Fejedelem anyai nagyatyja) és társai. Mindenesetre az ország élére egy gyarmati kormányzó került Johann Kaspar von Ampringen személyében (1673-81).
A propos, von Ampringen, a könyvmolyokon kívül ki tudja ma már minálunk, hogy ki volt ez a teuton fenevad, aki - a Caraffák és más osztrák tábornokok élén - a császári szoldateszka bevetésével körülbelül olyan tömegmészárlásokba és eszeveszett országrombolásokba kezdett, mint az 1940-es évek végén s az 50-es évek elején Rosenfeld Manó (m?vésznevén Rákosi Mátyás) zsidó-szovjet gyarmati helytartó a maga Eisenberger Ben?ivel, alias Péter Gáboraival karöltve. Így érkezünk el hát a két korszak hasonló tragédiáinak utolsó közösnek nevezhet? f? eleméhez, ami a XX. században az 56-os forradalom, a XVII-ikben pedig - A Szabadságért és Igazságért jelszóval indult - Thököly-szabadságharc volt (1678-85). Az egyiket a Mindszenty hercegprímás vezette magyar nemzeti ellenállás el?zte meg (1945-48), a másikat meg a Wesselényi-összeesküvés (1664-70).
Ha minden áron sz?rszálhasogatók akarunk lenni a történelmi párhuzamok keresésében, könny?szerrel rábukkanhatunk a magyarság rovására megkötött Vasvári Béke korunkbeli megfelel?jére, nevezetesen az 1975-ös Európai Biztonsági és Együttm?ködési Értekezlet megállapodásaira, az ún. Helsinki Záróokmány maszlagjára, amely cinikus rafináltsággal, emberjogi köntösben tette a Nyugat számára is szalonképessé a közép-, kelet- és dél-kelet-európai népek orosz megszállását, illetve kizsigerelését.
A feledés homályába utalva egyben a jaltai árulást s azt a többszörösen fölfedezett körülményt, hogy az angol-amerikai és francia zsidó-szabadk?m?ves sátánizmus ideológusai már a két világháború között eltervezték Európa felének bolsevizálását (emlékezzünk csak vissza: Churchill ideges elszólalásából a magyar diplomácia már 1941 tavaszán megtudhatta, hogy országunkra a totális szovjetizálás vár a háború után, a hadakozók akármelyik táborába is tartozzunk).
A nyugati szemtelenség még odáig is elmerészkedett, hogy a nagy nyilvánosság el?tt ecsetelték a Kissinger-Sonnenfeld-doktrínát, amelynek értelmében Amerikának nem szabad megsegítenie a rab nemzeteket, mert esetleges fölszabadulásuk után egészen más társadalmi viszonyokat alakítanának ki, mint az amerikai kapitalizmus. Így nézett ki tehát a XX. századi Vasvári Béke, amely – a történelem tanúsága szerint – ugyanúgy egy ideológiák fölötti, hosszútávú geopolitikai stratégiává kerekedett ki (1914-2008), mint a hallgatólagos német-török érdekegyezség (1541-1683). Aztán jött a fölszabadulás, szerényebben fogalmazva, a rendszerváltás, mely után minden csak rosszabb lett, akkor is, a XVII. század végén és ma is, a XX. század alkonyán. Akkor a Habsburgok okoztak a Buda visszavétele utáni közel két évtized alatt több kárt, mint a 150 éves török hódoltság összevéve, ma meg a kifinomult patkány-Nyugat rágja jobban szét 17-18 év alatt a magyar létet, mint a barbár orosz dúvad korábbi, csaknem 50 évnyi szürrealista garázdálkodása.
* * *
Ma tehát, amikor már szemmel láthatóan a sír szélén állunk, egy újabb Rákóczi-szabadságharc kirobbanása végzetszer? szükségszer?séggel szakad ránk a legközelebbi jöv?ben, s ezzel együtt Európára és az egész világra is. Ha a Jó Isten úgy gondolja Herder megállapítása nyomán (1791), miszerint "a magyarok már eleget éltek s itt az ideje, hogy átadják országukat a germánságnak [ma a talmudi zsidó fajnak] jobban engedelmesked? szláv népeknek", nincs mir?l értekeznünk. Ellenségeink megtartják koporsónk fölött az utolsó, sóvárogva várt hálaadó sátáni fekete misét és - finis Hungariae - nincs tovább, lehúzhatjuk a red?nyt.
Mert már itt tartunk, csak éppen szemérmes önmegtartóztatásból még nem mondunk nemzethalált. 1945 és 56 között ugyanezen ellenségeink (ti. a nyugati kezdeményez?k és az orosz végrehajtók) elpusztították az ezer éves magyar nemzeti elitet s így az azóta eltelt fél évszázadban egyszer?en meghíúsult minden faj-nemzeti regenerációs törekvésünk a több milliós magzatelhajtás, öngyilkosság, a reménytelenség okozta korai halál valamint a tömeges kivándorlások (elmenekülések, disszidálások) következtében is.
Maradt az anyagilag és szellemileg teljesen lezüllesztett, vezetetlenül verg?d? - tulajdonképpen már életképtelen - salak-magyar társadalom, mely 80%-ban megtagadta Istenét, hazáját és elemi emberi tartását. Ha mindennek ellenére mi mégis Magyar Feltámadásról merészelünk ábrándozni, abban reménykedve, hogy az Úr Jézus kiérdemelhetetlen irgalma megment?t küld hozzánk a huszonnegyedik óra utolsó másodperceiben, egy nem akármilyen Rákóczi megjelenésére kell felkészülnünk. Az eredetivel vagy egy hozzá hasonlóval ugyanis a mai körülmények közt már nem sokra mennénk.
Szellemi síkon minden nemzetnek van egy angyali – vagy mondjuk úgy, félisteni – vezet?je, így nekünk is. ? jött el közénk, mint Szent László, hogy kiigazítsa Szent István elrontott életm?vét, ? építette újjá hazánkat a tatárjárást követ?en, mint IV.Béla, ? teremtett Mátyás királyként er?s és virágzó államot, hogy fél évezred elmúltával is ezen eszménykép után sóvárgunk s ?, II. Rákóczi Ferenc vezette a pusztító Habsburg-sátánizmus elleni élet-halál harcunkat cum Deo pro Patria et Libertate. ?, a Nagyságos Fejedelem, mint a legnagyobb magyar protestáns család utolsó fejedelmi tagja a legnagyobb magyar katolikus is volt egyben, származásával és életével mutatva a jó példát népünknek a felekezeti békét illet?en.
De ? volt Prohászka Ottokár mellett a legnagyobb magyar bölcsel? is, aki minden igazságot egyes-egyedül Isten igazságából vezetett le a maga korának szellemi szintjén. Mennyei vezérünk – egy szép költ?i képpel élve, a kozmikus Rákóczi – mint félisten jön el közénk, olyannak mutatva magát, mint amilyenre égi pozíciója predesztinálja: egy személyben világi uralkodó és egyházf?, hadvezér és táltos varázsló (szerte a világon a jóslatok egy varázspálcás égi küldöttr?l beszélnek). Kezdetben a magyarság rózsalovagja "mindössze" vezérl? kormányzó lesz s ezután kiáltják ki – V. Károly néven – királlyá.
Természetesen a hosszú, fekete hajú, bajuszos fiatalember bemutatkozásakor a magyarság is meg az egész emberiség a hasát fogja majd a hahotázástól, mert ugyan ki látott már földre szállt angyalt, pláne királyi all?rökkel fellép? félistent – hiszen ilyesmi a "z?rzavaros" görög vagy hindu mitológiában van csak, esetleg néhány "hülye" magyar népmesében. Ám a nevetgélés nagyon hamar az emberek torkára forr, amint a megtestesült Deus ex machina átveszi a hatalmat.
S ha már hatalomátvételr?l van szó: ez kizárólag a "fasiszta" magyar nép antidemokratikus lázadásának vagy a disszidens "angyali bandita" gulyás-náci államcsínyének eredménye lehet csupán, amiért is - magától értet?d?en - az ENSZ megbízásából a NATO-hader?knek haladéktalanul egy újabb Sivatagi Vihart kell támasztaniuk, de ezúttal az európai Mezopotámiában, azaz nálunk, a Kárpát-medencében. Azonban a nyugati vihar - minden várakozás ellenére - magát a Nyugatot söpri majd el; el?ször a szétbombázott USÁ-t (New York eleve elt?nik, Washingtonból pedig egy középületek nélküli néger kisváros lesz), majd meg Európát Versailles-nál (Trianonnál) kezdve.
[Közbevetve jegyzem meg, hogy mint kényszer?ségb?l már vagy tizennégy éve Nyugatra szakadt hazánklánya alkalmam nyílt találkozni és elbeszélgetni jó egy néhány látnokkal. Volt közöttük krisztusi médium, luciferi jós, Isten-h? szellemi ember és sátánimádó szabadk?m?ves beavatott. Valamennyien csak egyet mondtak: maguk magyarok pillanatok alatt olyan iszonyatos pánikot okoznak majd a világban, hogy milliók fognak a gatyájukba csinálni – Isten irgalmazzon az emberiségnek! – Szegény magyarok! Már az egész földkerekség ismeri jöv?nket, csak éppen mi nem tudunk semmit saját sorsunkat illet?en.]
* * *
A hosszú évek óta - részleteiben is - eldöntött magyar átalakulás egyes állomásai:
1. A b?nös, mert törvénytelen és velejéig rothadt Magyar Köztársaság teljes intézményi megsemmisítése, minden törvényének és rendelkezésének valamint nemzetközi kötelezettségvállalásának semmissé nyilvánításával, különös tekintettel a Maszop-Szadesz-Zsidesz ördögi trió azonnali fölszámolására. A Szent Korona tanának és a Regnum Marianum elvének abszolút els?bbségén túlmen?en az automatikus királyi restaurációt az a körülmény igazolja, hogy a kommunisták és cinkosaik hatvan év alatt hatból hatszor kerültek törvénytelenül hatalomra:
*
1945-ben 17,5%-kal, de csak így is csalással,
*
1947-ben 22,4%-kal, szintén csalással,
*
1956-ban szavazás nélkül, orosz tankokkal,
*
1994-ben, 2002-ben és 2006-ban számítógépes csalással.
Büntetésük az örök id?kre szóló kiközösítés - a Kirekesztés - lehet csak.
2. Tekintve, hogy az így értelmezett Magyar nemzeti forradalom egyúttal antikolonialista felszabadító háború is a hasonló horderej? vietnámi vagy algériai háború mintájára:
*
minden külföldi tartozás semmisnek tekintetik (mind a kb. 100 millárd jelenlegi - 2007 végi - US $),
*
minden külföldi tulajdon (vállalati t?kebefektetés, föld stb.) és hazai zsidó-bolsevista zabrált (privatizált) vagyon, mint háborús jóvátétel, kártérítés nélkül elkoboztatik.
3. A küls? magyar faj-nemzeti sz?rés keretében az idegen - kínai, arab, néger, izraeli, kelet- és nyugat-európai stb. - betelepül?k, közös nevükön a szaracén vendégnépek, azonnali hatállyal kiutasíttatnak az ország területér?l.
4. Tekintve, hogy mindezen felszabadító intézkedések külön-külön és együttvéve casus belli a három unió - USA, SZU és EU - számára, a háború elkerülhetetlen. De ugyancsak háború szükségeltetik az elrabolt magyar vidékek visszacsatolásához valamint az újraegyesített országban - a bels? magyar faj-nemzeti sz?rés keretében - a volt nemzetiségi-, zsidó- és cigány lakosság távoli országokba történ? áttelepítésének lebonyolításához is. A trianoni villámháborúhoz szükséges földöntúli és földönkívüli fegyverek már rendelkezésre állanak, mint ahogyan az 1848/49-es szabadságharcunk h?s tábornokai is már ismét körünkben élnek s várják a Recrudescunt hadbahívó vezérl? fejedelmi parancsát.
Ha semmi másból, a magyar fegyverek természetéb?l az egész világ megértheti, hogy részünkr?l nem egyszer?en nacionalista bosszúról, egy valahai megbocsáthatalan sérelem kései megtorlásáról van szó, hanem az 1914-ben az emberiségre szabadított sátáni zsidó-szabadk?m?ves er?k isteni elrendelés?, végleges megsemmisítésér?l. Mint ahogyan Trianon sem egyszer?en egy meggondolatlanul túlméretezett nagyhatalmi lépés volt, hanem a luciferi ideológia tudatosan eltervezett döntése Jézus Krisztus m?vének lerombolása végett, egyik kiválasztott népének földbe döngölésével. Az óra ütött: az ördögi csapásra isteni ellencsapás a válasz – az Özönvíz óta nem érte ilyen iszonyat az emberiséget. Némi ízelít? a különleges szellemi fegyverekb?l, amelyeket csupán néhány égi küldött kezelhet majd:
*
a mindössze pár méteres körön belül ható atomütés,
*
bármilyen hadianyag távolból, de mindenképpen még ellenséges területen történ? fölrobbantása
*
az ellenséges fegyverzetek elkobzása (például a m?bolygók leszedése), illetve a saját hader? átcsoportosítása a telekinézis segítségével,
*
pusztító viharok el?idézése vagy épp ellenkez?leg, mindennem? légköri mozgás megállítása (ez utóbbi a gyilkos légszennyez?dések fölhalmozása végett) egy adott ellenséges terület fölött,
*
apokaliptikus árvizeket okozó özönvízszer? es?zések kiprovokálása,
*
a hidegen ég?, mágikus kék t?z kibocsájtása, mely ezerszer gyorsabban pusztít, mint a leghevesebb t?zvész,
*
a flóra, azaz a természet növényi takarójának egyetlen pillanat alatti elsorvasztása (defoliáció),
*
a nyugati t?zsdék, bankok és más pénzintézetek számítógépes adattárainak elektrónikus eltörlése s ily módon totális pénzügyi világcs?d el?idézése,
*
"a hab a tortán": a permanens antiimperialista propaganda révén proletárforradalmak kirobbantása, a nyugati társadalmak szétzilálása, végs?soron pedig a több nemzetiség? Nagy-Britannia és Franciaország, valamint a mesterségesen összetákolt Németország és Itália földarabolása végett.
Ahogy a híres jóslat tartja, a túlél?k irigylik majd a holtakat. A rombad?lt Nyugat valahol az ipari forradalom hajnalán tér magához, az oroszok pedig visszazuhannak a k?korszaki vadak szintjére. Az emberek milliói ?rjöngve tépik majd hajukat: többet kellett volna gondolkodni Trianonban!
5. A magyar Százéves háború-t lezáró III.Bécsi döntés elfogadtatja a három legy?zött unióval az újraegyesített Magyar Királyság határait, továbbá a trianoni (illetve jaltai, 56-os stb.) kártérítés egyes tételeit, nevezetesen:
*
az 1.500 millárd mai (2007 végi) US $-t és a 20.000 tonna aranyat kitev? magyar nemzeti s ezen belül állami vagyonnak az átlagos kamatokkal megemelt értékét,
*
az elrabolt m?kincsek visszaszolgáltatását (például a teljes Thyssen-Bornemissza képtárét),
*
a szittya-magyar történelem visszahelyezését az egyetemes emberi történetírásba.
6. Ami a sz?kebb értelemben vett magyar viszonyokat illeti, a társadalmi rendszer nemzeti-szocialista (hungarista) forradalmát a politika, a közigazgatás és a gazdaság gyökeres átszervezése jelenti:
*
Politikailag az isteni akarattal közvetlen kapcsolatban álló központi pap-királyi (mennyei jogú) hatalom kiegészül az 1296-1848 között létezett, de a mai körülmények között újra értelmezett (pártok nélküli), egy kamarás vármegyei parlamentarizmussal, amely a népi önigazgatás 1956-os, munkástanácsi rendszerére épül. A hagyományoknak megfelel?en, a király - mint egy személyben állam- és kormányf? - egyúttal az országgy?lés elnöke is, s így mint a központi hatalom megtestesít?je, a törvényalkotás tekintetében közvetlen kapcsolatban áll a vidéki parlamentekkel (azaz közgy?lésekkel).
*
Magyarország területi fölosztása történelmi vidékeink természetes határaihoz igazodik (a vármegyerendszer megsz?nik). Eszerint öt közigazgatási egységünk a Pestvidék a f?várossal, a Dunántúl (benne a Partvidékkel) – székhelye Bécs, a Felvidék – székhelye Kassa, a Tiszavidék (azaz a teljes Nagy-Alföld) – székhelye Nagyvárad valamint Erdély – székhelye Kolozsvár. Tekintve, hogy a kormányzati negyed ismét a budai Várban helyeztetik el, mint 1945 el?tt, a f?város a Buda nevet veszi föl, ugyanakkor megmarad a Budapest településelnevezés is (körülbelül az 1950 el?tti eredeti városhatárok között értelmezve).
*
A kormányhivatalok (minisztériumok) és vezet?i:
Kancellária - kancellár
Tárnokhivatal (gazdasági- és pénzügyminisztérium) - tárnokmester
Külügyi Hivatal - államtitkár
Központi Vezérkar (honvédelmi minisztérium) - a központi vezérkari f?nök
Közjóléti Hivatal (szociális- és egészségügyi minisztérium) - egyházi személy
Közm?vel?dési Hivatal (m?vel?dési- és oktatási minisztérium) - egyházi személy
*
Gazdasági téren a t?zsde nélkül megszervezett kistulajdonosi piacgazdaság fölváltja a jelenlegi multinacionális monopolkapitalizmust (ám a nemzetstratégiai szempontból fontos vállalatok elidegeníthetetlen állami tulajdonban maradnak); mindez szerves egészet alkot a kizárólagos királyi külkereskedelem intézményével valamint a kamat nélküli, egyetlen országos bankhálózatból álló közszolgálati pénzintézeti rendszerrel. Ugyanakkor megsz?nik mindennem? biztosítási- és üzletszer? hírdetési tevékenység is (ezzel ér véget a mammon uralma hazánkban). A magyar királyi kincstár - mint egységes és egyetlen országos pénzintézeti hálózat - a Magyar Királyi Tárnokhivatal kebelében m?ködik annak egyik f?osztályaként, hagyományos hármas (pénzkibocsájtó, takarékbegy?jt? és hitelez?) funkciójával valamint kiegészít? (adóbehajtó) hatáskörével. Adófajtáink a következ?k: az 5%-os ÁFA (az államnak), a 2x5%-os jövedelemadó (a vidékek illetve a községek számára), a 2,5%-os társadalombiztosítási járulék és a szintén 2,5%-os nyugdíjjárulék (az OTI-nak). Magyarország pénzneme a királyi forint, amely az egyetemes valuta-, adó-, ár- és bérreformot követ?en mintegy 10 €-t ér (2007 végi értéken számolva).
7. Az ország szellemi viszonyainak tágabb értelemben vett átrendezése hosszabb id?t igényel, mert a magyarságnak el?bb át kell esnie a nemzettudat forradalmán, ami egyfajta kollektív purgatóriumi kezelést jelent. Ehhez els? lépésként visszamen?leges hatállyal (1944.XII.31-i dátummal) megsz?nik a Magyar Tudományos Akadémia s helyette újra alapíttatik Széchenyi eredeti Tudós Társasága, hogy a luciferi zsidó-bolsevista, illetve zsidó-szabadk?m?ves ideológiai agymosás és a 150 éves finnugorista népbutítás kigyomlálásával valamint a megszállt területeken ráadásként, a magyarság által elszenvedett kisantant befolyás fölszámolásával párhuzamosan - az árjásított tömegtájékoztatási eszközök kizárólagos bevetésével - a betiltott eredeti magyar történelem taníttassék újból, megszabadítva azt egyben a hamis nyugati kereszténység sallangjaitól is.
A szumír-káldeus-pártos és szittya-hun-avar-szabír(-magyar) azonosság, illetve folytonosság részleteit azonban materialista eszközök segítségével ma már lehetetlenség megnyugtató hitelességgel föltárni. A szellemi beavatások révén rendelkezésünkre áll ugyanakkor az akasa, azaz a földi történelem fels?bb, szellemi szinten rögzített hiánytalan dokumentumtárának tanulmányozása. S ez automatikusan átvezet bennünket a vallás forradalmába.
8. Az egész emberiségre kiterjed? egyetemes krisztusi vallás mai, apokaliptikus isteni követelménye és az erre vonatkozó már megtett égi el?készületek sorozata szorosan kapcsolódik az ideiglenes, mert kétes érték? Szent István-i évezredet megel?z? hiteles magyar Jézus-vallás mezopotámiai-manikeus rendszeréhez, illetve annak megújított változatához. A végeredmény egy papi kaszt nélküli közösségi vallásgyakorlat a hétköznapi életben s a szellemi beavatások sokrét?ségét biztosító - pálos jelleg? - szerzetesrendi hálózat az intenzív szellemi önmegvalósítás terén. (lásd még a "The Game is over" c. írást – kuruc.info, 2007.X.10.)
A szellemi változások megkezdésére már a magyarság körében várakoznak Keresztel? Szent János vezetésével Jézus Krisztus apostolai, hogy hazánkból kiindulva készítsék el? a 2010-es években esedékes egyetemes szellemi világmegújulást. Az osztrák Jakob Lorber (1800-64) által lejegyzett több ezer oldalas Biblia, a Nagy Evangélium, már vagy másfél évszázada rendelkezésünkre áll (egyébként a magyarok fordították le els?ként a maguk nyelvére az eredeti német szöveget, amelynek kiadását és terjesztését valamennyi nagy keresztény felekezet szabotál a XIX. század óta).
Ezt egészíti ki mostantól fogva a különböz? egyéb isteni alapdokumentumok kiadása valamint a folyamatos, egyre inkább világszint? prédikáció, hogy az emberiség kell?képpen fölkészülhessen az egyetemes isteni beavatásra, azaz a legfontosabb szellemi igazságok - karma-darma-szamszara - befogadására. Mindezzel párhuzamosan, a személyes isteni er? hatástalanítja a materialista gyógyszereket s f?képpen pedig kiemeli az emberi létb?l a nemi vágyat (ilyetén módon a materialista gyermeknemzés kellemetlen aktus lesz).
Földi szinten minálunk az égi küldött kozmikus Rákóczi, úgyis mint megvilágosodott mester irányítja a szellemi fölkészülést, kell? számú beavató- és tanító mester kiképzése révén, hogy aztán ez az új magyar szellemi osztály - amelynek semmi köze a ma még köreinkben szerencsétlenked?, többé-kevésbé áruló keresztény papsághoz és értelmiséghez - elvégezze a rábízott civilizációs missziót. Amúgy hatásköri, vagyis egyházi feladatai a következ?k:
* az igehirdetés
* az alapvet?en kolostori keretekben végzett szellemi önmegvalósítás irányítása, a beavatások lebonyolításával egyetemben,
* az alacsonyabb szint? - materialista - oktatás is,
* a gyógyítás és betegellátás,
* az árvagondozás és a nyugdíjasok fölkarolása,
* a tudományos kutatás kizárólagos jogon történ? végzése,
* a bíráskodás (hiszen beavatottként látja a földi értelemben vett múltat, jelent és jöv?t),
* igény szerint a m?vészi alkotás,
* a társadalmi rendszer folyamatos ellen?rzése a krisztusi háttérhatalom hatékony m?ködtetése révén (ahhoz hasonlóan – de az ellenkez? póluson -, ahogyan a zsidó-szabadk?m?ves összeesküvés a háttérb?l igazgatja a nyugati liberális látszat-demokráciát a Sátán érdekében).
Az itt megfogalmazott szellemi rendszer magasabb szinten a honfoglalás (jobban mondva a 895-ös magyar újraegyesítés) utáni évszázad magyar vallási/társadalmi viszonyainak felel meg, amely akkori viszonyokat egy újabb évezreddel korábban maga az Úr Jézus szervezte meg Dél-Mezopotámiában, a szumír-magyar Urukban még három éves nyilvános palesztinai tanító munkájának megkezdése el?tt.
Ezt a magyar vallást fejlesztette tovább – Pünkösd után – több apostol, majd pedig Mani, hosszú évszázadokra megteremtve ezzel a római birodalom korlátolt zsidó-keresztény vallásának gnosztikus, azaz egyetlen igaz vetélytársát. Szent István idején föl kellett adnunk fels?bb rend? értékrendünket európai beilleszkedésünk érdekében, ami által lezüllöttünk a nyugati keresztény civilizáció szintjére. Most azonban a kör bezárul, visszatér az ?si juss, ismét megélhetjük isteni kiválasztottságunkat, habár most már nem csupán a magunk, hanem a buta Nyugat, s?t az egész emberiség javára is.
Ezért is kell minél hamarabb megszabadulnunk minden zsidótól és zsidó értékt?l, hiszen a zsidóság a Sátán kiválasztott népe, akár csekély jelenléte is életterünkben fajunk és nemzetünk isteni küldetését hátráltatja. A reinkarnáció elméletére és a szellemi beavatások rendszerére épül? megújult magyar vallásunk a jelenlegi keresztény felekezetek összvonásával mint minden küls? szervezett?l (egyháztól) idegen, kizárólagos magyar keresztény nemzetállami vallás, amelynek minden magyar állampolgár kötelez?en tagja.
9. Szellemi viszonyaink forradalmi változásai magától értet?d? módon idézi el? az életmód forradalmát is. Ez, az isteni követelményekhez való igazodás keretében részben az ördögi tevékenységek azonnali fölszámolását, részben meg a különböz? erényes, illetve szellemileg el?nyös tevékenységek - azaz a keresztény erkölcsi rend és fegyelem - fokozatos bevezetését jelenti:
* a mammon uralmának fölszámolása érdekében mindennem? szerencsejáték megszüntetése.
* általában véve a pénz szerepének háttérbe szorítása: a szellemi eszközök túlsúlya miatt, az oktatásban és az egészségügyi ellátásban ez teljeskör?; a legjelent?sebb termel?- és infrastrukturális beruházások varázslattal, azaz akarati teremtéssel történ? megvalósítása; az egyház valamint a legjelent?sebb nemzeti intézmények egészséges társadalmi szerepének biztosítása végett a feudalizmus haladó vívmányának, nevezetesen az intézményi nagybirtok visszaállítása ahhoz hasonlóan, ahogyan az 1945 el?tt létezett.
* ugyancsak a fenti megfontolásból kiindulva: a kereskedelmet illet?en, a termékek és szolgáltatások forgalmazása a hipermarketek, plázák és szupermarketek (nagyáruházak és áruházláncok) teljes kizárásával nyilvános kiskereskedelmi bolthálózaton keresztül bonyolódhat csak; betiltatik tehát a házaló- (ügynöki-) és a kézbesít?- (katalógusos-, Internetes- stb.) kereskedelem is; a piramisjátékon alapuló kereskedelem pedig kifejezetten csalásnak számít s mint ilyen büntettetik.
* a szexuális élet korlátozása érdekében az üzletszer? pornográfia (szexipar és -kereskedelem) fölszámolása.
* az abortusz és a homoszexualitás korlátozása.
* az ördögi zenefajták (rock, techno, rap stb.) betiltása.
* a dohánycikkek, kábítószerek el?állításának és forgalmazásának, továbbá minden idegen élvezeti cikk (kávé, tea, szeszes italok) importjának megszüntetése.
* az er?szakot hirdet? sajtótermékek, filmek, játékok stb. megsemmisítése.
* az ördögidéz? ruha- és hajviseletek, testsz?rzetek, tetoválások, jelvények megsemmisítése.
* a magánmotorozás fölszámolása.
* a nagyipari élelmiszerel?állítás fölszámolása.
* a jelenlegi médiák megszüntetése s egyetlen napilap, egyetlen hetilap, egyetlen rádióállomás és egyetlen televíziócsatorna megalapítása a civilizációs átalakítások hatékony beindítása végett.
* mindenfajta cím (nemesi el?név, tudományos fokozat stb.), kitüntetés és rangsorolás megszüntetése.
* a társadalom manipulálását célzó közvéleménykutatások megszüntetése
* attól a megfontolástól vezettetve, hogy a krisztusi értékrend alapja a kölcsönös segítség (szeretet) elve, minden természet? versenyszer? rendezvény – például sportverseny – megszüntetése.
* miután a papi átképzések miatt minden templom zárva marad egy bizonyos ideig, a rendszeres istentisztelettel egybekötött igehirdetés a médiákon keresztül történik.
* hasonlóképpen, az új tanszemélyzet kiképzéséig az iskolák zárva maradnak s egy-két tanév keretében a közoktatás is a médiákon keresztül történik.
* tekintve, hogy az els?k közt képeztetnek ki a szellemi gyógyászok, akik a betegek tíz- és százezreit tudják majd szempillanatok alatt akármilyen betegségb?l is kigyógyítani, a töredékére zsugorítható a jelenlegi egészségügyi ellátás (kivéve a szülészetet és a baleseti sebészetet).
* a vasárnap az egyetemes istentisztelet és a szellemi elmélyülés napja, amikor is minden más tevékenység (még a tömegközlekedés is) szünetel: nincs munka, nincs kereskedelem, nincs szórakozás.
* a társadalmi- és egyéni életnek egyaránt a szellemi értelemben vett fokozatos fölemelkedés, illetve megtisztulás a célja; ezt el?segítend? kell szorgalmazni a helyes életmód kialakítását (táplálkozás, testmozgás stb.), a rendszeres imaélet visszaállítását, az isteni értékekre épül? közm?vel?dés megszervezését; ami a vétkesek bírósági elítélését illeti, a börtönbüntetést fölváltja a közhasznú munkaszolgálat valamint a közönséges esetekben a 10 és 40 nap között kiszabható büntet? böjt.
* * *
A fentiekben fölvázolt változások villámszer? gyorsasággal zajlanak le, mihelyt égi Vezérünk a színre lép. Imádkozzunk, hogy az Úr Jézus végre-valahára elküldje ?t közénk mennyei munkatársaival együtt!
Kiss Manyi, franciaországi magyar disszidens, 2007 Karácsonyán |
