Construct:
Ne tagadjuk le, sok igazság van a beszédben. De azért azt ne felejtsük el, hogy a történelem olyan darabkái lettek kiragadva, amelyek Szlovákiát az adott szövegkörnyezetbe(megbánó, magasztaló, sajnáltató) illett.
Ne tagadjuk le, hogy valóban a 19. században, inkább úgy mondanám, hogy a felvilágosodással kezd?dtek meg a Magyarországon él? kisebbségek identitástudatának kibontakozása. De akkor tegyük fel a kérdést: Álmodhattak-e valaha is ezek a kisebbségek arról, hogy elszakadva Magyarországtól, az ? saját államaikat hozzák létre? Szerintem ez a legmerészebbekben sem fordult meg. ?k megelégedtek volna annyival, ha valóban elismerik ?ket, és esetleg(ez volt a csúcs) autonómiát kapnak. Az akkori magyar elit, valljuk be, a füle botját sem mozdította ezekre a kérésekre.
De térjünk vissza egy pillanatra pl arra, hogy "Szlovákia képezte a határt az Oszmán-birodalom, és a civilizált Európa között." Valóban a Felvidék volt akkoriban, amely a három részre szakadt országból "Magyarországot"(ezt vedd képletesen) képezte. Valóban ott lehettek a tótok is. De azt azért nem értem, hogy mi közük volt a tótoknak a török elleni harcokhoz? Vagy mennyi hadjáratot vezettek a tótok a török ellen? Aki ilyenr?l tud, az kérem jelezze.
De ha szó esett 1848ról a beszédben, akkor megkérdezném, hogy hol volt a "szabadságáért harcoló szláv nemzet" akkor, amikor az oroszok betörtek az országba. Vagy talán azokra a szerb "testvéreinkre" gondoltak, akik az osztrákkal fej fej mellett törtek ránk?
Tehát ez a beszéd összességében egy békülékeny hablagy, ami békülésre szólít fel. A békülésnek az ára: "Fogadd el ezeket magyar. Rúgj még egyet magadba, mert már megtetted 100szor, tedd meg 101szer!"
Én azt mondom, és ez az én véleményem: köszönöm, nem! Vesszen Trianon! Igazságot Magyarországnak!(Előzmény: Construct, 2006.06.09. 23:43:36) |
