Szomor Iván: Trianoni himnusz
Ki tudja merre, merre visz a végzet, Göröngyös úton, sötét éjjelen. Vezesd még egyszer gy?zelemre néped, Csaba királyfi, csillagösvényen. Maroknyi székely úgy áll mint a szikla, Népek harcának zajló tengerén. Fejünk az ár, jaj százszor elborítja, Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!
Áldott hazánknak délvidéki népe Ezredév óta drága kincs nekünk. Gy?ztes hatalmak elrabolták t?lünk, De szívünkben mi sosem feledünk! Szabadka, Zombor, Újvidék és Bácska Mennyit kell szótlan ma is t?rnötök. De sziklasírban, régen eltemetve, Vigyáz s er?t ád sok-sok ?sötök.
Szép Felvidékünk és te, Kárpátalja, Hazánknak ?si, gazdag tájai, Történelmünknek h?si korszakában De sokszor védtek büszke várai! Ungvár és Munkács, Kassa, Krasznahorka, Lakóid ma is egytestvér velünk. Segítsed ?ket, magyarnak maradni, Védd nemzetünket, kérünk, Istenünk! |