Csak, hogy mindenki tisztában LEGYEN vele, hogyan is néz ki egy karóbahúzás:
Egy idézet, melyet csak feln?tt korú és er?s idegzet? olvasóimnak ajánlok.
?Radisav még mélyebben hajtotta a fejét, a cigányok pedig hozzáléptek, lehúzták róla a ruhát meg az inget. A mellén el?t?ntek a lánc okozta vörös égési sebek. A paraszt többé egy szót sem szólt, hanem úgy, ahogyan megparancsolták, arccal a földnek, lefeküdt. A cigányok hozzáléptek, s el?ször hátrakötözték a kezét, majd mindkét lábára a bokájánál kötelet kötöttek. A két cigány kétfelé húzni kezdte a kötelet, s szétfeszítették a paraszt lábát. Azután Merdzan a karót két kerek fadorongra fektette, úgyhogy a csúcsa a paraszt lába közé ért. Övéb?l széles, rövid kést vont el?, letérdelt az elítélt mellé, fölébe hajolt, hogy a lába között szétvágja a b? nadrág posztóját, s kiszélesítse a nyílást, amelyen át a karónak a testbe kell hatolnia. A hóhér munkájának ez a legborzalmasabb része, szerencsére, a néz?k el?tt láthatatlan maradt. Csak azt lehetett látni, amint az összekötözött test a rövid és észrevétlen késszúrástól megrándul, derékig fölemelkedik, mintha föl akarna kelni, de nyomban utána visszazuhan, és tompán a deszkára üt?dik. Mihelyt a cigány ezt elvégezte, fölugrott, fölkapta a földr?l a fabunkót, és lassú, kimért ütésekkel verni kezdte a karó alsó, tompa részét. Két ütés között egy kissé megállott, el?ször a testet megszemlélte, amelybe a karó behatolt, aztán a két cigányt, figyelmeztetve ?ket, hogy lassan és egyenletesen húzzák a kötelet. A paraszt szétfeszített teste görcsösen rángatózott, a fabunkó minden ütésénél meggörbült és vonaglott a gerinc, de a kötelek kifeszítették és kiegyenesítették. Mindkét parton olyan nagy volt a csönd, hogy minden ütést, aztán a meredek partról annak minden visszhangját ki lehetett venni. A legközelebb állók még azt is hallhatták, hogy az ember homloka minden ütés után a deszkához ver?dik, s emellett még egy más, különös hangot is; de ezt sem jajgatás, sem fohászkodás vagy hörgés nem volt, hanem a szétfeszített és megkínzott testb?l csikorgásféle tört el?, mint mikor valaki a sövényt gázolja vagy fát tör. Minden második ütés után a cigány a kifeszített testhez lépett, füléje hajolt, s megvizsgálta, vajon a karó helyes irányban halad-e, s mikor meggy?z?dött arról, hogy az élethez szükséges egyetlen fontosabb bels? részt sem érintett, visszatért a helyére, és folytatta munkáját. Mindezt a partról alig lehetett hallani, még kevésbé látni, de mindenkinek reszketett a lába, elsápadt az arca, és kezén kih?ltek az ujjak. Aztán egyszerre csak megsz?ntek az ütések. Merdzan észrevette, hogy a jobb váll fels? részén megfeszülnek az izmok, és a b?r emelkedni kezd. Gyorsan odalépett, és ezt a kidudorodott részt keresztben átvágta. Sápadt vérsugár tört el?, el?ször csak gyöngén, aztán er?sebben. Még két-három könny? és óvatos ütés, aztán az átvágott helyen kibukkant a karó megvasalt csúcsa. Még kett?t-hármat ütött a karóra, míg csúcsa el nem érte a jobb fül magasságát. Az ember karóba volt húzva, mint parázs fölött a birka, csak éppen a karó csúcsa nem a száján jött ki, hanem a hátán, s a belsejében nem sértett meg er?sebben semmit, se szívet, sem tüd?t. Akkor Merdzan eldobta a fabunkót, és az áldozathoz lépett. Végigszemlélte a mozdulatlan testet, megkerülve a vért, amely el?szivárgott onnan, ahol a karó behatolt és el?bukkant, s kis tócsákba gy?lt a deszkán. A két cigány hátára fordította a megmerevült testet, s a lábakat a karó aljához kötözte. Ezalatt Merdzan azt figyelte, él-e még az ember, s figyelmesen szemlélte az arcát, amely megduzzadt, s szélesebbnek, nagyobbnak látszott. A szeme tágra nyílt s nyugtalan volt, de szempillái nem mozdultak, a szája tátottan állt, az ajka görcsbe merevedett, el?fehérlettek összeszorított fogai. Az ember már nem tudta mozdítani arcizmait, s ezért az arca inkább lávának látszott. A szíve azonban tompán vert, s a tüdeje rövid és meggyorsult lélegzettel dolgozott. A két cigány, mint nyársra húzott birkát, fölemelte. Merdzan rájuk kiáltott, vigyázzanak, ne rázzák a testet, s maga is segített nekik. A karó alsó, vastagabb részét beleállították a gerendák közé, nagy szögekkel odaer?sítették, aztán hátulról egy rövid léccel alátámasztották, azt is hozzászögezték a karóhoz és az állvány gerendáihoz." |