 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Nyilas | 2010.09.27. 13:55:25 | Válasz erre | | | | McGy?z?: ?Panem et circensis?
Bár kezd a fórum párbeszéddé válni, és azt mondják illetlenség két ember beszélgetésébe beleszólni hívatlanul, a fórum azonban mégis nyílt véleménynyilvánítás.
Ebb?l kifolyólag néhány észrevétel erejéig bekapcsolódnák.
McGy?z?. Amióta az emberiség a gy?jtöget? életformáról tovább lépett, azóta mindig a kínálat határozza meg az igényt. Hisz igény csak olyan után támadhat az emberben, amit felkínálnak neki.
Amíg nem találták fel az autót, amíg nem kínálták fel az ember, mint fogyasztó számára, igény sem lehetett rá.
A kínálat persze természetesen gerjeszti az igényt, hisz ki ne szeretne, egy közfogyasztású cikkhez hozzájutni. A birtoklási vágy pedig az ember örök tulajdonsága, a termelés motorja. És a fejl?désé is, hisz ez ösztönzi a kutatást, a termelést új dolgok el?állítására, amik aztán új igényt is teremtenek.
Az igény növekedése pedig automatikusan vezet a túlkínálat kialakulásához, hisz a termelés az igények kiszolgálására törekedve, mind nagyobb mérték? lesz, így a túllendülés elkerülhetetlen.
A túlkínálat viszont felhalmozást eredményez, azaz eladhatatlanná válik a termék.
Normális társadalomban a piac ezt az ingadozást kiegyenlíti. A csökken? igények esetén az ár mérséklésével, majd a termelés csökkentésével.
A mi tudathasadásos társadalmunkban, ebben a globalizált gazdaságban a profitmaximalizálásra törekvés azt eredményezi, hogy nem az igényeknek megfelel? termelés folyik.
A profit érdekében a túlkínálat problémáját úgy oldja meg a globalizált gazdaság, hogy..
Gyors amortizációjú termékeket állít el??
Ebb?l is, az erkölcsi amortizáció, a fizikai amortizációnál gyorsabb lefolyásu, mert félévente adnak ki a gyártók egy új modelt, ami, adott esetben csak a formában, külalakban tér el az el?djét?l, új igényt támasztva ezzel, ráer?ltetve ezzel a fogyasztót, hogy cserélje le a készüléket ( újabb, szebb, látványosabb többet tudó termék van már)
Az újra való igény miatt aztán a gyártónak nem is érdeke tartós termék el?állítása, minek következtében elöntenek bennünket eldobható bóvlival.
Bevallottan olyan termékeket gyártanak, amelynek az élettartama, nem hosszabb az erkölcsi elévülés idejénél. ( Ez bevallott tény, nem összeesküvés elmélet).
Ugyanakkor az állandó megújulás ( újra való igény) el?segítését a felajánlott hitelekkel segítik, belehajszolva ezzel a vásárlót a felesleges, akár erején felüli vásárlásba. Gerjesztve a vágyat a mind újabb termékek megszerzésére a reklámokon keresztül, biztosítva ezzel, hogy az adósrabszolgaságból soha ne kerülhessen ki.
És ha így végiggondoljuk, akkor nyugodtan kimondható, hogy összeesküvés ez a társadalom ellen még akkor is, ha nem úgy jött létre, hogy összeült egy társaság, és vérszerz?déssel megpecsételték, hogy tönkre tesznek egy térsadalmat.
A határokkal kapcsolatban én azt mondanám, hogy én bizony láttam piros szaggatott vonalakat a hegyeken- réteken. És láthat még most is bárki, aki veszi a fáradtságot, bakancsot húzva végigjárva a gyergyói- gyimesi- háromszéki határt. Megtalálhatók azok a piros vonalak, a félgömb alakú határkövek fizikai valóságában, vagy legalább a nyomai annak, hogy itt is létezett egy határk?. Mert az él?lény már csak olyan, hogy körbejelöli az illetékességi területét. Mert egy ország, amit valaha hazának neveztek, az egy nagycsaládnak, a nemzetnek a ?háza?. Ahogy a kisebb egységnek, a családnak háza az az élettér, ami a nagy egészb?l csakis az övé. És ahogy nem szeretnéd, hogy a te saját családodba idegenek betelepedjenek, megbojgatva ezzel a te családod kialakult szokásrendjét, ugyanúgy nem természetes az sem, hogy a nagyobb család, a nemzet testében telepszenek bele kötetlenül idegen, eltér? kultúrát hordozó egyedek. F?képp akkor veszélyes ez egy nemzet számára, ha ez az idegen népelem, egy primitívebb kúltúra hordozója, mert a primitívebb az mindig agresszívebb is, így szabályozás, korlátozás nélkül kérlelhetetlenül eluralkodik, és kiszorítja a befogadó népet.
A globalizáció célja éppen ez , ezért er?lteti a keveredést, mert egy egységes, összeforrott kultúra meghódítása mindig nehezebb mint egy kevert, egymással hadakozó, érdekkülönböz?ségekkel tagolt társadalom leigázása(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| |
