Fred: Erdély eurórégióvá válásának tényleg jelent?s ellenzéke van, els?sorban a bukaresti román vezetés részér?l, egyébként számomra már az is nagy el?rehaladás, hogy román értelmiségiek is támogatják a regionális állam kialakítását, lásd www.provincia.ro. Lehet, hogy Romániában egy polgárháborúnak kell kirobbanni, hogy a gazdasági racionalitások felülkerekedjenek, és Erdélyb?l Szlovénia és Horvátország példájára gazdaságilag növeked? régió lehessen. Mindenesetre, én kívülállóként nem avatkoznék bele.
Magyarország nemzetközi megítélését nehéz lenne Nagy-Britanniához hasonlítani, egyrészt mert nem vagyunk Angliával egy súlycsoportban (ez a reálpolitika), másrészt Angliában sosem volt állami szintre emelve a diszkrimináció, míg Magyarországnak ezen a téren sajnálatosan negatív el?élete van (numerus clausus, zsidótörvények, stb.), amellett, hogy a rossz oldalon fejeztük be a második világháborút. Ausztriában (ott is kísért a náci múlt, igaz?) az volt a probléma, hogy fennált a veszélye annak, hogy egy széls?ségesen nacionalista, fasisztoid irányvonal az állampolitika szintjére emelkedjen (ez természetesen ellentétes az EU alapelveivel). A békeszerz?désekben nem szabad a nagyhatalmakat hibáztatni, Magyarország elvesztette a háborút, ráadásul "hullarablóként" (Teleki Pál) m?ködött közre a szomszéd országok feldarabolásában, ezt sosem szabad elfelejteni, és ezért neuralgikus pont a környez? államok magyarságának helyzete is. A visszacsatolással kapcsolatban: dolgozni és tenni mindig csak konkrét, jól meghatározott el?nyökkel járó célokért szabad és kell (a csupán szimbolikus nyereség semmit nem ér). A kedvenc kaja csak egy metafora volt, a lényeg az egész kárpát-medencei térség biztonsága és prosperitása. |
