Construct:
Lepd meg szeretteid!
részletes keresés
feliratkozás
Nemzeti rock koncertek, ?störténeti és ismeretterjeszt? el?adások, fesztiválok, kulturális rendezvények.
A nemzeti rock legjobbjai, magyarock-legendák kiadatlan felvételei, népzene, irredenta dalok
Momentán oldalunkat 96 f? böngészi, bejelentkezett: 0 f?.
Kellemes, és hasznos id?töltést kívánunk.Köztörvényesek vagy forradalmárok?
2006. szeptember 25. 11:36
HunHír.Hu
Sólyom Lászlóval mindketten emlékszünk arra, hogy Ger? Ern? (a girnyó és a habver?) kit nevezett ötven évvel ezel?tt cs?cseléknek. A tüntet?ket, az utcai torlaszokat emel?ket, a kockaköveket dobálókat, a Rádió székházát ostromlókat - fogalmaz honlapján Duray Miklós felvidéki politikus Sólyom megnyilatkozása kapcsán. Hozzáteszi: a pesti srácokat nevezte így - akiket, illetve akik emlékét ma az ötvenhatos forradalom h?sei között tartjuk számon és tisztelünk.
Tisztelettel adózom a Magyar Szocialista Párt azon tagjainak és volt tagjainak, akikre nem vonatkoznak szavaim.
Megostromolták a magyar (magyarországi) közszolgálati televízió székházát 2006. szeptember 17-ér?l 18-ára virradóra. Ez az els? eset a világtörténelemben, hogy az MTV székházát - még ha rövid id?re is - a magyarországi kormány politikája ellen lázadók foglalták el. Eddig - 1957 óta - csak annak lehettünk a tanúi, hogy az épületet kommunisták vagy magukat félrevezet?en liberálisnak valló alakváltozataik tartották uralmuk alatt - az ett?l eltér? kísérleteket rövidségük miatt nem érdemes számon tartani.
A televízió képerny?jér?l elénk tárulkozó látvány valóban sok kételyt támasztott a néz?ben. Miért kell felgyújtani az ott álló személygépkocsikat? Miért kell rongálni a néhai T?zsdepalotát, mely most az MTV székháza? Miért kell nekiesni kalapáccsal és vés?vel a néhány méterrel odább magasodó szovjet-emlékm?nek, hiszen az csak a második világháborúba belehajszolt szerencsétlen közép-ázsiai katonák tetemeinek, eredetileg köztörvényes b?nöz?knek tiszteleg?
Ezek jogos kérdések és kételyek, amelyek a középszint? értesüléssel bíró emberekben fogalmazódnak meg és - esetleg - felháborodást váltanak ki bel?lük.
A kérdések és kételyek helyénvalók, f?leg akkor, ha nem értjük az összefüggéseket. Akik viszont értik, azokat más döbbentett meg. Az biztosan nem érte ?ket váratlanul, hogy a tüntet?k célkeresztjében álló miniszterelnök, fed?nevén Gyurcsány (mert lehet, hogy a neve sem valódi, mert azt is hazudja), az ostromlókat válogatás nélkül köztörvényeseknek nevezte, hiszen a saját b?rér?l van szó, arról az Apró(cska) gyurcsányb?rr?l, mely nem tévesztend? össze a kutyab?rrel, mert az nemesebb küldetés?.
Számomra az okozta az igazi megdöbbenést, hogy Magyarország legf?bb közméltósága sem különböztette meg a lázadókat azoktól, akik az ilyen körülmények között kialakuló normákat átlépik és kihívóan garázdálkodnak. S?t, a háttérben álló tüntet?ket, akik nem dobáltak semmit a televízió székházára, csak szurkoltak az ostromlóknak és fékezni igyekeztek a túlzottan heveseket, cinkosoknak, azaz b?ntársaknak nevezte.
Körülbelül egyid?s vagyok Sólyom Lászlóval, ezért mindketten emlékszünk arra, hogy Ger? Ern? (a girnyó és a habver?) kit nevezett ötven évvel ezel?tt cs?cseléknek. A tüntet?ket, az utcai torlaszokat emel?ket, a kockaköveket dobálókat, a Rádió székházát ostromlókat. A pesti srácokat nevezte így - akiket, illetve akik emlékét ma az ötvenhatos forradalom h?sei között tartjuk számon és tisztelünk. Azokat az akkori girnyó miniszterelnök már nem min?síthette a nagy nyilvánosság el?tt, akik felakasztottak néhány véreskez? ávóst, mert akkor ? már egy patkánylyukban lapult, ott pedig nem volt hangrögzít? sem gyorsíró, így hát nem maradtak fenn értékes szavai az utókorra.
Nem akarom összemosni a h?söket a h?zöng?kkel, a randalírozókat a revolucionáriusokkal, a vandálokat azokkal, akiknek a béket?résük vad dühvé változott. De legyünk mértéktartók és igazságosak a véleményünk megalkotásában, amikor az események zajlásával egy id?ben véleményezzük az éppen zajló történelmet alakító eseményeket.
Vegyük sorra - a mostani események szempontjából - közelmúltunk és megélt történelmünk néhány fontos állomását.
Miel?tt leltárt készítenénk err?l, idézzük fel az MTV székházának ostromában megsérült egyik honpolgár szavait: "erre vártam tizenhat éve". Mivelhogy a kor embere vagyok, tökéletesen értem ?t: nem a televízió székházának ostromára várt több mint másfél évtizedig, hanem arra, hogy birtokba vehesse a kommunista hatalom egyik megmaradt jelképét, és úgy érezhesse - legalább néhány percig -, hogy ott most ? az úr. Ez az ember nem közintézményt, nem közvagyont ostromolt meg, hanem egy jelképet: a rendszerváltozás után is helyén maradt korábbi hatalmi elit szellemi és lelki terrorjának egyik jelképét, amely azóta is - az ? adófizet?i pénzén - vezeti ?t félre.
Ha ezt megértjük, akkor befogadóképességünk körében sok más dolgot is megértünk. Azt is, amit a magyarországi közszolgálati televízió egyik közismert munkatársa nem érthet: miért nem legitim a 2006 tavaszutóján beiktatott magyarországi kormány. S?t nem legitim a parlament kormánypárti részének túlnyomó többsége sem. Aki ezt érti, annak nem kell magyarázni, hogy miért. Aki nem akarja érteni, annak talán érdemes még egyszer, talán utoljára elmondani, hogy aki tudatosan félrevezeti a választópolgárokat és ennek a b?nnek a tudatával kormányoz, illetve ül be a parlamentbe támogatni a kormányt, az nem csak a politikai legitimitását vesztette el, hanem a közjogit is, mert tette legalább olyan súlyos, mintha meghamisította volna a választási eredményt - ugyanis a félrevezetés és a hamisítás nem beválthatatlan választási ígéret, hanem csalás. Azt a véleményt is megkockáztatnám, hogy ez a kormánypárti elit létében alkotmánysért? -, de ennek a megítélése terhelje Magyarország államf?jét.
Nem csupán az MSZP balatonöszödi frakcióülésén, a 2006. május 26-án elhangzott miniszterelnöki beszéd nyilvánosságra kerülése óta tudjuk, hogy ennek a pártnak a politikusai - kis kivétellel - hazudnak, egyesek pedig közvagyont is lopnak. A rendszerváltozás óta folyamatosan és tudatosan félrevezetik a polgárokat. Ennyiben igaza van a Gyurcsány fed?nev? embernek: tizenhat (s?t hatvanegy) éve hazudnak, de nem mindenki, csak ?k, a kommunisták és mai utódaik, akik az MSZP-ben leltek búvóhelyre.
Célzatosan csupán három olyan hazugságot említek meg, amellyel az egész nemzetet, és nem csak a magyarországi részét károsították.
Az els? demokratikus és szabad választás eredményeként megalakult, s egyben rendszerváltoztató kormány egy olyan romhalmazon - a kádári örökségen - kezdett építkezni, amelyben az államháztartás hiányosságai jelentették a legveszélyesebb csapdákat. A pénzügyi egyensúly megbillenthet?ségével sakkban lehetett tartani az új kormányt, nemcsak a gazdasági döntéseinek meghozatalát, hanem a politikai döntéseket is. Így vált átmenthet?vé minden rendszerváltozás el?tti érdek és féreg, ám a felel?sség az Antall-kormány nyakában maradt, beleértve a gazdasági terheket is, amelyek törvényszer?en és aránytalanul áthárultak a polgárokra. Az MSZP els? nagy hazugsága - amely Horn Gyulához köt?dik - az volt ekkor, hogy azért csökken a polgárok életszínvonala, romlik a megélhetés lehet?sége és verg?dik az államháztartás, mert az Antall-kormány nagyobb teret szentel a határon túli magyaroknak, mint a szomszédságpolitikának. Ez rontja az ország gazdasági megbízhatóságát. Mikor 1994-ben átvette a kormányzást Boros Pétert?l, neki sem maradt más választása, mint a saját korábbi pártja által szétrabolt és eldorbézolt gazdaságnak a ráncba vétele - az adófizet?k terhére, a Bokros-csomag bevezetésével.
Az MSZP másik nagy, az egész nemzetet érint? hazugsága - amelyet immár Kovács László testesített meg - a státustörvénnyel kapcsolatos. Nem csak az a félrevezetése a magyarországiaknak, hogy a törvény huszonvalahány millió román munkavállalót fog beáramoltatni Magyarországra, akik elesznek el?lük mindent - ez a hazugság egyébként állítólag Gyurcsány Ferenc leleménye volt -, hanem az a - nemzetárulásnak min?síthet? - tevékenység, mellyel pártkapcsolataik révén megszervezték a törvénnyel szembeni nemzetközi bírálatokat is. Ett?l a vétségt?l a koalíciós társ, az SZDSZ sem mentesülhet.
A harmadik nagy hazugság-mutatvány az állampolgárságról szóló népszavazás körül zajlott. Ez egy olyan összeesküvés-elmélet lehet?ségét is rejti magában, melyben az MSZP vagy akár az SZDSZ is, a Magyarok Világszövetsége és a román titkosszolgálat vagy egyéb titkos szolgálatok m?ködtek együtt. A kezdete még a D-209-es néven ismert - elfelejtett, polgári nevén Medgyessy Péter - miniszterelnökhöz köt?dik, de kibontakozása a maga igazán gennyes mivoltában már Gyurcsány Ferenc egyik "életm?-gyöngye" - és Kuncze és Hiller, e könnyen elfelejthet? férfiak közrem?ködésével kerekedett ki. A tétje ennek a hazugsághalmaznak nem volt kisebb, mint a magyar nemzet megalázása és további forgácsolása. Az MSZP jól m?köd? hazugsággépezete ezúttal azt találta ki, hogy ha az elszakított magyarok ismét magyarországi állampolgársághoz jutnának, elszívhatnák a magyarországi nyugdíjasok nyugdíjalapját és egyáltalán: gazdaságilag romba döntenék az országot. Noha, neki, a miniszterelnöknek kellett volna tudni a legjobban, hogy az útlevélre való jogosultságon kívül csak az életkorral járó kedvezményeket kaphatta volna meg minden elszakított magyar, és ezt is csak az, aki kérvényezi a magyar állampolgárságot - de aki az Európai Unió polgára, annak, minden alanyi jogon járó kedvezményre joga van Magyarországon, még ha portugál is, vagy esetleg hátramaradt mór.
A legutolsó, 2006-os nagy hazugsága (hazugságuk együtt az SZDSZ-szel) a gazdaság hatalmas dübörgésér?l és arról szólt, hogy lendületben az ország. Emiatt Magyarországot mindenki irigyli - mondták sokszor. Ez annyiban érintette az összmagyarságot - és ezt Magyarországon az MSZP által megtévesztett tömegek nem is tudták, de a határon túlról nézve nyilvánvaló volt -, hogy ez is hazugság. Hiszen Romániában, Szlovákiában és Szerbiában a magyaroknak olyan kormányzati tapasztalatuk volt, mely szerint láthatóvá vált az, amit Öszödön Fletó, azaz Magyarország miniszterelnöke kimondott, hogy semmit sem tettek kormányzásuk négy éve során. A határon túl szégyenkeznie kellett minden ott él? magyarnak amiatt, hogy a nemzetnek, Gyurcsány személyében egy ilyen hazudozó, hitvány politikusa van, de egyúttal rettegnie is, egy ilyen Magyarország mellett minden elszakított magyar kiszolgáltatobbá vált, és egyre inkább azzá válik.
De ha mást nem tekintünk is mérvadónak, mint a miniszterelnöknek a hazudozásra vonatkozó beismerését és az ország (a nemzet) lekurvázását pártjának megválasztott képvisel?i el?tt, ez már elegend? a legitimitás megkérd?jelezésére. Köztörvényes b?ntetteir?l csak azután lehet majd nyilvánosan beszélni, ha lelép. Baló György tette fel neki a kérdést a televízió nyilvánossága el?tt: mennyit kell Magyarországon lopnia valakinek ahhoz, hogy sérthetetlenné váljék? - Ezt lehetett volna akár a tisztázás szándékaként is értékelni, de ebben az esetben az nem volt egészen világos, hogy ez az érdekl?dése a televízió elhíresült munkatársának önérdek? volt-e, vagy a köznek akart segíteni.
Mindezek után felteszem a kérdést: miért kell azokat az embereket köztörvényes b?nöz?knek nevezni, akik egy ilyen kormány hatalmának egyik jelképét, a közszolgálati televízió épületét ostromolták meg?
Tévedés ne essék, nem az értelmetlen rombolással, rongálással, vandalizmussal értek egyet, a provokáló garázdákat pedig elvileg gy?lölöm, mert ?k er?sítik a legitimitását vesztett hatalmat. De ez az ostrom az események része volt - mégha a kormány fizetett ügynökei váltották is ki -, mert erre az után került sor, hogy durván megakadályozták egy olyan felhívásnak a beolvasását, mellyel az utcára vonuló tüntet?k és az otthonmaradtak nagy része is egyetértett. Egyébként a felhívás szövegét maga Baló György olvasta be két nappal kés?bb a korábban ostromlott köztelevízióban. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a mobiltelefonok világában és a kereskedelmi televízióadások rohamos térhódításának korában már elavult a forradalmaknak az a forgatókönyve, mely szerint el kell foglalni a közszolgálati televízió székházát. De ennek a tettnek szimbolikus jelent?sége mégis megmaradt - f?leg ott, ahol az innen kapott hír - még ha hamis is - valódivá magasztosul.
Várom, hogy végre mikrofon és kamera elé álljon egy magyarországi politikus és nyíltan elmondja, mi miatt olyan kitartóak a tüntet?k most, szeptemberben a Kossuth téren, és néhányan miért vesztik el a türelmüket?
Azért várom , mert ez lehet az igazság pillanata.
Végre ki kell mondani, hogy az ötvenhatos forradalmat követ? harminchárom év az ellenforradalom korszaka volt, és hivatalos politikusai voltak az ellenforradalmárok. Ezeknek nagy része a rendszerváltoztatás évét megel?z? két évében átöltözve, pártot vagy pártelnevezést változtatva, csendesen és megsokszorozódva sikeresen betelepedett az új politikai szerkezetekbe, s?t 1994-ben ismét megkaparintotta a hatalmat. Mi több: jelenleg is a nyakunkon, a magyarországiak és az egész nemzet nyakán ülnek.
Eddig, nagy nyilvánosság el?tt csak két ember mondta ki az igazságot. Orbán Viktor 1989. június 16-án az ötvenhatos mártírok újratemetésén és Wittner Mária 2001. február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapján elmondott parlamenti beszédében. Ám eközben még mindig itt járkálnak közöttünk a forradalmárok gyilkosai, a vérbírók, a halálos ítéletet kér? ügyészek, a kádári korszak b?nöz? politikusai és maguk diktálják nekünk vagy fiaik, lányaik vejeik, esetleg más rokonaik segítségével, hogy miként kell cselekednünk megdics?íttetésük érdekében.
Mindez ellen készült szeptember 23-án tüntetésre az ország és a nemzet a H?sök terére Ugyanoda, ahol nyolcvankilenc június tizenhatodikán zajlott az újratemetési szertartás. A helyszín egybeesése jelképes. Ott kellene végre eltemetni a kommunizmus maradványait és békésen elküldeni továbbéltet?it, ahol az áldozatait temettük.
És ha ez megtörténne, akkor mondhatnánk ki bátran, alkotmányos felel?sségünk tudatában: ki a köztörvényes, ki a forradalmár.
De amint látjuk, a régi rendszer átöltözött korifeusai szégyentelenül nyargalásznak közöttünk, Gyurcsány fed?nev? ügynökük pedig folytatja nemzetközi méret? hazudozásait, hiszen szeptember 22-én éppen Berlinben bukott le, amikor a német kancellár szavait hamisította meg. Közben sikeresen korlátozzák a demokráciát, hiszen a titkosszolgálatuk és rend?rségük hazudta, hogy valakik robbantásos merényletekre készülnek az ellenzék tüntetésén, amit nekik nem áll módjukban megakadályozni. Persze, hogy nem tudnák megakadályozni, ha ?k maguk hajtanák végre.
Hát, ez ellen szokás fellázadni, és az így megvalósuló változás jelenti a forradalmat.
Pozsony, 2006. szeptember 22.
Duray Miklós
Felvidék | F?oldal | Küldje el ismer?sének(Előzmény: Construct, 2006.09.25. 00:09:30) |
