 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Nyilas | 2012.01.29. 17:07:04 | Válasz erre | | | | Magyarország ma az ellenálló Európa szimbóluma - egy francia Hazánkról
A magyarországi helyzet továbbra is lázban tart mindenkit, aki számít Párizsban: a nagy lelkeket, a szellem embereit, a methodista lelkipásztorokat és az emberbarát bankárokat. Tegnap este a Le Monde megint teljes egészében Orbán úr ?antidemokratikus elhajlásainak?, ?gyalázatos? alkotmányának és ?szégyenletes? törvényeinek szentelte vezércikkének els? részét.
Magától értet?dik, hogy szóba került Európa, a római szerz?dés szelleme, Monnet, Schumann és Brüsszel többi nagy él? lelkiismerete. És ? most az els? alkalommal ? még szankciókat is követeltek! Bizony: szankciókat, igaziakat, komolyakat, szigorúakat. El kell ismerni, hogy egy demokratikus választások után alakult kormány ellen szankciókat alkalmazni nem is olyan egyszer? dolog. De mit számít az. Végülis, qui bene amat, bene castigat ? aki jól szeret, jól is büntet!
A vezércikk második felét olvasva értjük csak meg igazán, hogy mit?l lett ennyire dühös a mi mondén krónikásunk: a magyar kormány gazdaságpolitikájától! ?Egy furcsa nacionalista hitvallást követve, úgy t?nik, hogy Orbán úr elhatározta, hogy országa egyedül is ki tud lábalni az ?t súlyosan érint? válságból. Visszautasítja, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyekt?l az EU és az IMF függ?vé teszi az országnak nyújtandó segélyt.? Á vagy úgy! Nem hajlandó elt?rni ezeknek a frankfurti és new yorki uraknak diktátumait? Ugyanazokét, akik éppen most véreztették el Görögországot és most arra készülnek, hogy padlóra küldjék Olaszországot, Spanyolországot és Portugáliát? Értjük már! Az, hogy Orbán úr módszerei kicsit önkényesek, hogy kissé túl sokat foglalkozik a lobogó, a közrend és a vallás kérdéseivel, hogy csak mértékkel kedveli a Köztársaság szót, aminek egyébként éppen most tette ki a sz?rét az alkotmányából, mindez csak hagyján! De az, hogy nem hajlandó hajbókolni Draghi úr és Lagarde asszony el?tt, nem engedi, hogy ezek az eurokraták az orránál fogva vezessék, az már b?nös vakság jele. Kell-e még más bizonyíték arra, hogy Orbán úr egy proto-fasiszta? Nem hisz sem a központi bankok függetlenségében, sem a szabad versenyben, sem Van Rompuy úr intelligenciájában, sem Juncker úr becsültességében!
Egy olyan országról van szó, amelyik nagy többséggel megválasztja a nemzeti felemelkedés kormányát, annak reményében, hogy talán kikerülhet abból a válságból, amibe Európa süllyesztette, amelyik ugyancsak nagy többséggel támogat egy új alkotmányt, ahol a haza, becsület és történelem szavak visszanyerik jelentésüket, amelyik csak úgy mellékesen, egy nagyszer? ötlett?l vezérelve, megszabadul a Köztársaság szótól és a ?demokráciának? a sztálini korszakból örökölt színes üveggolyóitól, amely megvédi a nemzetközi pénzintézetekkel és Bruxelles gnómjaval szemben a jogait, állampolgárainak munkahelyeit, és gazdaságát. Mi is ez az ország a Le Monde, a Liberation és a mi kiváló polgári sajtónk véleménye szerint? Egy kvázi-diktatúra!
S eközben Olaszországra és Görögországra mindenfajta választások nélkül, egyszer? kinevezéssel, kényszerítenek rá új vezet?ket, a Goldman-Sachs alkalmazottait, közismert gazembereket, férges lelk? bankárokat, akik közül egyesek saját országuk tönkretételében m?ködtek közre, és akiket most a piacok és ragadozóik helyeztek oda smasszernek. Ezt minek tartja a Le Monde, a Liberation és a velük hasonsz?r? sajtó? Szabad és demokratikus országoknak! Olyannyira, hogy azt szeretnék, legyen ugyanígy Franciaországban is. Lionel Stoleru úr vajon nem jelentette-e ki jámborul a múlt héten a Le Monde hasábjain, hogy a ?demokrácia képtelen olyan politikai vezet?ket kitermelni és támogatni, akiknek elég bátorságuk lenne a népszer?tlen, de feltétlenül szükséges intézkedéseket meghozni.? És hogy a hatalmat olyan ?bátor emberek? kezébe kellene adni, mint Camdessus, Trichet, Pascal Lamy vagy Claude Bébéar urak. Miért ne adnánk közvetlenül Parisot asszony kezébe a hatalmat? (A francia Vállalkozók Szövetségének elnöke)
Magyarország ma az ellenálló Európa a szimbóluma. A népek önrendelkezési jogának nevében teszi ezt, akárcsak alig több mint fél évszázada a szabad és büszke élethez való jog nevében. A magyar ellenzék tüntetései, melyeket médiáink oly b?kez?en közvetítenek újra és újra, valójában csak keveseket mozgósítanak. A budapesti utca emberének véleménye szerint f?leg id?seket, funkcionáriusokat és mindenekel?tt a régi kommunista rezsim híveit. Annak a a rezsimnek híveit, amely csalással, hazugsággal, b?ntettekkel ragadta magához a hatalmat, amely betiltotta az alkotmányt és mindenfajta demokratikus megnyilvánulást, korlátozta a szakszervezetek m?ködését; rend?rök, hóhérok és gyilkosok rezsimje, amely majdnem egy fél évszázadon keresztül egy véreskez? köztársaságot kényszerített rá Magyarországra. E gyalázatos múlt emlékének ördögét akarják ki?zni magyar barátaink azáltal, hogy jóváhagynak egy alkotmányt, ami újra el?térbe helyezi identitásuk, nyelvük, területük, szabadságuk szimbólumait. Talán egy még távolabbi, de nem kevésbé kegyetlen múlt emlékét is le szeretnék rázni: az 1920-as trianoni szerz?dését, amelyben a szövetséges hatalmak, és mindenekel?tt a laicista és republikánus Franciaország igyekezett megbüntetni és megalázni a katolikus és habsburgista Magyarországot megfosztván azt területének és népességének kétharmadától!!!!!
Az európai unió, tudatlan politikusainak és a telhetetlen bankárokat kiszolgáló funkcionáriusainak csapatával úgy gondolja, hogy útját állhatja a nemzeti emlékezés és újjászületés eme folyamatának. Diktátumokról, büntetésekr?l és szankciókról álmodoznak. Jobb lenne, ha vigyáznának! Magyarország nem azért lett független a Szovjetuniótól, hogy egy másfajta, jobban álcázott de nemkevésbé zsarnoki birodalom része legyen. Ellen fog állani, és ellenállása másokat is követésre sarkall majd. 1956-ban a francia nép, az akkori vezet?ivel dacolva, spontánul támogatta a budapesti felkel?ket. 1956 novemberének estéin a Párizsban összegy?ltek emlékeztették a dunai mészárosok francia b?ntársait, hogy jó lesz vigyázniuk. Mert Párizsban nem nagyon szeretik azokat, akik a szabad népeket bántalmazzák. Ma este mindnyájan magyar hazafiak vagyunk!
Hubert de Marans |
| |
