Szitya: 1. Amerikát illet?en az el?bb nyilatkoztam.
2. Nekem nem a muzulmánokkal, hanem a fundamentalista terroristákkal és az ?ket pénzel? hatalmakkal, illetve politikusokkal van bajom. Mellesleg, a végén már Milosevics, Karadzic, meg a magyarfaló Seselj vajda pártját fogják a magyar nacionalisták, csakúgy, mint egyes jobboldaliak el?szeretettel írnak Codreanuról és román Vasgárdájáról (aki köztudomásúlag nem szívelhette a magyarokat).
3. Történt a huszadik század során ilyen "apróság", hogy Párizs környéki békeszerz?dés, melynek során, bizony, bizony, Erdélyt visszaadták Romániának, és ezzel az erdélyi magyarok, tetszik vagy nem tetszik, Romániához tartoznak, az a hazájuk, és bármennyire kellemetlen is, de lojalitással kell viselkedniük saját országuk iránt, a nemzetközi közösség szemében nem jönne ki jól, és az erdélyi magyarságnak is kifejezetten ártana, ha T?kés püspök úr, most hirtelen "robbantgatni" kezdene. Istenem, nem kellett volna Magyarországnak kitüntetett szerepet vállalni Hitler oldalán, el?bb hátba kellett volna támadni a németeket, nem kellett volna deportálni a zsidókat... Ezek hiányában a nemzetközi közösség nyilvánvalóan több "megértéssel" fordulna a "magyar fájdalom" felé.
4. Lényeg az, hogy én nem tenném kötelez?vé a himnusz éneklését sehol, kivéve nagy ünnepélyeket, mert így meg?rzi magasztos, ünnepi jellegét. Ugyanakkor tüntet?en ellenségesen viselkedni a román himnusz hallatán ugyanolyan primitívség, mint amikor a második világháború idején a volksbundista svábok nem akartak tiszteletet adni a magyar himnusznak. |
