Erdemes elolvasni!
" A Trianon óta eltelt közel száz esztend? története arról szól, hogy Erdélyt mindig kiszipolyozta Bukarest. Erdélynek végre el kell foglalni az ?t megillet? helyet. Ilyen értelemben úgy is fogalmazhatnék, hogy a célom Erdély gyakorlati csatlakozása az Európai Unióhoz ? mondta a Demokratának T?kés László királyhágó-melléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, független európai parlamenti képvisel?jelölt.
- Mióta eld?lt, hogy indul a májusban esedékes romániai európai parlamenti választáson, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egységbontással, az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletének veszélyeztetésével vádolja önt.
- Épp most kerül nyomdába egy kötet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kiadásában Párbeszéd címmel. 2004 januárja, vagyis gyakorlatilag az EMNT megalakulása óta állhatatos következetességgel törekszünk a romániai magyar közélet összefogására. A közvélemény el?tt a két tusnádfürd?i találkozó a legismertebb esemény ebben a folyamatban. A legutóbbi id?szakban november óta háromszor találkoztunk Markó Béla szövetségi elnökkel, s ezzel párhuzamosan több szakért?i tárgyalást is tartottunk, amelyek az erdélyi magyar nemzeti minimum leszögezését, egy közös, nemzetközi érvény? autonómia-nyilatkozatot, egy magyar-magyar egyeztet? fórum létrehozását és a közös európai parlamenti választási lista létrehozását célozták. Három hónapon keresztül áltatott bennünket az RMDSZ elnöke és vezet?sége, de minden próbálkozásunk meghiúsult abban a pillanatban, amikor az RMDSZ Operatív Tanácsa és a Szövetségi Képvisel?k Tanácsa önkényesen semmibe vette a megel?z? tárgyalásokat, az ott született egyezségeket, s egyszer?en kijelölte az európai parlamenti jelöltjeit. Ez az eljárás politikailag és etikailag egyaránt elfogadhatatlan.
- Pedig az egységes indulást sürgette Sólyom László köztársasági elnök úr, s ugyanerre kérték Markó Bélát nyílt levélben neves magyar közéleti személyiségek, többek között Csoóri Sándor, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök úr, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Martonyi János egykori külügyminiszter, Bábel Balázs kalocsai érsek.
- Az Erdélyi Református Egyházkerület is összefogásra hívott fel, de ez sem volt elég az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes képviseletéhez. Ekkor dönteni kellett, hogy a pártegységet fogadjuk el, vagy a nemzeti érdeket és a nemzeti összefogás gondolatát képviseljük. Kényszerhelyzetben vállaltam hat civil szervezet és több erdélyi magyar egyház felkérésére az egyéni jelöltséget. Hangsúlyozom, hogy csak formailag vagyok független jelölt, hiszen az erdélyi magyarság egészének érdekeit kívánom képviselni. Mindezek miatt nem is kívánok reagálni az egységbontás szakállas vádjára, hiszen ez épp olyan, mint amikor odaát, Kis-Magyarországon azokat vádolják a nemzet megosztásával, akik a régi kommunista rendszer megosztó politikájának következményeit szenvedik el. Ilyen tekintetben párhuzamot látok Erdély és Magyarország között.
- Miben nem sikerült megegyezni az RMDSZ-szel?
- Az érdemi megállapodásnak még a közelébe sem jutottunk, mert mint utóbb kiderült, az RMDSZ vezetése részér?l csupán taktikázásról volt szó. Mímelték a párbeszédet, hogy ez arculati t?két hozzon nekik, s azt mondhassák, íme, az RMDSZ milyen nyitott. Valójában azonban sosem vették komolyan ezt a párbeszédet.
- Milyennek ítéli a saját esélyeit azt figyelembe véve, hogy az RMDSZ mögött komoly apparátus, nyomásgyakorlási potenciál, média és nem utolsósorban pénz áll a kampány során, míg az önnek az induláshoz szükséges százezer aláírást gy?jt? civil és egyházi szervezetek jóval szerényebb lehet?ségekkel rendelkeznek?
- Az emberek szomjazzák azt az összefogást, amit évek óta szorgalmazunk. A november elején elkezdett párbeszéd mérhet?en nagy népszer?ségnek örvendett. És amikor az emberek rádöbbentek, hogy a nyitottság eljátszására az RMDSZ-nek csak akkor van szüksége, amikor ezt a pártérdek diktálja, s amikor rájöttek arra, hogy az autonómia kérdését az RMDSZ csak kampányjelszóként használja, akkor a politikailag aktív és tájékozott szavazók meg fogják büntetni az RMDSZ-t. Az aláírásgy?jtés kezdete óta azt tapasztaljuk, hogy olyan emberek állnak mellém, akiknek elegük van abból, hogy nem csak a román hatalom, hanem a magyar érdekszövetség is félre akarja vezetni ?ket. Meggy?z? a támogató aláírások összegy?lésének tempója és az áldozatvállalás, hiszen sokszor kell a minket támogatóknak áldozni az idejükb?l, hogy egy központi helyre elmenjenek, ahol aláírhatják az íveket.
- Tettek-e jogi lépéseket a román választási szerveknél azok után, hogy egy RMDSZ-es polgármester rend?ri fellépéssel fenyegette meg a püspök úrnak aláírásokat gy?jt? fiatalokat, az Erdélyi Magyar Ifjak tagjait?
- Ennél cifrább dolgok is történtek. Tudunk olyan esetr?l, hogy a magyar költségvetésb?l származó oktatási támogatás, a nyugdíjak vagy a f?tési támogatás kifizetését az RMDSZ-t támogató aláíráshoz kötötték Volt rá példa, hogy a polgármesteri hivatalok alkalmazottai mentek munkaid?ben támogatókat gy?jteni. Mindazonáltal nem hiszem, hogy érdemes lenne sorozatban följelentéseket tenni, mert az csak olaj volna a t?zre.
- Mik a legfontosabb vezérelvek, amiket képviselni szeretne az Európai Parlamentben?
- Ha nagyon tömören akarok fogalmazni, akkor a közösségi önrendelkezésben foglalnám össze mindazt, amit képviselni szeretnék. Ebb?l minden egyéb levezethet?, így a magyar tanügyi autonómia, a magyar nyelv? egyetem ügye, a kulturális autonómia, az önkormányzati önállóság, Székelyföld területi autonómiája, a tulajdonviszonyok rendezése vagy az egyházi autonómia kérdése. Ez természetesen gazdasági fellendülést is jelentene. Dél-Tirol Ausztria, Katalónia Spanyolország legfejlettebb régiója. A Trianon óta eltelt közel száz esztend? története arról szól, hogy Erdélyt mindig kiszipolyozta Bukarest. Nemrég került nyilvánosságra Iuliu Maniu román egységpolitikus levele, amit a román királyhoz írt az 1930-as években. Ebben Maniu azt írja, hogy ? és társai abban bíztak, hogy a Kárpátokon túli Románia Erdély szintjére emelkedik, ehelyett azonban Erdélyt züllesztette le a Regát. Erdély végre el kell foglalja az ?t megillet? helyet. Ilyen értelemben úgy is fogalmazhatnék, hogy a célom Erdély gyakorlati csatlakozása az Európai Unióhoz.
- Vannak konkrét elképzelései?
- Szükségesnek látom a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartája mintájára egy egységes autonómia-charta megalkotását, hogy a különböz? kisebbségben él? nemzeti közösségek ne esetlegesen követeljék a maguk önrendelkezését, hanem az legyen egy egységesen szabályozott követelmény. Tizennyolc év után most a valódi képviselet megteremtésére nyílik alkalom. Én az egész erdélyi magyar közösséget és természetesen a csángókat is képviselni szeretném az Európai Parlamentben.
- Mit jelentene a siker?
- Azt mondta egy barátom nemrég, hogy ezel?tt tizennyolc évvel Temesváron kivívtuk a románoknak azt a lehet?ségét, hogy szabadon választhassanak. Ideje volna végre a magyaroknak is kiharcolni ezt a jogot. A kampányom jelmondata is ez: Temesvártól Brüsszelig. Az oda vezet? út els? lépését kétségtelenül Temesváron tettük meg 1989-ben, s ennek az útnak a lényege az, hogy le kell számolni a kommunista örökséggel. A magyarság nyomorúsága egyrészt a trianoni diktátumban, másrészt a kommunista diktatúrában gyökerezik. Az európai uniós tagság jó esélyt kínál, hogy leküzdjük ezt a kett?s visszahúzó örökséget.
Ágoston Balázs, Magyar Demokrata " |
