Kedves Zolee!
Erre a mondatodra:
" Károlyi számára már akkor fontosabb volt az emberélet (mégha nem is magyar), mint a nemzeti g?g, hiúság"
a vendégkönyb?l idézném neked egyik hozzászólásomat:
(2003.01.31. 11:28:34)
>>Egy kis ízelít? a román csapatok 1919-es magyarországi ténykedésér?l(a könyvet, melyb?l idézek, Harry Hill
Bandholtz vezér?rnagy, a magyarországi Szövetséges Katonai Misszió amerikai tagja írta 1919-1920 között;
címe: Napló nem diplomata módra - Román megszállás Magyarországon;
Magyar Világ Kiadó, 1993). 107. oldal:
" Dr. Munro, a Brit Élelmezési Bizottságtól és Brunier svájci százados a Nemzetközi Vöröskeresztt?l éppen
most tért vissza az alábbi városokban tett látogatásáról: Hatvan, Gyöngyös, Miskolc, Sátoraljaújhely,
Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok, Nagyvárad, Békés, Gyula, Arad, Temesvár, Szeged, amelyek mind
permanensen "(=folytonosan)" magyarországhoz tartozó városok, de a jelenleg román megszállás alatt lév?
területeken találhatók. Egy
nyilatkozatot terjesztettek el?, amelyb?l az alábbi kivonat készült:
"Valamennyi, románok által megszállt városban akkora elnyomást tapasztaltunk, hogy az elviselhetetlenné
teszi az életet. Mindennapos a gyilkosság, verik a gyerekeket és a n?ket, bírósági eljárás nélkül bebörtönzik,
ok nélkül letartóztatják ?ket, s rekvirálás címen személyes tárgyakat tulajdonítanak el. Egy nyugat-európai
számára, aki nem látta és hallotta a bizonyítékokat, továbbra is nehéz elképzelni ezeket a körülményeket. Az
embereket arra kényszerítik, hogy felesküdjenek a román királyra; ha ezt megtagadják, üldöztetésnek vetik
alá ?ket. A tapasztalt magyar kórházi igazgatókat tapasztalatlan román orvosokkal váltották fel. A román
katonai hatóságok kérvényt követelnek minden átlépési engedélyért, szén vagy élelmiszer iránti kérés
kielégítéséért. A kérvényeket román nyelven kell megírni, s román jogászokat igénybe venni, akik tetemes
illetéket számolnak fel. Brád és Kétegyháza állomásf?nökét kegyetlenül megverték. A legutóbbi Nagypénteken a románok hirtelen el?retörtek Boros-Sebesig, és 250 magyar katonát ejtettek foglyul. Ezeket a legbarbárabb módon ölték meg, meztelenre vetk?ztették ?ket, majd oly módon döfködték szuronyaikkal, hogy minél tovább életben maradjanak. A románok vámházakat állítottak fel minden faluban. Szállítási engedélyek csak nevetségesen magas összegek fejében kaphatók. Lehetetlen a kereskedelem. Az emberek hamarosan éhenhalnak. A kórházaknak szándékosan minden nyilvánvaló katonai vagy politikai ok nélkül megtiltják olyan szén- és famennyiség beszerzését, amelyekért már fizettek. A kórházak puszta léte függ a szént?l. A
kórházakat teljesen be kell majd zárni, ha azonnal nem segítenek rajtuk. Katasztrofálisak lesznek a
következmények. Járványként fognak terjedni a különböz? fert?z? betegségek, így például a tífusz, stb." "
243. oldal (Utószó):
"... az 1919. augusztus 5-i (...) román fegyverszüneti ultimátum (...) Magyarországtól minden fegyver,
hadianyag átadását, 300000 román katona teljes felszerelését, a magyar vasutak 50%-át, a magyar
marhaállománynak és a magyar mez?gazdasági gépeknek 30%-át, 20000 vagon búzát, 10000 vagon
kukoricát, 5000 vagon zab kiszállítását követelte többek között.
S bár ezeket a feltételeket a békekonferencia sem tartotta elfogadhatónak, a román hadsereg a maga módján látott hozzá azok érvényesítéséhez."
246. oldal:
"... az antant katonai bizottsága szerint csak szeptember 15-ig 8877 vagon árut vittek ki az országból
Szolnoknál, és 9391 vagont Csongrádnál."
156. oldal:
"... a románok, annak ellenére, hogy fegyverszünet van érvényben, bombákat szórtak Tokaj védtelen városára, s megöltek több lakost."
158. oldal:
"Tegnap telefonjelentések érkeztek arról, hogy valahányszor egy magyar jelenik meg a szolnoki hídnál, a
túloldalon lév? román ?rszemek azonnal lelövik, a románok azon ígérete ellenére, miszerint a szolnoki és
máshol található hidakat megnyitják a közlekedés céljából a magyarok el?tt. A szokásos román módja az ígéretek betartásának."
Elképeszt?, ugye? És azt se felejtsük el, hogy ezid?tájt "tevékenykedtek" a szerbek és a csehek is. Mint valami dögkesely?k.
153. oldal:
"Kés?bb bekérettük Moore alezredest az én missziómtól, aki éppen most tért vissza a pécsi szénbányákban tett látogatásáról. Elmondta, hogy a szerbek az egész megyében kiskirályoskodnak, hogy még számos kilméterre Pécst?l is,
amely maga is 30 km-rel a magyar határon belül található, a szerbek teljes polgári közigazgatást vezettek be
és félreérthetetlen célzásokat tesznek arra, hogy végleg ott szándékoznak maradni.
A hely?rségben tartott katonák pocsék fegyelmi állapotban vannak, s a körülmények egészüket tekintve
felettébb kedvez?tlenek. Beszámoltak arról, hogy 150, egyenként 10 tonnával megrakott vasúti kocsira való
szenet visznek el naponta a pécsi szénbányákból, körülbelül 120 kocsinyit vesz át a szerb kormány, s csak a maradékot
fordítják helyi fogyasztásra. A szerbek odáig elmentek, hogy adóként szóban maguknak követelték minden
magánbankbetét 20 %-át."
Átfogó kép a leend? Kisantant országokról (189. oldal):
"Ez az egész turbékolás a Békekonferencián szemmel láthatóan azt eredményezte, hogy kis békés
galambfiókák dúca helyett felfuvalkodott mérges pulykákat termelt ki. Ezeknek a nyomorult kis országoknak
mindegyike teljes és abszolút híján van a nemzetközi udvariasság minden érzésének és ideje nagy részét
azzal tölti, hogy sémákat tervel ki szomszédai kirabolására és irritálására. (...) a Legfels?bb Tanács
presztízse elhalványulni kezdett, miután ultimátumok egész sorozata egyáltalán semmilyen hatással nem volt Románia ezen nyomorult kis nemzetére. A magyarok, bár a bolsevizmus eredményeképpen teljesen tönkrementek, sokkal érettebb nemzetet alkotnak, mint a többiek bármelyike, és nem csodálkoznék, ha akármikor azt látnám, hogy fordul a kocka és ?k jól helybenhagynák a cseheket a lengyelek segítségével, (...) majd visszaadnák a kölcsönt a románoknak."
Úgy látszik, nemcsak nekünk nem tetszett a helyzet (213. oldal):
"Ma reggel felkeresett egy szlovákokból álló küldöttség, amely hevesen tiltakozott a csehek által irántuk tanúsított bánásmód ellen. Felhívást tettek közzé azon területek különböz? kisebbségei nevében, amelyeket
Magyarországtól elvettek, azt állítva, hogy meghallgatásuk nélkül ítélkeztek fölöttük Párizsban; elválasztották
?ket egy olyan országtól, amelynek ezer évvel ezel?tt váltak részévé; hogy most alacsonyabb kultúrájú és
zsarnoki er?szakos természet? nemzetekhez csatolták ?ket; hogy nem emberi lényekként bántak velük, hanem ingóságként vagy pénzmennyiségként, s ilyenekként ítélték oda ?ket a románoknak, cseheknek és szerbeknek.
Kérték a Legfels?bb Tanácsot, biztosítsanak számukra népszavazást, s arra figyelmeztették, hogy amennyiben a jelenlegi terveket megvalósítják, a békeszerz?dés nem békéhez, hanem háborúhoz fog vezetni."<<
Ezeket az emberéleteket (és még mennyi mást is!) pont emiatt a Károlyi-féle gondolkodás miatt veszítettük. |
