Nem igazán ide illik, de nem találtam közelebb áló témát.
Zsidózhat-e a Magyar Hírlap?
2008. március 25. 16:10?
Széles Gáborhoz a Magyar Hírlap tulajdonosához fordult levélben mintegy száz értelmiségi, egy az újságban megjelent publicisztika miatt. Arra várnak választ a vállalkozótól, hogy vállalhatónak tartja-e egy olyan lap finanszírozását, amelyben "egy vezet? publicista nyíltan antiszemitának vallja magát". Széles Gábor korábban egy interjúban azt hangoztatta, hogy korunk nagyt?késeinek erkölcsi kötelességük beruházni a sajtóba, és azt sem rejtette soha véka alá, hogy orgánumai arculatainak kialakításában érvényesíteni kívánja mércéjét - emlékeztetnek az aláírók, akik Bayer Zsolt egyik írása miatt fordulnak a nagyvállalkozóhoz.
Ebben az szerepel: "1967-ben a pesti zsidó újságírók még Izraelt gyalázták. Ugyanezek a pesti zsidó újságírók ma az arabokat gyalázzák. Meg a Fideszt. Meg bennünket. Mert jobban gy?lölnek bennünket, mint mi ?ket. ?k a mi indok-zsidóink - értsd: a puszta létezésük indokolja az antiszemitizmust?"
Az aláírók arra várnak választ, felvállalja-e a lap munkatársi gárdája a kollegiális együttm?ködést Bayer Zsolttal, és elvárja-e ezt a tulajdonos t?lük. Ezen kív?l mennyire tekinti vállalható gazdasági és erkölcsi tettnek Széles Gábor, akinek nemcsak érdekeltsége van a Magyar Hírlapnál, hanem tekintélyes közéleti személyiség is, hogy olyan lapot finanszíroz, amelyben - az országos napilapok közül els?ként - egy vezet? publicista nyíltan antiszemitának vallja magát?
Megfogalmazásuk szerint Bayer Zsolt érvelésével a Magyar Hírlap egy fontos határt lépett át a magyarországi publicisztika 1945 utáni történetében: a magyar sajtó és közélet egyes képvisel?ir?l ez idáig kritikusaik állapították meg, hogy antiszemiták, amit ?k rendre visszautasítottak."Bayer Zsolt azonban most maga vállalja ezt fel, kifejezetten is azt hangoztatva, hogy zsidónak gondolt személyek egyesek vagy éppen többek által kifogásolhatónak tekintett megnyilatkozásai jogosan alapozzák meg az antiszemitizmus magatartását" - írják, hozzátéve, a publicista érvelése a klasszikus antiszemita argumentáció része, amellyel közéletileg is mérvadó orgánumok részér?l csak az 1930-as és 1940-es évek széls?jobboldali publicisztikájában találkozhattunk.Száz Magyarországon él? értelmiségi aláírásával tiltakozik Bayer Zsolt ellen, aki állításuk szerint, most már nyíltan antiszemitának vallja magát
Akkor nézzük meg mit is írt Bayer Zsolt?
A medence és környék
Tíz éve is van már, vagy még annál is több. A Lukács uszodában történt. Egy nagy magyar író úszott ott éppen, majd megpihent a medence szélén. És pihenés közben orrát a vízbe fújta. Nem olyasféle csalafinta módon, ahogyan mások teszik talán, sunyin, észrevétlenül, víz alatt ? nem. Ez a mi nagy magyar írónk büszkén és nyíltan fútta taknyát a vízbe, lássa ország-világ, hogy élnek még itt bátrak is ám! Akkor egy másik fürd?z?, odaérvén nagy magyar író mellé, rászólt nagy magyar íróra, hogy lekötelezné, amennyiben nem a vízbe fújná bele a rohadt taknyát. Nagy magyar író, akit?l tudjuk, hogy ?k sokkal jobban gy?lölnek bennünket, mint mi ?ket, csak azt nem lehet tudni azóta sem egészen pontosan, hogy kicsoda a "mi", és kicsoda az "?k", szóval nagy magyar író ekkor kiugrott a vízb?l, és körberohangálván a medencét, azt ordítozta, hogy "itt inzultálják a zsidókat!"?
Meg?rzend?, emblematikus pillanat volt az, olyan pillanat, amelybe bele van s?rítve a mi egész életünk.
Mindez pedig azért jutott eszembe, mert a minap, egészen pontosan hétf?n, március 17-én este, az ATV-n, Friderikusz Sándor m?sorában egyszerre hárman fútták taknyukat a medencébe.
Az ország medencéjébe. ? maga, a nagy Friderikusz, a pompásan kihízott fejével, valamint Csillag István és Ungváry Rudolf.
Mi most utóbbira, Ungváry Rudolfra koncentrálunk, szem el?tt tartva Murphy törvényét, miszerint "az emészt?gödörben mindig a legnagyobb darabok úsznak legfelül".
Ungváry a következ?ket mondta: a Fidesz és hívei a házmesterek Magyarországának követ?i, akiknek el?dei zsidókat l?ttek a Dunába. S még olyasmit is mondott, hogy Orbán valami fundamentalista, sámánkodó, vajákos szöveget nyom, ami ellentmond a zsidó-keresztény kultúrának. Miközben ezeket mondta, Friderikusz Sándor er?teljesen bólogatott, és adta alá a lovat.
És mindezt természetesen a népszavazás okán. Pedig tudhatjuk: a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1989. évi XXXI. törvény) a 2. § (2) bekezdésében kijelenti: A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képvisel?i útján, valamint közvetlenül gyakorolja. A közvetlen hatalomgyakorlás egyik legfontosabb formája a népszavazás. Ezt tudhatjuk, valamint azt, hogy hárommillió-háromszázezer magyar választópolgár úgy döntött, eltörli a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat.
Ungváry Rudolf beteg agyában pedig máris összeállt a kép hárommillió-háromszázezer házmesterr?l, akik hamarosan zsidókat fognak l?ni a Dunába.
El?ször Gyurcsány vizelt a medencénkbe az ?szödi beszéddel, méghozzá a trambulinról. Hamar mellé állt vizelni a mainstream értelmiség. Aztán most még beléfújja orrát a medencénkbe Ungváry meg a többi, és eközben persze versenyt futnak immár nagy magyar íróval a medence körül, azt sikítozva, hogy "itt inzultálják a zsidókat!". "Nézd legott / Komédiának s múlattatni fog." Ez a jó tanács ilyenkor.
De azért nehéz.
S ha az ember még Avar Jánost, Bolgár Györgyöt, Mészáros Tamást és Dési Jánost is megnézi, nos, akkor Karinthy Cini naplóját felüti ennél az 1967-ben írt résznél: "Külön tanulmány a pesti zsidó újságírók, akiknek ugyan mindnek van rokona Tel-Avivban, de most olyan kéjjel gyalázzák Izraelt és a zsidókat, mint az ?seredeti nyilasok. Ja persze, ha lehet, a Párt mögé bújva! Ilyenkor én is antiszemita leszek, de nem az izraeli mesterkedésekt?l, hanem ezekt?l a pesti firkászoktól, akik mindig túlnyalnak." 1967-ben a pesti zsidó újságírók még Izraelt gyalázták. Ugyanezek a pesti zsidó újságírók ma az arabokat gyalázzák. Meg a Fideszt. Meg bennünket. Mert jobban gy?lölnek bennünket, mint mi ?ket. ?k a mi indok-zsidóink ? értsd: a puszta létezésük indokolja az antiszemitizmust? És csak ülünk a medencénk szélén, és nem is értjük már a versenyfutást a parton. Megértenünk. Ugyanis teljesen felesleges, fárasztó és léleköl? id?töltés ezeket megérteni. Annyi a dolgunk csupán, hogy ne engedjük ?ket az ország medencéjébe vizelni és orrot fújni. Mondjuk úgy: határozottan ne engedjük. Azon túl nézzük der?sen, ahogy rohangálnak a parton. Egy rakás szerencsétlen beteg. El fognak fáradni.
Az idéz?jelben lev? szöveg idézet Karinty naplójából.
?Ilyenkor én is antiszemita leszek?? írja Karinthy.
Ezt még talán értelmiségiek is el tudnák olvasni.
De nem olvasták. Nem is érdekelte ?ket. ?ket csak egy dolog érdekelte.
Alkalom van belerúgni a magyarba. Belefújni az orrukat a medencébe, hogy Bayerral stílusosak legyünk
Érdemes megjegyezni a nevüket.
Nekünk, magyaroknak is, hogy tudjuk kik is az igazi ellenségeink, de a zsidó honfitársainknak is, hogy tudják kik tesznek bennünket antiszemitákká.
Mert ezekt?l én is antiszemita leszek.
Az aláírók névsora:
Andai György újságíró, Agárdi Péter irodalomtörténész, Ágoston Vilmos irodalomkritikus, Bacsó Béla esztéta, egyetemi tanár, Balla Zsófia költ?, Bán Zsófia író, irodalomtörténész, egyetemi docens, Bánó Anna fotográfus, Bárdos-Féltoronyi Miklós, a louvaini katolikus egyetem ny. tanára, Bárdos Judit esztéta, Báthori Csaba író, Benda Iván fotóm?vész, Benedek István Gábor író, újságíró, Békés Pál író, Békés Vera tudományfilozófus, tudományos f?munkatárs, Bitó László író, ny. egyetemi tanár, Bodansky György köz- és magáníró, Bodor Béla irodalomtörténész, Bodor Pál újságíró, B. Köves Hajnalka szerkeszt?, Csaplár Vilmos író, Csákó Mihály szociológus, egyetemi docens, Dósai Tamara reklám-szakember, Er?s Ferenc pszichológus, egyetemi tanár, Fazekas Csaba történész, egyetemi docens, Fáy Éva könyvkiadó, Fehér Márta tudományfilozófus, egyetemi tanár, Fekete György mentálpedagógus, Fleck Zoltán jogszociológus, egyetemi docens, Dr. Fóti Éva könyvkiadó, Föld S. Péter újságíró, Gaul Emil pedagógus, egyetemi docens, Gábor György filozófus, tudományos f?munkatárs, egyetemi docens, Grüll Tibor történész, f?iskolai tanár, Gyáni Gábor történész, egyetemi tanár, György Péter esztéta, Hajdu István m?kritikus, f?szerkeszt?, Herczog Mária szociológus, egyetemi docens, Horváth Ágnes tanár, egyetemi docens, Iványi Gábor theológus, f?iskolai rektor, Jakab Attila vallástörténész, Karády Viktor szociológus, egyetemi tanár, Karsai László történész, Kálmán László nyelvész, tudományos f?munkatárs, egyetemi docens, Kelemen Éva egyetemi docens, Kelemen János filozófus, egyetemi tanár, Kende Péter, az MTA küls? tagja, Párizs, Dr. Kende Péter újságíró, Kertész Erzsébet szociálpolitikus, Kertész Péter Pulitzer-emlékdíjas újságíró, Kéri László politológus, Komoróczy Géza történész, professor emeritus, Kozák Gyula szociológus, Körmendi Zsuzsa újságíró, szerkeszt?, Krausz Tamás történész, egyetemi tanár, Kricsfalvi Péter orvos, igazgató f?orvos, Léderer Pál újságíró, Ludassy Mária filozófus, egyetemi tanár, Lukács Péter oktatáskutató, f?iskolai tanár, Majsai Tamás theológus, egyetemi tanár, Marsovszky Magdolna kultúra- és antiszemitizmuskutató, Márton László regényíró, m?fordító, Mártonffy Marcell irodalomtörténész, egyetemi docens, Molnár Gábor pszichológus, Nagy Péter Tibor szociológus, egyetemi tanár, Neményi Mária szociológus, Novák Attila történész, Pap Ágnes szociológus, újságíró, Parti Nagy Lajos író, Pálné Kutasi Éva ny. közgazdász, Perecz László filozófiatörténész, egyetemi docens, Pet?cz András író, Petschnig Mária Zita közgazdász, Pünkösti Árpád szociográfus, újságíró, Radnóti Sándor esztéta, egyetemi tanár, Ripp Zoltán történész, Rugási Gyula filozófus, egyetemi docens, Schein Gábor író, irodalomtörténész, egyetemi docens, Schwendtner Tibor filozófus, egyetemi docens, Szacsvay Pál képz?m?vész, Szalai Erzsébet szociológus, egyetemi tanár, Szalatnay Katalin ny. külkeresked?, Szilágyi Ákos esztéta, egyetemi docens, Tamás Tibor újságíró, Tatár György filozófus, egyetemi docens, Tillmann József tanár, egyetemi docens, Toronyi Zsuzsanna levéltáros-múzeológus, Törzsök Erika szociológus, Trencsényi László pedagógus, egyetemi docens, Ungvári Tamás egyetemi tanár, Ungváry Krisztián történész, Vadász János társadalomkutató, Vajda Mihály filozófus, professor emeritus, Vas Gábor könyvkiadó, Vári György tanár, Vásárhelyi Mária szociológus, tudományos f?munkatárs, Vekerdy Tamás pszichológus, Veres András irodalomtörténész, Vörös Miklós szociológus, kulturális antropológus, Závada Pál író, Zolnay János szociológus, kutató, Zvolenszky Zsófia filozófus, egyetemi tanársegéd. |
