Attila:
Látom, tényleg nem kezdte el még senki sem pontokba szedni a válaszokat, de ha követed a vitafórum eddigi el?zményeit, akkor abból nagyjából kihámozhatüó lenne a lényeg. Ám legyen, megpróbálom én a saját (és elég sok hozzám hasonlóan gondolkodó magyar ember) szemszögéb?l megadni a választ a felmerült kérdésekre. (Annál is inkább, mert ahogy azt már a Trianon Társaság is megírta korábban, ennek az oldalnak pont az a célja, hogy interaktív fórumot biztosítson ENNEK a témának, és f?ként ennek, nem pedig a lenácizásnak és lezsidózásnak stb.).
1. Kinek kellene indítványozni ezt a kérdést?
El?ször is: a magyar közvéleménynek kell hiteles(!), pontos, a valóságot bemutató adatokat kapnia, hogy az, aki el?áll ezzel a problémával, tényleg mondhassa, hogy a magyarság nevében lép fel. Másrészt el kell jutnunk addig, hogy tényleg lehessen a közvéleményt err?l tájékoztatni, társadalmi vitát kezdeményezni, mert ma ugyebár rögtön széls?jobbos antiszemita állat lesz, aki ki meri ejteni a "Trianon" szót a száján. Ez a honlap mindkét el?feltétel megteremtésének irányába próbál lépéseket tenni. Bár nyilván sok fejlesztenivaló van még rajta, de emiatt tartom mégis jónak létét. (Egy aprócska viszontkérdés: Te, és a hozzád hasonlóan választ várók, vajon végignéztétek az itt található - egyel?re még szerény mennyiség? - témához kapcsolódó dokumentumot? Mert különben ugye hiába is szenvednek vele, ha úgysem nézitek meg, no és persze ekkor hiányzik az a közös alap is, amire építve konstruktív vitát lehetne folytatni.) Az el?feltételek megléte után a kormánynak kellene nemzetközi szintre (a megoldás ugyanis nemzetközi keretek között lehetséges csak, ahogy a hibákat is ott követték el) lépnie a kérdés felvetésével, hiszen ? a magyar állam megtestesít?je, akormány akarata és támogatása nélkül akármilyen más szervezet hiába is próbálkozna.
2. Mely fórum lenne illetékes?
Ahogy hatvan évvel ezel?tt, most is el?ször kétoldalú tárgyalásokkal kellene próbálkozni, amennyiben ezek kudarcba fulladnának, akkor pedig nemzetközi törvényszékhez kellene fordulni. Nyolcvan éve egy nemzetközi bizottság követte el a hibát, most annak kellene orvosolnia.
3. Milyen támogatásra számíthat a revízió?
Amennyiben a magyar lakosság megfelel? ismeretekkel rendelkezne, akkor nem is kérdéses, hogy egy hazáját szeret? magyar ember hogyan döntene ebben a kérdésben. Itt nyilván csak azokat számítom, akiket valamennyire is érdekel a politika és történelem, a Plaza-cicák és diszkópatkányok ebbe se nagyon szólnának bele, mint ahogy másba sem. Mondjuk úgy: Meggy?z?désem, hogy ha sikerülne eloszlatni a kérdés tabu-jellegét, nem lenne félnivalója annak, aki ezen a véleményen van, és mindenki tudná, hogy mir?l is van szó, akkor az aktív választópolgárok túlnyomó többsége egyetértene a törekvéssel. Az, hogy az elszakított magyar nemzetrészeknek mi a véleménye, mondják el ?k, hiszen ?k is olvassák ezt a fórumot, de talán nem jelent nagy merészséget, ha kijelentem, hogy nem igényel túl sok fantáziát annak megtippelése, hogy milyen irányba döntenének. A külföld (mivel abszolút tájékozatlan ebben a témában) sem pro, sem kontra nem tud hozzászólni a kérdéshez. Egy megfelel? propagandahadjárat, aminek nem kellene semmit sem a létez?nél rosszabb színben feltüntetnie, elég rossz az magában is, a magyarok oldalára állítaná a nemzetközi közvéleményt. (Ajánlom figyelmetekbe a Trianon menüpont alatt olvasható Igazságot Magyarországnak! cím? könyvben a köszön?leveleket, tanulságos.) Külföldön a f? ellenz?k - érthet? módon - a kisantant államok, de ezen nincs mit csodálkozni és nem is lehet változtatni.
4. Ki döntene a kérdésben?
Mint írtam, az én olvasatomban ez államközi megegyezés, ennek hiányában pedig a nemzetközi törvényszék feladata lenne.
5. Ki garantálná a törvényességet?
A kérdést nem igazán értem, milyen téren kellene vizsgálni a törvényességet? De mindegy, a döntést (szükség esetén) nemzetközi törvényszék hozná, az ENSZ által felügyelt népszavazás alapján, ha pedig erre nem kerülne sor, a két állam közötti szerz?dés jelentené a garanciát.
6. Milyen ellenállásra számíthat a törekvés?
A belföldre vonatkozó kérdés nem filozofikus, hanem gyakorlati jelleg?, ugyanis már ma is tapasztalható a fogadtatás. Els?sorban a liberális (esetleg a baloldali) értékrendet valló emberek és csoportok támadják (néha szó szerint is) az ezzel foglalkozó szervezeteket, magánszemélyeket. Az oka számomra érthetetlen, én csak azzal tudom magyarázni, hogy számukra a saját magyar létük, többmillió magyar ember sorsa teljesen érdektelen, hiszen az ? olvasatukban egyrészt a nemzetiség semmit nem jelent (kár, hogy ezt a határon túlra szakadtak nem így érzékelik), másrészt pedig boldoguljon mindenki, ahogy tud, így nekünk semmi közünk sincs azokhoz a "magyarul beszél? szlovákokhoz / jugoszlávokhoz / stb.". ?k tehát alapvet?en ellenük, az ? politikai világképük elleni támadásnak értékelik az ilyen jelleg? törekvéseket, ezért a rendelkezésükre álló minden eszközzel (els?sorban sajtó és pénz) megpróbálnak ellehetetleníteni mindenkit, aki ezen az oldalon áll, még akkor is, ha az illet? meg sem kísérelte az ? köreiket zavarni.
Külföldön alapvet?en csak a kisantant államok ellenállására lehet számítani, ahogy arról már korábban is írtam.
7. Hogyan lehetne kivédeni az ellenséges törekvéseket?
A belföldi ellenzéket alapvet?en meg kellene gy?zni arról, hogy ezen törekvések nem ellenük irányulnak, mint ahogy egyáltalán nem irányulnak senki ellen, hanem csak valakiért: a magyarokért. De ett?l függetlenül alaposabb ismeretek és kérdés társadalomba emelése esetén (ha nyíltan lehetne err?l beszélni a megbélyegzés veszélye nélkül, ha le lehetne gy?zni az ezzel kapcsolatos téveszméket), a magyar közvélemény nem támogatná (vagy csak elenyész? mértékben) ezen ellenséges törekvéseket, a vitorlájukból ki lehetne fogni a szelet.
A külföldi (kisantant) ellenkezés legy?zésére két utat látok: el kell nekik is mondani, hogy miért jó számukra is, ha végre igazságosabb határok születnek, melyek minden fél számára elfogadhatók, és megsz?nik az ellenségeskedés, végre elt?nik az a mélyen ég? seb, az az ok, ami igazából kizárja a valódi megbékélést. Ennek a meggy?zésnek az eredménye persze kérdéses, ezért is lenne fontos, hogy az esetleges kétoldalú megbeszélések kudarca után nemzetközi bíróság döntene, ENSZ felügyelet mellett - vagyis gyakorlatilag olyan megoldás születne, ami az egész emberiség szemszögéb?l igazságos, nem pedig a magyar vagy a román (stb.) "igazságon" alapul.
8. Konfronáció esetén kik támogatnák kérdés végleges rendezését?
A fenti metódusból következ?en ilyen helyzet csak akkor állna el?, ha a "szomszédos" országok nem hajtanák végre a megszületett döntést. Nemzetközi (ENSZ) határozatok megsértése kapcsán az utóbbi id?ben ilyen esetekben a NATO szokott eljárni. De erre szerintem nem lenne szükség, a fenti békés rendezésnek pont az az értelme, hogy ezeket a konfliktusokat elkerülje.
Remélem ez már megteszi, és talán nem is volt benne semmi "sz?röstalpúzás", pláne nem zsidózás. Ugyancsak remélem, hogy sikerült reagálnom valamennyi felmerült értelmes kérdésre, de ha nem, akkor írjátok meg, hogy mi az, ami nem egyértelm?, én a továbbiakról is szívesen beszélgetnék veletek. |
