flugi:
Nos, úgy t?nik, valóban különbözik az értékrendünk, ami sok esetben hiábavalóvá tesz mindenféle érvelést, mert a meggy?z?désbeli különbségeket szinte lehetetlen bármilyen okosnak t?n? gondolattal áthidalni. Sajnos azok között, akik nem osztják a mi álláspontunkat, nagyon sokan egyszer?en ezt nem képesek megérteni, és a mi "szellemi fogyatékosságunknak" tudják be, hogy nem úgy gondolkodunk, ahogy ?k.
Mindezek ellenére, ha megengedi, néhány pontban szeretnénk reagálni az Ön felvetéseire:
Válaszunk mottójául az alábbi Széchenyi idézetet választottuk: "Csak a gyenge szereti önmagát, az er?s egész nemzeteket hordoz szívében."
Mi hiszünk az "egységben az er?" elvében, a közösség erejében. Az ember társas lény, családok, nemzetek körül szervezi meg életét. Úgy érezzük, hogy a gondoskodás, a sz?kebb és távolabbi rokonok iránti megértés és szeretet, aggódás és segít?készség egyetemes emberi érték, ami (többek között) emberré teszi az embert. Nem hiszünk benne, hogy biztosan jó irányba halad a mai világ, ami egyre inkább a sok "egyéniség", a "magányos farkasok" világává válik, legalábbis sokan ezt hirdetik. Félreértés ne essék: nem az egyéniségek ellen, az uniformizált, szürke, egyhangú világért küzdünk, egyáltalán nem err?l van szó! Mi is elismerjük és tiszteljük a különböz?ségben és sokféleségben, az egyéniségek erejében rejl? szépséget és vitalitást, de úgy érezzük, hogy ezen felül szükség van még olyan dolgokra, amelyek összekötik az EMBEREKET ebben az elgépiesed?, elembertelened? világban. Szükség van olyan érzésekre, amelyek képessé tették az embert arra, hogy a lófarkas zászlót kit?zni készül? törököt maghával rántva akár életét is áldozza a hazájáért, vagy ma képessé teszik az embert arra, hogy saját szájától megvonva a falatot segítsen a t?le sok száz kilométerre, árvíz súlytotta területen él? másik magyarnak.
Szerintünk már nyolcvan évnyi "el?nyszabályt" kaptak a szomszédos államok, és sajnos nem éltek vele, s?t mi több, mi úgy látjuk, hogy jelenleg sem látszik semmi olyan pozitív tendencia, ami bizakodásra adhatna okot. A végtelenségig pedig nem lehet várni, mert emberek (ha úgy tetszik, egyéniségek) millióinak az életét keseríti meg ez a jelenlegi helyzet. Így hát nemcsak minden magyarnak, hanem ennél fogva minden humanistának, nemzetiségt?l függetlenül, célja kellene hogy legyen ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetése, a jobbítást célzó megoldások (adott esetben határváltozások) kidolgozása.
Az, hogy jobb lenne-e nekik, nem igazán elméleti kérdés. Pont ezt javasoltuk: kérdezzük meg, hogy mit szeretne a lakosság. S?t, akár itt, a vitafórumon is megkérdezheti t?lük, hiszen sokan látogatják a honlapot a jelenlegi határokon túlról is. Visszafogott etnikai tisztogatás - megítélésünk szerint - jelenleg is folyik, hiszen nagyon er?s asszimiláló nyomás nehezedik az ott él? magyarságra. Ismételten hangoztatjuk: a harmincas évek er?teljes revíziós propagandája idején sem bizonyosodott be, hogy bármilyen irányban befolyásolták volna az ott él?k helyzetét a Csonka-Magyarországon elhangzott dolgok. S?t, mint mondtuk, adott esetben még jobb is volt a helyzetük, mint ma, a "némaság korában". Csak egy példa: a nyíltan fasiszta államban, Tiso Szlovákiájában a házassági formanyomtatványok többnyelv?ek voltak, az államnyelv mellett magyarul is szerepelt rajtuk minden, pedig addigra a jelent?s magyar lakosságú területek az els? bécsi döntés következtében már ismét Magyarországhoz tartoztak, így a magyar lakosság részaránya jóval kisebb volt, mint a mai Szlovákiában! Manapság pedig egy demokratikusnak nevezett államban már azért is kirúgják a tanárokat, ha a MAGYAR iskolában magyar nyelv? bizonyítványt adnak! Ez inkább visszafejl?dés, semmint el?rehaladás...
Miért is nem megengedhet? szerintünk, ha más államok érdekeire való hivatkozással Magyarország nem emelheti fel a szavát a magyarokat ért sérelmek miatt? Talán próbáljuk meg egy másik oldalról megközelíteni a kérdést. Tegyük fel, hogy valakit kifosztanak az utcán, majd megfenyegetik, hogyha szólni mer valakinek is, akkor megverik a családját. Ez egyszer? zsarolás, aminek, jól tudjuk, soha nem lesz vége, a hallgatás csak felbátorítja a zsarolókat: bármit büntetlenül megtehetnek, az étvágyuk ezért n?ttön-n?ni fog.
Szerintünk Magyarország nem áll hátrébb a nemzetek sorában, mint az említett államok, így nincs alapja annak, hogy az ? "érzékenységük" miatt a magyarság hallgatásra van kárhoztatva, mégcsak nem is gyászolhat, míg náluk a területek elszakítása nemzeti ünnep.
Ha az idegen államokon túljutottunk, mi a helyzet az ott él? magyarokkal? Az utódállamok ma már kivétel nélkül demokratikusnak mondott keretek között m?ködnek, és mellesleg többnyire ki is használnak minden eszközt az ott él? magyarok ellen, amit ezek a keretek megengednek (pl. nyelvhasználat korlátozása, autonómia megszüntetése, oktatás leépítése stb.). Ahhoz, hogy még a jelenleginél is rosszabb helyzetet teremtsenek a nemzeti kisebbségek számára (nyílt üldözés, deportálás stb.), már át kellene lépni a politikai választóvonalon egy diktatórikus rendszer irányába, amit a mai helyzetben - ha más okból nem is hát - az európai elvárások miatt nem engedhetnek meg maguknak.
Nekünk viszont a magyar nemzet (jelenleg csak lelki) egységességének tudatában minden eszközt meg kell ragadnunk, amit az említett keretek megengednek, hogy demokratikus úton érjük el a helyzet rendezését.
A Trianon Társaság ezt a célt t?zte a lobogójára! |
