McGy?z?, én a nézetkülönbségeink ellenére is tudom, hogy egy utat járunk. És most Construktot félretéve is mondom azt, hogy nagyon téves úton. Elfelejtkezünk arról, hogy 45 évig, egy hazaáruló kommunista rendszer, internacionalistának nevezett szellemben, szovjet alárendelteket nevelt fel, két generációban.
Megtörve a gerincét annak a korosztájnak is, aki a történelmi, nemzeti tudatát a családon belül tovább éltethette volna a fiatalságban.
Sajnálattal kell elmondanom, hogy éppen az én generációm az, aki az un. Kádár-népét képezi.
Nem ahogy gondolnánk, a lumpenproletár réteg, a városi munkásság adja a legf?bb támaszt, hanem annak, a volt középosztálynak, a polgárságnak, és a falusi parasztságnak a gyökér nélkül maradt leszármazottai, akiknek a szüleit?l az államosítással, a TSZesítéssel a létalapjukat vették el. Mi voltunk az a korosztály aki tömegével hagyta el a megélhetést nem nyújtó vidéket, és felkerülve Pestre 20 év alatt kiverekedtünk magunknak egy szövetkezeti panellakást.
(Én mondjuk nem, mert nekem 72-ben elegem is lett budapestb?l.)
Végigéltük a Rákosi rendszert, és a Kádár rendszerben lettünk feln?ttek, egy akármennyire diktatúrában is, de viszonylagos biztonságban.
(Biztosan nem jutottál lakáshoz, ha nem sikerült valami összeköttetést szerezned. Biztosan nem lett telefonod, ha nem volt a pártban megfelel? ismeretséged, és biztos, hogy valami protekciót kellett szerezned, hogy egy mosógéphez, egy h?t?szekrényhez hozzájuss.)
De ha párttag voltál, ha munkás?r voltál, ha KISZ funkcionárius voltál, vagy legalább volt ilyen ismeretséged, akkor meg tudtad szerezni, és úgy érezted, hogy vagy valaki.
A párttagság, a munkás?r igazolvány, Ifju Gárda tagkönyv a társadalom fölé emelt.
És 90-ben ez megszünt. Nem lett dics?ség a piros könyv, kivették a fegyvert a munkás?r kezéb?l. Egyszer? pór lett ? is, s?t megvetett a múltja miatt. Aberrált, meghasonlott.
Egy Nagyváradról áttelepült kollégám mondta 89-ben az MSZMP felbomlása után.
Romániában tagja voltam az RKP-nak onnan kirugtak. Átjöttem magyarországra, itt beléptem az MSZMP-be, az meg kirugta magát alólam. Hát akkor most ki vagyok én?
Ha most mi ezt az egyszer? embert, aki felfogni nem tudja, mert elvették t?le a logikus gondolkodás képességét, hogy az ? nyakába álva lettek milliárdosok azok, akiket ? most is, egyszer?en a névhasonlóság miatt istenít, hülye, bunkó kommunistázzuk, ezzel valyon meg tudjuk e nyerni a magunk, illetve dehogy a magunk, a nemzet számára.
Akit lehülyézünk, szarházizunk, azért mert másképp látja a dolgokat mint mi, azt eleve, és talán örökre elriasztunk attól, ahova nekünk embereket, magyarokat kellene csokorba gyüjtenünk.
Határon innenieket, és túlrekedteket.
Mert választhatunk.
Vagy türelmetlenül azok közé lökjük a kétbalkezes culágert, akik bennünket lecs?cselékeznek, vagy lesz türelmünk a kétbalkezes culágerekkel megértetni, hogy az isten azért teremtett az embernek jobb és bal kezet, hogy egymást kiegészítve hasznosan tudjanak az adott közösség javára tevékenykedni.
Ha nem így teszünk, akkor el?bb utóbb elfogyunk.
Mert most Construktot közösítjük ki, mert nem fogadjuk el, hogy más közegben szocializálódva másképp látja a helyzetet, aztán paluzt, mert ? a béke híve,majd anyilast mert "opportunista nézetei"vannak,és végül Pelikánt, mert ? meg a MIÉP-nek elkötelezett.
És a végén marad McGy?zó egyedül, Paluz, anyilas, Construkt, Pelikán. Egyedül, ?nmagával is meghasonulva.
És akkor foghatjuk a családunkat, akinek van és még nem bomlott fel az is, és elvonulhatunk a dzsungelbe, és kezdhetjük el?lr?l az evolúciót.
Csak az általunk kitagadott többség nem fogja engedni, mert kivágja az er?t ahol meghúzódnánk, megmérgezi a vizet amib?l innánk. És már nem tudunk tájékozódni a csillagok után, már nem tudjuk, hogy mely növénnyel gyógyíthatjuk meg a betegségünket, mit kell tenni a sebre, hogy az begyógyuljon.
Lehet, hogy én idealista vagyok, amikor több türelmet kérek a Construktoknak. És itt most nem csak a Pozsonyból vitázó Construktról beszélek. De a mondjunk le mindenkir?l aki nem a mi nótánkat fújja elv biztosan a megsemmisülésünkhöz vezet. |
