 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Legyen! | 2007.09.04. 22:00:17 | Válasz erre | | | | Ádám itt az kért beszélgetésed:
Mielt?? bárki is a kért beszélgetést, a mai állapotokra értelmezné, annak kedvéért elmondom, ez egy tíz évvel ezel?tti (1997-es) mi lett volna ha akkor megtesszük szöveg.
Tekinthet?-e abszurdnak a határkérdés felvetése?
Kerekasztal-beszélgetés
Deák Péter biztonságpolitikai szakért?,
Diószegi István diplomáciatörténész,
Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter és RAVASZ KÁROLY nemzetközi jogász részvételével.
GECSE GÉZA: A délszláv háború végül is nem volt képtelenség, hiszen ezekben az években, pont a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején kezd?dött el. Átalakulása ellenére, ha pusztán a magyar hader? szerkezetéb?l indulunk ki, mire képes a honvédség? Ha ugyanis a vajdasági magyarság mészárolásába kezdtek volna, az akkori magyar kormánynak el kellett volna gondolkodnia azon, hogy békefenntartás címén vagy valamilyen békefenntartó er? keretében részt vegyen a helyzet normalizálásában.
DEÁK PÉTER: Egy m?helyvita után 1993-ban tette fel nekem a következ? kérdést egy magyar országgy?lési képvisel?: mi történne akkor, ha az akkor éppen zajló horvátok és szerbek közötti háború kiélez?dése esetén a magyar csapatok egy része bevonulna a Vajdaság legalábbis északi területére, és azt birtokba venné? Milyen er? kellene ehhez? Amire én azt válaszoltam, körülbelül 300 harckocsi és utána 50 ezer ENSZ katona, amelyik odajön, és a válságot, amelyet mi fegyveres beavatkozással okoztunk, valamilyen módon megoldja.
GECSE GÉZA: Ez a magyar hader? harmada?
DEÁK PÉTER: Pontosabban az akkori magyar hader?nek ez nem harmada, hanem 40 százaléka volt. Annyit azonban el kell mondanom, ebben az id?ben a seattle-i szerz?dés és a bécsi megállapodás aláírása, a fegyverkezési programok leállása következtében folyamatosan csökkent a magyar hader? hadrafoghatósága. Az 1980-as évek közepe óta kizárjuk az úgynevezett totális, hagyományos háború kialakulásának lehet?ségét. Ezért mondom azt, hogy erre nem volt meg a katonapolitikai lehet?ség, mert az er?viszonyok ezt nem tették lehet?vé, ráadásul a politika sem engedte volna meg a katonai er? ilyenfajta alkalmazását.
GECSE GÉZA: Akkor sem, ha a szerb er?k ezerszámra mészárolnak embereket?
DEÁK PÉTER: De erre nem került sor. Lehet feltételezésekb?l is kiindulni. Ebben az esetben, mint ahogy már volt rá példa, magától értet?dik, hogy bizonyos mandátum alapján, nemzetközi er?vel ezeket a válságokat megoldották volna. Ha a Vajdaságban embereket mészároltak volna, és hasonló lett volna a helyzet, mint Közép-Afrikában vagy akár a bosznia-hercegovinai térségében, akkor a nemzetközi válságkezel?k valamilyen formában közrem?ködtek volna.
JESZENSZKY GÉZA: Fontos azért figyelembe venni, hogy ? a háború el?tt és után is ? a jugoszláv hadsereg Európa egyik legjelent?sebb ereje volt, és mi arra törekedtünk, hogy megel?zzünk konfliktusokat, különösen a magyar kisebbség elleni támadásokat, aminek a valódi veszélye megvolt. Tehát a válság kialakulásától fogva szorgalmaztuk ENSZ- vagy európai megfigyel?k jelenlétét, ami visszatartó hatású lett volna, mert nehéz megtámadni egy közösséget, ha közöttük ott vannak a fehér, vagy más ruhás nemzetközi megfigyel?k. Szerencsére nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy azt kellett volna mérlegelni, hogyan lehet megvédeni a határon túl él? fenyegetett magyar és nem magyar lakosságot, és nagyon elégedett vagyok, hogy a súlyos balkáni válság, a háborúk Magyarországot katonailag lényegében nem érintették.
DEÁK PÉTER: Természetesen sor került ebben az id?szakban bizonyos határvédelmi katonai lépésekre is, amit a miniszter úr nálam jobban tud. A magyar határövezeti nyugtalanság felszámolására, a határ védelmére szükségesek voltak ezek a lépések, és ilyenfajta alkotmánymódosítás is történt.
GECSE GÉZA: Abból, amit Deák úr az imént elmondott, az következik, nem is olyan elszomorító a magyar honvédség állapota. A jugoszláv hadsereg edzett, sokat tapasztalt hadsereg, az öldöklésben nagy gyakorlata van, de ha pusztán a számokból indulunk ki, akkor a fölénye nem akkora.
Másodszor is: Ez egy 10 éves beszélgetés, egyeltalán nem érvényes a mai állapotokra! |
| |
