 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | paluz | 2009.02.06. 13:19:30 | Válasz erre | | | | Magyaros:
én tévedtem ..a tatárlakai korong 11.000.-ezer éves ..elnézést.
Torma Zsófia: Sumér nyomok Erdélyben
Régi adóssága ez a kötet a magyar könyvkiadásnak. A sokszor hivatkozott, óriási munkát végzett régészn? kutatásait, a tárgyi és régészeti adatokkal is bizonyított sumer nyomokat fedi fel.
Torma Zsófia (1840-1899) a világ legels?, terepen dolgozó, ásató régészn?je. Az Erdélyben született nemes lány tárta fel az újk?kori (kb. i.e. 5000-3000) tordosi kultúrát, amelyet ma a világ vezet? régészei ismertetnek, anélkül, hogy Torma Zsófia nevét megemlítenék. Több, mint 11.000 rovásjeles agyagkorong is a leletanyagába tartozik, amely feltételezésem szerint azt bizonyítja, hogy ?seink már az újk?korban feltalálták az iskola intézményét.
Torma Zsófia hatalmas gy?jteményének jelent?s darabjait horvát, román régészek hordták szét. Tudományos írásai ma sincsenek rendszerezve, kiadva. Az emigrációba kényszerült Fehérné Walter Anna maga is anyagi gondokkal küszködött, mégis megjelentette Torma Zsófia m?veinek rövid összefoglalóját Buenos Airesben, 1972-ben. Az összefoglaló, amelyhez csak fénymásolatban lehet hozzájutni, a 'Sumer nyomok Erdélyben' címet viseli. Torma Zsófia elhallgatásának oka ugyanis az, hogy régészeti leletei alapján hasonlóságokat állapított meg a Kárpát-medence és Mezopotámia korai kultúrái között. A lexikonokban 3-4 sort kap és egyáltalán nem említik az 1986-ban kiadott 3 kötetes, 2000 oldalas 'Erdély története' cím? monográfiában. (Akadémiai Kiadó, Bp. 1986)(Előzmény: Magyaros, 2009.02.04. 23:02:48) |
| |
