McGy?z?:
" Az ellenségnek se neve se arca, ill. folyton változik."
Hat igen, de elobb vagy utobb kiderul az igazsag.
Korabban egy erdekes cikkre hivtam fel a figyelmeteket,na ,most egy kicsit bovebben :
Solomon bosszúja
A 86 éves tömeggyilkos álnéven Tel Avivban él
Jack Corn
A II. világháború után Lengyelországban több mint 200 ezer német származású embert gy?jtöttek össze. A haláltáborok vezet?it az addig üldözött zsidók közül válogatták, akik a kínzásokkal 80 ezer német származású civilnek oltották ki az életét. A legkegyetlenebb táborparancsnok a ma Izraelben él? Shlomo Morel volt.
Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gy?jtöttek össze. Sztálin írásos parancsára a haláltáborok vezet?it szándékosan az addig üldözött zsidók közül válogatták, akik éheztetéssel, kínzásokkal és szadista kegyetlenkedésekkel 80 ezer német származású civilnek, többségében n?knek és gyerekeknek az életét oltották ki. A legkegyetlenebb táborparancsnok a ma Izraelben él? Shlomo Morel volt.
Sztálin marsall, a Szovjetunió kommunista pártjának f?titkára és a Vörös Hadsereg f?parancsnoka 1945 novemberében a Közép- és Kelet- Európát megszálló szovjet csapatok egyik els? és legfontosabb feladatának azt jelölte meg, hogy népnevelési és ?nácítlanítási? célból gy?jtsék össze és deportálják Németországba a megszállt területeken él? német származású polgári lakosságot.
A háborút Moszkvában átvészelt, és a szovjet f?városból hazaküldött lengyel kommunisták Varsóban is nekiláttak a parancs végrehajtásának. Haladéktalanul felállították az Állambiztonsági Hivatalt (Office of State Security) aminek az élére ? Sztálin külön utasítására ? a zsidó származású Jacob Bermant nevezték ki. Berman a hivatalhoz tartozó alosztályok, börtönök és koncentrációs táborok élére olyan zsidókat állított, akiknek rokonait a nácik elpusztították, és a szovjetek biztosak lehettek abban, hogy megvan bennük a feladat végrehajtásához szükséges bosszúállási vágy.
Jacob Berman
A szovjetek által megkövetelt, és teljes mértékben támogatott bosszúhadjárat azonnal beindult: a Jacob Berman vezette ÁBH emberei a Lambinowice (német neve Lambsdorf) melletti átnevel? táborból fiatal német n?ket és lányokat mezítláb hajtottak ki a városka határában lev? szántóföldre, ahol korábban több mint 500, a háború alatt kivégzett lengyelt temettek el. A n?ket arra kényszerítették, hogy a mész nélkül sebtében elhantolt holttesteket kiássák, melléjük feküdjenek, csókolgassák és közösüljenek a már régen oszlásnak indult hullákkal. A táborba visszahurcolt lányok és asszonyok közül hatvannégyen meghaltak a pár nap múlva kitört tífuszjárványban.
Lambinowice-i koncentrációs tábor
Jacob Berman a Swietochlowice nev? fels?-sziléziai kisváros (német neve Schwientochlowitz) mellett létrehozott kommunista koncentrációs tábor parancsnokának egy 26 éves zsidó származású volt partizánt, Shlomo Morelt nevezte ki. Morel szüleit és minden rokonát a német fasiszták Auschwitzban meggyilkolták, csak ? és az egyik unokaöccse élte túl a náci gázkamrákat. A swietochlowice-i táborba az els?, német származású polgári személyekkel teli vasúti vagonok érkezése után este 10 óra körül Morel besétált az egyik barakkba és pálcájával a csizmás lábát verve közölte a rabokkal: ?engem Morelnek hívnak és zsidó vagyok. Az egész családomat kiirtottátok Auschwitzban. Ott megesküdtem, ha élve kikerülök, mindent visszaadok nektek (....) A a mai naptól kezd?d?en megfizettek azért, amit csináltatok".
A lambsdorfi történet és a fenti idézet egy zsidó származású amerikai történész professzor több európai országban végzett hétévi kutatómunkájával és kétszáz túlél? szóban és írásban tett vallomásának felhasználásával készült könyvéb?l való. A már elhunyt John Sack sok nehézség után 1993-ban tudta megjelentetni a Szemet szemért: elhallgatott történetek a zsidók által a németek ellen 1945-ben elkövetett bosszúhadjáratról cím? könyvét.
A könyv Wrath of Solomon (Solomon bosszúja) nev? fejezete hosszan részletezi a túlél?k visszaemlékezéseit Shlomo Morel kegyetlenkedéseire: ?az ?rök kisméret? kutyaházakba kényszerítettek a n?ket és a gyerekeket és megparancsolták nekik, hogy ugassanak, és aki nem ugatott elég hangosan, vagy engedély nélkül abbahagyta, azt ott helyben eszméletlenre vagy agyonverték (....) megparancsolták az embereknek, hogy a földön hason fekv? társaiknak a gerincére ugorjanak (....) az egymás elleni bokszmeccseken addig kellett két németnek egymás véres orrát verni, amig az ?rök megunták, és az is el?fordult, hogy a sok ütést?l az egyik fogolynak kiesett az üvegszeme (....) . Rendszeresen a többi n?i fogoly szeme láttára tucatjával er?szakolták meg a német n?ket, a zsidó ?rök el?tte hosszú sorba állva vártak a sorukra (....) egy 14 éves fiúnak a sz?ke haját benzinnel leöntötték és meggyújtották, a fiú életben maradt, de meg?rült a fájdalomtól, és utána az egész életét egy zárt intézetben élte le (....). Az ?rök arra idomították a kutyákat, hogy a kikötözött öregembereknek és kisfiúknak rohanva széttépjék a nemi szervüket." Ezeken az eseményeken Shlomo Morel személyesen vett részt, és vezette a tábor foglyainak kínzását. Az irányítása alatt állt koncentrációs tábor lakóinak több mint 80 százaléka nem élte túl a szadista embertelenségeket.
Shlomo Morel
A II. világháború után a zsidó nép kárpótlásáról folyó, és soha véget nem ér? tárgyalások során a nyugatnémet kormány készítetett egy felmérést az 1945 májusi kapituláció után a német polgári lakosság ellen elkövetett atrocitásokról. A kormány elé terjesztett, és sokáig titokban tartott dokumentum szerint a német nép kollektív megbüntetése nevében a szovjet megszállás alá került országokban 200-250 ezer német származású polgári személyt hurcoltak koncentrációs táborokba, ahol mintegy 70-80 ezer ártatlan polgári lakos pusztult el.
Európában az 1940-es évek közepét?l zajlott le az emberiség történelmének legnagyobb etnikai tisztogatása: Lengyelországból, Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszlávia területér?l tizenhat millió német származású polgári lakost telepítettek ki. (A forrás nem említi Magyarországot) Lengyelországból f?leg a sziléziai területekr?l ötmillió embernek kellett távozni úgy, hogy a fejenként egy b?rönd bepakolására sok helyen még öt percet sem hagytak.
Shlomo Morel a háború után a kommunisták vezette Lengyel Népköztársaságban maradt, ahonnan 1994-ben a biztos menedéket nyújtó Izraelbe távozott. A jelenleg 86 éves tömeggyilkos álnéven él Tel Avivban jó anyagi körülmények között, a nyugdíját a zsidó államtól kapja, és a Moszad (izraeli titkosszolgálat) 24 órás védelme alatt áll.
1998 decemberében a katowicei állami ügyészség nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene, és kérte Izraelt, hogy 1600 rendbeli gyilkosságban való részvétel miatt adják ki Lengyelországnak. Az izraeli hatóságok elévülésre hivatkozva megtagadták a kérést. Az Interpol értesítette a zsidó állam kormányát, hogy ha Morel kilép Izrael állam területér?l, akkor a lengyel kérésre elrendelt nemzetközi elfogatóparancs értelmében letartóztatják és átadják a varsói kormánynak.
A tavalyi év végén Eva Kok, a katowicei ügyészség vezet?je újabb tanúvallomásokat és bizonyítékokat csatolt a meglév? Shlomo Morel kiadatását követel? iratokhoz. Most már a gyilkosságok mellett a nemzetközileg elfogadott törvények értelmében elévülhetetlen (Izrael is aláírta és életbe léptette) ?emberiség elleni b?ntettekkel" is kiegészítette a kiadatási kérelmét, amit a lengyel külügyminisztérium diplomáciai úton ismét eljutatott Izraelbe. Az izraeli hatóságok és az izraeli igazságügyi minisztérium még nem hozta nyilvánosságra a döntését a második lengyel kérelem ügyében.
?Morel már a háború utáni békeid?ben elkövetett b?ncselekményeit nem engedhetjük a sz?nyeg alá söpörni (...) az izraeliek nagyon erélyesek és célratör?ek a hasonló b?nök elkövet?ivel szemben, és ha tetszik ha nem, el kell fogadniuk azt, hogy más nemzetek is ilyen módon akarnak érvényt szerezni a nemzetközi és országuk törvényeinek" ? nyilatkozta Kok az angol lapoknak.
Dr. Lubomyr Luciuk, a legnagyobb kanadai ukrán polgárjogi szövetség elnöke szónoki kérdést tett fel a Morel-ügyr?l véleményét kérdez? ukrán nyelv? kanadai újság riporterének: ?az egész világ tudja, hogy a nácik hatmillió ártatlan zsidót szörny? módon semmisítettek meg, tehát itt nem arról van szó, hogy egyenl?ségjelet tegyünk hatmillió zsidó és nyolcvanezer német emberi élet közé (....) inkább arról az elfogadhatatlan kett?s mércér?l kell beszélnünk, hogy a nácivadász Simon Wiesenthal Központ, a B'Nai Brith, a Zsidó Világkongresszus és a többi zsidó érdekvéd? szervezet remekül együtt tud m?ködni a náci b?nöket elkövet?k kézrekeritésében, de most Shlomo Morel ügyében nem szólnak és nem tesznek semmit (....) és ha ?k nem is, de a zsidó állam egyszer? és becsületes polgárai hogyan tudnak elszámolni a saját lelkiismeretük el?tt ezzel az elképeszt? kétszín?séggel?"
Forrás: The Telegraph,
The Toronto Star,
Allied War Crimes,
Ukrainian Archive,
The Ukrainian Weekly,
Ukrainian Canadian Civil Liberties Association,
John Sack: An Eye for An Eye: The Untold Story of Jewish Revenge Against Germans in 1945. |
