Látlelet
Ki a magyar?
Az ébreszt?óra hétf?n hajnalban csörgött, januári hideg volt a bogyai határban.
A lány fürd?szobába sietett, melegített vizet öntött a kézmosóba, melyet édesanyja készített ki, aki most már hátul, az ólaknál az állatokkal foglalatoskodott.
Megmosakodott, majd gyorsan magára kapkodta ruháját, sietett, hogy elérje a fél 7-es buszt, mely Nagymegyer fel?l érkezett. Komáromban volt csatlakozása a vonathoz. Édesanyja kikísérte a ház elé, megölelték egymást, ilyenkor mindig kölcsönösen elérzékenyültek. Átvágott a nagygáton, gondolatai édesapja körül jártak, aki több mint egy éve súlyos, fekv? beteg. Fülhallgatóján magyar népzenét hallgatott.
Id?ben érkezett a szlovák busztársaság járata, csak munkába men?, ismer?s arcú magyarok várakoztak a református templom el?tti megállóban.
Viszonylag hamar beérkezett - az id?közben megtelt - kék matuzsálem, sokan mentek iskolába, munkába, ügyeket intézni Tanyból, Felsaranyospusztáról, Csallóközaranyosról, Örsújfaluról is.
Gyalog ment a Rév-komáromi Hídhatárhoz, a hideg ellenszél belekapott a kabátfelhajtójába, miközben a vámvizsgálatra várakozott. A fél Dunánál átlépte az országhatárt, a piros-fehér-zöld látványa jó kedvvel és megnyugvással töltötte el.
A komáromi vasútállomáson hosszú sor állt, a szél megfordult, most már a peron fel?l is havat hordott. A Báthory gyorsra kért diákjegyet, levette kapucniját és megigazította hajában a szalagot. A marcona vasutas a kedvezményre jogosító iratokat kérte, Anna mosolyogva mutatta be zöld igazolványát. Szép sz?ke haján, kedves arcán több fiúnak megakadt a szeme. Egy hangoskodó, szotyizó, iskolába tartó baráti társaság állt az el?térben, akik el?szeretettel osztogatták csíp?s megjegyzéseiket az el?ttük elhaladóknak, miközben az MP 3-asukban Dopeman szólt, hogy megy lopni.
Kár hogy szlovák a ribi jegyezte meg foghíjról az egyik, miközben hímvessz?je helyét fogdosta&
Anna úgy tett, mintha meg sem hallotta volna, s bár volt még id? a vonatindulásig, a felüljárón keresztül a 3. vágány felé vette az irányt. Tudta, nem minden anyaországi ilyen, s csak a kedves emberekkel érdemes foglalkozni.
Beérkezett a vonat, felszállt és bekéredzkedett egy fülkébe. Felakasztotta a kabátját, táskáit felrakta a csomagtartóra, leült és el?vette Wass Albert- Átoksori kísértetét. Két ember kezében Népszabadság volt& Nem tudta nem észrevenni, hogy a címlapon egy magát hazafinak mondó szemüveges milliárdos verte a mellét, dicsérte önmagát és kormányát.
Újra eszébe jutott édesapja, akinek a 2004. december 5-ei népszavazás óta sokat romlott az állapota. Eszébe jutott a megaláztatások sora, a családjának jutó szenvedés, a kirekesztés.
Mosolygott, de inkább sírni lett volna kedve&
Kovács Géza
2006. január 29. |
