 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Pelikan | 2010.10.29. 08:08:34 | Válasz erre | | | | Híd a jöv?be - interjú Heged?s Tamással törökországi látogatásáról
2010, október 27 - 23:18
Vezércikk Friss hírek
Bevezet?:
Heged?s Tamás, a Jobbik általános frakcióvezet?-helyettese az Országgy?lés magyar-török baráti tagozatának elnökeként a múlt héten Törökországban képviselte hazánkat, három napos hivatalos látogatáson.
Cikk Front kép - 280x185:
Törökország eddig híd volt Európa és Ázsia között. Hídszerepüket feladva ma a törökök kulcsszerepre készülnek az új világrendben és keresik a kapcsolatot testvérnépeikkel, így a magyarokkal is. Heged?s Tamás, a Jobbik általános frakcióvezet?-helyettese az Országgy?lés magyar-török baráti tagozatának elnökeként a múlt héten Törökországban képviselte hazánkat, három napos hivatalos látogatáson.
A parlament baráti tagozatairól keveset tudni, ahogy az sem közismert: jobbikosként ön a Magyar-Török baráti tagozat elnöke.
A baráti tagozatok az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportjának a részei (a nemzeti csoport maga az Országgy?lés), országok vagy ország csoportok szerint. A képvisel?k érdekl?désük vagy rokonszenvük alapján jelentkezhetnek, legfeljebb három tagozatba. Érdekesség: a magyar-török baráti tagozat 10 tagjából 6 jobbikos – ez is hozzájárulhatott a megtisztel? tisztség betöltéséhez. A magyar IPU valamennyi baráti tagozata közül ez volt az els? az új ciklusban, amely külföldi látogatáson vett részt. A baráti tagozatok fontos szerepet játszanak az országok államközi kapcsolatainak az er?sítésében.
Milyen benyomások érik az utazót Isztambulba érve?
-Isztambul elképeszt? mérték? fejl?dését f?polgármesterként az a Recep Tayyip Erdoğan alapozta meg, aki ma az ország miniszterelnöke. Az Európát és Ázsiát összeköt? város egy tiszta és nyüzsg?, élettel teli metropolisz. A házak többségén és a köztereken, középületeken patyolattiszta nemzeti lobogók lengedeznek. Hatalmas múltjukból merítkezve, nemzeti hagyományaikra büszkén támaszkodva, lendületes sebességgel építik a jöv?t.
Milyen hivatalos programjaik voltak?
- A szerda Ankarában hivatalos tárgyalásokkal telt el. Nem csupán az ottani török-magyar baráti tagozat elnökével, Lütfi Elvan úrral találkozhattam, hanem a Nemzetgy?lés, a külügyi bizottság és az európai uniós bizottság alelnökeivel is, akik egyben a kormányzó Igazság és Fejl?dés Pártjának (AKP) meghatározó politikusai is. A találkozókon udvariaskodás nélkül mondhattam: igazi sikertörténet az az elmúlt éveket jellemz? látványos fejl?dés, amelyet a gazdaság dinamikus növekedése mellett a demokrácia kiteljesedése jellemez. A 180 fokos fordulatot vett külpolitika pedig, amelynek során Törökország sorra rendezte kapcsolatait szomszédjaival, miközben újrafogalmazta szerepét a Közel-Keleten, az egész térség, közvetve Európa biztonságára is kedvez?en hat.
Magyarország soron következ? európai uniós elnöksége el?tt a leghangsúlyosabb kérdés természetesen Törökország csatlakozási folyamata volt. Valamennyi török politikus érdekl?dött a vörösiszap-katasztrófáról is, részvétüket fejezve ki az áldozatok iránt. Ezzel kapcsolatban – a rémhírek terjedését megel?zend? – minden tárgyaláson elmondtam: a károk ugyan hatalmasak, de sikerült azokat lokalizálni. Az aktuális politikai kérdések mellett ugyanakkor most kapott el?ször hangsúlyt a magyar delegáció részér?l is a két nép, a török és a magyar testvérnépi mivolta, ?si rokonsága is, ami nagymértékben er?sítette a beszélgetések bizalmi légkörét. Különösen, hogy a „Türk-Macar kardestir” (török-magyar testvériség) mondatot – néhány más egyszer? kifejezés mellett – török nyelven fogalmaztam meg. Ezt a momentumot a törökországi lapok is kiemelték.
A szerdai nap legmegrendít?bb élménye Musztafa Kemál Atatürk, minden törökök atyja mauzóleumának megtekintése volt, ahol – állami delegációhoz méltóan – katonai díszkísérettel helyeztük el koszorúnkat. A hadsereg által koreografált ceremónia résztvev?iként láthattuk: Törökországban a katonaságnak a mai napig megvan a nimbusza, jelenlétük tekintélyt parancsoló. Átélhettük, mit jelent ennek a nemzetnek, hogy az 1920-as békediktátumot visszautasítva, Atatürk vezetésével több éves szabadságharcot kezdtek a területrablók ellen, amelynek eredményeképpen megháromszorozták (!) az eredetileg nekik szánt területet. A török nép fantasztikus h?siességr?l és önfeláldozásról tett tanúbizonyságot – volt, hogy asszonyok és gyerekek húzták át a hegyeken az ágyúkat, mert minden férfi harcban állt. (A mi tragédiánk, hogy míg nekik Atatürk, nekünk Károlyi „jutott” hasonló történelmi helyzetben.) A török nép az Atatürk-kultusszal egyben önmagát is megbecsüli. Az a nép, amely így tiszteli h?si múltját, nagyra hivatott a történelemben.
Isztambulban járva-kelve – miközben megtekintettük a város legf?bb nevezetességeit, kulturális emlékeit – felt?n? volt: a szegénységnek nyoma sincs – nincsenek koldusok és hajléktalanok, az utcák tiszták és rendezettek, akárcsak Ankarában. Az emberek mosolyognak egymásra és a vendégekre, egyszerre büszkék és barátságosak.
Kiteljesedhet-e a jöv?ben a testvérnépi viszony?
A közeljöv? nagy kérdése, hogy az Európai Unión belül vajon egy politikai közösség részei leszünk-e. Ismertek az ezzel kapcsolatos feszültségek az Unió meghatározó államai között. Míg Nagy-Britannia támogatja a csatlakozást, addig Németország és Franciaország élesen ellenzi – els?sorban azért, mert attól félnek: egy Törökországgal kib?vült Európai Unióban nehezebb lenne megvalósítani az er?teljesen központosított, föderatív Egyesült Európai Államokat, ami a német és francia politikai elit f? törekvése. A magam részér?l a tárgyalásokon két üzenetet emeltem ki a csatlakozással kapcsolatban: a kormányzat deklarált támogatását, valamint azt, hogy a magyar parlamentben nincs olyan politikai er?, amely ellenezné azt. E kérdésben esély van a teljes kör? nemzeti konszenzusra.
A Jobbik kezdett?l fogva hangsúlyt tesz a rokon népekkel való közösségre. Törökország a földrajzilag hozzánk legközelebb lév? rokon-nemzet. Más pártokkal ellentétben a Jobbik az egyetlen, amely nem csak a stratégiai szempontokat emeli ki, hanem az ?si rokoni köt?dés, a közös származás fontosságát is. Ennek megfelel?en a párt motorja lehet a kapcsolatok er?sítésének. Amit a baráti tagozat ehhez hozzá tud tenni, az – a hasonló célú civil szervezetekkel együttm?ködve – els?sorban a közvélemény formálása, a bizalmi légkör er?sítése, a török nemzetr?l kialakított valós kép megjelenítése.
Ön delegációvezet?ként most ugyan hazánkat képviselte, de ett?l függetlenül felmerül a kérdés: a Jobbiknak a pártpolitika szintjén milyen lehet?ségei vannak, mi lenne az ideális kapcsolat?
- A Jobbik számára egyértelm?en a kormányzó AKP volna az ideális partner, mivel ugyanazt képviseli Törökországban, mint amit a Jobbik Magyarországon: büszkén nacionalista és hagyománytisztel?, korrupciómentes párt, amely elkötelezett az ország gazdasági és társadalmi felemelkedése iránt. Az AKP kormányzása megvalósítja a tradicionalizmus és modernizáció harmóniáját, ami számunkra is jó példa lehet. A mostani látogatás jó alap lehet egy jöv?beli közvetlen kapcsolatfelvételhez.
Horváth Ádám - barikad.hu |
| |
