 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Turul | 2012.02.04. 19:05:40 | Reply | | | | Csurka Istvánnal egy olyan személy távozott a magyarság soraiból, aki a legnehezebb idökben is tudott MAGYAR maradni. Ez nem mindig volt könnyü. Sajnálhatjuk, hogy a politikai életben, az aljas szándék csak ilyen kevés lehetöséget engedélyezett számára. Kötelességünk megörizni emlékét és tovább vinni örökségét. Isten nyugtassa!
Kapcsolhatjuk az ö személyéhez a mai magyar oktatási rendszer siralmas helyzetét is. Kevés ember tudná megmondani, hogy ki volt Csurka István, vagy csak annyit, hogy ö volt az a MIÉP-es, aki nem fért a börében. Sajnos más magyar írókra, költökre, gondolkodókra is elmonható, hogy nem ismeri öket a közvélemény, akik sokat tettek a magyarság felemeléséért.
A mai fiatalok még megmenthetök a jövö számára, de a középkorosztály és az idösebbek, akik a sokat emlegetett Való Világ agyselytpusztításának következtében, már képtelenek meglátni mi van az öket körülvevö való világban.
Ezt személyes tapasztalataimra alapozva írom. A napokban, hosszan elbeszélgettem egyik fiammal arról, hogy mi az igazság a történelemben, ahhoz képest amit mi, illetve ök tanultak az iskolában. Sok tény hallatán elcsodálkozott. Ami a beszélgetésünk során igazán meglepö és jó érzés volt számomra, az amikor azt mondta, hogy sajnálja amiért ök már nem lehetnek katonák. Egy apa nem arra vágyik, hogy a gyereke fegyvert fogjon, de ez a kijelentése sok mindent elárult számomra arról, hogy hogyan reagál egy tipikus mai fiatal az igazság megismerése után. Tehát még van remény.
A másik személyes tapasztalatom szintén családi példa. A nagyszülök, akik a kommunista idökben élték le életük legnagyobb részét, még ma is a hazugságok hatása alatt vannak és könnyen félre értenek híreket, illetve könnyen becsaphatók. Anyósom aggódik, hogy Orbán Viktor elveszi a nyudíját, édesanyámnak pedig el kell magyarázni, hogy mi rejlik a hírek mögött, mert a félhírekböl vagy félreérthetö tájékoztatásból éppen az ellenkezö következtetéseket vonja le. A szándékos médiahazugságról pedig nem kis eröfeszítésbe kerül lebeszélni öket.
És mi a helyzet a középkorúakkal? Az ö életük nagy része feszültségben, stresszben telik. Alig várják, hogy este lerogyjanak a lapostévé elé és induljon a kedvenc sorozat. Ne kelljen a magyarság és a világ gondjaival foglalkozni, mert a sajátjuk is megoldhatatlan számukra.
Mivel én is ehhez a korosztályhoz tartozom és elkezdtem kutatni a magyarság sorsának alakulását, ami személyes sorsomat is közvetlenül befolyásolta, ezért ismét csak azt írhatom, hogy talán mégis van remény. |
| |
