 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Pelikan | 2011.12.01. 05:33:47 | Válasz erre | | | | A magyar Construc!
"Lejáratta Magyarországot a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója
Nemcsak saját magáról, hanem Magyarországról is rossz bizonyítványt állított ki Kollai István, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója azzal, hogy gyatra nyelvtudásával és hiányos ismereteivel vitába bocsátkozott történelmi kérdésekben szlovák történészekkel, értelmiségiekkel.
Kollai István
Ha egy átlagos szlovákot megkérdeznénk arról, hogy kit tart a legjelent?sebb szlovák történelmi személyiségnek, akkor nagy valószín?séggel azt válaszolná, hogy Ludovít Stúrt. És valóban, az ún. Szlovákiában talán senkir?l sem neveztek el annyi közterületet, intézményt vagy utcát, mint ?róla. Számos városban szobrot, emléktáblát állítottak neki. A második világháború után pedig a magyar többség? Párkány városát az a ?megtiszteltetés? érte, hogy Stúrovóra keresztelték át, hogy ezzel is kifejezzék a szlovákok ragaszkodását ??si földjükhöz?.
A nagy köztisztelet alapján, amely Stúrt övezi, az ember azt hihetné, hogy egy jelent?s, nagy formátumú történelmi személyiség lehetett, aki sokat tett le nemzete asztalára, és minden m?velt szlovák legalább f?bb vonásaiban tisztában is van ezzel. Csakhogy Stúr képe a köztudatban meglehet?sen homályos, és azon kívül, hogy volt némi köze a szlovák nyelv kodifikálásához, a szlovákok elsöpr? többsége gyakorlatilag semmit nem tud róla. Talán ezért is döntöttek úgy nemrég "Szlovákia" egyik vezet? hetilapjánál, a .tyzden-nél, hogy érdemes lenne kerekasztalnál boncolgatni Ludovít Stúr történetét és mítoszát. A beszélgetésre, amelyet Juraj KuSnierik moderált, pedig egy mindenképp érdekes társaságot hívtak össze. Jelen volt Pavol Freso, Pozsony megye ispánja, Marián Tkác, a Matica Slovenská elnöke, Dusan Skvarna egyetemi docens, neves szlovák történész és meglepetésvendégként Kollai István, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója.
Pavol Freso és Dusan Skvarna nem okoztak nagy meglepetést. Az ispán hozta a formáját, és rangjához méltó módon mindenr?l sokat beszélt, csak éppen Stúrról mondott keveset, és az a kevés is inkább megmosolyogtató volt. Bár sok újat nem tudtunk meg Dusan Skvarnától sem, de felhívta a figyelmet olyan apróságokra, amelyek nem illenek bele a hagyományos szlovák Stúr-képbe. Például mindjárt a beszélgetés elején leszögezte, hogy a Stúr öngyilkosságával kapcsolatos ?pletykák? forrása Vladimir Minác, ami mindenképpen figyelemre méltó, hisz Minác nem volt akárki, hanem egy nemzeti m?vész és a Matica Slovenská egykori elnöke. Szintén kitért Stúr 1848/49-es szereplésére, és leszögezte, hogy a ?magyarok mellett? mégiscsak jóval több szlovák harcolt, mint a ?nemzeti oldalon?. Ezt a szereplést sajnos nem boncolgatta részletesebben, ennek ellenére elmondható, hogy messze ? volt a legkorrektebb résztvev?je az egész beszélgetésnek.
Noha az elismerésre méltó, hogy Kollai István magyarországi magyar létére úgy-ahogy megtanult szlovákul, nyelvismerete viszont még nagyon messze van attól, hogy kötetlenül tudjon társalogni. Beszéde kusza és összefüggéstelen volt, a kiejtésér?l már nem is beszélve. Nem egyszer alapvet? fogalmakat kevert össze, egy alkalommal például a múzeum megtekintése (poprezera?) helyett az átsétálni (poprechádza?) szót akarta használni, ám rossz kiejtésének köszönhet?en ez ?poprehádza??-nak hangzott, ami ?átdobálni?-t jelent. Nem tudni, mi késztette Kollait arra, hogy vitát vállaljon szlovák nyelven, mikor még az alapszókincs is problémát okoz neki. Figyelembe kellett (volna) vennie, hogy nemcsak magát, hanem a magyar kultúrát és a magyar álláspontot is képviselte (volna), elvégre egy magyar közintézmény vezet?je. A beszélgetés során csakis a téma és a nyelv gyenge ismeretével t?nt ki, aminek köszönhet?en olyan magas labdákat sem tudott leütni, amilyeneket a Matica Slovenská elnöke dobott fel neki, aki ráadásul megpróbálta ?t (és személyén keresztül a magyarságot) megalázni. Ett?l csak az mentette meg Kollait, hogy id? el?tt távozott.
Marián Tkácról, a Matica Slovenská elnökér?l azt kell tudni, hogy a szlovák nemzeti (SNS) értelmiség egyik el?kel? képvisel?je. Hasonlóan sok más sorstársához ? is fényes karriert futott be a múlt (és a mai) rendszerben, konkrétan a pénzügyminisztériumban, a Nemzeti Emlékezet Hivatalának dokumentumai szerint titkosszolgálati ügynök is volt, ami a szlovák nemzeti értelmiség köreiben nem is annyira meglep?. Stúrról vallott nézetei nem tértek el a hagyományos nemzeti kánontól. Stúr szerinte demokrata volt, aki egy szövetségi államot akart Magyarországból csinálni, amire Kossuth azt válaszolta neki, hogy ?ha jogokat akarnak a szlovákok, akkor harcolják ki maguknak?. Ezt és az ehhez hasonló történelemhamisításokat a résztvev?k közül senki sem cáfolta. Végül azt a kérdést szegezte Kollainak, miért nem különbözteti meg a magyar nyelv a mai és a régi Magyarországot, szemben a szlovákkal, ahol használatos az Uhorsko/Madarsko. A szlovák nyelv ugyanis a magyarokra/magyar érzelm?ekre és Magyarországra kétféle elnevezést használ. Megkülönbözteti a történelmi és a mai értelemben vett Magyarországot, úgy állítva be, mintha nem ugyanaz az állam, hanem utóbbi az el?bbi utódállama lenne. Hasonlóan a hungarus tudatú, etnikai értelemben nem magyarokra az Uhor szót használja. Kollai erre egy meglehet?sen zavaros, helyenként követhetetlen választ adott, miel?tt távozott. Tkác elnök ezután kijelentette, hogy szerinte mindenképpen hozzájárulna a szlovák?magyar megbékéléshez, ha a magyarok legalább most, utólag átvennék ezt a megkülönböztetést a saját nyelvükbe, és ezzel kiirtanák azt a látszatot, mintha a mai magyar állam jogfolytonos lenne a régivel.
A vita Kollai távozása után kisiklott, Stúrról már csak kevés szó eset. Az ottmaradt résztvev?k viszont beszéltek Liszt Ferenc ?szlovákságáról?, és arról, hogy a magyarok ?kisajátítják? Liszt Ferencet, továbbá szó esett a szlovák nemzeti karakterr?l is és a szlovák történelemr?l. Marián Tkác szerint a szlovákok sikere abban rejlik, hogy olyanok, mint a törpefeny? ? csúsznak, másznak a sziklák hátán, és nem bújnak ki, nem hallatnak magukról, amikor veszély fenyeget. De nem is t?nnek ki, és nem is alkotnak nagyot, ahogy erre Dusan Skvarna rámutatott. Bravó! Jozef Tiso, a szlovák bábállam elnökének is hasonló nézetei voltak a szlovák nemzeti karakterr?l (?amikor a nagyok verekszenek, a kicsik bújjanak az asztal alá?).
De hát akkor miért is tisztelik a szlovákok tulajdonképpen Stúrt? A választ erre a kérdésre Marián Tkác fogalmazta meg, szerinte ugyanis Stúr el?tt a szlovákok hungarus patrióták voltak. Ezt így látta 130 évvel ezel?tt Grünwald Béla is, aki szerint ?a tótnak nincs külön történelme, nincs nemzeti hagyománya ? az ? h?sei a magyar h?sök, az ? nagy emberei a magyar nemzet kiváló egyéniségei.? A hungarus patriotizmust, a hungarus hagyományokat meg kellett semmisíteni, az így megteremtett ?rt pedig ?valamivel? fel kellett tölteni annak érdekében, hogy létrejöhessen a szlovák nemzet. Nagy személyiségekre és új értékekre volt szükség a régiek helyébe. Történelmet kellett ?csinálni?, és Stúr volt ennek a ?történelemcsinálásnak? az els? és egyben az egyik legnagyobb ideológusa. Vladimir Minác szavaival: ?A magyarság a szlovák politika végzete. Ha a szlovák politika önállótlan volt, els?sorban a magyarokkal szemben volt az. Mozgásiránya a magyar politika mozgásirányának a negatívja, koncepciói ellenkoncepciók, hangja visszhang csupán.? Csak ezt a (gyakorlatilag magyarellenes) ideológiát hagyta maga után Stúr, minden más téren kudarcot vallott. Alakját csak a huszadik században nagyították fel, hogy létrehozhassák a ?szlovák Kossuthot?. Munkássága és tevékenysége gyakorlatilag mind a mai napig ismeretlen a közvélemény számára, mert mihelyt ez ismerté válna, akkor kiderülne, hogy a szlovákok Stúrnak köszönhet?en nem csak a magyarellenesség, hanem egy jó adag skizofréniát és komplexust is beépült a szlovák nemzettudatba.
Ludovít Stúr a szlovák áltörténelem legjelent?sebb álszemélyisége. Amíg pedig a szlovákok ilyen és hozzá hasonló álértékeket képvisel? álszemélyiségeket fognak tisztelni és magasztalni, addig az ?szinte szlovák?magyar megbékélés lehetetlen. Csak remélhetjük, hogy ezt id?vel szlovák barátaink is belátják, és rendet raknak saját, illetve közös történelmünkben, és sikerül nekik kitolatni abból a zsákutcából, ahová ?ket ez a Stúr-féle magyarellenes ideológia eljuttatta." |
| |
