 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | paluz | 2008.04.25. 08:51:57 | Reply | | | | Makovecz: "Itt honfoglalás történik, amelyet náció nélküli, a pénzvilághoz tartozó szervezetek hajtanak végre."
Az ingatlanmagazin.com interjúja Makovecz Imrével
2008/04/24 - 00:10 SzKR
Makovecz Imre szerte a világon zseniális épületeket, közösségi tereket varázsol. Budapesten valahogy nem látni. Véleménye azonban megvan a f?városról. El is mondta. A közlekedési káoszról, a körgy?r?r?l, a hidakról, a sosemvolt világkiállításról, a befektet?kr?l.
- Budapest állandóan a politikai viták középpontjában van. Adódik a naív kérdés: nem lehetne valahogy, valamilyen csoda folytán megegyezni a város érdekében?
- Ha egy olyan politikai játékmez?ny van ma Magyarországon, amely körbevesz bennünket, akkor nemigen. Például amikor Budapest elnyerte a világkiállítás rendezésének jogát, akkor az egyik politikai szféra mindent megtett azért, hogy itt ne legyen világkiállítás. Nem is lett.
- Jó, hát a világkiállítás az világkiállítás. De ett?l még Budapest Budapest maradt.
- Én Sevillában, egy elmaradott országban átéltem egy világkiállítást, ott tapasztaltam, hogy mi a pozitív hozadéka Andalúziában egy ilyen típusú világtalálkozónak. Hatalmas információ- és pénzkoncentrációt jelent, gondoljunk a jelent?s tömeget befogadó új szálláshelyek építésére, a közlekedésfejlesztésre, az energiaellátás modernizációjára, és még sorolhatnám. Ha Budapesten megcsinálták volna a világkiállítást, akkor ma Budapest nem így néz ki, ahogy ma kinéz. Akkor a körgy?r?ket meg kellett volna építeni, akkor reggelente be lehetne jönni Budapestre, és este ki lehetne menni a f?városból. Mert mára már lakhatatlanná vált a város, közel egymillió ember költözött el az elmúlt két évtizedben.
- Ön szerint miért nem kellett a világkiállítás az akkor regnáló elitnek?
- Én csak kérdéssel tudok a kérdésre felelni. A Gellérthegyen két szégyenfolt található. Miért vannak ott? Az egyik a Citadella, amelyet az osztrákok építettek 1849-ben, hogy ágyút?z alatt tarthassák Pestet. A másik a Szabadság-szobor. A második világháborúban a Kárpátok vonulatánál kiépített Árpád-vonalat az oroszok nem tudták áttörni, ezért amikor a románok átálltak hozzájuk, Havasalföldön keresztül, Temesvár fel?l érkezett az ún. felszabadító 2. ukrán hadsereg. A Szabadság-szobor ezért néz délkelet felé. Azt a szobrot a "sajátosan" balesetet szenvedett Horthy Istvánnak az emlékére készítette Kisfaludi-Stróbl, és egy repül?gép légcsavart tartott a kezében, de azt a háború után elt?ntették, és egy pálmaág került a helyére.
Nem Horthy István emlékére, hanem a 2. ukrán hadsereg dics?ségére áll ott, amely összt?z alatt tartotta a Várat rombolóbombákkal. Kilenc éves koromban a kerítésbe kapaszkodva a szüleimmel együtt sírva néztem, ahogy égett a királyi vár. (Eredetileg a Horthy Miklós (Pet?fi) híd budai hídf?jéhez szánták a kormányzó-helyettes szobrát, de a helyszínt 1943-ban a Tabánra módosították. A kompozíció el?terében a kormányzó-helyettes repül?ruhás alakja állt volna, a mögötte pedig egy emelvényen a repülés géniusza, amint tört koszorút dob a h?sre. A két f?alak szobra 1944 tavaszára el is készült, de a német megszállás és a bombatámadások megindulása után felállítására már nem került sor. Eszerint bár a Szabadság-szobor a Horthy-emlékm?vel való párhuzama nem igaz, a fasizmust jelképez? sárkányt megöl? mellékalak kompozíciója azonos a szobrász 1928-ban Nyíregyházán felállított huszáremlékm?vével, amelyen a magyaros ruhájú férfialak a bolsevizmus sárkányával végez. - ingatlanmagazin szerk.)
- Jó, de ezekb?l mi következik?
A Makovecz-féle PantheonA Makovecz-féle Pantheon- Úgy gondoltam, hogy ezt a két szégyenfoltot el kellene takarítani, és helyette megépíteni azt, amit már 1906-ban a zseniális magyar építész, Medgyasszay István megtervezett: a Magyar Panteont. Csak én kisebbet rajzoltam, mint nagyszer? el?döm. Sokkal inkább egy emlékhelyre volna ott szükség, mint erre a két borzadályra. Hogyan lehet a Citadellára, arra az ocsmány katonai létesítményre, mint m?emlékre tekinteni?
- Jó, de ezek szakrális gondolatok! Ha Budapest fejlesztésér?l beszélünk, legyünk kicsit konkrétabbak, praktikusabbak!
- Budapest, ugyan már! Nem velem kell err?l beszélgetni, hanem azokkal a külföldi üzletemberekkel, akik felvásárolják Budapestet. T?lük kell megtudakolni, hogy milyen fantáziát látnak a városban. Eladjuk a H?sök terére kivezet? sugárutunkat, az Andrássy utat, ahol az építészek-tervez?k - akik az egyes paloták rekonstrukciós munkálataival foglalkoznak - sorra panaszolják el, hogy megrendel?ik nem fizetik ki ?ket. Ilyen világban élünk. Budapest egy szennyes szatócsszemlélet világa, egy közlekedési cs?d. Normális dolog az, hogy hatalmas raktárakat építenek e nagy múltú történelmi város peremén, miközben a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Andrássy úton bezárják az üzleteket?
- Akkor mégiscsak a politikai érdekcsoportok háborújának túsza a város.
- Nem a politikai érdekcsoportok közötti háború az, amely ma jellemzi Budapestet és Magyarországot. Ez csupán figyelemelterel? játszma. Az alapkérdés az, hogy miért kell mindent eladni. Erre mondok egy rövid történetet. Egyszer volt egy hódmez?vásárhelyi ember, aki kitalálta a Puli nev? kisautót, amely elektromossággal m?ködött. Az a vállalkozás nem sikerült. Most egy fiatalember újra nekifogott a kivitelezésnek, megpróbálta Magyarországon megvalósítani, a prototípus már kész is. De Bécsben kell megcsinálnia, mert a magyar potentátok nem t?le veszik meg az autót, hanem máshonnan. Miért? Mert ett?l a zseniális magyar feltalálótól nem kapnának jutalékot.
Vagy annyit biztos nem, mint amennyit a másiktól. Világos, nem? Nem azért adják el az ingatlanokat, mert a magyar államnak nincsen pénze. Zsebre megy a játék, ez a dolog egyik része. Más aspektusból nézve pedig a társadalom átalakítása és a politika azt a célt szolgálja, hogy a magyar vállalkozó ne maradjon talpon, hanem alkalmazottá váljon.
- Ez azért elég tág értelmezés.
- Nézzük meg, hogyan adózunk! Amikor a számlát benyújtjuk, akkor azonnal be kell fizetni annak a 20 %-át, még azel?tt, hogy pénzt kapnánk. Manapság ráadásul divat nemfizetni, ebb?l egyenesen következik, hogy kvázi akkor is kifizetjük a magyar államot, ha egy fillért se kapunk. Ez komolytalan. Ez arra megy, hogy ne tudjunk tovább m?ködni. Mert nyilvánvalóan ez a következménye.
- De miért lenne ez bárkinek is a célja?
- Azért, hogy az a nemzetközi pénzvilág, amely mindenhol mozgatja a társadalmi átalakulásokat, kerüljön vállalkozói és döntési pozícióba. Nemzetközi trend ez, amir?l most beszélek.
- Prága akkor miért tudott talpon maradni, és meg?rizni hagyományait?
- Mert úgy látszik, ellenálltak valamiért. Budapestnek és ennek a maradék Magyarországnak más funkciót szántak, mint Csehországnak és Prágának.
- De az államnak nincs pénze a felújításra. Budapestet tekintve hatalmas épületállományról beszélünk, amelynek jelent?s része m?emlék. Ezért kell eladni befektet?knek, akik felújítják. Mi ezzel a probléma? Legalább valaki felújítja, és nem hagyja, hogy összed?ljön a város, mint egy kártyavár.
- Ahonnan ön kérdezi, onnan nem lehet elindulni. Vissza kell tekintenünk az id?ben megint egy kicsit! A rendszerváltás nem hozott létre reprivatizációt. Nem adták vissza az embereknek azokat a tulajdonelemeket, amelyeket elvettek t?lük 1949-ben: asztalosm?helyt, lakatosm?helyt, szatócsboltot stb. stb. A tulajdonuktól megfosztott családok elszegényedtek, de igazi kárpótlásban nem részesültek. Hiszen bár sokan kaptak kárpótlási jegyet, azonban annak az értékét a brókerek közrem?ködésével levitték. És azok, akik a rendszerváltozást megel?z? id?kben pénzhez jutottak - hiszen a nyolcvanas évek már nem egészen a szocializmusról szóltak -, felvásárolták a jegyeket. Így aztán nem kapták vissza eredeti tulajdonosaik az ingatlanokat.
- Húha! Ez már megint nagyon távolinak t?nik! Kicsit közelíthetnénk...
- Azért az valakinek köszönhet?, hogy a lakosság és a vállalkozások nagy része t?keszegény maradt. Ne onnan induljunk el, hogy az államnak nincs pénze! Az állam nem engedte meg, hogy az emberek olyan helyzetbe kerüljenek, hogy képesek legyenek a saját ingatlanjaikat felújítani. Ez az állapot mesterségesen lett létrehozva.
- Még mindig nem értem, hogy mi a baj a befektet?kkel?
- Mondok egy példát. Valaki megtervez egy lakást. Komplett kivitelezési terv áll rendelkezésre, a kivitelez?vel megkötnek egy megállapodást, ennek értelmében 170 ezerért megcsinál egy négyzetméternyi lakást. A lakásforgalmazó cég aztán 550 ezer-1 millió forint közötti négyzetméteráron értékesíti az adott ingatlant. Az értéktöbbletet nyereségként adómentesen kiviheti az országból. Ez a folyamat egyik oldala. A másik oldala, hogy a 170 ezer per négyzetméteres ár után a magyar kivitelez? nettó adóhányada 60 % plusz forgalmi adó, és így tovább. Nem tudjuk pontosan, ki hogyan tud csalni, mert mindenki trükközik. 75-80 % között mozog az az összeg, amit vissza kell fizetni a magyar államnak. Ez nyilvánvalóan gazdasági feszültséget jelent a külföldi beruházó javára.
- Ez egy konkrét szituáció az épít?iparban! De ez hogyan befolyásolja egész Budapest fejl?dését?
- Itt honfoglalás történik, amelyet náció nélküli, a pénzvilághoz tartozó szervezetek hajtanak végre. Magyarországról a tulajdonjog és életképes vállalkozások esetében nem nagyon tudunk beszélni. Csak akkor, ha szolgaként ezt az arctalan, internacionalista ipart kiszolgáljuk. Magyarország és Budapest pozíciója ennyi. Ha a mostani városi vezetést nézem ebben a történetben, százszázalékosan kiszolgálja ezeket az érdekeket. Szó sincs Budapest érdekeir?l. Ne vicceljünk már! Ezzel a metróval? Kinek van szüksége a négyes metróra? Ez csak arra jó, hogy Budapest közlekedését lehetetlenné tegye. Miközben a körgy?r?re volna szükségünk. Ha valaki Budakeszin lakik, és Pesterzsébetre akar eljutni, el?ször be kell jönnie a Moszkva térre. Még Szentesen és Csongrádon is van elkerül? út.
- Ha Budapest ön szerint áldozat, mi a megoldás?
- Egyetlen megoldást látok csak. Ezt a moszkovitából brüsszelivé avanzsált szolgáló réteget el kell zavarni a fenébe. A beszédnek elmúlt az ideje.
- Na jó, de hát valamennyire mégiscsak demokrácia van Magyarországon, amelynek egyik alapfundamentuma a magántulajdonhoz való jog, akkor ilyet nem lehet csinálni.
- De igen.
(ingatlanmagazin) |
| |
