Construct: Sokat gondolkodtam ma ezen az egész dolgon(látod, mennyire megérintett a téma?). Próbáltam szubjektíven nézni a dolgokat, próbáltam (ám legyen) a szlovákok fejével átgondolni az egészet. Megpróbáltam beleélni magam egy szlovák, illetve egy szlovákiai magyar helyzetébe. És tudod arra jöttem rá, ha a szlováknak nézeteltérése támad a szlovákiai magyarral szemben, akkor nem biztos, hogy az anyaország határozottan kiáll a szlovákiai magyar mellett. Ha egy szlováknak nézeteltérése van egy magyarral(egyes számban beszélek az egyszer?ség kedvéért, de vonatkoztathatsz az egész népességre), akkor is a szlovákiai magyaron csattanik az ostor. Tudod, kezdelek már érteni. Hiszen az aktuálpolitikai helyzetben nagyon kevés az esély arra, hogy visszakapjuk belátható id?n belül Felvidéket. De ha még jobban uszítunk, akkor talán pont azokat bántjuk, akik a testvéreink. Azaz Benneteket! Kérlek cáfolj meg, ha nem lenne igazam!
De ezzel nem azt akarom mondani, hogy adjuk fel az egészet, és mondjunk le mindenr?l! Lehetne ezt az egész dolgot fokozatosan is csinálni. Lehet, hogy a szép szó, és a jóakarat(tudom, nyálas, sablondumának hangzik, de van benne valami) közelebb hozhatná a két országot. Talán ha érezhetnék azt a szlovák emberek, hogy jó Magyarországgal jóban lenni. Ez már egy fontos lépés lenne.
Keressük meg azt a pontot, ahol a dolgok elfordultak rossz irányba. 19. század, a sokat emlegetett magyar elit, és a még többet emlegetett fülük botja, ami, mint tudjuk, nem volt hajlandó mozdulni. Lehet, hogy innen kellene kezdeni? Lehet, hogy azt kéne megnézni, hogy a szlovákok miért is nem érezték magukat jól a Magyar Királyság polgáraiként? Vajon hogy lehetne ezt a hibát helyrehozni. Talán tényleg egy bocsánatkéréssel? Talán tényleg lennie kellene a magyar parlamentben is egy embernek, aki elmondana egy Beszédet? Lehet, hogy van benne valami! Kedves Construct, várom ezzel kapcsolatban a véleményed! De nem csak a tied, mindenkiét, akinek esetleg van jobb ötlete!
Igazságot Magyarországnak! |
