 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! anyilas | 2008.02.25. 19:42:03 | Válasz erre | | | | Káddám Hussein: A cikk kivonatolt. A teljes riport több korabeli újságban is megjelent.
Néhány hónapja szenzációs bejelentés járta be a világot a legjelent?sebb tudományos folyóirat, a Science november 10-ei számában. A génvizsgálatok bebizonyították, hogy a magyar és finnugor népek származásukat tekintve köszön? viszonyban sincsenek egymással. A részletekr?l dr. Béres Judit, humánpopuláció-genetikus tájékoztat
Származástani, vagy orvosgyógyászati szempontból végezték kutatásaikat?
A Johan Béla Országos Epidémiológiai Központ örökléstannal foglalkozó Humángenetika és Terapeutológiai (magzatkárosodás) Osztálya betegségmegel?zés céljából végez humángenetikai kutatásokat. Ez az úgynevezett klinikai vonal, de folyik nálunk populációgenetikai kutatás is?..
Osztályunkon a '80-as, '90-es években végzett populációgenetikai kutatások részben azt a célt szolgálták, hogy a származáselemzésünket elvégezzük, és hogy genetikai és ökogenetikai kérdésekre is választ adjunk.
Milyen módszereket alkalmaztak a vizsgálatok során?
A '80-as években klasszikus markerekkel (genetikai jelz?gén) vizsgáltuk a népcsoportokat, ami nyilván nem ad olyan tökéletes képet, mint a molekulárisgenetikai szint? vizsgálatok, amelyeket már a '90-es években végeztünk kormányközi együttm?ködések alapján. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ha a vércsoport és a különböz? enzimpolimorfizmusok az egyes emberekben egyszázalékos eltérést mutatnak, az már heterozigótának vagy polimorfizmusnak tekinthet?, vagyis hogy eltérünk egymástól.
Változtak-e ezek a módszerek a '80-as évek óta, hiszen említette, hogy a kutatásokat a '90-es években is folytatták?
Vérvételb?l tudunk dolgozni. Negyven vércsoport ismert, továbbá enzimpolimorfizmusokból is nagyon sok (28 markert néztünk) áll rendelkezésünkre. Ha már elég sok genetikai jelz?gént megnéztünk, kiszámíthatjuk a géngyakoriságot, abból pedig a genetikai távolságot, és nemcsak az egyes népcsoportok, hanem a nagyraszszok képvisel?i között is. A '80-as években mi is ezt tettük a klasszikus genetikai jelz?gének alapján, ám ez a humángenom projekt id?szak lezárt, és a '90-es évekt?l mitokondriális DNS szinten kezdtünk el kutatni. Ennek az a lényege, hogy a sejtmagon kívül van egy másik mitokondriumnak nevezett sejtalkotó, aminek saját örökít? anyaga van. Ez ugyan mindössze 37 gént tartalmaz, viszont lényeges, hogy csak maternális, azaz anyai ágon örökl?dik, míg a másik nagyon kiváló vizsgálati �objektum" a paternálisan, azaz apai ágon örökl?d? y kromoszóma. Éppen ezért a mitokondriális DNS és az y kromoszóma polimorfizmus párhuzamos vizsgálata ideális a származáseredet megállapításához. Finn, olasz és török kormányközi megállapodások keretében azokat a vizsgálatokat végeztük, hogy a hazai etnikumok hasonló adatbázisát össze tudjuk vetni a megfelel? referencianépességekkel.
Egy összevetést nem csak a ma él? népek összehasonlításával érdemes végezni, hiszen fontosak az ún. fosszilis DNS-vizsgálatok is. Ezeket úgy tudjuk elvégezni, hogy a honfoglalás kori temet?k csont és fogmaradványaiból veszünk mintát, majd azokból vonjuk ki a DNS-t. Ilyen kutatásokat a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatnak Raskó István vezetésével.
Hogyan fogadta eredményeiket a magyar történelemtudomány, mit szóltak hozzá a finnugor elmélet képvisel?i?
A mi célunk az volt, hogy megismerjük a népcsoportok eltér? betegségspektrumát, az eredmények következményeinek értékelése már nem a mi feladatunk. 199396 között lezajlottak a kormányközi munkák, 19992000-ben pedig angolul is megjelentek a végleges publikációk.
És a finnek?
Mivel a kormányközi megállapodás alapján a finnek részér?l Savantaus, a turkui egyetem professzorasszonya, magyarok részér?l pedig én voltam a projektvezet?, így tudom, hogy a vizsgálatok lezárása után átírták a finn tankönyveket, de ett?l még megmarad a legendás finn-magyar barátság.(Előzmény: Káddám Hussein, 2008.02.25. 18:21:54) |
|  |