McGy?z?: A tolerancia folytatódik
Talpai Lóránt jegyzete az újvidéki Magyar Szóban
2005. június 3. 13:20
MNO
Tehetnénk úgy is, mint egy félresikerült cirkuszi el?adás közben hidegvízzel és paradicsommal nyakon öntött bohócok, akik fájdalmasan kényszer? vigyorral az arcukon és összeszorított fogakkal kénytelenek azt mondani: az el?adás folytatódik.
Így folytatódik valami Szerbiában is, ami akár el?adásnak is nevezhet?: a társadalom szellemileg életképtelen és az emberi fajt mindennapi tetteivel szégyenbe hozó réteg másfél évtizedes ámokfutása. Egyszer?bben: több ezer áldozata van a sovinizmusnak, amely a kilencvenes évek eleje óta folyik. Ez a viselkedésforma Vajdaság-szerte lételemét képezi politikai pártoknak, egyesületeknek és nem utolsósorban tömeges néprétegeknek.
Talán a legszomorúbb az egészben az, hogy a magyarországi politikai elit sem korábban, sem most, és ahogyan az ügyek folytatódnak (jól kivehet?en), a jöv?ben sem kíván különösebb megrázkódtatást kreálni az ügyb?l. A megrázkódtatást úgy értem, hogy ne háborgassuk a legális magyar állampolgárok és ? most már ? az Európai Unió lelki nyugalmát pitiáner (általuk néhány tucatnak hitt és dokumentált) ügyekkel, melyek arról szólnak, hogy Szerbiában, ha egy magyar fiatal elmegy szórakozni, vagy éppen az utcán tartózkodik, vagy akár (döbbenetes) az iskolában van, akkor nem biztos, hogy egészben látják viszont a szülei.
A szúrós szemmel és köpködéssel véghezvitt verbális, mutogatós, falfirkás atrocitások már szinte olyan megszokottakká váltak, hogy a kiszolgáltatott vajdasági magyarság mindennapjainak velejárójaként kapja, ha kérte, ha nem kérte. (Tegye mindenki a szívére a kezét, és gondolkodjon el, hány ilyen esettel volt közvetett vagy közvetlen kapcsolata!) Ez már természetes, az ember már fel sem kapja a fejét. A magyarországi média is körülbelül másfél éve foglalkozik szenzációs hírként a magyarverésekkel, miután már nem egyenként vagy kettesével, hanem tucatjával félemlítik meg, verik félholtra a fiatalokat. (És még a Sötét család ominózus ügye hatott a médiára.)
Csakhogy míg Magyarországon a legkisebb etnikai színezet? verbális szócsatának is, akár több hónapos médiaháttér jár, addig ezen a szomorú és elmaradott térségen legalább tizenöt éve folyik a személyi szabadságot, az emberi gondolkodást és az idegszálakat lassan, de biztosan megsemmisít? folyamat, azaz a nyílt rasszizmus. Az senkit sem lep meg, hogy a szerbiai közszolgálati médiumok többsége komolyan soha nem foglalkozott az ügyekkel. Soha ne felejtsük el ugyanis a meggy?z?dést, amit minden hivatalos magas rangú politikus magáénak vall, hogy Szerbiában magas szinten érvényesülnek a kisebbségek jogai!
A megdöbbent? csak az, hogy a hihetetlenül ritka egyeztetések, kormányközi kapcsolatfelvételek vagy találkozók során, melyek Magyarország és Szerbia magas rangú politikusai között zajlanak, szintén csendes beletör?dés és a történtek feletti szepl?tlen átnézés folyik.
Így volt ez a múlt héten is, amikor Szili Katalin és Predrag Markovi? (a két ország országgy?lésének elnökei) Palicson megnyitották a toleranciatábort. A hétvégén az a válasz jött erre, hogy ugyanazon a helyszínen érettségit ünnepl? magyar fiatalokat vertek meg, sörösüveggel dobáltak és az ország elhagyására szólítottak fel ? állítólag gimnáziumot fejezett ? szerb fiatalok.
De Gyurcsány Ferenc látogatása alatt is ? biztos, ami biztos ? Újvidéken széttört arccal ?köszöntöttek? magyar egyetemistákat a hétvégén. És ha hozzátesszük még, hogy azt a b?nlajstromot, amit az elmúlt tizenöt évben (hangsúlyozom: nem csak az elmúlt egy-két évben) követtek el a magyar kisebbség ellen, már nem is érdemes megemlíteni, hiszen a lista már Brüsszelig érne, ha kiterítenénk. És sajnos ez sem volt felt?n? vagy kell? figyelemre méltó a mindenkori magyar kormánynak vagy az Európai Unió intézményeiben dolgozóknak.
De addig, amíg el?re megírható a magyar kormány hivatalos üzenete, melyet Gyurcsány Ferenc is hozott a hétvégén (miért is lett volna ?, aki ezen változtatna?), addig semmi jóra se számítsunk! Hiszen hogyan is szólnak ezek: A magyar kormány érdekelt a Balkán és ezáltal Szerbia stabilitásában, hisz ez biztonsági érdeke Európának, és támogatja az (oly távol lev?) EU-csatlakozási folyamatot. Ha pedig konkrétan az atrocitásokról van szó, még hozzáteszi, hogy a belügyi szerveknek hatékonyabban kellene együttm?ködniük ezekben az ügyekben.
Amíg pedig semmi pozitívum és konkrétum nem történik a valós veszélyeztetettség megszüntetése érdekében, a fent említett mondatok a vajdasági magyarság számára feláldozást, a tettesek számára feloldozást jelentenek.
(Magyar Szó) |
