Fred: Érdekes, hogy azok, akik az iraki háború ellen annyira berzenkednek, nemrég még önként és dalolva indultak volna háborúba egyszerre három szomszédos ország ellen is (talán Ukrajnának "megkegyelmeztek" volna). Mindenesetre, tekintve a magyar hadsereg aránytalanul gyenge harcértékét, melyet az Orbán-kormány, minden kardcsörtetés mellett valahogy elfelejtett fejleszteni, kis esélye van, hogy bármelyik szomszédunkkal, vagy akár Irakkal szemben nagy er?kkel felvonuljunk. Egyébként a trianoni problémával kapcsolatban már én is leírtam, hogy bármennyire is hátrányos és el?nytelen volt a magyarságra nézve, a jelenlegi megoldás nem a határmódosítás, f?leg azért sem, mert a magyar, úgynevezett dics?séges visszacsatolások (melyeket Churchill, meg búcsúlevelében Teleki Pál is hullarablásnak min?sített) egybeestek a fasizmus térnyerésével, és a Holocausttal, tehát Magyarország nagyon rossz lovat ült meg azzal, hogy területgyarapításait hitlercsatlósi min?ségben tette. Többször leírtam, hogy számomra a legjobb megoldás a konföderatív, multikulturális, szabad mozgáson, szabad piacon alapuló rendszer lenne, mely az EU keretei között megvalósulni látszik, tehát nem határmódosításra volna szükség (melyet egyébként sem lehet Erdélyben igazságos módon megtenni).
Ennek megfelel?en:
1. A határon kívüli magyarságról a kormány csak a szomszédos államokkal és a nemzetközi közösséggel egyetértésben gondoskodhat. (Ez az, amit Viktorkánk nem volt hajlandó megérteni. Kérdés, mennyire vetette vissza az ostoba státusztörvény a magyarság helyzetét.)
2. Sértettek és sért?k mindkét oldalon léteznek, ami a románoknál az ezredéves elnyomás, Ip, Treznea, Moisei (román nemzetiség? lakosok kiüldözése, ortodox templomok földig rombolása), az nálunk Nagyenyed, Szárazajta (a lefejezett székelyekkel), Köröstárkány. Mellesleg a magyar horthysta hatóságok brutalitásáról nem kell elmenni a románokig, elég elolvasni Elie Wiesel visszaemlékezéseit. Végre fel kellene hagyni a sérelmi politizálással és a jöv? felé koncentrálni, talán ezt ismerte fel Medgyessy és Nastase.
3. A demokratikus eszmébe igenis belefér, hogy a világ békéjét és stabilitását gátló totalitariánus ideológiákat (ld. nácizmus, kommunizmus, iszlám fundamentalizmus) próbáljuk gátolni minden eszközzel. Aki a demokrácia játékszabályainak képtelen eleget tenni, legyen az Szaddam Husszein, vagy történetesen ifj. Hegedüs Lóránt, diszkvalifikálni kell, csakúgy, mint ahogy egy focimeccsr?l kiállítják a szabálysért? játékost.
4. A polgári demokrácia klasszikus formájában el?ször Amerikában valósult meg (el?bb, mint pl. Franciaországban), a "népnek felel?s kormányzás", a szólásszabadság és a "life, liberty and pursuit of happiness" alapjogok megfogalmazása is Amerikához csatolható. A görög demokráciákban a polgári jogok a lakosok töredékére vonatkoztak, tehát min?ségi különbség van az antik és a modern demokráciák között. Mellesleg, a rabszolgatartás és a rabszolgák szerepe a gazdaságban a görög demokrácia létalapját képezte, míg Amerikában, s így a többi országban is (brit, francia, spanyol, portugál gyarmatokon) elt?nése a demokrácia megjelenésével fokozatos evolúciós folyamat volt, lásd, Amerikában, rabszolgafelszabadítás, polgárjogi küzdelmek, szavazati jog kiterjesztése, feketék bevonása a politikai életbe.
5. A kölcsönös lojalitás valóban mindenkire vonatkozik, el?ször is a történelem szemétdombjára tartozik a "ki jött el?bb" kérdése, mert ezt úgysem fogják igazából eldönteni, és valóban, minden széls?séges nacionalistának, Funarnak, Tudornak, és T?késnek is, el kell ismerni a másik nemzet Erdélyhez való kulturális jogát.
6. Az igazság az, hogy én nem kérdeztem a románokat, hogy szeretik-e a magyarokat, lehet, hogy, akikkel találkoztam, rendelkeztek bizonyos magyarellenes el?ítéletekkel, mindenesetre én a viselkedésemmel próbáltam oszlatni bármilyen ellenérzést. Egyébként Szovátán van egy nagyon szép ortodox fatemplom, ajánlom mindenkinek, aki arra jár. |
